BH 1994.10.549 I. Elővásárlási jog kizárólag adásvételi szerződés esetén gyakorolható, ezért a társasági törvény alapján "üzletrész átruházás"-on az üzletrésznek adásvételi szerződés útján történő eladása értendő [Ptk. 373. §., 1988. évi VI. tv. 170. §, PK 9.].

II. A mellékszolgáltatással terhelt üzletrész - a társasági szerződés előírása szerinti - eladásának érvényességéhez a társaság hozzájárulása szükséges, akár másik tag, akár kívülálló részére történik az értékesítés [1988. évi VI. tv. 170. §, 171. § (3) bek.].

A G. Vendéglátó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság alperest 1990. október 29-én jegyezte be a cégbíróság a cégjegyzékbe. Az alperest alapító egyik tag - 1 160 000 Ft nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással - a T. Szálloda és Étterem Részvénytársaság (továbbiakban: T. Rt.). A T. Rt. mellékszolgáltatásként vállalta, hogy három üzletének üzemeltetési jogát albérleti szerződés keretében a társaság részére átengedi.

A T. Rt. képviselője 1991. június 4-én közölte az alperes ügyvezetőjével, hogy üzletrészét 8 970 000 Ft értékben át kívánja ruházni azzal, hogy a mellékszolgáltatásként biztosított üzlethelyiségek üzemeltetési jogát haszonbérleti szerződés keretében továbbra is biztosítani fogja. Közölte, amennyiben a társaság 15 napon belül elővásárlási jogának gyakorlásával kapcsolatban nem nyilatkozik, ezt úgy tekinti, hogy az üzletrész átruházásához hozzájárult. Az alperes a bejelentésre közölte, hogy az ajánlati adatok pontatlansága miatt érdemben nyilatkozni nem tud, a T. Rt. jelölje meg azokat az adatokat, amelyek alapján az üzletrész vételárát meghatározta és a vételi ajánlatot is közölje teljes terjedelmében. Miután az alperes az általa kívánt felvilágosításokat nem kapta meg, közölte a T. Rt.-vel, hogy nyilatkozni nem tud és a taggyűlés összehívása felől sem fog intézkedni. Ezt követően egy 1991. július 17-én kelt szerződéssel megalapították a felperesi korlátolt felelősségű társaságot a B.-i Vendéglátó Vállalat, a T. Rt., valamint dr. S. B. közreműködésével. A T. Rt. 422 100 000 Ft értékű nem pénzbeli betétet bocsátott a felperes rendelkezésére, és ezen belül 8 970 000 Ft értékben jelölték meg annak az üzletrésznek a nagyságát, amellyel a T. Rt. az alperesi társaságban bírt. A felperesi ügyvezetés 1991. augusztus 30-án az alperesnek bejelentette, hogy megszerezte az üzletrész tulajdonát, az alperesi társasági szerződésben foglaltakat magára nézve kötelezőnek elfogadja, és felhívta az alperesi ügyvezetőt a tulajdonosváltozás cégbírósági bejelentésére. Az alperes a T. Rt. megbízottjával azt közölte, hogy az üzletrész-átruházási szerződést nem tekinti érvényesen létrejöttnek, változatlanul a T. Rt.-t tartja a társaság tagjának. Ennek következtében a taggyűlési meghívókat továbbra is T. Rt.-nek kézbesítette ki, és így az 1992. január 30-án megtartott taggyűlésre a felperes meghívót nem kapott. A taggyűlésen a T. Rt. nem jelent meg, távollétében hoztak határozatokat.

A felperesi társaságot a Fővárosi Bíróság 1991. november 4-én jegyezte be a cégjegyzékbe. A cégiratok között szerepel a felperes és a T. Rt. képviselője által 1991. szeptember 30-án aláírt nyilatkozat, mely szerint az üzletrész átruházására a jogszabályi rendelkezések és a társasági szerződés előírásainak a betartásával került sor, elővásárlási jogával senki nem kívánt élni.

Felperes a keresetében a tagváltozás elismerése és az 1992. január 30-án hozott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt indított pert. Álláspontja szerint a T. Rt. az alperesi kft.-ben fennálló üzletrészét érvényesen megszerezte, mert a bejelentéstől számított 15 napon belül az elővásárlási jogra jogosultak közül vételi nyilatkozatot senki nem tett. Miután az alperes a tagváltozást nem ismeri el, akadályozza a felperest a tagsági jogainak gyakorlásában. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a tagváltozás cégbírósági bejelentésére és egyben az 1992. január 30-i taggyűlésen hozott határozatokat is helyezze hatályon kívül.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperesnek költségekben való marasztalását kérte. Előadta, hogy álláspontja szerint a felperessel nem áll jogviszonyban, továbbra is a T. Rt.-t tekinti a társaság tagjának. Ez az indoka, hogy a taggyűlésre a felperest nem hívta meg. Azzal védekezett továbbá, hogy a társasági szerződés szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az üzletrészek átruházása, a mellékszolgáltatási kötelezettség pedig csak akkor szűnik meg, ha annak bejelentését a taggyűlés egyhangú határozattal elfogadja. Mivel ezzel kapcsolatos taggyűlési határozat nem született, a felperes nem jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására az alperesi kft.-ben.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és 12 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte az alperes javára. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy az alperesi társaság társasági szerződésének 10. § 6. pontja szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tanozik az üzletrészek átruházása, ezért az alperesi társaság tagjainak a bejelentéstől számított 15 napon belül érdemben nyilatkozni kellett volna. A T. Rt. által tett közlés azonban nem felel meg a Ptk. 373. §-ában foglalt rendelkezéseknek, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság PK 9. számú állásfoglalásában írtaknak sem. E jogszabályhely, illetőleg a kollégiumi állásfoglalás is akként szól, hogy a vételi ajánlatot teljes egészében közölni kell az elővásárlási jog jogosultjaival. A T. Rt. bejelentése nem tartalmazta, hogy kinek kívánja az üzletrészt eladni. Azt sem lehetett megállapítani, hogy az alperesi társaság, illetőleg az elővásárlási jog jogosultjai kívántak-e élni az elővásárlási joggal, miután a jog gyakorlása céljából további adatokat kének a T. Rt.-től. A T. Rt. ezen adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. Az üzletrész-átruházási szerződés ebből adódóan érvénytelen, a felperes nem vált az alperesi kft. tagjává és ezért az alperes taggyűlésén tagsági jogokat sem gyakorolhat.

A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - részben eltérő indokokkal - helybenhagyta. A T. Rt. az üzletrész-átruházási szándékát 1991. június 4-én jelentette be az alperesnek. A Gt. ekkor hatályos 170. §-a lehetővé tette az üzletrész szabad átruházását, ha az átruházás másik tag részére történt, és az üzletrészt nem terhelte mellékszolgáltatás. Ha az üzletrész mellékszolgáltatásra is köteles volt - a Gt. 170. §-ának második mondata szerint -, az üzletrész-átruházáshoz szükség volt a társaság hozzájárulására is. Az alperesi társasági szerződés pedig külön kitért a 10. § 6. pontjában arra, hogy új tag felvétele, üzletrészek átruházása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tanozik. A szerződés 17. §-ának 2. pontja azt is kimondta, hogy üzletrészt átruházni olyan személyre, aki a társaságnak nem tagja, csak a taggyűlés határozata alapján lehet. E két kikötés összevetéséből kell megállapítani, hogy az alperesi kft. társasági szerződése szerint az üzletrész kívülálló részére történő átruházására csak a társaság ezt megengedő taggyűlési határozata alapján kerülhet sor. A Gt. 171. §-ának (1) bekezdése kétségtelenül elővásárlási jogról szól az üzletrész kívülállóra történő átruházásakor. Mégis mindenképpen helytelen lenne az átruházásnak az adásvétellel való egy tekintet alá vonása.