BH 1998.11.558 I. A végkielégítés mértéke szempontjából a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időhöz kapcsolódni kell azoknak a jogviszonyoknak, amelyek időtartamát a jogszabály beszámítani rendeli [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 19. § (3) és (5) bek.].

II. A Legfelsőbb Bíróság mellőzi a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát, ha az - a jogi álláspont kifejtése nélkül - csak a fellebbezésre utal [Pp. 272. § (2) bek.].

A felperes először 1962 júniusában helyezkedett el. Az 1973. július 16. napján létesített munkaviszonyától kezdődően a munkaviszonyai áthelyezéssel szűntek meg. 1991. július 31. napján ez megszakadt, amikor az alperesnél, illetőleg a jogelődjénél 1984. január 1. napjától fennálló munkaviszonya nem áthelyezéssel szűnt meg. A felperes ezt követően munkanélküli-járadékot kapott, majd az alperes 1991. szeptember 5. napjától ügyviteli alkalmazottként alkalmazta.

Az alperes 1996. április 6. napjával - hat hónap felmentési idővel - megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát, mert a hivatali szervezet átalakításával megszűnt az az iroda, ahol a felperes dolgozott. Az alperes kéthavi illetménynek megfelelő végkielégítést állapított meg a felperes részére.

A felperes a keresetében 10 havi végkielégítés, szabadságmegváltás és jubileumi jutalom megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kérte továbbá a jogviszonya megszűnése időpontjának a megváltoztatását.

A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetének részben helyt adva az alperest szabadságmegváltásként 10.690,-Ft megfizetésére kötelezte, egyebekben elutasította a keresetet. Álláspontja szerint az alperes az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 19. §-ának (3) bekezdése alapján helytállóan állapította meg a felperes végkielégítését, amikor csak a nála - 1991. szeptember 5. napjától - eltöltött időt vette figyelembe. A felperesnek a 30 éves jubileumi jutalomra irányuló igénye elévült, mert azt csak 1996. június 19. napján érvényesítette. A közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja szempontjából a felmentést kell elfogadni, nem pedig az illetményelszámolást szolgáló űrlapot.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést.

A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. A végkielégítés tekintetében egyetértett a munkaügyi bíróság jogi álláspontjával. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a felperes előadására hivatkozott, amely szerint már 1992. június 4. napján rendelkezett 30 évi jogviszonnyal, emiatt a 170/1992. (XII.22.) Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdésében írt feltételnek nem felel meg.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a keresete szerint kérte az alperes marasztalását. A jogviszonya megszűnésének időpontjával kapcsolatban a fellebbezésében foglaltakra hivatkozott. A végkielégítés mértékét azért sérelmezte, mert a megyei bíróság nem alkalmazta a Ktv. 19.§-ának rá vonatkozó (5) bekezdésében foglaltakat, de nem is indokolta meg, miért kell a jogviszonynak folyamatosnak lennie. A jubileumi jutalomra való jogosultsággal kapcsolatban tagadta, hogy elismerte volna a jogosító idő 1992. június 4-i megszerzését, ezt éppen az alperes állította, az időpontot helytállóan a keresete tartalmazza.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.