BH 2014.9.276 A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés e) pontja értelmében semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a kölcsön törlesztőrészleteinek számát, összegét, és mindezek bírói mérlegeléssel sem határozhatók meg (tehát a semmisség nem orvosolható). A kölcsönszerződés érvénytelensége az azt biztosító vételi jogot alapító szerződés érvénytelenségét is maga után vonja, így az arra alapított ingatlan kiürítése iránti végrehajtás alapját veszíti, annak megszüntetése indokolt [Pp. 369. § a) pont; 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bek.].

[1] A felperes a 2008. november 7-én megkötött "szabad-felhasználású kölcsönszerződés" alapján "euróban nyilvántartott 3 500 000 forint összegű kölcsönt" vett fel az alperestől. A szerződő felek a kölcsön futamidejét 240 hónapban határozták meg, megjelölték a kölcsön járulékait (amely kamat, rendelkezésre tartási díj, kezelési költség, hitelbírálati díj, szerződéskötési díj, folyósítási díj, előtörlesztési díj, ügyleti díj, lezárási díj valamint felmondási díj voltak) és megállapodtak abban, hogy a felperes a kölcsönt havonta járó, annuitásos alapon számolt, a tőke, a kamat és a kezelési költség összegét is tartalmazó törlesztőrészletekben köteles visszafizetni.

[2] A kölcsönszerződés szerint a kölcsön összege után számolt kamat a törlesztőrészletben kerül megfizetésre, amelynek alapjául szolgáló kamatláb aktuális mértékét az alperes kamatértesítője tartalmazza; a havi törlesztőrészlet kamatrésze a kölcsönjogviszony tartama alatt folyamatosan változik. Az alperes vállalta, hogy a törlesztési napot legalább 8 nappal megelőzően a felperes részére kamatértesítőt küld, amelyben tájékoztatót nyújt a törlesztőrészlet összegéről, továbbá feltünteti a számított árfolyamot és az előző törlesztőrészlettel kapcsolatos elszámolási árfolyamot, valamint az elszámolt árfolyam-különbözetet és annak a kamatát.

[3] A felperes a szerződés aláírásával elismerte, hogy a törlesztőrészletek számítási alapjáról és módjáról a megfelelő tájékoztatást megkapta, és a szerződésbe foglaltan lemondott a szerződés megtámadásának jogáról.

[4] A peres felek ugyancsak 2008. november 7-én - az előbbiek szerinti kölcsönszerződés biztosítására, öt év időtartamra - vételi jogot alapítottak az alperes javára a felperes tulajdonát képező, perbeli ingatlanra vonatkozóan. Az opciós vételár összegét 6 960 000 forintban határozták meg és megállapodtak abban, hogy az alperes a vételi jog gyakorlására más személyt jelölhet ki. Kitért a megállapodás arra is, hogy a kölcsön alperes részéről való felmondása esetén a felperes teljes tartozása lejárttá és esedékessé válik, az alperes egyidejűleg igénybe veheti a kölcsönszerződésben meghatározott valamennyi biztosítékot, a vételi jog gyakorlása esetén a felperes köteles átadni az ingatlant az alperes részére.

[5] A peres felek a kölcsönszerződésüket 2008. november 7-én közjegyzői okiratba foglalták, amely okiratban a felperes tartozáselismerő nyilatkozatot is tett és vállalta, hogy adott esetben a végrehajtási joggal biztosított ingatlant az alperes birtokába adja.

[6] Mivel a felperes nem tett eleget a kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, az alperes 2009. október 8-án felmondta a kölcsönszerződést.

[7] Az alperes kimutatása aszerint a felmondás napján a felperes tartozásának összege 4 423 285 forint volt.

[8] A vételi jog gyakorlására az alperes által kijelölt személy 2010. március 4-én gyakorolta a vételi jogot, tulajdonjogát a földhivatal 2010. április 16-án kelt határozatával bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

[9] Az alperes felmondását 2010. június 25-én közjegyzői okiratba foglaltan megerősítette, amely okiratot a közjegyző az alperes kérelmére végrehajtási záradékkal látott el. A felperessel szemben meghatározott cselekmény végrehajtására: az ingatlan kiürítésére megindult a végrehajtás.

[10] A felperes keresetében a Pp. 369. § a) pontjára hivatkozással az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte.

[11] Az elsőfokú bíróság - megismételt eljárásban meghozott - ítéletével megszüntette a felperes ellen indított végrehajtást. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes az euró alapú kölcsönt "természetes személyként" vette fel az alperestől, nem üzletszerű tevékenysége keretében, s mivel a kölcsön felhasználása nem volt célhoz kötött, fogyasztási kölcsönnek minősül. A fogyasztási kölcsönre vonatkoznak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) felperes által hivatkozott rendelkezései, és mivel a szerződő felek a törlesztőrészlet összegét nem határozták meg egyértelműen, a kölcsönszerződés jogszabályba, a Hpt. akkor hatályos 213. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik, tehát semmis. Ha viszont a szerződés semmis, a végrehajtani kívánt követelés: a lakás kiürítésének kötelezettsége nem jött létre érvényesen, amely miatt a végrehajtást meg kell szüntetni. Kihangsúlyozta az elsőfokú bíróság: a felperesnek nem a tartozáselismerő nyilatkozat érvénytelenségét kellett bizonyítania, hanem a kölcsönszerződés érvénytelenségét és ezen bizonyítási kötelezettségének eleget is tett.

[12] Az alperes fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét és utalt annak helyes indokaira. A másodfokú bíróság megerősítette, hogy a peres felek között létrejött kölcsönszerződés fogyasztási kölcsönszerződésnek minősül, ezért a jogvita elbírálására irányadó, a Hpt.-nek a szerződéskötéskor hatályban volt 213. § (1) bekezdése. Kiemelte: a végrehajtás megszüntetése iránti perben a keresetnek nem kell kifejezett kérelmet tartalmaznia sem a szerződés érvénytelenségének megállapítására, sem az érvénytelenség valamely jogkövetkezményének alkalmazására, elegendő, ha a felperes az érvénytelenségi ok megjelölésével hivatkozik a követelés érvénytelenségére és ennek alapján a végrehajtás megszüntetését kéri. A Pp. 369. § a) pontja értelmében a végrehajtás megszüntetése iránti per alapja a követelés érvénytelensége, közömbös, hogy az alperes a végrehajtást milyen végrehajtható okirat alapján kezdeményezte, jelentősége annak van, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen létrejött-e. Az adott ügyben pedig a követelés a kölcsönszerződésen, nem pedig az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozaton alapult. A Hpt. 213. § (1) bekezdésének megfelelően a jogszabályhely rendelkezéseinek megsértése esetén a teljes kölcsönszerződés semmisségét kell megállapítani, részleges érvénytelenség alkalmazásának nincsen helye.

[13] A jogerős ítélet ellen - az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése és a keresetet elutasító határozat meghozatala végett - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alábbiak szerint nem találta alaposnak.

[15] A felülvizsgálati kérelemben előadott többirányú jogi érvelés kapcsán elsősorban arra mutat rá a Kúria: nem volt akadálya annak, hogy a felperes az előbbiekben ismertetett tartalmú keresetet nyújtsa be az alperes ellen.