BH 2013.8.207 A garázdaság szempontjából nyilvános rendezvényen elkövetettnek nem csupán a rendezvény kezdő és befejező időpontja között elkövetett rendzavarás értendő, hanem az is, amely közvetlenül a rendezvényre belépés előtt vagy távozás után valósul meg [Btk. 271. § (3) bek. b) pont].

Pertörténet:

Nyíregyházi Járásbíróság B.1882/2011/4., Nyíregyházi Törvényszék Bf.16/2012/5., Kúria Bfv.1039/2012/6. (*BH 2013.8.207*)

***********

A városi bíróság a 2011. október 18-án kihirdetett ítéletében a 2011. október 8-tól 11-ig őrizetben volt I. rendű és a II. rendű terhelteket bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében [Btk. 271. § (1) bekezdés és (3) bekezdés II. fordulat], ezért az I. rendű terheltet 1 év 6 hónap, a II. rendű terheltet 1 év börtönbüntetésre ítélte. A szabadságvesztések végrehajtását 2-2 év próbaidőre felfüggesztette.

A törvényszék a terheltek és védőjük felmentés végett bejelentett fellebbezése alapján eljárva a 2012. február 16-án tanácsülésen meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a garázdaság minősítését pontosította: Btk. 271. § (3) bekezdés b) pontjára és a kiszabott börtönbüntetések tartamát enyhítette: az I. rendű terhelt vonatkozásában 1 évre, a II. rendű terhelt vonatkozásában 8 hónapra. A II. rendű terhelt tekintetében a próbaidő tartamát is mérsékelte 1 évre.

Az irányadó tényállás lényege szerint az I. rendű és a II. rendű terheltek 2011. október 28-án Ny.-re, labdarúgó mérkőzésre érkeztek a kora délutáni órákban az sz.-i csapat szurkolójaként. Alkohol fogyasztását követően 15 óra körüli időben a városi stadion közötti útszakaszon vonult a nagy létszámú szurkolósereg - a beléptetés a stadion hátsó bejáratánál volt.

Az utca elején, a garázssoroknál van a stadion kerítése, a stadion területén belül ny.-i szurkolók már jelen voltak. A két drukker csapat szidalmazta egymást, szóváltás alakult ki köztük.

Ekkor a stadion hátsó bejárata felé mozgó tömegből l0-l5 személy kivált, az 5-ös, 6-os garázssor közé kezdtek rohanni, köztük az I. rendű és a II. rendű terhelt is, akik a szidalmazásban is részt vettek.

A felfokozott indulatban az I. rendű terhelt egy sörösüveget dobott a kerítésen kívülről a belül levő ny.-i szurkolók felé, ami közéjük esett, a földre csapódva darabokra tört, de sérülés nem történt, nem talált el senkit.

A II. rendű terhelt a nála levő üres - kb. 5 literes - borospalackot dobta az ny.-i szurkolók felé, ez nem ment át a kerítésen, hanem annak ütődve darabjaira tört. Személyi sérülés ekkor sem történt.

A terheltek cselekménye alkalmas volt arra, hogy a nyilvános rendezvényen tartózkodókban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

Az elsőfokú bíróság az elkövetéskor és elbíráláskor egyaránt hatályos büntetőtörvényt alkalmazta. Jogi érvelése szerint nyilvános rendezvényen kifejezés alatt a nyilvános rendezvénnyel kapcsolatos, azzal összefüggésben kifejtett magatartást kell érteni, mert ésszerűtlen, indokolatlan és életszerűtlen a rendezvény kerítésén kívül 1-2 méterre elkövetett cselekményt alapesetnek minősíteni.

A másodfokú bíróság a terheltek bűnösségére vont következtetéssel és a jogi minősítéssel maradéktalanul egyetértett. Kifejtette, hogy a kulturális és sportrendezvények a garázdaság minősített esete szempontjából többnyire nyilvános rendezvények, melyeken bárki azonos feltételekkel részt vehet. A garázdaság nyilvános rendezvényen elkövetése a cselekmény tárgyi súlyát növeli, mert viszonylag széles személyi körben válthat ki az ilyen cselekmény megbotránkozást vagy riadalmat. A terheltek erőszakos magatartása pedig alkalmas volt arra, hogy a nyilvános rendezvényen tartózkodó személyekben magatartásuk megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A másodfokú bíróság ugyanakkor a terheltek életkorára és előéletükre figyelemmel mérsékelte a kiszabott büntetés mértékét és a II. rendű terhelt vonatkozásában a próbaidő tartamát is.

A jogerős ítélet ellen a terheltek védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva, a cselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértő büntetés miatt, megváltoztatás érdekében.

Indokai szerint a terheltek cselekményének minősítése törvénysértő, mert a terhelti magatartások garázdaság alapesetének minősülnek, az enyhébb minősülés okán enyhébb büntetés kiszabása szükséges. Hivatkozott arra, hogy az ügydöntő határozat a nyilvános rendezvény fogalmát általánosságban, és a tényállásban leírt esetben is tévesen közelítette meg, mert a nyilvános rendezvényen elkövetés megállapításának csak és kizárólag az lehet az alapja, hogy a terheltek maguk részesei voltak-e a nyilvános rendezvénynek. Kifogásolta a súlyosabb minősítés megállapítását a terheltek által nyilvános rendezvény kezdete előtt és a közterületen végrehajtott cselekményre tekintettel. Sérelmezte az ügydöntő határozatban megjelenő nyilvános rendezvény fogalmának kiterjesztő értelmezését.

A Legfőbb Ügyészség átiratában az első- és másodfokú ítélet hatályában fenntartását indítványozta, a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok abszolút eljárási szabálysértést nem vétettek, és a terheltek terhére rótt cselekmény minősítése és a kiszabott büntetés is törvényes. Hivatkozott arra, hogy a rendezvény részének kell tekinteni a rendezvény tömeges megközelítésére a rendezők vagy rendőrség által biztosított útvonalat is.

A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

A védő a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és változatlanul a terhelti cselekmény garázdaság alapesetkénti [Btk. 271. § (1) bekezdés] minősítését és a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség képviselője az írásbeli nyilatkozatával egyező tartalommal szólalt fel.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

A Be. 423. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bekezdés, 388. § (2) bekezdés].

Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül - kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására.

A jogkövetkeztetések, így a bűnösség megállapításának helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

Az indítvány a terhelti cselekmények Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerinti minősítését, a nyilvános rendezvényen való elkövetésnek, mint minősítő körülménynek a megállapítását sérelmezte.