BH 1995.7.394 A tisztességtelen piaci magatartással megvalósított jogsértés kiküszöbölésére nem alkalmas a versenytárs árujával összetéveszthető terméknek más gyártó személyére utalással való forgalmazása [1984. évi IV. tv. (TGT) 4. §, 1990. évi LXXXVI. tv. 3. § (2) bek., 7. §, 11. § (1) bek. és (2) bek. b) pont, 29. § (1) bek. a)-c) pont].

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a svéd B. cég által gyártott építőelemek forgalmazásával és reklámozásával: "LEGO-hoz hasonló", illetőleg a "LEGO-val összeépíthető" termékként való ajánlásával a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző tevékenységet végzett. Az alperes által 1990-től kezdődően forgalmazott építőjáték alapelemek ugyanis a közvélemény-kutatás eredménye szerint is, külső megjelenésük: méretük, alakjuk, színük, egymáshoz és a LEGO építőelemekhez való összekapcsolhatóságuk következtében alkalmasak a LEGO-termékekkel való azonosításra, a LEGO-termékkel való összetévesztésre. Azáltal pedig, hogy az alperes a termékeket kifejezetten a "LEGO-hoz hasonló, a LEGO-val összeépíthető" termékként reklámozta, a felperesnek a nemzetközi és a magyarországi piacon már korábban megszerzett üzleti hírnevét, népszerűségét a saját részére kamatoztatta. Az alperes ezzel megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmát.

Az alperes és az alperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott B. cég a kereset elutasítását kérték. Az alperes ugyanakkor a felperessel szemben viszontkeresetet emelt, és azt állította, hogy a felperes a perindítást megelőzően hozzá intézett, az építőelemek forgalmazásának abbahagyására felszólító levéllel a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény 6. §-ába ütköző jogsértést követett el.

Az alperes és a beavatkozó a keresettel szemben előterjesztett érdemi védekezést arra alapította, hogy a felperes iparjogvédelemmel nem rendelkező árujának a piacon való korábbi megjelenése önmagában nem biztosít kizárólagos forgalmazási jogot. Hasonló funkciójú és hasonló külső megjelenésű építőelemeket más cégek is gyártanak és forgalmaznak, amelyeket a felperes nem kifogásol, ezért a felperes keresetindítása kizárólag az alperesnek és a beavatkozónak mint versenytársnak a piacról való indokolatlan kiszorítására irányul, és a felperes ezzel monopolhelyzetre törekszik. Az alperes és a beavatkozó azzal is érvelt, hogy a termékek csomagolása jelentős mértékben különbözik a felperes építőelemeinek csomagolásától, ezért nem áll fenn annak lehetősége, hogy a vásárlók a kétféle terméket összetévesszék. A LEGO-termékre utaló reklámozással pedig kizárólag azt kívánták a vásárlókban tudatosítani, hogy egymással összeépíthető elemekről van szó. A LEGO szó ugyanis a köztudatban egyébként is ilyen terméket jelöl.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet is elutasította, és úgy rendelkezett, hogy a felmerült költségeiket a felek maguk kötelesek viselni. Az elsőfokú bíróság az ítéletét a következőkkel indokolta: "egyszerű ránézéssel és tapintással is megállítható, hogy a B. játékkockák - függetlenül attól, hogy az alap építőelemek és az alsó és felső illeszkedési pontok hasonlóan, de nem azonosan vannak kialakítva, mint a LEGO-kockáknál nem azonosak a LEGO-kockákkal." Az elsőfokú bíróság rámutatott arra is, hogy a B. építőelemek gyengébb minősége használat során felismerhető, és a két terméke eltérő csomagolása, valamint a B. cégnek mint gyártónak jól látható feltüntetése miatt kizárt, hogy a vásárlók a két terméket összetévesszék. A LEGO-termékekre jellemző külső megjelenési forma több más, Magyarországon is forgalomban levő építőjátéknál felismerhető, ezért nem állapítható meg, hogy az alperes a B. építőjátékok forgalmazásával jogsértést valósított meg. A LEGO-termékekkel való hasonlóságra és a LEGO-termékkel való összeszerelés lehetőségére utaló reklámozás pedig megfelel a valóságnak, ezért nem valósított meg jogsértést.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító rendelkezései ellen a felperes fellebbezett. Kérte az első fokú ítélet támadott rendelkezéseinek megváltoztatását és a keresetének való helyt adást: az alperes által elkövetett jogsértés megállapítását, a jogsértéstől való eltiltásra kötelezését, és ennek nyilvános közzétételét. A felperes a másodfokú eljárás irataihoz csatolt több, hasonló tárgyú perben külföldi bíróságok által hozott ítéletet annak igazolására, hogy a nemzetközi joggyakorlat védelemben részesíti a piacon korábban ismertté vált termék forgalmazóját azokkal szemben, akik a hasonló termékek forgalmazásával a versenytárs üzleti hírnevéből származó előnyöket kívánják megszerezni.

Az alperes és a beavatkozó az első fokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseinek a helybenhagyását kérték. A fellebbezés az alábbi okok miatt alapos.

Az ipari tulajdon oltalmára létesült és az 1970. évi 18. tvr.-tel kihirdetett ún. Párizsi Uniós Egyezmény 10. bis cikk (1) bekezdése és (3) bekezdésének l) pontja értelmében az unió országai kötelesek az unió hatálya alá tartozók számára a tisztességtelen verseny ellen hathatós oltalmat biztosítani. Meg kell tiltani nevezetesen: minden olyan természetű cselekményt, amely bármilyen módon alkalmas arra, hogy valamelyik versenytárs telepével, áruival vagy ipari, illetve kereskedelmi tevékenységével összetévesztésre vezessen. Magyarország és Dánia és az unió országai közé tartoznak.

Az egyezmény e részének megfelelő rendelkezést tartalmazott a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény (TGT) 4. §-a, valamint az 1991. január 1-jétől kezdődően hatályos 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: TPT) 3. §-ának (2) bekezdése, 7. §-a és 11. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének b) pontja. Eszerint tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni. Tilos a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni. A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlítást alkalmaznak, s azt reklámként vagy más tájékoztatásként nyilvánosságra hozzák.

Miként arra a Legfelsőbb Bíróság a hasonló tárgyú, más perben hozott (Pf. IV. 20 375/1988. számú) határozatában már rámutatott, az iparjogvédelemmel (szabadalom, ipari mintaoltalom, védjegyoltalom) nem rendelkező áruval a piacon elsőként megjelenő versenytársnak az elsőbbség önmagában nem biztosít kizárólagos forgalmazási jogot. A mind a közérdek, mind a fogyasztó szempontjából kívánatos versenyt az ilyen jogosultság indokolatlanul korlátozná, illetőleg megszüntetné.