BH+ 2015.11.486 Eredménytelen üzemi tanács választás esetén a leadott szavazatok 30 százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni, a póttagok vonatkozásában a jogszabály ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Ennélfogva póttagnak csak az tekinthető, aki az üzemi tanács tagjait megválasztott új választáson az előírt 15 százalékos szavazati arányt elérték [2012. évi I. tv. (Mt.) 248. §].

Pertörténet:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Mpk.50003/2013., Székesfehérvári Törvényszék Mpkf.20794/2013/2., Kúria Mfv.10684/2013/4. (*BH+ 2015.11.486*, BH 2014.9.283)

***********

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a H. T. M. Kft.-nél 2012. október 25-én és 26-án üzemi tanács választásra került sor, amely érvényes, de eredménytelen volt, hat jelölt szerezte meg az üzemi tanács tagsághoz szükséges szavazatszámot. A választás második fordulójának lebonyolítására 2012. november 19. és 21. között került sor, amely szintén érvényes, de eredménytelen lett, öt jelölt szerezte meg a szükséges szavazatszámot. A fennmaradó két helyre újabb választást írtak ki, amely 2012. december 14-én eredményesen zárult. A 13 fős üzemi tanács mellett póttagok megválasztására nem került sor.

A kérelmező szakszervezet a 2012. december 17-én érkezett kérelmében kérte a választás eredményének a megsemmisítését hivatkozva arra, hogy a választás harmadik fordulójával egy időben a munkavállalóknak a cafetéria elemeinek meghatározása miatt személyesen kellett megjelenniük a választás lebonyolítására szolgáló helyiség melletti szobában, ahol "a nyilvántartásban résztvevők" megkérdezték tőlük, hogy leadták-e a szavazatukat.

A kérelmező 2012. december 21-én újabb kérelmet adott be, amelyben továbbra is kérte a választás eredményének a megsemmisítését utalva arra, hogy a kérelmezett választási bizottság az egyes választási fordulók után szabálytalanul nem hirdette ki a megválasztott póttagok névsorát, noha az első két fordulóban összesen 22 fő érte el a póttagsághoz szükséges szavazatszámot. Hivatkozott továbbá arra, hogy a kérelmezett a harmadik fordulóban is a vállalati belépővel történő azonosítást alkalmazta, így a munkáltató követni tudta a szavazáson résztvevők névsorát. Ezen túlmenően a második fordulóban új jelöltként induló P. T.-nek azt is megengedte a munkáltató, hogy a szóróanyagait a munkahelyén nyomtassa és laminálja.

A kérelmező a korábbi kérelmeit a 2012. december 21-én érkezett kérelmében azzal egészítette ki, hogy a kérelmezett nem hozott érvényes határozatot a póttagok személyéről.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.

A végzés indokolása szerint a bíróságnak azt kellett vizsgálnia a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (a továbbiakban: Mt.) 249. § (2) bekezdése szerint, hogy történt-e a választás eredményét befolyásoló lényeges eljárási szabálysértés. Megállapította a bíróság, hogy a póttagok első és második fordulót követő regisztrációjának elmaradásán alapuló kérelem elkésett az Mt. 289. § (1) bekezdésében meghatározott ötnapos igényérvényesítési határidő elmulasztása miatt.

A bíróság álláspontja szerint a választók beléptetőrendszerrel történő azonosítása és a munkáltató szavazásra ösztönző magatartása önmagában nem befolyásolhatta a választás eredményét. A titkos választás elvének jelentős sérelmével járó eljárási szabálysértést a kérelmező nem valószínűsített. A választáson való részvétel ösztönzése a mandátumok jelöltek közötti megosztását önmagában nem befolyásolja. A kérelmező nem valószínűsítette azt sem, hogy a csekély költségű eszközhasználatot a munkáltató kizárólag P. T. számára biztosította.

A harmadik fordulóhoz kapcsolódó póttagválasztással kapcsolatos kérelmet a munkaügyi bíróság nem tekintette elkésettnek. Ennek kapcsán megállapította, hogy a póttagság megszerzéséhez szükséges, hogy az adott választási forduló eredményes is legyen. Az Mt. 248. § (2) bekezdéséből az következik, hogy az egyes választási fordulók között az elnyert mandátumok kizárólag a "rendes üzemi tanácstagok vonatkozásában maradnak fenn". Akik az első két fordulóban a póttagsághoz szükséges szavazatot megkapták, csak abban az esetben szereztek volna póttagi mandátumot, ha az érvényes választási forduló egyben a szükséges számú üzemi tanácstag megválasztását illetően eredményes is lett volna. Az első két fordulóban elveszett póttagi szavazatok külön, úgynevezett tájékoztató levélben való feltüntetésének elmaradása a választás eredményét érintő hiányosságnak nem tekinthető, ugyanakkor a nem vitatott tények szerint a harmadik forduló póttagi mandátumot nem eredményezett.

A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú végzés fellebbezett részét azzal hagyta helyben, hogy a kérelmező illetékfizetésre történő kötelezését mellőzte.

A jogerős végzés indokolása szerint a másodfokú bíróság határidőben érkezettnek értékelte, és érdemben vizsgálta a kérelmező első fokon érdemi vizsgálat nélkül elutasított kérelmét is. Ugyanakkor fellebbezés hiányában nem érintette azt a kérelmezői kifogást, amely szerint a választás harmadik fordulójának lebonyolítására a cafetéria juttatások meghatározásával párhuzamosan került sor.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy az első és a második fordulóban kizárólag a mandátumot elnyert üzemi tanácstagok szavazatai maradtak fenn, a többi jelölt eredménye törlődött. Ilyen rendelkezést tartalmazott az 1992. évi XXII. tv. (a továbbiakban: régi Mt.) 51. § (7) bekezdése is, és a jelenlegi szabályozásból is logikusan következik, hogy póttagok választására csak azt követően kerülhet sor, ha az üzemi tanács teljeskörűen megválasztásra került.

A kérelmező által sem vitatottan az utolsó választási fordulóban senki nem érte el a póttagsághoz szükséges szavazatszámot.

A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a tekintetben is, hogy a munkavállalók szavazásra ösztönzése önmagában nem befolyásolhatta a választás eredményét. P. T. a munkáltató eszközeivel húsz darab kampányismertetőt készített el, ami olyan csekély mértékű, hogy figyelembe véve a jelentős arányú győzelmét, a fenti körülmény alapjában nem befolyásolta a választási eredményt.

A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében kérte a végzések hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását.

Álláspontja szerint a végzések ellentétesek az Mt. 248. § (2) bekezdésével, a 249. §-ával és a 289. §-ával, valamint a Pp. 206. § (1) bekezdésével.

A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint az eljárt bíróságok tévesen értelmezték az elkésettség kérdését amikor úgy foglaltak állást, hogy a kérelmező minden egyes szabálysértés esetén a tudomásszerzéstől számított öt napon belül fordulhat bírósághoz. Az üzemi tanács választást csak egységként lehet értelmezni, tekintettel arra, hogy a jogalkotó egy szankciót határoz meg, a választás eredményének a megsemmisítését. A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria értelmezze az Mt. 249. §-át.