ÍH 2022.84 BIZTOSÍTÁS

Ha az általános kizárás alapján nem áll fenn a biztosító teljesítési kötelezettsége, nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy a biztosító külön figyelemfelhívó tájékoztatását követően a biztosított elfogadta-e a teljesítési kötelezettséget kizáró záradékot és ezáltal az a szerződés részévé vált-e. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:62.§, Ptk. 6:78.§ (2) és (3) bekezdés, Ptk. 6:86.§]

A felperes 2012. január 1-jei kockázatviselési kezdettel a Q. Ltd. Magyarországi Fióktelepénél, 2017. január 1. óta az alperesnél rendelkezett - többek között - a perbeli ingatlanra mint kockázatviselési helyre kiterjedő All risks vagyon-, majd kárbiztosítással. A biztosítási szerződés III.6.e) pontjában a felek a harmadik személyek által szándékos rongálással (vandalizmus) okozott károkat a biztosítási fedezetből kizárták. A szerződés részét képező szándékos rongálás (vandalizmus) záradékban ugyanakkor úgy rendelkeztek, hogy a gyújtogatással közvetlenül vagy közvetve okozott károk kivételével a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban idegen személyek által okozott szándékos rongálási károkat.

A kockázatviselési helyen álló épület 2019. január 23-án leégett.

A felperes elsődlegesen és másodlagosan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:154. § (1) bekezdése, 6:183. §-a és 6:462. §-a alapján a biztosítási szerződés teljesítéseként, harmadlagosan a Ptk. 6:142. §-a alapján az alperes Ptk. 6:62. § (1)-(2) bekezdése, 6:78. § (2) bekezdése és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 152. § (2) bekezdése és 4. számú melléklet A) pontja alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségének megsértése folytán keletkezett kárának megtérítéseként 1.743.513.790 forint - ebből 1.314.600 forint épület újraelőállítási értéke, 95.000.000 forint saját és 5.000.000 forint idegen tulajdonú ingóságok utánpótlási új értéke, 328.913.790 forint költség -, valamint ezen összeg után 2020. január 11-től a kifizetésig késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Elsődleges kereseti kérelmét arra alapította, hogy a bekövetkezett tűzeset a biztosítási szerződés II.4. pontja értelmében biztosítási eseménynek minősült, amelyre tekintettel a biztosító köteles szolgáltatását teljesíteni. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a gyújtogatás kizárására vonatkozó záradék a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő szerződési feltétel, amely a Ptk. 6:78. § (2)-(3) bekezdése szerint nem vált a biztosítási szerződés részévé, mert az alperes arról semmilyen tájékoztatást nem nyújtott, a felperes pedig azt nem fogadta el. Állította, hogy a szerződés értelmezésének Ptk. 6:86. § (2) bekezdésében meghatározott szabálya alapján gyújtogatás esetén is jár a biztosítási szolgáltatás, mivel a tűz oka nem a kockázatviselési helyen és a biztosított vagyontárgyban keletkezett. Kárigényét arra alapította, hogy az alperes nem tájékoztatta őt arról, hogy a biztosítási szerződés annak elnevezésével ellentétben nem nyújt minden kockázatra fedezetet. Nem figyelmeztette arra, hogy egyes tűz biztosítási eseménynek minősülő egyes kockázatok - így a gondatlanság folytán vagy véletlenszerűen keletkezett tűz és a tűzátterjedés - ki vannak zárva a biztosítási fedezetből. Ezeket a kizárásokat nem tárgyalták meg, és nem fogadták el, különösen egyedi, figyelemfelhívás keretében nem. A felperes állította, hogy a B. Kft. az alperes ügynökeként járt el a biztosítási szerződés megkötése során, az ügynököt a Bit. 378. § (1)-(2) bekezdése alapján tájékoztatási kötelezettség terhelte, amelynek megszegéséért az alperes a Bit. 385. § (2) bekezdése alapján ugyancsak felel.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, annak jogalapját és összegszerűségét egyaránt vitatta. Álláspontja szerint a Ptk. 6:78. § (2) bekezdése alapján a kizárásról azért nem kellett külön tájékoztatnia a felperest, mert állományátruházás folytán a Q. Ltd. Biztosító jogutóda, így a kizárásra vonatkozó, korábbival megegyező szabályok megfeleltek a felek között kialakult gyakorlatnak. A szándékos gyújtogatással okozott károk kizárása All Risk biztosítás esetén egyébként sem tekinthető meglepő szerződési feltételnek. A szolgáltatás alól mentesül is, mert a felperes a tűz kibontakozásában és terjedésében jelentősen közrehatott azzal, hogy a tűzvédelmi szabályokat megszegte. Állította, hogy a szerződési feltételek megismerhetővé tételével a Ptk. 6:78. § (1) bekezdése alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, ami a Ptk. 6:62. § (1) bekezdése megsértésének a vizsgálatát is kizárja. Arra azért sem hivatkozhat a felperes, mert a perbeli káreseményt megelőző hét évben vagyonbiztosítási szerződése folyamatosan ugyanazon tartalommal határozta meg a biztosítók által vállalt kockázatot és annak kizárásait, és a szerződéskötés során biztosítási alkusz igénybevételével járt el. Arra is hivatkozott, hogy a szerződésük a Bit. 4. § (1) bekezdés 79.c) pontjának alkalmazásában nagykockázatnak minősül, ilyen kockázatra létrejövő szerződések vonatkozásában pedig a biztosítót a Bit. 153. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a 152. §-ában meghatározott tájékoztatási kötelezettség nem terheli, a b) pont alapján pedig akkor sem, ha a biztosítási szerződés megkötésében az ügyfél megbízásából alkusz működött közre. A Bit. 152. § (4) bekezdésének értelmében a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettség megsértése legfeljebb a Bit. szerinti közjogi (jellemzően felügyeleti) szankciókat von maga után, és nem érinti az általános szerződési feltételek szerződéses tartalommá válását. A felperes kárigényének eredményességéhez pedig az okozati összefüggés is hiányzik.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította.

A bíróság ítéletében tényként rögzítette, hogy a felperes tulajdonában álló épületben 2019. január 23-án tűz ütött ki, amelyet három fiatal az M. tér felőli lépcsőház ajtajában lévő, hajléktalanok által kihelyezett ágymatrac szándékos meggyújtásával okozott. A felperes a káresemény időpontjában All Risks vagyon és Kombinált felelősség elnevezésű biztosítással rendelkezett az alperesnél.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperes az alperes jogelődjével, a Q. Ltd. Magyarországi Fióktelepével 2012. január 1-jei kockázatviselési kezdettel kötött biztosítást. A felperes mind e biztosítási szerződés megkötése, mind az alperes jogutódlását követő újra szerződése során a B. Kft. biztosítási alkusz közreműködésével járt el. A bíróság álláspontja szerint az alkusz eljárását a biztosítási kötvény és az alperesnek 2016. december 8-án írt díjajánlatot elfogadó levelének tartalma mellett alátámasztotta az is, hogy a biztosítási szerződés teljesítése, a biztosítási díjak fizetése, illetve a kárbejelentés során a felperes az alkusz közreműködésével kötött szerződés szerint járt el. A felperes és az alkusz közötti jogviszonyt az alkusz és a biztosító közötti együttműködési megállapodás nem befolyásolta. Az alkusz igénybevételének azonban a jogvita elbírálása szempontjából ügydöntő jelentősége nem is volt. A felperes ugyanis az érvényes és hatályos biztosítási szerződésre alapította a keresetét, szerződés újrakötése pedig a kizárás körében a 2012. óta fennálló biztosítási jogviszonyhoz képest új tartalmat nem hordozott.