32016D0377[1]

A Bizottság (EU) 2016/377 végrehajtási határozata (2016. március 15.) az Amerikai Egyesült Államok Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság által engedélyezett és felügyelt központi szerződő felekre vonatkozó keretszabályozásának a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/377 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. március 15.)

az Amerikai Egyesült Államok Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság által engedélyezett és felügyelt központi szerződő felekre vonatkozó keretszabályozásának a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeivel való egyenértékűségéről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek - ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is - alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez.

(2) Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy az Amerikai Egyesült Államok (USA) jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek ne tegyék ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki azokat, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3) A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) szakvéleményét az USA-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerről. A szakvélemény számos különbséget állapított meg a központi szerződő felekre az USA-ban joghatósági szinten alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények és a központi szerződő felekre a 648/2012/EU rendelet értelmében alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények között. Mindazonáltal ez a határozat nemcsak a központi szerződő felekre az USA-ban alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények összehasonlító elemzésén alapul, hanem a szóban forgó követelmények eredményének, valamint annak értékelésén is, hogy e követelmények alkalmasak-e arra, hogy oly módon enyhítsék az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket esetlegesen érintő kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősüljön a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelmények eredményével.

(4) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5) Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6) A Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság (Commodity Futures Trading Commission, a továbbiakban: CFTC) felügyelete alatt álló, engedéllyel (a CFTC keretrendszerének szóhasználatában: bejegyzéssel) rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó, az USA által előírt jogilag kötelező érvényű követelményeket a tőzsdei reformról és fogyasztóvédelemről szóló Dodd-Frank-törvény (Dodd-Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act, a továbbiakban: a Dodd-Frank törvény) VII. és VIII. címével módosított árutőzsdei törvény (Commodity Exchange Act, a továbbiakban: a CEA), valamint a CFTC ez alapján kihirdetett rendeletei foglalják magában. A CFTC valamennyi olyan származtatott ügylet illetékes felügyeleti hatósága, amely nem egyetlen értékpapíron (kötvényen vagy részvényen), kölcsönön vagy szűk alapú értékpapírcsoporton vagy -indexen alapul, és feladata az említett származtatott ügyletek tekintetében elszámolási szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felek (a továbbiakban: származatott ügyleteket elszámoló szervezetek vagy DCO-k) engedélyezése és szabályozása. A CFTC hatáskörébe tartozó származtatott ügyletek tehát a 648/2012/EU rendeletben a központi szerződő felekre vonatkozóan előírt rendelkezések hatálya alá tartozó származtatott ügyletek részhalmazának felelnek meg. Ez a határozat kizárólag a DCO-kra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségére vonatkozik, nem pedig az azon központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszerre, amelyek az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (Securities and Exchange Commission, a továbbiakban: SEC) hatáskörébe tartozó származtatott ügyletek vonatkozásában nyújtanak elszámolási szolgáltatásokat. Amennyiben valamely adott központi szerződő fél a SEC és a DCO joghatósága szerint egyaránt rendelkezik elszámoló ügynökségi engedéllyel, rá ez a határozat kizárólag annyiban vonatkozik, amennyiben a CFTC joghatósága alá tartozó származtatott ügyletek tekintetében nyújt elszámolási szolgáltatásokat.

(7) A CFTC által engedélyezett központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények magukban foglalják azokat a felső szintű előírásokat, amelyeket a CEA 5b. §-a c) bekezdésének 2) albekezdésében és a CFTC-rendeletek 39. részének A. és B. alrészében foglalt, DCO-kra vonatkozó alapvető elvek határoznak meg. Ezeket az alapvető elveket minden központi szerződő félnek be kell tartania ahhoz, hogy a CFTC-től engedélyt kapjon. Az alapvető elveken túlmenően meghatározott magasabb szintű kockázatkezelési előírások alkalmazandók azon DCO-kra, amelyek az USA-beli Pénzügyi Stabilitási Felügyeleti Tanács (Financial Stability Oversight Council) szerint rendszerszintű jelentőséggel bírnak, és amelyek kijelölt felügyeleti ügynöksége a CFTC (ezen DCO-k a továbbiakban: a SIDCO-k). A magasabb szintű kockázatkezelési előírásokat a CFTC rendeletei 39. részének C. alrésze (39.30-39.42. §) foglalja magában. A felső szintű előírások és a SIDCO-kra vonatkozó meghatározott magasabb szintű kockázatkezelési előírások (a továbbiakban együttesen: az elsődleges szabályok) a SIDCO-kra, valamint azokra a DCO-kra alkalmazandók, amelyeket ugyan nem jelöltek ki SIDCO-ként, de amelyek önkéntesen, jogilag kötelező érvénnyel alávetik magukat az említett meghatározott kockázatkezelési előírásoknak (a továbbiakban: az önkéntesen részt vevő DCO-k). Ezek az elsődleges szabályok alkotják a DCO-kra alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét.

(8) A DCO-knak az elsődleges szabályok alapján el kell fogadniuk belső szabályaikat és eljárásaikat, amelyeket a CFTC-nek jóvá kell hagynia. A DCO-knak belső szabályaikban és eljárásaikban részletes leírást kell biztosítaniuk egyes, az elsődleges szabályok értelmében lefektetett előírások tekintetében arról, hogyan fog azoknak az adott DCO eleget tenni. Ezenfelül az említett belső szabályok és eljárások az elsődleges szabályokban előírtakon túlmenően további követelményeket is tartalmaznak. A belső szabályok és eljárások a CFTC jóváhagyását követően az adott DCO-ra nézve jogilag kötelező erejűvé válnak, és a DCO által teljesítendő jogi és felügyeleti keretrendszer szerves részét képezik. Amennyiben az adott DCO nem tesz eleget az elsődleges szabályoknak vagy saját belső szabályainak és eljárásainak, a CFTC hatáskörrel rendelkezik a DCO szankcionálására, többek között bírság kiszabásával, illetve engedélyének felfüggesztésével vagy visszavonásával.

(9) A DCO-k által elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű USA-beli követelmények tehát szerkezetüket nézve kétszintűek. A jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét a SIDCO-kra és az önkéntesen részt vevő DCO-kra vonatkozó elsődleges szabályok alkotják. A jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét a SIDCO-k és az önkéntesen részt vevő DCO-k belső szabályai és eljárásai alkotják. A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése szerinti egyenértékűség megállapítása során tehát az elsődleges szabályok mellett figyelembe kell venni a SIDCO-k és az önkéntesen részt vevő DCO-k belső szabályaiban és eljárásaiban foglalt jogi követelmények jellegét és részleteit is ahhoz, hogy a jogi és felügyeleti keretrendszer említett együttes elemei útján érvényre juttatott jogilag kötelező érvényű követelmények a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt követelményekkel egyenértékűnek legyenek minősíthetők.

(10) A SIDCO-kra és az önkéntesen részt vevő DCO-kra vonatkozó elsődleges szabályok e szervezetek belső szabályaival és eljárásaival kiegészülve lényegileg a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt szabályok hatásával egyenértékű eredményre vezetnek. Az elsődleges szabályok magukban foglalják az irányítási követelményeket (ezen belül a szervezetre, a felső vezetésre, a kockázati bizottságokra, a nyilvántartásra, a minősített részesedésre és az illetékes hatóságnak továbbított információkra vonatkozó követelményeket), valamint az összeférhetetlenségre, a kiszervezésre, az üzleti magatartásra, az üzletmenet-folytonosságra, az elkülönítésre, a likviditási kockázatra, a fedezeti előírásokra, a befektetési politikára és a kiegyenlítési kockázatra vonatkozó követelményeket.

(11) Bár a likviditási kockázatok tekintetében az elsődleges szabályok nem írják elő a SIDCO-k és az önkéntesen részt vevő DCO-k számára a "cover 2" elv teljesüléséhez szükséges megfelelő likviditási források fenntartását - azaz legalább az azon két klíringtag nemfizetését fedező likvid forrás meglétét, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettségük -, a DCO-k kötelesek olyan eljárásokat létrehozni a fedezetlen likviditáshiány fedezésére, amelyek elkülönített források rendelkezésre állását biztosítják arra az esetre, ha a veszteségek meghaladnák azon klíringtag nemteljesítését, amellyel szemben a legnagyobb a kitettségük. Ez a megközelítés eltér ugyan a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt "cover 2" elvtől, ám lényegileg a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt szabályok hatásával egyenértékű eredményre vezet.

(12) A részvétel, a kitettségkezelés, a biztosítéki követelmények, a garanciaalapok, az egyéb pénzügyi források, a többlépcsős veszteségfedezés és a nemteljesítési eljárások tekintetében az elsődleges szabályok a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt szabályokhoz hasonló megközelítésen alapulnak, egyes aspektusaikban azonban eltérnek azoktól. A klíringtag saját számlás pozícióira alkalmazott alapletét tekintetében az elsődleges szabályok a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek - a mezőgazdasági termékekre, szekunder energiahordozókra és fémekre vonatkozó határidős tőzsdei ügyletek, opciós ügyletek és csereügyletek - esetében egynapos, míg minden más származtatott ügylet esetében ötnapos minimális likviditási időszakot írnak elő nettó alapon történő letétgyűjtés mellett. Az uniós szabályok ezzel szemben a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében kétnapos, míg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében ötnapos minimális likviditási időszakot írnak elő, és a letétgyűjtés jellemzően nettó alapon történik. A klíringtagok saját számlás pozíciói tekintetében tehát a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó, az Unióban alkalmazandó hosszabb, kétnapos likviditási időszak eredményeképpen az Unióban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek e pozíciók tekintetében több letétet gyűjtenek. A klíringtagok ügyfeleinek pozícióira vonatkozóan gyűjtött alapletétek esetében viszont az elsődleges szabályok értelmében a letétgyűjtés a származtatott ügyletek valamennyi kategóriája tekintetében bruttó alapon történik, míg az uniós jogban ilyen előírás nincs. E nettó és bruttó letétgyűjtés közötti különbség a DCO-k által az ügyfelek pozícióira vonatkozóan birtokolt letétek összege tekintetében egyenértékű eredményre vezet, ami ellentételezi a likviditási időszakok közötti különbséget. A klíringtagok ügyfelei pozícióinak vonatkozásában tehát a letéti követelményekre vonatkozó elsődleges szabályok az uniós joggal egyenértékűnek tekinthetők. Az uniós jog ezenfelül előírja három prociklikusság elleni intézkedés egyikének alkalmazását annak biztosítására, hogy az alapletét stabil gazdasági időkben ne legyen túl csekély, stressz idején pedig ne növekedjen meg hirtelen, miközben az elsődleges szabályok ilyen meghatározott követelményt nem tartalmaznak. Az intézkedések ezáltal stabil és konzervatív letéteket eredményeznek. Az elsődleges szabályok mindezeken felül előírják a SIDCO-k és az önkéntesen részt vevő DCO-k számára a "cover 2" elv alkalmazását, amennyiben az említett DCO-kat több joghatóság is rendszerszintű jelentőségűként jelölte ki, vagy amennyiben összetettebb kockázati profillal jellemzett tevékenységekben vesznek részt. Az uniós szabályok viszont valamennyi központi szerződő fél számára előírják a "cover 2" elv alkalmazását.

(13) Az USA DCO-kra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerét tehát egyenértékűnek kell tekinteni, feltéve, hogy az a SIDCO-ként és önkéntesen részt vevő DCO-ként engedélyezett DCO-k belső szabályai és eljárásai alapján lehetővé teszi, hogy a DCO-k megfeleljenek az alábbi követelményeknek. Ezek a követelmények a következők: 1. a szabályozott piacokon végrehajtott nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében a klíringtagok saját számlás pozícióira alkalmazott alapletét tekintetében kétnapos likviditási időszak; 2. valamennyi származtatott ügylet esetében stabil és konzervatív letéteket eredményező prociklikusságkorlátozó intézkedések, amelyek legalább a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt opciók valamelyikével egyenértékűek; valamint 3. elegendő rendelkezésre álló előre finanszírozott pénzügyi forrás, amely lehetővé teszi, hogy a DCO ellenálljon legalább a legjelentősebb kitettséget képviselő két klíringtag nemfizetésének szélsőséges, de valószerű piaci feltételek mellett, figyelembe véve azokat a kiegészítő kockázatokat is, amelyekkel az említett DCO a nemfizető klíringtagok csoportjában lévő jogalanyok egyszerre bekövetkező csődje esetén kerül szembe.

(14) A Bizottság megjegyzi, hogy egyes, USA-beli szabályozott piacokon végrehajtott és DCO-k által elszámolt jegyzett mezőgazdasági származtatott ügyletekre vonatkozóan sajátos jellemzők állnak fenn azokon a piacokon, amelyek nagyrészt azokat az USA-beli belföldi nem pénzügyi szerződő feleket szolgálják ki, amelyek kereskedelmi kockázataikat kezelik ezen ügyletek útján, és amelyek rendszerszintűen csekély mértékben kapcsolódnak a pénzügyi rendszer többi részéhez. E szerződések elszámolásából elhanyagolható kockázat származik az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek tekintetében. Következésképpen az egyenértékűség értékelését az e mezőgazdasági származtatott ügyletekre alkalmazandó szabályozási jellemzők lényegileg nem érintik.

(15) Meg kell tehát állapítani, hogy a CFTC jogi és felügyeleti keretrendszere - amely az elsődleges szabályokból, valamint a SIDCO-k és az önkéntesen részt vevő DCO-k e határozatban meghatározott kockázatkezelési előírásoknak megfelelő belső szabályaiból és eljárásaiból áll - olyan jogilag kötelező érvényű követelmények együttesének tekintendő, amely egyenértékű a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt követelményekkel. Az ESMA csak az említett jogilag kötelező érvényű követelményeknek (azaz az elsődleges szabályoknak, kiegészülve a CFTC által jóváhagyott, a jelen jogi aktusban meghatározott előírásoknak megfelelő belső szabályokkal és eljárásokkal) megfelelő SIDCO-kat és önkéntesen részt vevő DCO-kat ismerheti el, és köteles a 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint minden esetben ellenőrizni, hogy az említett előírások a szabályozás hatálya alá tartozó és uniós elismerést kérelmező központi szerződő fél belső szabályainak és eljárásainak részét képezik. Az ESMA a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (5) bekezdése szerint nyomon követi továbbá, hogy az e határozatban meghatározott egyenértékű szabályozás - beleértve az abban foglalt feltételeket - továbbra is teljesül-e, és ha nem, visszavonhatja az elismerést. Az ESMA ellenőrzi különösen, hogy a központi szerződő fél a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében a klíringtagok saját számlás pozícióira vonatkozóan kétnapos likviditási időszakot alkalmaz-e, és alkalmaz-e olyan prociklikusságkorlátozó intézkedéseket, amelyek a stabil és konzervatív letétek biztosítása szempontjából egyenértékűek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott három intézkedés valamelyikével, továbbá azt, hogy a központi szerződő fél elegendő előfinanszírozott pénzügyi forrással rendelkezik-e ahhoz, hogy rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között el tudja viselni legalább azon két klíringtag nemteljesítését, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettsége, figyelembe véve azokat a kiegészítő kockázatokat is, amelyekkel az említett DCO a nemfizető klíringtag csoportjában lévő jogalanyok egyszerre bekövetkező csődje esetén kerül szembe.

(16) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében az USA-ban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszernek biztosítania kell továbbá, hogy az ottani joghatóság alá tartozó központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá essenek.

(17) A CFTC felügyelet, valamint a prudenciális követelmények tesztelését magában foglaló kockázatalapú vizsgálati eljárások révén folyamatosan nyomon követi a DCO-k kockázatkezelési előírásoknak való megfelelését. A CFTC a vizsgálatokat vizsgálati csoportokkal folytatja. A vizsgálat lezártával a CFTC jelentést készít, amelyben összefoglalja a vizsgálat eredményeit, beleértve az esetleges problémás kérdéseket is. A jelentésben ismerteti a tapasztalt hiányosságokat, és különböző intézkedéseket alkalmazhat annak biztosítására, hogy a DCO-k a megállapított problémákat megfelelően orvosolják, így a hiányosságok orvoslásának elmulasztása esetén bírságot szabhat ki, illetve a DCO-k engedélyét felfüggesztheti vagy visszavonhatja. A jelentést vagy az abban foglalt információkat, valamint az azok alapján elfogadott intézkedéseket a CFTC az együttműködési megállapodások hatálya alá tartozó harmadik országbeli szabályozó hatóságokkal is megoszthatja.

(18) Meg kell tehát állapítani, hogy a DCO-k tekintetében a jogi és felügyeleti keretrendszer folyamatosan biztosítja a hatékony felügyeletet és érvényesíthetőséget.

(19) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében az USA jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell magában foglalnia a harmadik országok jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: a harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(20) A harmadik országbeli központi szerződő felek a CFTC-nél kérelmezhetik DCO-ként való engedélyezésüket. A CFTC az Egyesült Államok Törvénykönyve 7. címe (7 USC) 2. §-ának i) pontja szerinti törvényi felhatalmazásánál fogva a harmadik országbeli központi szerződő fél tekintetében alternatív megfelelőségről rendelkezhet, amennyiben megállapítja a DCO-kra vonatkozó saját követelményei és a harmadik ország szabályozási rendszerében foglalt követelmények összehasonlíthatóságát. Alternatív megfelelés előírása esetén a DCO-ként engedélyezett harmadik országbeli központi szerződő fél abban az esetben felelhet meg a CFTC követelményeinek, ha eleget tesz a saját (harmadik országbeli) joghatósága által előírt összehasonlítható követelményeknek. Az elismerés megadásához továbbá egyetértési megállapodás megkötésére van szükség a CFTC és a kérelmező központi szerződő felet felügyelő harmadik országbeli illetékes felügyeleti hatóság között.

(21) Meg kell tehát állapítani, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében a CFTC jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít.

(22) Ez a határozat az elfogadásakor az USA-ban alkalmazandó, a SIDCO-kra és az önkéntesen részt vevő DCO-kra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak az ESMA-val együttműködésben továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie a SIDCO-kkal és az önkéntesen részt vevő DCO-kkal kapcsolatos jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(23) A SIDCO-kra és az önkéntesen részt vevő DCO-kra alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres USA-beli felülvizsgálata nem érinti annak a lehetőségét, hogy a Bizottság bármikor meghatározott felülvizsgálatot végezzen, amennyiben az érintett fejlemények és különösen az ESMA ellenőrzései vagy azok az információk, amelyek a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (7) bekezdésében említett eljárások és mechanizmus szerint a CFTC-vel a fenntartott felügyeleti együttműködés eredményeképpen a birtokába jutnak, szükségessé teszik az e határozattal biztosított egyenértékűség Bizottság általi újraértékelését. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(24) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában az Amerikai Egyesült Államok (USA) származtatott ügyleteket elszámoló szervezetekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszere - amely az árutőzsdei törvény 5b. §-ából és a CFTC-rendeletek 39. részének A., B. és C. alrészéből áll, a 39.35. és a 39.39. § kivételével - egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt követelményekkel, amennyiben az USA hatóságai által rendszerszintű jelentőségűként kijelölt, származtatott ügyleteket elszámoló szervezetek (a továbbiakban: a származtatott ügyleteket elszámoló rendszerszintű jelentőségű szervezetek) és a magukat önkéntesen a CFTC-szabályzat 39. részének C. alrészében foglalt szabályok hatálya alá vető, származtatott ügyleteket elszámoló szervezetek (a továbbiakban: a származtatott ügyleteket elszámoló önkéntesen részt vevő szervezetek) belső szabályai és eljárásai tartalmazzák a (2) és a (3) bekezdésben említett elemeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett származtatott ügyleteket elszámoló rendszerszintű jelentőségű szervezetek és a származtatott ügyleteket elszámoló önkéntesen részt vevő szervezetek belső szabályaiban és eljárásaiban foglalt meghatározott szabályok a CFTC-rendeletek 39.13. §-ában előírt elv tekintetében olyan meghatározott kockázatkezelési intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek biztosítják az alapletétek következő paraméterek alapján történő kiszámítását és összegyűjtését:

a) a szabályozott piacokon vagy az árutőzsdei törvény (CEA) 5. §-a (a 7 USC 7. §-a) szerint kijelölt szerződéses piacokon végrehajtott származtatott ügyleteknél a klíringtagok saját számlás pozíciói esetében kétnapos likviditási időszak, nettó alapon számítva;

b) valamennyi származtatott ügylet esetében legalább a következőkkel egyenértékű prociklikusságkorlátozó intézkedések:

i. a kiszámított biztosítékok legalább 25 %-át kitevő biztosítéki puffer alkalmazása, mely puffer ideiglenes felhasználását a központi szerződő fél lehetővé teszi azokban az időszakokban, amikor a kiszámított biztosítéki követelmények jelentős mértékben emelkednek;

ii. legalább 25 %-os súlyozás hozzárendelése a visszatekintési időszakban megfigyelt stresszhelyzetekhez;

iii. azt biztosító intézkedések, hogy a biztosítéki követelmények ne legyenek alacsonyabbak azoknál, mint amelyeket tízéves múltbéli visszatekintési időszakra becsült volatilitás alkalmazásával számítottak volna ki.

(3) Az (1) bekezdésben említett származtatott ügyleteket elszámoló rendszerszintű jelentőségű szervezetek és a származtatott ügyleteket elszámoló önkéntesen részt vevő szervezetek belső szabályaiban és eljárásaiban foglalt meghatározott szabályok a CFTC-rendeletek 39.11. és 39.33 §-ában foglalt elv tekintetében olyan meghatározott, pénzügyi forrásokra vonatkozó intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek biztosítják, hogy a származtatott ügyleteket elszámoló rendszerszintű jelentőségű szervezetek és a származtatott ügyleteket elszámoló önkéntesen részt vevő szervezetek elegendő előfinanszírozott pénzügyi forrással rendelkezzenek ahhoz, hogy rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között el tudják viselni legalább azon két klíringtag nemteljesítését, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettségük, figyelembe véve azokat a kiegészítő kockázatokat is, amelyekkel az említett származtatott ügyleteket elszámoló szervezet a nemfizető klíringtagok csoportjában lévő jogalanyok egyszerre bekövetkező csődje esetén kerül szembe.

2. cikk

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett származtatott ügyletek nem foglalják magukban azokat a mezőgazdasági termékekre vonatkozó származtatott ügyleteket, amelyek eleget tesznek a következő követelményeknek:

a) olyan mezőgazdasági terméken alapulnak, amelynél az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma által közzétett, mezőgazdasági termékekre vonatkozó fok-, ár-, tömeg-, mérték- vagy átváltásitényező-értékeket használják referenciaértékként, és amellyel az árutőzsdei törvény (CEA) 5. §-a (a 7 USC 7. §-a) szerint az USA által kijelölt szerződéses piacon kereskednek, vagy olyan mezőgazdasági terméken alapulnak, mint a cukor, a szójaolaj, a szójapép, a kakaó, a kávé vagy a fa, amellyel az árutőzsdei törvény (CEA) 5. §-a (a 7 USC 7.§-a) szerint az USA által kijelölt szerződéses piacon kereskednek;

b) olyan mezőgazdasági terméken alapulnak, amely egy USA-ban székhellyel rendelkező származtatott ügyleteket elszámoló szervezet által elszámolásra kínált, mezőgazdasági terméken alapuló származtatott szerződés alapjául szolgál;

c) amennyiben az alapul szolgáló mezőgazdasági termék tekintetében egy vagy több termelési helyszínt határoznak meg, e termelési helyszínek egyike sincs az Unión belül;

d) eleget tesznek a következő feltételek valamelyikének:

i. természetben kiegyenlítettek, és -, kivéve, ha az alapul szolgáló mezőgazdasági termék a kávé - valamennyi teljesítési helyük az Unión kívül van;

ii. készpénzben kiegyenlítettek, és -, kivéve, ha az alapul szolgáló mezőgazdasági termék a kávé vagy a cukor - a kiegyenlítés összege nem olyan alapul szolgáló mezőgazdasági termék árából következik, amelynél a teljesítési helyek legalább egyike az Unión belül van.

Az első albekezdés b) pontjában meghatározott feltétel nem tekintendő teljesültnek egy adott mezőgazdasági terméken alapuló származtatott ügylet esetében, ha az USA-ban székhellyel rendelkező származtatott ügyleteket elszámoló szervezet által elszámolt ilyen ügyletek többségét az érintett szervezet az Unióban székhellyel rendelkező szerződő felek számára számolja el, és az említett szerződéseket az Unióban engedéllyel rendelkező belüli központi szerződő fél is kínálja elszámolásra.

(2) Az 1. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó azokra a származtatott termékeket elszámoló rendszerszintű jelentőségű szervezetekre és a származtatott ügyleteket elszámoló önkéntesen részt vevő szervezetekre, amelyek csak az e cikk (1) bekezdésében említett származtatott ügyleteket számolják el.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. március 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.