32017D0684[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/684 határozata (2017. április 5.) a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/684 HATÁROZATA

(2017. április 5.)

a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A belső energiapiac megfelelő működéséhez az szükséges, hogy az Unióba irányuló energiabehozatalra teljes egészében a belső energiapiacot létrehozó rendelkezések vonatkozzanak. Az átláthatóság és az uniós jognak való megfelelés fontos szerepet játszik az uniós energiaellátás stabilitásának biztosításában. A belső energiapiac nem megfelelő működése kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe hozza az Uniót az energiaellátás biztonsága tekintetében, és aláássa az európai fogyasztók és ipar számára kínálkozó potenciális előnyöket.

(2) Az Unió energiaellátásának biztosítása érdekében diverzifikálni kell az energiaforrásokat, és a tagállamok között új energiahálózati összeköttetéseket kell kiépíteni. Alapvető fontosságú ugyanakkor a szorosabb együttműködés az energiabiztonság tekintetében az Unió szomszédos országaival és stratégiai partnereivel.

(3) Az energiaunióra vonatkozó, a Bizottság által 2015. február 25-én elfogadott stratégia biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiát hivatott biztosítani az európai fogyasztók számára. Az energia-, kereskedelmi és külpolitikák koherens és következetes összehangolása jelentősen hozzájárul majd e célkitűzés megvalósításához. Pontosabban, az energiaunióra vonatkozó stratégia - a 2014. május 28-i európai energiabiztonsági stratégia keretében már elvégzett elemzés eredményeire alapozva - kiemeli, hogy a harmadik országokból történő energiavásárlást szabályozó megállapodások uniós jognak való teljes mértékű megfelelése fontos eleme az energiabiztonság megteremtésének. Ugyanezt az elképzelést követve az Európai Tanács 2015. március 19-i következtetéseiben azt szorgalmazta, hogy minden olyan megállapodás, amely külső szállítóktól történő gázbeszerzésre vonatkozik, teljes mértékben feleljen meg az uniós jogszabályoknak, mégpedig az ilyen megállapodások átláthatóságának növelésével és az uniós energiabiztonsági rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségük biztosításával.

(4) Az Európai Parlament "Az európai energiaunió felé" című, 2015. december 15-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az Unió külső energiabiztonsági szakpolitikáinak koherenciáját és a nagyobb átláthatóságot az energiával kapcsolatos megállapodásokban.

(5) A 994/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (3) hasznosnak bizonyult a meglévő kormányközi megállapodásokról való információgyűjtésre és a megállapodások uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos problémák feltárására.

(6) A 994/2012/EU határozat azonban nem bizonyult eredményesnek a kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelésének biztosításában. A szóban forgó határozat alapvetően a tagállamok és harmadik országok között már megkötött kormányközi megállapodások Bizottság általi utólagos értékelésére támaszkodott. A 994/2012/EU határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok azt bizonyították, hogy az utólagos értékelés nem meríti ki a kormányközi megállapodások uniós jognak való megfeleltetésére kínálkozó valamennyi lehetőséget. A kormányközi megállapodások gyakran nem tartalmaznak megfelelő, felmondásra, illetve kiigazításra vonatkozó rendelkezést, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a kormányközi megállapodás meg nem felelését észszerű időn belül kiküszöböljék. Ezenkívül a megkötött megállapodások aláíró feleinek álláspontja már rögzítésre került, ami politikai nyomást gyakorol abba az irányba, hogy a megállapodás semelyik részében ne történjen változtatás.

(7) A tagállamok és harmadik országok között létrejött energiaügyi megállapodások nagyfokú átláthatósága előnyös mind az energiaügyi külkapcsolatok területén szorosabb Unión belüli együttműködés elérése, mind pedig az Unió által az energiával, az éghajlattal és az energiaellátás biztonságával kapcsolatban kitűzött hosszú távú szakpolitikai célok elérése szempontjából.

(8) Az uniós jognak való esetleges meg nem felelés elkerülése és az átláthatóság fokozása érdekében indokolt előírni a tagállamok számára, hogy mielőbb tájékoztassák a Bizottságot arról, ha új kormányközi megállapodás megkötése, illetve módosítása céljából tárgyalásokat szándékoznak kezdeni. A tárgyalások előrehaladásáról a Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy felkérhessék a Bizottságot arra, hogy megfigyelőként részt vegyen a tárgyalásokon. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kérhesse, hogy megfigyelőként hívják meg a tárgyalásokon való részvételre.

(9) Egy adott kormányközi megállapodásról szóló tárgyalás során a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tanácsot adhasson az érintett tagállamnak azzal kapcsolatban, hogy miként lehet elkerülni a megállapodásnak az uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét. Ennek keretében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felhívja az érintett tagállam figyelmét az Unió vonatkozó energiapolitikai céljaira, a tagállamok közötti szolidaritás elvére, valamint adott esetben a Tanács vagy az Európai Tanács következtetéseiben elfogadott uniós szakpolitikai álláspontokra. Ez azonban nem képezheti a Bizottságnak a kormányközi megállapodás vagy módosítás tervezetére vonatkozó jogi értékelés részét.

(10) Annak érdekében, hogy az uniós jognak való megfelelés biztosított legyen, és kellően figyelembe lehessen venni, hogy jelenleg a földgáz vagy kőolaj területére vonatkozó kormányközi megállapodásoknak és ezek módosításainak van a legnagyobb viszonylagos hatása a belső energiapiac megfelelő működésére és az uniós energiaellátás biztonságára, fontos, hogy a tagállamok még az előtt előzetesen értesítsék a Bizottságot a földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos kormányközi megállapodások tervezetéről, hogy azok a felek számára jogilag kötelező erejűvé válnának. A Bizottságnak az együttműködés szellemében támogatnia kell a tagállamokat a kormányközi megállapodások és módosítások tervezetének megfelelését érintő problémák azonosításában. Ezáltal az érintett tagállamok jobban fel lennének készülve arra, hogy az uniós jognak megfelelő megállapodásokat kössenek meg.

(11) A lehető legnagyobb fokú jogbiztonság megteremtése érdekében elegendő időt kell biztosítani Bizottság számára az értékelés elvégzésére, ugyanakkor kerülni kell az indokolatlan késedelmet. A Bizottságnak adott esetben mérlegelnie kell az értékelésre meghatározott időtartam lerövidítésének lehetőségét, különösen, ha valamely tagállam ezt kéri, illetve ha elegendően részletes tájékoztatást adott a Bizottságnak a tárgyalási szakaszban, továbbá tekintetbe véve azt, hogy a kormányközi megállapodás tervezete vagy módosítása milyen mértékben épül szövegmintákra. A Bizottság nyújtotta támogatás teljes mértékű kihasználása érdekében a tagállamoknak - amennyiben a Bizottság előzetes értékelésének kérésére vonatkozó lehetőséget választották -, tartózkodniuk kell a földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos kormányközi megállapodások, valamint a villamos energiával kapcsolatos kormányközi megállapodások megkötésétől mindaddig, amíg a Bizottság az értékeléséről az adott tagállamot nem értesítette. A tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést, hogy megfelelő megoldást érjenek el a feltárt összeegyeztethetetlenség megszüntetésére.

(12) Az energiaunióra vonatkozó stratégia értelmében a korábbi és a jövőbeli kormányközi megállapodások átláthatósága továbbra is kiemelt jelentőséggel bír, és fontos szerepet játszik az uniós energiaellátás stabilitásának biztosításában. Ezért a tagállamoknak továbbra is értesíteniük kell a Bizottságot minden meglévő és jövőbeli kormányközi megállapodásról - tekintet nélkül arra, hogy azok hatályba léptek-e, vagy azokat a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 25. cikkének értelmében ideiglenesen alkalmazzák-e -, továbbá az új kormányközi megállapodásokról.

(13) A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy az e határozat hatálybalépésének napján hatályban lévő vagy ideiglenesen alkalmazott kormányközi megállapodások összeegyeztethetők-e az uniós joggal, és ennek megfelelően tájékoztatnia kell a tagállamokat. Összeegyeztethetetlenség esetén a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést, hogy megfelelő megoldást érjenek el a feltárt összeegyeztethetetlenség megszüntetésére.

(14) Ezt a határozatot a kormányközi megállapodásokra kell alkalmazni. A kormányközi megállapodások különösen tartalmukban, és függetlenül formális megnevezésüktől kifejezik a felek azon szándékát, hogy a megállapodás teljes egészében vagy részben kötelező erejű legyen. Kizárólag azon kormányközi megállapodásokról kell értesítést küldeni, amelyek energiaforrások legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzéséről, kereskedelméről, értékesítéséről, továbbításáról, tárolásáról az azzal való ellátásról, vagy legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő energetikai infrastruktúra építéséről vagy üzemeltetéséről szólnak. Kétség esetén a tagállamoknak haladéktalanul konzultálniuk kell a Bizottsággal. A hatályukat vesztett vagy már nem alkalmazott megállapodásokat elvben nem szükséges e határozat hatálya alá vonni.

(15) E határozat alkalmazásában valamely jogi eszköz, vagy annak része a jogilag kötelező erő és nem a formális megnevezés alapján minősül kormányközi megállapodásnak, illetve - a jogilag kötelező erő hiányában - nem kötelező erejű jogi eszköznek.

(16) A tagállamok harmadik országokkal nemcsak kormányközi megállapodások megkötése révén létesítenek kapcsolatot, hanem nem kötelező erejű jogi eszközök útján is, amelyeknek gyakran előforduló formális megnevezése lehet például egyetértési megállapodás, együttes nyilatkozat, együttes miniszteri nyilatkozat, együttes fellépés, közös magatartási kódex vagy egyéb hasonló kifejezés. Mivel jogilag nem kötelező erejűek, a tagállamok jogilag nem kötelesek az ilyen jogi eszközök végrehajtására, többek között akkor sem, ha végrehajtásuk nem összeegyeztethető az uniós joggal. Még ha jogilag nem is kötelező erejűek, ezek a jogi eszközök alkalmasak arra, hogy részletes keretrendszert határozzanak meg az energetikai infrastruktúra és az energiaellátás terén. A fokozottabb átláthatóság érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok benyújthassák a Bizottságnak a jogilag nem kötelező erejű jogi eszközök, vagyis az egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között létrejött olyan, jogilag nem kötelező erejű egyezségeket is, amelyek az energiaellátásra vagy az energetikai infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó feltételeket határoznak meg, többek között az uniós jog rendelkezéseit e tekintetben értelmező tartalommal -, továbbá adott esetben benyújthassák a Bizottságnak az ilyen nem kötelező jogi erejű jogi eszközök módosítását, valamint azok összes mellékletét is. Ha a nem kötelező erejű jogi eszköz vagy egy módosítás kifejezett hivatkozást tartalmaz más szövegekre, a tagállam ez utóbbiak szövegét is benyújthatja.

(17) Nem indokolt a határozat hatálya alá vonni azokat a kormányközi megállapodásokat és nem kötelező erejű jogi eszközöket, amelyeket egyéb uniós jogi aktusok értelmében teljes egészében meg kell küldeni a Bizottságnak, valamint azokat, amelyek az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatosak.

(18) Helyénvaló, hogy e határozat ne állapítson meg kötelezettségeket a vállalkozások közötti megállapodások vonatkozásában. Ennek azonban nem szabad megakadályoznia a tagállamokat abban, hogy önkéntes alapon eljuttassanak a Bizottsághoz vállalkozások közötti olyan megállapodásokat, amelyekre kormányközi megállapodás vagy nem kötelező erejű jogi eszköz kifejezetten hivatkozik.

(19) A Bizottságnak a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatban hozzá beérkezett információkat védett elektronikus formában hozzáférhetővé kell tennie az összes többi tagállam számára a tagállamok közötti együttműködés és átláthatóság fokozása érdekében, ily módon megerősítve harmadik országokkal szembeni tárgyalási pozíciójukat. A Bizottságnak tiszteletben kell tartania a tagállamok arra vonatkozó kérését, hogy a hozzá benyújtott információkat bizalmasan kezelje. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek azonban nem korlátozhatják a Bizottság hozzáférését a bizalmas információkhoz, mivel a Bizottságnak a saját értékelései elvégzéséhez átfogó információkra van szüksége. A Bizottságnak kell felelnie azért, hogy az információk bizalmas kezelésére vonatkozó rendelkezéseket betartsák. Az információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek nem érintik az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, dokumentumokhoz való hozzáférési jogot.

(20) Amennyiben valamely tagállam egy kormányközi megállapodást bizalmasnak tekint, a megállapodás tárgyát, célját, hatályát, időtartamát, feleit és a megállapodás főbb elemeire vonatkozó információt tartalmazó összefoglalót kell a Bizottság rendelkezésére bocsátania annak érdekében, hogy az megoszthassa ezt az összefoglalót a többi tagállammal.

(21) A kormányközi megállapodásokra vonatkozó információk uniós szinten történő folyamatos cseréjének lehetővé kell tennie bevált gyakorlatok kialakítását. A Bizottságnak e legjobb gyakorlatok alapján - a tagállamokkal és adott esetben az Unió külső politikái tekintetében az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) együttműködve - ki kell dolgoznia a tagállamok és harmadik országok közötti kormányközi megállapodásokban fakultatívan alkalmazható szövegmintákat, valamint egy iránymutatást, amely példaként tartalmazza olyan fordulatok felsorolását, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós jogot, és amelyek használatát ennélfogva kerülni kell. E szövegminták alkalmazásának célja, hogy megakadályozza, hogy a kormányközi megállapodások az uniós jogba - különösen a belső energiapiacra vonatkozó szabályokba és az uniós versenyjogba - és az Unió által kötött nemzetközi megállapodásokba ütközzenek. E szövegmintáknak, illetve iránymutatásnak hivatkozási alapként kell szolgálniuk az illetékes hatóságok számára, így a fokozott átláthatóság és az uniós joggal való összeegyeztethetőség javára fognak válni. Az ilyen szövegminták alkalmazásának fakultatívnak kell lennie, és tartalmuknak bármilyen sajátos körülmény felmerülése esetén kiigazíthatónak kell lennie.

(22) A meglévő és új kormányközi megállapodások jobb kölcsönös megismerésének lehetővé kell tennie az energiaügyi kérdésekben való fokozott átláthatóságot és hatékonyabb koordinációt a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között. A hatékonyabb koordinációnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok teljes mértékben ki tudják használni az Unió politikai és gazdasági súlyából adódó előnyöket, valamint azt, hogy a Bizottság megoldásokat javasoljon a kormányközi megállapodások terén feltárt problémákra.

(23) A Bizottságnak meg kell könnyítenie és ösztönöznie kell a tagállamok közötti koordinációt annak érdekében, hogy a termelő, tranzit- és fogyasztó országok irányában képviselt jól meghatározott és hatékonyan összehangolt megközelítés révén növekedjen az Unió általános stratégiai szerepe az energiaügy területén.

(24) Mivel e határozat célját, nevezetesen a kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó, a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a valamennyi tagállamban végrehajtandó határozat hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25) E határozat rendelkezései nem érinthetik a kötelezettségszegésre, az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó uniós szabályok alkalmazását. A Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkének megfelelően jogában áll kötelezettségszegési eljárást indítani, amennyiben megítélése szerint valamely tagállam megszegte az EUMSZ-ből eredő kötelezettségeit.

(26) A Bizottságnak értékelnie kell azt, hogy ez a határozat elégséges és hatékony eszköz-e arra, hogy biztosítsa a kormányközi megállapodásoknak az uniós jognak való megfelelését és a tagállamok közötti nagyfokú koordinációt a kormányközi energiaügyi megállapodások terén.

(27) A 994/2012/EU határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E határozat a belső energiapiac működésének biztosítása és az Unióban az energiaellátás biztonságának növelése céljából információcsere-mechanizmust hoz létre a tagállamok és a Bizottság között a 2. cikkben meghatározott kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozóan.

(2) Ez a határozat nem alkalmazandó azokra a kormányközi megállapodásokra, amelyek már teljes egészükben az uniós jog szerinti egyéb különleges értesítési eljárások hatálya alá tartoznak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1. "kormányközi megállapodás": a formális megnevezéstől függetlenül egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között, illetve egy vagy több tagállam és egy nemzetközi szervezet között létrejött minden olyan jogilag kötelező erejű megállapodás, amely a következőkre irányul:

a) energiaforrások legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzése, kereskedelme, értékesítése, továbbítása, tárolása vagy az azokkal történő ellátás; illetve

b) legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő energetikai infrastruktúra építése vagy üzemeltetése;

amennyiben azonban egy ilyen jogilag kötelező erejű megállapodás az a) és b) pontban említettektől eltérő kérdésekre is kiterjed, kizárólag az említett pontokkal kapcsolatos rendelkezéseket, valamint az energiával kapcsolatos rendelkezésekre alkalmazandó általános rendelkezéseket kell a "kormányközi megállapodást" alkotó rendelkezéseknek tekinteni;

2. "meglévő kormányközi megállapodás": olyan kormányközi megállapodás, amely 2017. május 2-án hatályban van, vagy 2017. május 2-án ideiglenesen alkalmazandó;

3. "nem kötelező erejű jogi eszköz": egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között létrejött olyan jogilag nem kötelező erejű megállapodás - például egyetértési megállapodás, együttes nyilatkozat, együttes miniszteri nyilatkozat, együttes fellépés vagy közös magatartási kódex -, amely az energiaellátásra, így például a mennyiségekre és árakra, vagy az energetikai infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó feltételeket határoz meg;

4. "meglévő nem kötelező erejű jogi eszköz": 2017. május 2-án megelőzően aláírt vagy más módon elfogadott, kötelező erővel nem bíró jogi eszköz.

3. cikk

A kormányközi megállapodásokat érintő értesítési kötelezettség

(1) Amennyiben valamely tagállam egy harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel tárgyalásokat kíván kezdeni kormányközi megállapodás módosítása vagy új kormányközi megállapodás megkötése céljával, akkor erről a szándékáról a tárgyalások tervezett megkezdése előtti lehető legkorábbi időpontban írásban tájékoztatja a Bizottságot.

Az érintett tagállam a Bizottságot a tárgyalások előrehaladásáról is rendszeresen tájékoztatja. A Bizottságnak megadott információk között kell szerepelnie többek között a tárgyalások során érintendő rendelkezéseknek és a tárgyalások célkitűzéseinek a 8. cikkel összhangban.

(2) Amint a felek megállapodásra jutnak valamely, földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos kormányközi megállapodás tervezetének összes főbb elemét, vagy földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos kormányközi megállapodás módosítását illetően, de még a hivatalos tárgyalások lezárása előtt, az érintett tagállam az 5. cikk szerinti előzetes értékelés céljából megküldi a Bizottságnak a megállapodás vagy módosítás tervezetét, valamint azok összes mellékletét.

Amennyiben ez a megállapodástervezet vagy módosítás kifejezetten hivatkozik egyéb szövegekre, az érintett tagállam ezeket az egyéb szövegeket is benyújtja, amennyiben azok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek földgáz vagy kőolaj legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzésére, kereskedelmére, értékesítésére, továbbítására, tárolására vagy az azzal való ellátásra, illetve legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő, földgázzal vagy kőolajjal kapcsolatos energetikai infrastruktúra építésére vagy üzemeltetésére vonatkoznak.

(3) Abban az esetben, ha valamely tagállam a villamos energiával kapcsolatos kormányközi megállapodás megkötéséről vagy módosításáról folytat tárgyalásokat, és saját értékelése alapján nem tudja bizonyossággal megállapítani, hogy a tárgyalások tárgyát képező kormányközi megállapodás vagy módosítás összeegyeztethető-e az uniós joggal, akkor amint a felek megállapodásra jutnak a szóban forgó tervezet összes főbb elemét illetően, de még a hivatalos tárgyalások lezárása előtt, az érintett tagállam az 5. cikk szerinti előzetes értékelés céljából megküldi a Bizottságnak a megállapodás vagy módosítás tervezetét, valamint azok összes mellékletét.

(4) A tagállamok a villamos energiával kapcsolatos kormányközi megállapodások vagy módosítások tekintetében is alkalmazhatják a (2) bekezdés első és második albekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(5) Az érintett tagállam a kormányközi megállapodás vagy a meglévő kormányközi megállapodás módosításának ratifikációjakor megküldi a Bizottságnak a kormányközi megállapodást vagy a módosítást, valamint azok összes mellékletét. Ha a Bizottság az 5. cikk (2) bekezdése szerint véleményt nyilvánított, és az érintett tagállam eltért a Bizottság véleményében foglaltaktól, az adott tagállamnak indokolatlan késedelem nélkül írásban ki kell fejtenie a Bizottságnak a döntése alapjául szolgáló indokokat.

Amennyiben a ratifikált kormányközi megállapodás vagy valamely kormányközi megállapodás ratifikált módosítása kifejezetten hivatkozik egyéb szövegekre, az érintett tagállam ezeket az egyéb szövegeket is benyújtja, amennyiben azok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek energiaforrások legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzésére, kereskedelmére, értékesítésére, továbbítására, tárolására vagy az azokkal való ellátásra, illetve legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő energetikai infrastruktúra építésére vagy üzemeltetésére vonatkoznak.

(6) A Bizottság értesítésére vonatkozó, a (2), (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettség a vállalkozások közötti megállapodásokra nem alkalmazandó.

Amennyiben egy tagállamnak kétsége merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy megállapodás kormányközi megállapodásnak minősül-e, és ezért szükséges-e értesítést küldeni róla ennek a cikknek és a 6. cikknek megfelelően, a tagállamnak haladéktalanul konzultálnia kell a Bizottsággal.

(7) Az e cikk (1)-(5) bekezdése és a 6. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti valamennyi értesítést a Bizottság által biztosított webes alkalmazáson keresztül kell benyújtani. Az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 6. cikk (3) bekezdésében említett határidők attól a naptól kezdődnek, amikor az alkalmazás regisztrálta a hiánytalan értesítési aktát.

4. cikk

A Bizottság közreműködése

(1) Amennyiben egy tagállam a 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint értesíti a Bizottságot a tárgyalásokról, a Bizottság szolgálatai tanácsot adhatnak a tagállam részére azzal kapcsolatban, hogy miként kerülhető el, hogy a kormányközi megállapodás vagy egy kormányközi megállapodás módosítása összeegyeztethetetlen legyen az uniós joggal. Ez a tanácsadás tartalmazhat olyan fakultatívan alkalmazható szövegmintákat és olyan iránymutatást, amelyet a Bizottság a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően a tagállamokkal konzultálva dolgoz ki.

A Bizottság szervezeti egységei felhívhatják az érintett tagállam figyelmét az Unió vonatkozó, többek között az energiaunióval kapcsolatos energiapolitikai céljaira.

Az adott tagállam kérheti a Bizottságnak a tárgyalásokban való közreműködését is.

(2) Az érintett tagállam kérésére a Bizottság megfigyelőként részt vehet a tárgyalásokon. Ha a Bizottság szükségesnek ítéli, kérheti, hogy megfigyelőként részt vehessen a tárgyalásokon. A Bizottság részvétele az érintett tagállam írásbeli hozzájárulásától függ.

(3) Amennyiben a Bizottság megfigyelőként részt vesz a tárgyalásokon, tanácsot adhat az érintett tagállam részére azzal kapcsolatban, hogy miként kerülhető el, hogy a tárgyalt kormányközi megállapodás vagy módosítás összeegyeztethetetlen legyen az uniós joggal.

5. cikk

A Bizottság által végzett ellenőrzések

(1) A Bizottság a kormányközi megállapodás vagy a módosítás teljes tervezetére, valamint azok összes mellékletére vonatkozó, a 3. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételének időpontjától számított öt héten belül tájékoztatja az érintett tagállamot azon esetleges kételyeiről, amelyek a kormányközi megállapodás vagy módosítás tervezetének az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően felmerülnek. Amennyiben a Bizottságtól e határidőn belül nem érkezik válasz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Bizottságnak nem merültek fel kételyei.

(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés szerint arról tájékoztatja a tagállamot, hogy kételyei merültek fel, az (1) bekezdésben említett értesítési időponttól számított 12 héten belül kinyilvánítja az érintett tagállamnak a kormányközi megállapodás vagy módosítás tervezetének az uniós joggal, különösen a belső energiapiacra vonatkozó szabályokkal és az uniós versenyjoggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó véleményét. Amennyiben a Bizottság az említett határidőn belül nem nyilvánít véleményt, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem emel kifogást.

(3) Az érintett tagállam jóváhagyásával az (1) és a (2) bekezdésben említett határidők meghosszabbíthatók. Az (1) és (2) bekezdésben említett határidők a tárgyalások időben történő lezárása érdekében a Bizottság egyetértésével lerövidítendők, amennyiben a körülmények indokolják.

(4) A tagállamok nem írják alá, ratifikálják vagy fogadják el a kormányközi megállapodás tervezetét vagy módosítását, ameddig a Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően nem tájékoztatta az érintett tagállamot a kételyeiről, vagy adott esetben ameddig a (2) bekezdéssel összhangban nem nyilvánított véleményt, vagy - amennyiben a Bizottságtól nem érkezik válasz, illetve nem nyilvánít véleményt - az (1) bekezdésben, illetve adott esetben a (2) bekezdésben említett határidő le nem járt.

A kormányközi megállapodás vagy módosítás aláírása, ratifikálása, illetve elfogadása előtt az érintett tagállam a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Bizottság (2) bekezdésben említett véleményét.

6. cikk

Meglévő kormányközi megállapodásokra és a villamos energiával kapcsolatos új kormányközi megállapodásokra vonatkozó értesítési kötelezettségek és bizottsági értékelés

(1) A tagállamok 2017. augusztus 3-ig megküldenek a Bizottság részére minden meglévő kormányközi megállapodást, azok összes mellékletével és módosításával együtt.

Amennyiben a meglévő kormányközi megállapodás kifejezetten hivatkozik egyéb szövegekre, az érintett tagállam ezeket az egyéb szövegeket is benyújtja, amennyiben azok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek energiaforrások legalább egy tagállamban vagy legalább egy tagállam részére történő beszerzésére, kereskedelmére, értékesítésére, továbbítására, tárolására vagy az azokkal való ellátásra, illetve legalább egy tagállammal fizikai összeköttetésben lévő energetikai infrastruktúra építésére vagy üzemeltetésére vonatkoznak.

A Bizottság értesítésére vonatkozó, e bekezdésben meghatározott kötelezettség a vállalkozások közötti megállapodásokra nem alkalmazandó.

(2) Azokat a meglévő kormányközi megállapodásokat, amelyekről 2017. május 2-án a 994/2012/EU határozat 3. cikke (1) vagy (5) bekezdésének vagy a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 13. cikke (6) bekezdése a) pontjának megfelelően már értesítették a Bizottságot, e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azokat a Bizottságnak megküldték, feltéve, hogy az értesítés megfelel az említett bekezdésben foglalt követelményeknek.

(3) A Bizottság értékeli az e cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően megküldött kormányközi megállapodásokat, valamint a 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően megküldött, villamos energiával kapcsolatos kormányközi megállapodásokat. Amennyiben a Bizottságnak első értékelése alapján kételyei merülnek fel a szóban forgó megállapodásoknak az uniós joggal, különösen a belső energiapiacra vonatkozó szabályokkal és az uniós versenyjoggal való összeegyeztethetőségét illetően, a Bizottság az e megállapodásokra vonatkozó értesítéseket követő kilenc hónapon belül ennek megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamokat.

7. cikk

Értesítés a nem kötelező erejű jogi eszközök esetében

(1) A tagállamok a nem kötelező erejű jogi eszköznek vagy a nem kötelező erejű jogi eszköz módosításának elfogadását megelőzően vagy azt követően a nem kötelező erejű jogi eszközt, illetve a módosítást, valamint azok összes mellékletét megküldhetik a Bizottságnak.

(2) A tagállamok megküldhetik a Bizottságnak a meglévő nem kötelező erejű jogi eszközöket is, azok összes mellékletével és módosításával együtt.

(3) Amennyiben a nem kötelező erejű jogi eszköz vagy valamely nem kötelező erejű jogi eszköz módosítása kifejezetten hivatkozik egyéb szövegekre, az érintett tagállam ezeket az egyéb szövegeket is benyújthatja a Bizottságnak, amennyiben azok az energiaellátásra, így például a mennyiségre és árakra, vagy az energetikai infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó feltételeket határoznak meg.

8. cikk

Átláthatóság és az információk bizalmas kezelése

(1) A 3. cikk (1)-(5) bekezdésének, a 6. cikk (1) bekezdésének és a 7. cikknek megfelelően a Bizottság részére nyújtott tájékoztatás során a tagállam jelezheti, hogy az akár üzleti, akár egyéb olyan információ valamely része, amelynek nyilvánosságra hozatala hátrányosan érinthetné az érintett felek tevékenységét, bizalmasnak tekintendő-e, és hogy a megadott információ megosztható-e más tagállamokkal.

A tagállamnak ezt a közlést a 6. cikk (2) bekezdésében említett meglévő kormányközi megállapodások esetében 2017. augusztus 3-ig kell megtennie.

(2) Amennyiben a tagállam nem jelölte meg az információt az (1) bekezdés szerint bizalmasan kezelendőként, a Bizottság azt védett elektronikus formában hozzáférhetővé teszi valamennyi tagállam számára.

(3) Amennyiben a tagállam egy meglévő kormányközi megállapodást, annak módosítását vagy egy új kormányközi megállapodást az (1) bekezdés szerint bizalmasan kezelendőként jelölt meg, akkor az adott tagállam a benyújtott információkról összefoglalót bocsát rendelkezésre.

Az összefoglalónak a kormányközi megállapodásra, illetve módosításra vonatkozóan legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) annak tárgya;

b) annak célja és hatálya;

c) annak időtartama;

d) annak felei;

e) annak főbb elemeire vonatkozó információk.

E bekezdés nem alkalmazandó a 3. cikk (1)-(4) bekezdése alapján benyújtott információkra.

(4) A Bizottság a (3) bekezdésben említett összefoglalókat elektronikus formában az összes többi tagállam számára hozzáférhetővé teszi.

(5) Az e cikk szerinti, információk bizalmas kezelésére vonatkozó kérelmek nem korlátozzák a Bizottság hozzáférését a bizalmas információkhoz. A Bizottság biztosítja, hogy a bizalmas információkhoz a Bizottságnak szigorúan csak azon szolgálatai férhessenek hozzá, amelyek számára a rendelkezésre álló információk elengedhetetlenül szükségesek. A bizottsági képviselők a kormányközi megállapodásokról szóló tárgyalásokkal kapcsolatos és az ilyen tárgyalások során tudomásukra jutott érzékeny információkat a 3. és 4. cikkel összhangban bizalmasan kezelik.

9. cikk

A tagállamok közötti koordináció

(1) A Bizottság megkönnyíti és ösztönzi a tagállamok közötti koordinációt a következők érdekében:

a) a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények áttekintése, valamint a következetesség és a koherencia előmozdítása az Uniónak a termelő, tranzit- és fogyasztó országokkal fenntartott energiaügyi külkapcsolatai terén;

b) a kormányközi megállapodásokkal kapcsolatos közös problémák azonosítása, az ezek kezelésére szolgáló megfelelő intézkedések mérlegelése, és adott esetben iránymutatás és megoldások javasolása;

c) adott esetben az olyan többoldalú kormányközi megállapodások kidolgozásának a támogatása, amelynek több tagállam vagy az Unió egésze részese.

(2) 2018. május 3-ig a Bizottság - a legjobb gyakorlatok alapján, a tagállamokkal konzultálva - fakultatívan alkalmazható szövegmintákat és iránymutatást dolgoz ki, utóbbi részeként azon fordulatok jegyzékét is, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós jogot, és amelyek használatát ennélfogva kerülni kell. Ezek a fakultatívan alkalmazható szövegminták és az iránymutatás - helyes alkalmazásuk esetén - jelentős mértékben javítanák a jövőbeli kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelését.

10. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2020. január 1-jéig jelentést nyújt be e határozat végrehajtásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(2) A jelentésben értékeli különösen azt, hogy ez a határozat milyen mértékben mozdítja elő egyrészt a kormányközi megállapodások uniós jognak való megfelelését - többek között a villamos energia esetében -, másrészt a kormányközi megállapodások tekintetében a tagállamok közötti nagyfokú koordinációt. A jelentésben értékeli továbbá e határozatnak a tagállamok harmadik országokkal folytatott tárgyalásaira gyakorolt hatását, valamint azt, hogy e határozat hatálya és a határozatban megállapított eljárások megfelelőek-e. A jelentéshez adott esetben e határozat felülvizsgálatával kapcsolatos javaslatot kell mellékelni.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 994/2012/EU határozat 2017. május 2-ával hatályát veszti.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

13. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2017. április 5-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

I. BORG

(1) HL C 487., 2016.12.28., 81. o.

(2) Az Európai Parlament 2017. március 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. március 21-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 994/2012/EU határozata (2012. október 25.) a tagállamok és harmadik országok között kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról (HL L 299., 2012.10.27., 13. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12. 1. o.).