A Miskolci Törvényszék K.21524/2004/81. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 77. §, 78. §, 83. §, 339. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 4. §, 26. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 43. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 18. §, 31. §, 60. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 7. §] Bíró: Sperka Kálmán

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

12.K.21.524/2004/81. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A bíróság dr. Vágó Péter (3529 Miskolc, Vezér u. 10. szám alatti székhelyű) egyéni ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek, dr. Fuhrmanné dr. Horzsa Ildikó jogtanácsos által képviselt alperes neve - úgyis, mint alperes jogelődjének neve - (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes elleni építési ügyben született közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - mely perbe dr. Czikray Tamás (3525 Miskolc, Kis-Hunyad u. 6. szám alatti székhelyű) egyéni ügyvéd által képviselt I. r. beavatkozó neve (I. r. beavatkozó címe szám alatti lakos) I. rendű beavatkozó az alperes, valamint dr. Várady Tibor főtitkár-helyettes által képviselt II. r. beavatkozó neve (II. r. beavatkozó címe szám alatti székhelyű) II. rendű beavatkozó a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság alperes jogelődje 4784-1/2004. számú határozat hatályon kívül helyezi és alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi alperest, fizessen meg felperesnek tizenöt napon belül 64.500,- (Hatvannégyezer-ötszáz) forint perköltséget.

Kötelezi továbbá I. r. beavatkozót, fizessen meg felperesnek tizenöt napon belül 16.000,- (Tizenhatezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- o - o - o -

I n d o k o l á s :

A bíróság a következő tényállást állapította meg:

A beavatkozói (..., Sz. u. 8., ... hrsz.) és a felperesi (..., Sz. u. 6., ... hrsz.) ingatlan közös határától mintegy 0,5-1,0 méterre, a felperesi ingatlanon található egy helyi védelem alatt álló, kb. 70-80 éves mocsárciprus.

A felperesi ingatlan tulajdoni lapján természetvédelmi terület bejegyzés szerepel.

A védett fa koronájának terjedelme 10,8 méter, gyökérzónája kb. 13,5 méter sugarú körben szövi át a talajt. A gyökérzet 45-48 %-a a felperesi ingatlan felé eső részen, a lépcsőfeljáró, illetve az 1981. évben létesített garázs alatt található.

A beavatkozói ingatlan akkori tulajdonosa 1981-ben az engedélyezettől eltérő módon, a védett fa tengelyétől számított 2,5 méteres távolságon belül gépjárműtárolót helyett el.

A garázs megépítése során jelentős talajkitermelést végeztek, illetőleg a telek talajszintjét 2-2,5 méterrel megemelték, melynek következtében a közös telekhatáron támfal megépítése vált szükségessé.

A támfal a fa törzsétől jobbra és balra is, összesen kb. 5,0 méteres szakaszon áthidaláson nyugszik. A garázson belül szennyvízülepítő található.

Az építkezés során a fa nem sérült, életterén, élőhelyén jól érzi magát. A beavatkozói garázsépület az utcai telekhatárról mérve kb. 5,4 méter mélységben található.

Beavatkozó 2003-ban gépkocsi tároló átalakítása és hátsó irányba történő bővítése iránt terjesztett elő kérelmet, melyet ... Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztálya 2867-9/2003. számú határozatával engedélyezett.

A felperesi fellebbezést követően alperes jogelődje 7336-2/2003. számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítve, a kérelmet elutasította.

Határozata indokolásában kifejtette, hogy a szakmai véleményt adó Bükki Nemzeti Park Igazgatósága álláspontjára alapozottan az építendő garázs alapterülete (60,2 m2) 800 mm csapadékmennyiséget feltételezve, közel 50 m3 csapadékvíz talajba szivárgását akadályozná meg a jelenlegi 22,8 m2, 18 m3-rel szemben. Ez a hiány jelentős változást eredményezhet a tervezett építménytől alacsonyabban fekvő területek növényzetének összetételében, ezért az épületátalakítás ebben a formájában veszélyezteti a védett fa életterét, és ezáltal esélyét az életben maradásra.

Az igazgatóság javaslatot tett a 14 méter hosszúra gépkocsi tároló első 6-7 méteres szakasza helyett nyílt lyukas, gyepkővel kiépített behajtó kialakítására, amely segítségével a lakókörnyezethez illeszthető, ugyanakkor a védett fa létét kevésbé veszélyeztető megoldás valósulna meg, amely biztosítaná az épület területére jutott csapadék talajba szivárgását és terítését.

Beavatkozó 2004. február 26-án a kérelmét, valamint az alapjául szolgáló tervdokumentációt ismételten előterjesztette, utóbbi szerint a tervezett új építmény a következő főbb szempontok mentén lett tervezve:

1. "Alaplemez, fal- és födémszerkezet monolit vasbeton szerkezet, amely a legjobban ellenáll a minden irányból ható földnyomásnak, repedésmentes felületek biztosíthatók a vízszigetelések számára, dobozszerű kialakítására tekintettel bárhol, pontszerűen alátámasztható, elcsúszás ellen az alapokba való befogás biztosítható.

2. Alapozás pontalapokkal készül, a lehető legtávolabb elhelyezve a védett fa tengelyétől, lehetővé téve a talajban lezajló vízmozgások természetes lefolyását.

3. Valamennyi, földdel érintkező padló- és falszerkezet mentén ún. "lemezszivárgó" épül, homokos kavics és "dörken" szivárgólemez alkalmazásával. A konstrukció így alkalmas arra, hogy a födémlemezről és a föld bármely rétegéből érkező csapadékvíz és rétegvíz szabad utat találjon a természetes állapottal azonos módon a védett fa gyökérzetéhez, amely feltétel ma nincs biztosítva a meglévő épület körül.

4. Az udvar szintjén ún. "zöldtetős" födémkonstrukciót terveztünk, mely természetes környezetet ad a lakóház udvarszintjén és a védett fa környezetében.

5. Az új építmény terepszint alatti létesítmények minősül, követi a természetes terepjelentést és megfelel a korábban kialakult építési körülményeknek.

6. A hosszméretet úgy határoztuk meg, hogy az épületektől biztonságos védőtávolságok maradjanak. Az alaptestek további "elhúzásával" el kell kerülni a földmunkák és alapozási munkák idején is és a kész állapotban is a lakóépület stabilitásának veszélyeztetését.

7. Az épületet egy feljárati lépcső közelíti meg, folyamatos emelkedéssel, biztonságos alapozási megoldásokkal.

8. A feljárati lépcsőtérbe jutó csapadékvíz elvezetését összefolyóval és vízkivezetéssel biztosítottuk, akár a fa gyökérzete felé, akár a padló alatti szivárgópaplan rétegbe.