A Debreceni Ítélőtábla Pf.20748/2017/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 87. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 339. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 7. §, 77. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 8. §, 54. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakó Pál, Hajkó Zsolt, Molnár Tibor Tamás

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.748/2017/8. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. G. Z. Zs. pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Kiss Miklós Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Kiss Miklós ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen - amely perbe az ifj. dr. Horváth Ferenc (címe) által képviselt beavatkozó neve (címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - kártérítés megfizetése iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 6.P.20.379/2016/36. számú ítélete ellen a felperes részéről 39. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 63 500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

A felperes pártfogó ügyvédjének a díját az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes 2013. november 18. és 2014. március 3. között előzetes letartóztatottként a .... Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben volt fogvatartva. A fogvatartásának időtartama alatt, 2014. január 20-án a X Kórház és Rendelőintézet (a továbbiakban: az alperesi jogelőd) urológiai szakrendelésére került kiszállításra vizeletelakadás panasza miatt kivizsgálásra és kezelésre. Vizsgálata során rögzítésre került, hogy "éjszaka gyakori vizelési ingere volt, de alkalmanként csak kevés vizelet ürült, reggel 7 óta egyáltalán nem tud vizelni", továbbá, hogy "elmondása szerint gyermekkora óta nehezebben vizel, húgycsőnyílás szűkebb", egyben megállapításra került, hogy aktuálisan a húgycsőnyílása pontszerűen beszűkült ("a húgycső tűszúrás nyílással"), továbbá, hogy "a húgycső 10 Ch-s Mercier katéterrel járható át". A vizsgálata körében elvégzett hasi UH lelete a vizeletében "genny pozitív" lett. Mindezek alapján az alperesi jogelőd részéről eljárt orvos diagnózisként a "húgycsőszűkület" és a húgyúti fertőzés nem meghatározott helyen" kórisméket állította fel, és a vizeletelakadás megszüntetése érdekében egy 10 Ch-s Mercier katétert vezetett be a péniszen keresztül a felperes húgycsövébe, majd azt a húgycső nyílásánál rögzítette. A húgycsőszűkület mértékére tekintettel más típusú katéter (a ballonos rögzítésű Tiemann katéter) alkalmazására nem volt lehetőség, a felperes szervezetébe behelyezett Mercier katéter pedig a húgycsőből történő kicsúszás megelőzése és megakadályozása érdekében külső rögzítést tesz szükségszerűvé. A katéter behelyezésére az alperesi jogelőd egészségügyi szolgáltatónál az adott jellegű beavatkozásoknál szokásszerűen és rutinszerűen alkalmazott sikosító gél alkalmazása és annak a húgycsőbe juttatása mellett került sor, mely sikosító gél Lidocain érzéstelenítőt tartalmazott 1 gr gél/20 mg Lidocaine bybroChloribe koncentrációban. A katéter külső rögzítése körében a felperes speciális anatómiai adottságai miatt (gyermekkori fitymaszűkület miatti körülmetéltség) arra nem volt lehetőség, hogy a rögzítés a fitymabőrhöz történhessen, ezért az szükségszerűen vagy a húgycső kivezető részénél a glanshoz (a pénisz makk része), vagylagosan a sulcus alatti bőrhöz (a makk töve alatti bőrhöz) kellett megtörténjen azzal, hogy az előbbi rögzítés nagyobb biztonságot és egyben kisebb kockázatot jelent a katéter esetleges kicsúszása terén. Ezen nagyobb biztonság és egyben kisebb kockázat miatt a beavatkozást végző orvos a katétert a húgycső nyílásánál a glanshoz egy öltéssel rögzítette. A katéter bevezetése a vizelet elzáródását elhárította, az egészségügyi ellátást végző orvos pedig az észlelt gennyes vizelet miatt tenyésztést rendelt el, a felperest január 23-ára kontrollvizsgálatra visszarendelte és a kontrollvizsgálatra javaslatként az "ekkor ismételt húgycsőtágítás" javallatát vezette a kezelésről kiállított ambulánslapra. A felperes részére ekkor gyógyszeres terápiát nem rendelt, így sem fájdalomcsillapító, sem gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelésről nem rendelkezett. A kezelést követően a felperes visszaszállításra került a fogva tartásának helyszínéül szolgáló ...... Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe. A felperes 2014. január 23-án a büntetés-végrehajtási intézetből kiszállításra került az alperesi jogelőd egészségügyi szolgáltató urológiai szakrendelésére kontrollvizsgálat céljából, mely kontrollvizsgálaton a korábbiakkal azonos diagnózisok rögzítése mellett ismételten 10 Ch-s Mercier katéter behelyezésére került sor a sulcus alatti bőrhöz rögzítetten, az addigra már rendelkezésre állt tenyésztés eredményére figyelemmel antibiotikumos terápia előjegyzése mellett. Az adott kezelést követően a felperes visszaszállításra került a fogvatartásának helyszínéül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol egészségügyi zárkában került elhelyezésre.

A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen az alperesi jogelőd kötelezését kérte 10 000 000 forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére, másodlagosan pedig - amennyiben a kártérítés iránt előterjesztett elsődleges kereseti kérelem sem egészben, sem részben nem vezet eredményre - kérte annak megállapítását, hogy az alperesi jogelőd egészségügyi szolgáltató megsértette a felperes egészséghez fűződő személyiségi jogát. A kereseti kérelmeit az alperesi jogelőd 2014. január 20-ai egészségügyi ellátására alapította, melynek körében károkozó és egyben személyiségi jogot sértő magatartásként az alábbiakra hivatkozott:

- az ellátása során a húgycsövébe bevezetett katéter fixáló öltéssel történő rögzítésére nem bőrvarrással, hanem a glanshoz történő rögzítéssel került sor;

- a katéter rögzítésénél sem érzéstelenítő, sem fájdalomcsillapító alkalmazására nem került sor;

- a kezelést követően sem gyulladáscsökkentő, sem fájdalomcsillapító gyógyszeres terápia elrendelésére nem került sor; és

- a kezelést követően az azt végző orvos a további húgycsőtágítás javaslatát fogalmazta meg és vezette a kiállított egészségügyi dokumentációra.

Az alperesi jogelőd és az alperesi beavatkozó az érdemi ellenkérelmükben a felperes keresetének az elutasítását kérték, elsődlegesen vitatva a felperesi kereset jogalapját. Az alperesi jogelőd ezt meghaladóan 50 000 forint összegű beszámítási kifogást is előterjesztett.

Az elsőfokú bíróság a 36. sorszám alatt meghozott ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesi jogelődnek 127 000 forint, és az alperesi beavatkozónak 25 400 forint perköltséget. Megállapította, hogy a le nem rótt 600 000 forint kereseti illetéket és az állam által előlegezett 137 473 forint költséget, valamint a felperes képviseletét ellátó pártfogó ügyvéd díját az állam viseli, megállapította továbbá, hogy a per tárgyának értéke 10 000 000 forint, s a felperes teljes egészében pervesztes lett.