A Debreceni Ítélőtábla Gf.30241/2020/4. számú határozata biztosítási összeg tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 152. §, 177. §, 206. §, 213. §, 229. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 207. §, 540. §, 541. §, 549. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 4/A. §, 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet 11. §] Bírók: Árok Krisztián, Bakó Pál, Molnár Tibor Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Egri Törvényszék G.20108/2020/10., *Debreceni Ítélőtábla Gf.30241/2020/4.*, Kúria Pfv.20196/2021/6. (BH 2022.1.11)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.241/2020/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Sebestyén Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Sebestyén Emil ügyvéd) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a dr. B. I. jogtanácsos által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen biztosítási összeg megfizetése iránt indult perében az Egri Törvényszék 3.G.20.108/2020/10. számú ítélete ellen az alperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja az alábbiak szerint:

- az alperest terhelő tőkekötelezettség összegét leszállítja 5 460 040 (ötmillió-négyszázhatvanezer-negyven) forintra,

- a kamatkötelezettség alapjául szolgáló tőke összegét leszállítja a 2010. augusztus 29-től 2010. október 26-ig terjedő időszakra 1 807 104 (egymillió-nyolcszázhétezer-száznégy) forintra, a 2010. október 27-től 2018. szeptember 20-ig terjedő időszakra 7 460 040 (hétmillió-négyszázhatvanezer-negyven) forintra, a 2018. szeptember 21-től a kifizetés napjáig terjedő időszakra 5 460 040 (ötmillió-négyszázhatvanezer-negyven) forintra,

- az alperest terhelő, az ügyvédi munkadíjat is tartalmazó perköltséget leszállítja 537 311 (ötszázharminchétezer-háromszáztizenegy) forintra,

- az alperest terhelő eljárási illetéket leszállítja 447 602 (négyszáznegyvenhétezer-hatszázkét) forintra,

- kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak, az állami adóhatóság külön felhívására 207 360 (kétszázhétezer-háromszázhatvan) forint le nem rótt kereseti illetéket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 279 588 (kétszázhetvenkilencezer-ötszáznyolcvannyolc) forint másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A felek között 2008. május 30. napja óta állt fenn határozatlan időtartamú vagyonbiztosítási szerződéses jogviszony, egyebek mellett körte-, meggy- és barackültetvényekre (a továbbiakban: körte, meggy, barack). A kialakult gyakorlatnak megfelelően 2010. évben is az alperes előzetes szemléjével történt hozamkalkuláció alapján kötötték meg a szerződést, és az alábbi ültetvényeket vonták kockázati körbe:

- meggy: 16 hektár terület; 15 tonna/hektár, összesen 240 tonna hozam; 80 000 Ft/tonna egységár; 19 200 000 Ft biztosítási összeg; 2 304 000 Ft biztosítási díj, amellyel kapcsolatos egyedi feltételként abban állapodtak meg, hogy a kárrendezésnél két osztályt vesznek figyelembe (ép és sérült), amelyek százalékos elkülönítése után azok értékkülönbözete lesz a kárrendezés alapja,

- körte: 7 hektár terület; 12 tonna/hektár, összesen 84 tonna hozam; 120 000 Ft/tonna egységár; 10 080 000 Ft biztosítási összeg; 1 209 600 Ft biztosítási díj,

- őszibarack: 3 hektár terület; 10 tonna/hektár, összesen 30 tonna hozam; 80 000 Ft/tonna egységár; 2 400 000 Ft biztosítási összeg; 288 000 Ft biztosítási díj.

[2] Az alperes által alkalmazott "Általános vagyonbiztosítási feltételek" (a továbbiakban: ÁVF) V.1. pontja szerint a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, míg a 2. pont szerint a biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. A V.3. pont szerint a biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra. A V.6. pont szerint, ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a túlbiztosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg. A IX.5. pont szerint, ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról, míg a IX.6. pont szerint a szerződőnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlően bizonyítható dokumentumokat - a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának a kérésére - bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatásai a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékesek.

[3] Az alperes által alkalmazott "Jégkárbiztosítás különös feltételeinek" (a továbbiakban: Jkf.) I.1. pontja szerint a jégkár biztosítása hektáronként meghatározott hozammal tételesen biztosított, lábon álló növényeken jégverés által okozott károk 90%-os térítésére terjed ki. Az I.3. pont alapján a biztosítás szempontjából jégkár biztosítási eseménynek minősül egyebek mellett a súlycsökkenési kár és a minőségi értékcsökkenési kár. Erre vonatkozóan a I.4. pont akként rendelkezik, hogy a vagyonbiztosítás keretében nem térülnek meg azon károk, amelyek a korábban jégvert termék értékesítéséből, illetve annak meghiúsulásából adódóan érik a biztosítottat, a súlycsökkenési és a minőségi értékcsökkenési károsodások esetében a biztosító szolgáltatásának mértéke az alábbi szempontok alapján kerül meghatározásra: a károsodott terület nagysága, a növények kockázati kár nélkül várható becsült hozama, de legfeljebb a biztosított hozam károsodott területre jutó mennyisége, a becsléssel megállapított kárszázalék (minőségi értékcsökkenési károknál az értékcsökkenési kulcsok alkalmazásával kialakított kárszázalék), a káresemény miatt kényszerűen elmaradó, egyébként normál művelés esetén teljes bizonyossággal felmerülő költségek beszámításával, valamint az adatközlő íven feltüntetett biztosítási egységár figyelembe vételével kerül megállapításra. Minőségi értékcsökkenési kár esetén, ha a növénytermésnek egy részét már a jégverés időpontja előtt betakarították, a kárösszeg megállapítása a károsodott növény kockázati kár nélkül várható becsült hozama, de legfeljebb a biztosított hozam károsodott területre jutó mennyisége alapján történik, melyből azonban levonásra kerül a jégverés előtt betakarított területre jutó arányos része. Az 1.6. pont értelmében az 5%-ot meg nem haladó jégkár nem térül, míg az 1.7. pont szerint jégkár esetén nem térülnek azok a károk, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel mint természeti jelenséggel, az úgynevezett következmény károk, pl. kórokozók és kártevők, illetve ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség. A Jkf. III.1.c) pontja kockázatkizárásként rögzítette egyebek mellett azon károkat, amelyek a biztosítottat a termény értékesítési lehetőségeinek beszűküléséből, eladhatatlanságából és átvételi viszonyainak megváltozásából eredően érik. A IV.2. pont szerint az azonos növénykultúrának a teljes területét biztosítani kell, a IV.3. pont szerint a biztosítani kívánt termésmennyiség táblánkénti részletezéssel vagy egy tételben tetszés szerint, de reálisan várható hektáronkénti hozammal határozható meg. A IV.5. pont szerint amennyiben a kár végleges nagyságának a kárszakértő által történő megállapítása során kiderül, hogy a jégverés mint biztosított kockázaton kívül egyéb károsító tényezők (aszály, kórokozók, kártevők, agrotechnikai hibák) behatásából adódóan a hozam nem éri el a biztosított hozamot, akkor a biztosító a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959. évi Ptk.) 549. §-ának (1) bekezdésében szabályozott túlbiztosítás szabályai szerint jár el. A IV.6. pont szerint a biztosítási egységárakat közös megegyezéssel kell megállapítani az érvényes szerződésekre, értékesítési lehetőségekre figyelemmel azzal, hogy a IV.7. pont alapján az előzetes adatközléskor megadott egységárak utólag nem módosíthatóak. A Jkf. IV.11. pontjának második mondata szerint a valóságosnál kisebb terület biztosítása esetén a biztosító jogosult aránylagos (proráta) kártérítést alkalmazni.