32007R0646[1]

A Bizottság 646/2007/EK rendelete ( 2007. június 12. ) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG 646/2007/EK RENDELETE

(2007. június 12.)

a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére, 8. cikke (1) bekezdésére és 13. cikkére,

(1)

A 2160/2003/EK rendelet megfelelő és hatékony intézkedések meghozatalának biztosítását célozza annak érdekében, hogy a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi lényeges szintjén, különösen az elsődleges termelés szintjén, kimutassák és ellenőrizzék a szalmonellát és más zoonózis-kórokozókat annak érdekében, hogy csökkentsék előfordulási gyakoriságukat és a közegészségügyre gyakorolt kockázatukat.

(2)

A 2160/2003/EK rendelet egy közösségi célkitűzés létrehozását írja elő annak érdekében, hogy az elsődleges termelés szintjén csökkentsék a brojlercsirkékben előforduló, közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságát. A csökkentés a rendelettel összhangban a fertőzött brojlercsirke-állományokból nyert friss húsra 2010. december 12-től alkalmazandó szigorú intézkedések szempontjából igen fontos. Különösen a friss baromfihús, beleértve a brojlercsirkék húsát, akkor hozható forgalomba emberi fogyasztás céljából, amennyiben a hús 25 grammja szalmonellamentes.

(3)

A 2160/2003/EK rendelet előírja, hogy a közösségi célkitűzéseknek tartalmazniuk kell a változatlanul pozitív járványügyi egységek maximális százalékarányának és/vagy a változatlanul pozitív járványügyi egységek számában bekövetkező csökkenés minimális százalékarányának számszerű kifejezését, azt a legkésőbbi határidőt, amelyen belül a célkitűzést el kell érni, valamint a célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati programok meghatározását. Szintén tartalmazniuk kell adott esetben a közegészségügyi szempontból jelentős szerotípusok meghatározását.

(4)

A közösségi célkitűzés meghatározása érdekében a brojlerállományokban a szalmonella előfordulására vonatkozó alapfelmérésekről szóló, 2005/636/EK bizottsági határozattal ( 2 ) összhangban összehasonlítható adatokat gyűjtöttek a tagállamokban az érintett szalmonella-szerotípusok brojlercsirke-állományokban való előfordulási gyakoriságára vonatkozóan.

(5)

A 2160/2003/EK rendelet előírja, hogy a brojlercsirkékre vonatkozó hároméves átmeneti időszakra megállapított közösségi célkitűzések a Salmonella enteritidisre és a Salmonella typhimuriumra terjednek ki. Más közegészségügyi szempontból jelentős szerotípusok ezen időszakot követően vizsgálhatók.

(6)

A közösségi célkitűzés elérése tekintetében tett előrehaladás ellenőrzése érdekében e rendeletben elő kell írni a brojlerállományokból történő ismételt mintavételt.

(7)

A 2160/2003/EK rendelet 15. cikkével összhangban konzultációt folytattak az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (EFSA) a brojlercsirkékre vonatkozó közösségi célkitűzések megállapításáról. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak a zoonózisokkal kapcsolatos adatok összegyűjtésével foglalkozó munkacsoportja 2007. március 28-án elfogadta a Gallus gallus brojlerállományban a Salmonella spp. előfordulására vonatkozó, a tagállamokban végrehajtandó alapfelmérés elemzéséről szóló jelentést, 2005-2006, A. rész: A szalmonella előfordulására vonatkozó becslések ( 3 ).

(8)

A 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szalmonellafertőzés elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2005. július 12-i 1091/2005/EK bizottsági rendeletet ( 4 ) felváltotta a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a baromfi szalmonellózis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 1177/2006/EK bizottsági rendelet ( 5 ). Az egyértelműség érdekében az 1091/2005/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Közösségi célkitűzés

(1) A 2160/2003/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett, a brojlercsirkékben előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés (a továbbiakban: közösségi célkitűzés) a következő: 2011. december 31-ig 1 %-ra vagy az alá kell csökkenteni a Salmonella enteritidis-szel és Salmonella typhimurium-mal fertőzött brojlerállományok számarányát.

(2) A közösségi célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati programot a melléklet tartalmazza.

(3) A Bizottság tekintetbe veszi a mellékletben szereplő vizsgálati programnak a 2160/2003/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésében említett nemzeti ellenőrzési programok első évében (2009) szerzett tapasztalatai alapján történő felülvizsgálatát.

2. cikk

Az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezése

Az 1091/2005/EK rendelet 2007. július 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az 1177/2006/EK rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (1) és (3) bekezdését 2007. július 1-jétől, az 1. cikk (2) bekezdését 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a közösségi célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati program

1. A mintavétel gyakorisága és státusa

a) A mintavételi rendszer tartalmazza a 2160/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó valamennyi brojlerállományt.

b) Az illetékes hatóság az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére mintát vesz a brojlerállományokból.

- Az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére elvégzett mintavételt a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban három héttel a brojlercsirkéknek a vágóhídra történő szállítását megelőzően kell elvégezni.

- Az illetékes hatóság által elvégzett mintavételnek minden évben az 5 000 egyeddel rendelkező gazdaságok 10 %-ának legalább egy brojlerállományára ki kell terjednie. A mintavételt kockázati alapon minden alkalommal végre kell hajtani, ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja.

Az illetékes hatóság által elvégzett mintavétel helyettesítheti az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére történő egyik mintavételt.

c) Azonban az a) ponttól eltérően az illetékes hatóság úgy határozhat, hogy a több állománnyal rendelkező gazdaságokban minden mintavételi körben legalább egy brojlerállományból mintát vesz, amennyiben:

i. csoportos mozgatást (all in all out rendszer) alkalmaznak;

ii. valamennyi állományt ugyanúgy nevelik;

iii. valamennyi állomány etető- és itatóberendezése közös;

iv. egy éven keresztül és a gazdaságban található valamennyi állományból legalább hat mintavételi körben vizsgálták a Salmonella spp. előfordulását a b) pontban meghatározott monitoringrendszernek megfelelően, és az illetékes hatóság minden állományból legalább egy mintavételi körben vett mintát; valamint

v) a Salmonella enteritidisre vagy a Salmonella typhimuriumra vonatkozó vizsgálatok eredménye minden esetben negatív volt.

2. Mintavételi jegyzőkönyv

Legalább két pár csizma-, illetve zoknitampon segítségével kell mintát venni. A szabadtartású brojlerállomány esetében csak az istállón belül kell mintát gyűjteni. Minden csizma-/zoknitampont egy mintában kell egyesíteni.

A legfeljebb 100 egyedből álló brojlerállományok esetében, ahol a csizma-/zoknitamponok nem használhatók, mert az istállókba nem lehet bejutni, ezek a mintavételi eszközök helyettesíthetők kézzel húzott tamponokkal. Ilyen esetben a csizma-/zoknitampont egy kesztyűre rögzítik, és azt kézzel friss bélsárral szennyezett felületekhez dörzsölik, illetve amennyiben ez nem lehetséges, más, a célnak megfelelő bélsár-mintavételi módszert alkalmaznak.

A csizma-/zoknitampon felhúzása előtt felületét maximális kinyerést biztosító oldószerrel (MRD: 0,8 % nátrium-klorid, 0,1 % pepton steril ionmentes vízben), fertőtlenített vízzel vagy a 2160/2003/EK rendelet 11. cikkében említett nemzeti referecialaboratórium által jóváhagyott más oldószerrel kell benedvesíteni. Meg kell tiltani az antibiotikus hatású vagy egyéb fertőtlenítő szereket tartalmazó, a gazdaság területén belüli víz használatát. A csizmatamponok benedvesítésének javasolt módja az, ha folyadékot öntünk beléjük mielőtt azokat felhúznánk. Alternatív megoldásként a csizma-, illetve zoknitamponok használat előtt oldószerrel autoklávozhatók autokláv tasakban vagy edényben. Az oldószert a csizma felvétele után is fel lehet vinni a felületre szóró- vagy mosópalack segítségével.

Gondoskodni kell arról, hogy a vett mintában az istálló valamennyi része arányosan szerepeljen. Minden csizma-/zoknitamponpárnak az istálló területének kb. 50 %-át kell lefednie.

A mintavétel befejezésekor a csizma-/zoknitamponokat óvatosan kell lehúzni úgy, hogy a rátapadó anyagot ne távolítsák el. A zoknitamponokat ki kell fordítani, hogy a minta a tamponokon maradjon. A tamponokat egy tasakba vagy edénybe kell tenni és címkével kell ellátni.

Az illetékes hatóságnak felügyelnie kell az élelmiszer-ipari vállalkozók oktatását annak érdekében, hogy biztosítsák a mintavételi jegyzőkönyvek helyes alkalmazását.

Azokban az esetekben, amikor a szalmonellafertőzés gyanúja miatt az illetékes hatóság végzi az ellenőrzést, valamint minden más indokolt esetben, az illetékes hatóságnak szükség esetén további vizsgálatok elvégzése által meg kell bizonyosodnia arról, hogy a brojlerállományok szalmonellafertőzöttségére vonatkozó vizsgálatok eredményeit nem befolyásolja az antimikrobiális készítményeknek az állományokban történő alkalmazása.

Amennyiben a Salmonella enteritidis és a Salmonella typhimurium jelenlétét nem mutatják ki, de az antimikrobális készítményeket vagy azoknak a baktériumok szaporodását gátló hatását igen, az 1. cikk (2) bekezdésében említett közösségi célkitűzés elérésének érdekében a brojlerállomány fertőzött állománynak tekintendő.

Az illetékes hatóság úgy is határozhat, hogy vehető egy pár csizmatampon-minta is, amely az egész istállóban fellelhető számos helyről származó, láthatóan porral fedett felületről vett pormintával kombinálva az istálló területének 100 %-át lefedi.

3. A minták vizsgálata

3.1. A minták szállítása és előkészítése

A mintákat a mintavételt követő 25 órán belül expressz küldeményként vagy futárszolgálattal kell elküldeni a 2160/2003/EK rendelet 11. és 12. cikkében említett laboratóriumokba. A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyet a beérkezéstől számított 48 órán belül el kell végezni.

Az egy pár csizma- vagy zoknitamponmintát gondosan ki kell csomagolni, elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni.

A porminta elemzése lehetőség szerint külön valósul meg. Az illetékes hatóság azonban határozhat úgy, hogy elemzés céljából egyesíti a csizma- vagy zoknitampon-mintával.

A mintát meg kell keverni, hogy a víz teljesen átigya, és a 3.2. pontbeli kimutatási módszer használatával folytatni kell a minta kitenyésztését.

Amennyiben megegyezés születik a szalmonella kimutatására szolgáló bélsár előkészítésére vonatkozó ISO szabványokról, alkalmazni kell azokat, és fel kell váltani az e pontban ismertetett, a minták előkészítésével kapcsolatos rendelkezéseket.

3.2. Kimutatási módszer

A hollandiai bilthoveni Közösségi Szalmonella Referencialaboratórium (CRL) által ajánlott kimutatási módszert kell használni.

E módszert az ISO 6579:2002 D. melléklete tervezetének jelenlegi változata ismerteti: "A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett mintákban történő kimutatása."

E kimutatási módszerben egy félfolyékony közeget (módosított félfolyékony Rappaport-Vassiladis közeg, MSRV) használnak egyedi szelektív táptalajként.

3.3. Szerotipizálás

Minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a Kaufmann-White módszer szerint.

3.4. Alternatív módszerek

Az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére vett minták esetében az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt mintaelőkészítési módszerek, kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 11. cikkében előírt vizsgálati módszerek, amennyiben azokat az EN/ISO 16140:2003 szabványnak megfelelően validálják.

3.5. A törzsek tárolása

Az illetékes hatóságnak évente istállónként legalább egy izolált törzset kell vennie, és azt a törzsek épségét legalább két évig biztosító szokásos tenyészettárolási módszert alkalmazva kell tárolnia a jövőbeli fágtipizáláshoz és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatához.

4. Eredmények és jelentés

4.1. Az előfordulás kiszámítása a közösségi célkitűzés felülvizsgálata céljából

A közösségi célkitűzés elérésének felülvizsgálata céljából egy brojlerállományt fertőzöttnek kell tekinteni, ha a (vakcinatörzstől eltérő) vizsgált Salmonella enteritidist és Salmonella typhimuriumot bármikor kimutatták az állományban.

Függetlenül a mintavételi és vizsgálati műveletek számától, a fertőzött állományokat körönként csak egyszer kell számításba venni, és csak a kimutatás első évében kell jelentést készíteni róluk.

4.2. Jelentéstétel

A jelentés a következőket tartalmazza:

a) az illetékes hatóság vagy az élelmiszer-ipari vállalkozó által mintavétellel vizsgált brojlercsirke-állományok teljes száma;

b) a fertőzött brojlercsirke-állományok teljes száma;

c) valamennyi izolált szalmonellaszerotípus (beleértve a Salmonella enteritidisen és a Salmonella typhimuriumon kívüli szerotípusokat is);

d) az eredmények magyarázata, különösen a kivételes esetek tekintetében.

Az eredményeket és a további vonatkozó információkat a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 9. cikke (1) bekezdésében előírt, a rezisztencia tendenciáiról és forrásairól szóló jelentés részeként jelenteni kell a Bizottságnak.

4.3. További információk

A nemzeti szinten, vagy nemzeti szintű kérésre az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által vizsgált minden egyes brojlercsirke-állományról legalább az alábbi információkat rendelkezésre kell bocsátani:

a) az illetékes hatóság vagy az élelmiszer-ipari vállalkozó által vett minta;

b) a gazdaság egyedi hivatkozási száma;

b) az istálló egyedi hivatkozási száma;

d) a mintavétel hónapja.

( 1 ) HL L 325., 2003.12.12., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 228., 2005.9.3., 14. o.

( 3 ) Az EFSA Journal (2007) 98., 1-85. o.

( 4 ) HL L 182., 2005.7.13., 3. o.

( 5 ) HL L 212., 2006.8.2., 3. o.

( 6 ) HL L 165., 2004.4.30., 1. o., helyesbítve: HL L 191., 2004.5.28., 1. o.

( 7 ) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.