240/D/2009. AB végzés

a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 34. § (1), (3), (4) és (5) bekezdéseinek alkotmányossági vizsgálata tárgyában

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 34. § (1), (3), (4) és (5) bekezdéseinek alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

1. Az indítványozó alkotmányjogi panasszal élt a Fővárosi Bíróság 48.Pf.642537/2008./5. szám alatti jogerős ítéletében alkalmazott jogszabály alkotmányosságának vizsgálata és kihirdetésére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítése iránt. Álláspontja értelmében a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (a továbbiakban: Ör.) 34. § (1), (3), (4) és (5) bekezdései az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, a 40/A. § (2) bekezdése, és a 44/A. § (2) bekezdésébe ütköznek.

Az alkotmányjogi panasz indokolása értelmében a Köztársasági Őrezred - az alapper felperese -, szervezetileg a rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló jogszabályban megjelölten, önálló jogi személyiségű rendészeti, és költségvetési szerv. Tevékenységének lényege indokolja, hogy az általa eszközként használt gépjárműveken ne tűnjön ki a rendészeti jelleg. Az indítványozó álláspontja szerint ezért alkotmányellenes megkülönböztetés az, hogy az Ör. - más közfeladatot ellátó szervhez hasonlóan - VII. fejezetében nem nevesíti a Köztársasági Őrezredet a parkolási díjfizetési kötelezettség alól mentes szervek között. Az Ör. a szabályozás ezen módjával értékelhető indok nélkül különböztet a rendőrség szervezeti egységei között a jogosulti kör meghatározásakor.

Az indítványozó alkotmányellenesnek ítéli azt is, hogy az Ör. korlátozza a mentességre jogosító hozzájárulások számát is, amely akadályozza a rendészeti szervek jogszabályon alapuló közfeladatainak ellátását.

2. Az Ör. rendelkezéseit a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályiról szóló 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Ör.2.) 2009. június 1. napjával hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe főszabályként csak hatályos jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tartozik. Már nem hatályos rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság a konkrét normakontroll két esetében, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. § alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz esetében vizsgálja, mivel ilyenkor az alkalmazási tilalom kimondására van lehetőség [lásd például: 335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.; legutóbb: 119/2009. (XI. 20.) AB határozat, ABK 2009. november, 2012, 2014.].

Az indítványozó az alkotmányjogi panasz benyújtásával kapcsolatos formai követelményeknek eleget tett. Jóllehet a Fővárosi Bíróság fentiekben megjelölt jogerős ítéletének kézbesítését igazoló tértivényt nem csatolta, az ítélet keltének (2009. március 25.) és az alkotmányjogi panasz benyújtásának (2009. május 11.) időpontjából egyértelműen megállapítható az Abtv. 48. § (2) bekezdése szerinti hatvannapos határidő betartása.

3. Az Abtv. rendelkezései az Alkotmánybíróság egyes hatáskörei szerint határozzák meg a lehetséges indítványozói kört. Egyes hatáskörök esetében "bárki", bizonyos esetekben csak meghatározott, "privilegizált" személyi kör fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Az Abtv. 48. § (1) bekezdése - egyéb feltételek teljesülése mellett - azokat a személyeket jogosítja alkotmányjogi panasz benyújtására, akiknek Alkotmányban biztosított jogait konkrét perben, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása révén sértették meg. Alkotmányjogi panasz benyújtására tehát az a személyi kör jogosult, akinek az Alkotmány a közhatalommal szembeni védelemképpen jogokat állapít meg.

Az indítványozó panaszos a jelen esetben a Köztársasági Őrezred.

Az Alkotmány 40/A. § (2) bekezdése értelmében "[a] Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme". A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 4. § (1) bekezdése szerint "[a[ Rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv", amelynek keretei között "[e]gyes feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendőri szervet is létrehozhat" [Rtv. 4. § (3) bekezdés]. Az Rtv. 100. § (1) bekezdés g) pontja alapján a Kormány 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendeletével (a továbbiakban: Korm. r.) megalkotta a megelőző-védelemmel, személybiztosítással és objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat. A Korm. r. 2. § (1) bekezdés a) pontjában - a Rendőrség szerveként - létrehozta a Köztársasági Őrezredet. A Köztársasági Őrezred feladatait a Korm.r. 7. §-a határozza meg. A Köztársasági Őrezred a kifejtettek értelmében közhatalmat gyakorló rendvédelmi szerv.

Az Alkotmánybíróság értelmezésében "[a]z alkotmányjogi panasz az Alkotmányban szabályozott alapvető jogok védelmének eszköze, amely alapvető jogok rendeltetése az, hogy az államhatalommal szemben alkotmányos garanciákat teremtsenek az állampolgár, az egyén vagy egy közösség jogainak védelmére, cselekvési autonómiájának biztosítására" [65/1992. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1992, 289, 291.]. Ehhez képest az Alkotmánybíróság 23/2009. (III. 6.) AB határozatában rámutatott arra, hogy "közhatalmi jogosítvánnyal felruházott állami szervnek nincs az államhatalommal szemben garanciákat jelentő olyan alkotmányos alapjoga, amely feljogosítaná alkotmányjogi panasz előterjesztésére" (ABK 2009. március 228.). Következésképpen az alkotmányjogi panasz intézménye főszabályként az alapjogok védelmének eszköze, és nem alkalmazható abban az esetben, ha az államhatalommal szemben védelmet nem élvező személy - jelen esetben a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szerv - az indítványozó.

Az alanyi jogok érvényesítését garantáló perbeli jogképesség tehát nem jelenti szükségképpen azt, hogy a közhatalmi szervet az Abtv. 48. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslat is megilleti.

Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3., a továbbiakban: Ügyrend). 29. § c)pontja értelmében "[a]z Alkotmánybíróság az indítványt visszautasítja, ha megállapítható, hogy (...) az eljárás indítványozására az indítványozónak nincs jogosultsága". A Köztársasági Őrezred a fentiek szerint nem volt jogosult a panasz benyújtására, ezért az Alkotmánybíróság azt az Ügyrend 29. § c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2010. július 5.

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró