3317/2012. (XI. 12.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Városi Bíróság 55.Pk.501.025/2012/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] Az indítványozó jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] 1. Az indítványozó mint a helyi választási iroda vezetője az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszában a Debreceni Városi Bíróság 55.Pk.501.025/2012/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Előadta, hogy a végzés az 1/2012. (VI. 20.) számú határozatát megsemmisítette, és kötelezte a helyi népszavazás elrendelésére irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése tárgyában az eljárás ismételt lefolytatására.
[3] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 26-27. §-aiban és az Abtv. 29-31. §-aiban foglalt feltételeket az alkotmányjogi panasz kimeríti-e.
[4] Az Abtv. 27. §-a szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Jelen esetben az alkotmányjogi panaszt Hajdúsámson Város Helyi Választási Iroda Vezetője nyújtotta be, ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványozónak fennáll-e az indítványozói jogosultsága.
[5] Az Alkotmánybíróság a 65/1992. (XII. 17.) AB határozatában kifejtette: "[az] alkotmányjogi panasz az Alkotmányban szabályozott alapvető jogok védelmének egyik eszköze, amely alapvető jogok rendeltetése az, hogy az államhatalommal szemben alkotmányos garanciákat teremtsenek az állampolgár, az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának biztosítására." (ABH 1992, 289, 291.)
[6] A fenti megállapításra utalva a 23/2009. (III. 6.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy "[a] fentiekből következően különbséget kell tenni a természetes személyek által létrehozott jogi személyek és az állami szervek, illetve az állam által, meghatározott alapjog gyakorlásával összefüggésben létrehozott szervek között. A fentiekből következően közhatalmi állami szervnek nincs az államhatalommal szemben garanciákat jelentő alkotmányos alapjoga, amely feljogosítaná alkotmányjogi panasz előterjesztésére." (ABH 2009, 174, 188.)
[7] A 240/D/2009. AB végzésben pedig azt hang súlyozta az Alkotmánybíróság, hogy "[a]lkotmányjogi panasz benyújtására tehát az a személyi kör jogosult, akinek az Alkotmány a közhatalommal szembeni védelemképpen jogokat állapít meg." (ABH 2010, 2947, 2948.) A közhatalom gyakorlására jogosult állami szervnek vagy vezetőjének ebben a minőségében tehát alkotmányos kötelezettsége áll fenn az alapjogok védelmére, ennélfogva a közhatalommal szemben alapjogi sérelem nem érheti, így alkotmányjogi panasz benyújtására sem jogosult.
[8] A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 35. § (1) bekezdése értelmében a választási irodák állami feladatot ellátó szervek. A Ve. 35. § (3) bekezdése szerint a helyi választási iroda vezetője az illetékes jegyző. Helyi népszavazás kezdeményezésekor a Ve. 133. § (2) bekezdése a helyi választási iroda vezetőjét jogosítja fel az aláírásgyűjtő ív hitelesítésére vagy annak megtagadására. A helyi választási iroda vezetője ezen döntések meghozatalakor állami feladatot ellátó szerv vezetőjeként közhatalmi jogosítványt gyakorol, ezért alapjogi sérelme nem merülhet fel.
[9] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozónak mint a helyi választási iroda vezetőjének alkotmányjogi panasz benyújtására nincs lehetősége, ezért azt az Abtv. 64. § b) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2012. október 29.
Dr. Paczolay Péter s.k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3302/2012.