A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20644/2009/5. számú határozata hibás teljesítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 308. §, 326. §] Bírók: Bartal Géza, Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Fehér Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.89692/2004/92., Fővárosi Törvényszék Pf.637860/2007/5., *Kúria Pfv.20644/2009/5.*

***********

Pfv.VII.20.644/2009/5. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szepesi Dóra ügyvéd által képviselt szám alatti lakos felperesnek a dr. Bolla Noémi ügyvéd által képviselt szám székhelyű I.r., a dr. Horváth Antal ügyvéd által képviselt szám székhelyű II.r. alperes ellen hibás teljesítéssel kapcsolatos igényérvényesítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 30.P.89.692/2004. szám alatt indult, és a Fővárosi Bíróság 57.Pf.637.860/2007/5. számú ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. és a II.r. alperes részére 30.000 - 30.000 (Harmincezer - Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes 2002. december 12-én megvásárolta a II.r. alperestől az I.r. alperes által importált típusú személygépkocsit. A gépkocsi sebességváltója 2003. május 16-án meghibásodott. A felperes felkérésére szakértői véleményt készítő M. Zs. szakértő a 2003. augusztus 16-án kelt szakértői véleményében megállapította, hogy a meghibásodás miatt a sebességváltó olyan mértékben sérült, hogy azt kompletten cserélni kell. A felperes a hibát saját költségén kijavíttatta, mivel az I.r. alperessel eredménytelen tárgyalásokat folytatott a szavatossági igényével kapcsolatban.

A felperes a keresetét 2004. július 28-án terjesztette elő az I.r. alperessel szemben, majd a keresetét 2005. február 16-án kiterjesztette a II.r. alperesre is.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen az I.r. és a II.r. alperest egyetemlegesen 1.414.413 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Jogalapként az 1993. évi X. törvény (továbbiakban: Ttv.) 1. § (4) bekezdés b) pontjára, 3. § (5) bekezdésére, 4. §-ára, és 5. §-ára, a Ptk. 305. § (1) és (2) bekezdésére, 306. § (1) bekezdésére, 307. § (1) bekezdésére, 308. § (2) bekezdésére, 310. §-ára hivatkozott. Másodlagos kereseti kérelmében arra kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket, hogy a perbeli gépkocsit ugyanolyan típusú és felszereltségű gépkocsira cseréljék ki, továbbá kötelezze a bíróság az alpereseket egyetemlegesen 733.500 forint és járulékai megfizetésére. Jogalapként a Ptk. 306. § (2) bekezdését, 305. § (1) és (2) bekezdését, 307. § (1) bekezdését, 308. § (2) bekezdését, a Ptk. 310. §-át, és a Ttv. 1. § (4) bekezdés b) pontját jelölte meg. Harmadlagos keresetében a II.r. alperest szerződésszegéssel okozott kár címén 1.158.263 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni a Ttv. 1. § (4) bekezdés b) pontja, a Ptk. 305. § (1) és (2) bekezdése, 306. § (1) bekezdése, 307. § (1) bekezdése, 308. § (2) bekezdése, és a 310. §-a alapján.

Az alperesek a kereset elutasítását a szavatossági igény elévülésére, illetve jogalap hiányára hivatkozva kérték.

A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest az I.r. és II.r. alperes részére elsőfokú-, és másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. A jogerős ítélet értelmében a felperes gépkocsijának meghibásodása miatt keletkezett kár nem vonható a termékfelelősség fogalmi körébe, ezért a felperes termékfelelősségre alapítottan előterjesztett kereseti kérelmét a bíróság elutasította. A felperes szavatosság címén érvényesített igényét elévülés miatt ítélte alaptalannak, míg a Ptk. 310. §-ára hivatkozva előterjesztett kereseti kérelem tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy a II.r. alperes a kártérítési felelősség alól kimentette magát, mivel a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében a Ptk. 248. §-ára és a 117/1991. (X.10.) Korm. rendeletre, illetve a Ptk. 313. §-ára hivatkozva előterjesztett igényt a Pp. 247. § (1) bekezdése alapján érdemben nem vizsgálta.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 326. § (2) bekezdését, a Pp. 247. § (1) bekezdését, a 1993. évi X. törvény 4. § (1) bekezdését, és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §-át.

Érvelése értelmében a hiba már az értékesítéskor fennállt, azonban azt nem ismerhette fel, annak jellegére csupán a peres eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményéből tudott következtetni. Több eseti döntést megjelölve kifejtette, hogy az elévülés kezdő időpontjaként a hiba felismerésének időpontját kell tekinteni. Szerinte a bíróság az elévülés időtartamát sem helyesen vette figyelembe. Sérelmezte a másodfokú bíróság "jogcímváltozás" tilalmával kapcsolatos álláspontját. Kifogásolta, hogy a termékfelelősségre való hivatkozását alaptalannak ítélte a bíróság. Szerinte az 1993. évi X. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében termék: minden ingó dolog, akkor is ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotó részévé vált. Sérelmezte az alperesek képviselői javára megállapított másodfokú perköltség összegét is.