BH 2017.9.303 Az árunak a rendeltetési vámhivatalnál történő sértetlen bemutatására köteles "fuvarozó" fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az az alfuvarozót, illetve minden más személyt magában foglalja, aki a közösségi külső árutovábbítási eljárás alá vont árut e tény tudatában vette át és azt ténylegesen szállítja [2913/92 EGK rendelet (Közösségi Vámkódex) 96. cikk (2) bek., EUB C-547/2015. számú ítélet].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2008. november 7-én egy kínai székhelyű cég egy olasz székhelyű cégnek 40 176,2 USA-dollár értékben ruházati cikkeket értékesített, amely áru a szlovéniai Koper kikötőjébe hajón, konténerben érkezett.

[2] A felperest mint vámügynököt a magyarországi székhelyű I. T. Kft. bízta meg közösségi külső árutovábbítási eljárás lefolytatásával. A felperes 2008. december 11-én kezdeményezte ezen eljárást a koperi vámhivatalban a konténerben fuvarozott perbeli nem közösségi áru vonatkozásában. Az árut a Wiencont Süd, Freilager Wien vámhivatalnál 2008. december 18-áig kellett bemutatni nyilvántartásba vétel céljából.

[3] 2008. december 8-án az I. T. Kft. mint fuvarozó megbízta az alperest mint alfuvarozót az árunak Koperből Bécsbe, illetve a vámeljárás lefolytatása után Rómába szállításával. Ezen megbízás alapján az alperes 2008. december 11-én jelentkezett a felperesnél. A felperes kiállította a fuvarozáshoz szükséges CMR fuvarlevelet, valamint elektronikusan megküldte az sz.-i vámhatóság részére a közösségi árutovábbítási eljárás során használandó T-okmányt, és a meghatalmazást, amellyel a vámhatóságtól az árut az alperes fuvarozásra átveheti.

[4] Ugyanezen a napon a koperi vámhivatalban ezen okmányok birtokában az alperes az árut átvette és azt Bécsbe fuvarozta. Ott a megbízója, az I. T. Kft. nevében eljáró személy a vámeljáráshoz szükséges iratokat átvette, és azokat átadta az általa a vámeljárás lefolytatására megbízott F. S. GmbH-nak. Ez utóbbi cég azonban nem mutatta be az árut vámkezelésre a vámhivatalnál. Azt az alperes egy 2008. december 18-án kiállított újabb CMR fuvarlevél átvételével másnap O.-ban a címzettnek átadta.

[5] A felperes megbízója a vámeljárás lezárását hamis halmeui vámhivatali kerek bélyegzővel ellátott tranzit nyilatkozattal igazolta. A szlovén vámhatóság a közösségi árutovábbítás főkötelezettjét, a felperest 3816,01 euró vám, 7123,11 euró áfa és 257,26 euró késedelmi kamat (együtt: 11 196,49 euró) megfizetésére kötelezte.

[6] Az I. T. Kft. felszámolás miatt, 2012. november 11-én, a cégnyilvántartásból való törléssel megszűnt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[7] A felperes keresetében 11 196,49 euró és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, elsődlegesen szerződésszegéssel okozott, másodlagosan szerződésen kívül okozott kár megtérítése jogcímén. Előadta, a peres felek között nem jött létre fuvarozási szerződés, így jogviszonyukra nem alkalmazható a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási szerződésről szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1971. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: CMR). A felperes megbízójától vámügynöki megbízást kapott. Az alperes pedig a felperestől az ún. T-okmány átvételével kötelezettséget vállalt arra, hogy az árut a rendeltetési vámhivatalnál vámolásra bemutatja. A felperes utalt arra, a Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 96. cikk (2) bekezdése az áru bemutatására köteles főkötelezettel együtt a fuvarozó (alfuvarozó) felelősségét is kimondja az árunak a vámhivatalnál történő bemutatásáért.

[8] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy alfuvarozóként felelősség terheli. Arra hivatkozott, hogy megbízója az áru továbbítását a bécsi vámhivatal megkerülésével, hamis okmányok felhasználásával rendelte meg.

Az első- és másodfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság a Kúria Gfv.X.30.343/2011/5. számú végzésével elrendelt megismételt eljárásban meghozott ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a peres felek között szerződés nem jött létre, így a felperes elsődleges, szerződésszegésre alapított kereseti kérelme nem alapos. A szerződésen kívül okozott kártérítés jogcímén előterjesztett másodlagos keresetét pedig azért tartotta alaptalannak, mert álláspontja szerint a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdése nem értelmezhető kiterjesztően. Az áru átvétele alatt nem annak fizikai átvételét kell érteni. Azt kell vizsgálni, hogy jogilag ki tekinthető fuvarozónak. Ez a konkrét esetben nem az alperes, hanem az I. T. Kft. volt. Az alperes mint alfuvarozó felelőssége ezért még akkor sem állapítható meg a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdése alapján, ha a Vámkódex az alfuvarozó kategóriáját nem ismeri.

[10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel kifejtette: a szerződésen kívül okozott kártérítés jogcímén akkor lett volna alapos a felperes keresete, ha a perben bizonyítja az alperes jogellenes, felróható magatartását és ezzel okozati összefüggésben a felperes vámhatóság által megállapított fizetési kötelezettségének beálltát. A másodfokú bíróság megítélése szerint a felperes ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget.

[11] Az ítélőtábla utalt arra is, hogy a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdése csak az áru fuvarozóját és nem valamely, vagy valamennyi alfuvarozót teszi felelőssé a közösségi árutovábbítási eljárás keretében fuvarozott áru rendeltetési vámhivatalnál történő bemutatásáért, így az alfuvarozóval szembeni kártérítési kereset ez okból is alaptalan.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[12] A felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen keresetének helytadó határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a hazai és az Európai Közösségen belüli joggyakorlat szerint bemutatásra kötelezett árufuvarozónak az a személy minősül, aki a tényleges árufuvarozást végzi. A Közösségi Vámkódex rendszerét, szerkezetét tekintve életszerűtlen, ugyanis a fizetési kötelezettséget olyan személyre nézve meghatározni, aki a konkrét árutovábbítási eljárásban nem vesz részt. A perbeli esetben az I. T. Kft. képviselője a Közösségi Vámkódex 203. cikk (3) bekezdés első franciabekezdése alapján vámfizetésre kötelezett személynek minősülne, azonban az alperes kárkötelme a 203. cikk (3) bekezdés negyedik franciabekezdése alapján önállóan fennáll. A felperes állította, a Közösségi Vámkódex 96. cikk (2) bekezdése a tényleges fuvarozót tekinti felelős személynek, függetlenül attól, hogy fő- vagy alfuvarozóként jár-e el. Érvelése szerint az alperes a felelősségét nem tudja kimenteni azzal, hogy a megbízójára bízza a küldemény további ügyintézését. Kifejezetten meg kell ugyanis győződnie arról, hogy a küldeményt a vámhatóság nyilvántartásba vette.

[13] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.