A Debreceni Ítélőtábla Pf.20334/2021/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bek., 136. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bek., 2:52. §, 2:53. §, 6:2. § (1) bek., 6:519. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 102. § (6) bek., 191. § (4) bek., 237. § (1) bek., (2) bek., 316. § (1) bek., 341. § (2) bek., (4) bek., 370. § (3) bek., 376. § (1) bek., 383. § (2) bek., 2016. évi XXIX. törvény (Iszktv.) 47. § (4) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 4/A. § (1) bek.] Bírók: Árok Krisztián, Bakó Pál, Molnár Tibor Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék P.20796/2020/43., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20334/2021/4.* (ÍH 2023.100)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.334/2021/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Kovács Tamás ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a Szűcs Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Szűcs Andrea ügyvéd) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében az ifj. dr. Horváth Ferenc ügyvéd (cím) által képviselt beavatkozott neve (cím) beavatkozott - a Nyíregyházi Törvényszék 12.P.20.796/2020/43. számú közbenső ítélete ellen az alperes részéről 46. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részközbenső ítéletnek tekinti, és azzal a szövegezésbeli pontosítással hagyja helyben, hogy az alperest teljes kártérítési felelősség terheli a felperest azzal okozati összefüggésben ért kárért, hogy 20... m...... 1.-én nem végezte el a vastagbélsérülés kórmeghatározásához szükséges vizsgálatokat, ezért csak 20... m...... 1.-én kezdődött meg annak műtéti elhárítása.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15 240 (tizenötezer-kétszáznegyven) forint másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy az állam visel 48 000 (negyvennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Ez ellen a részközbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az alperes J. A. O.-ában 20... m..... 6. napján laporoszkópiát végeztek a felperesen petefészek-endometriózis és petefészekciszták miatt (a továbbiakban: primer műtét). A beavatkozás előtt a műtéti kockázat körébe tartozó szövődményként tájékoztatták a felperest a környező szövetek sérülésének lehetőségéről. Eseménytelen postoperatív szakot követően 20... m..... 7-én bocsátották otthonába a felperest.

[2] A felperes 20... m.... 1.-én az éjszakai órákban jelentkezett az alperesi kórház nőgyógyászati sürgősségi ambulanciáján hányás és hasi fájdalmak miatt. Az ügyeletes orvos ezért nőgyógyászati vizsgálatot végzett hüvelyi ultrahangvizsgálattal kiegészítve. Ez a vizsgálat nem vetett fel kóros állapotot, holott a felperes vastagbele a laporoszkópia szövődményeként addigra olyan mértékben károsodott, amelyet egy laborvizsgálat (CRT) igazolhatott volna. A felperest e vizsgálat hiányában otthonába bocsátották.

[3] A felperes 20... m...... 1.-én 0 óra 27 perckor erős hasi fájdalmak miatt jelentkezett újra az alperesi kórházban. Ekkor a szükséges labor- és képalkotó vizsgálatokat, illetőleg antibiotikumos és infúziós kezelését követően aznap sürgős hasi műtétet végeztek rajta vastagbélfal-szakadás és diffúz gennyes hashártyagyulladás miatt. Az alperes 20... m..... 1.-i mulasztása nagymértékben hátrányosan befolyásolta a felperes gyógyulását, aki ezt követően is több műtéti beavatkozásra és kórházi kezelésre szorult.

[4] A felperes módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a testi épséghez és egészséghez való jogát, ezért 15 000 000 Ft sérelemdíj és 3 582 078 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A kártérítés iránti igényét arra alapította, hogy a primer műtét hibája és az azt követő, 20... m...... 1.-i és 1.-i mulasztások miatt többrétű kára keletkezett.

[5] Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint mind a primer műtét, mind az azt követő ellátás során a szakma szabályainak megfelelően, a tőle elvárható gondossággal járt el. Vitatta a felperest ért károkat is.

[6] A beavatkozó csatlakozott az alperes védekezéséhez.

[7] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperest teljes kártérítési felelősség terheli a felperest azzal okozati összefüggésben ért kárért, hogy 20... m.... 1.-én nem végezték el a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokat.

[8] A közbenső ítélet indokolásában kifejtette, hogy a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján azt állapította meg, hogy az alperest nem terheli felelősség azért, mert a primer műtét során nem ismerték fel az annak szövődményeként jelentkező bélsérülést, a 20... m..... 1.-i ellátása pedig megfelelt a szakmai szabályoknak.

[9] Azt is az aggálytalan szakértői vélemény alapján állapította meg ugyanakkor, hogy az alperes nem a legnagyobb gondossággal járt el a felperes 20... m....... 1.-i vizsgálata során. Bár elfogadta az alperes észrevételét, hogy az ekkor kiállított ambuláns lap szerint a felperes lázra és széklettel kapcsolatos problémára nem panaszkodott, a szakértő és a szakkonzulens a tárgyaláson pontosított szakértői véleményében fenntartotta, hogy az alperesnek az ambuláns lapon feltüntetett panaszok alapján is további, legalább laboratóriumi vizsgálatokat kellett volna végeznie. A szakértői vélemény megállapításait cáfoló, azt kétségessé tevő bizonyítékok pedig nem voltak.