A Debreceni Ítélőtábla Pf.20218/2016/8. számú határozata zálogjog érvényesítése (JELZÁLOGJOG érvényesítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 210. §, 234. §, 236. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 1991. évi IV. törvény (Flt.) 18. §, 21. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 76. §, 77. §, 100. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 18. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.218/2016/8. szám

A Debreceni Ítélőtábla dr. ... jogtanácsos által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - dr. Tábik Ferenc Antal ügyvéd (cím), a másodfokú eljárásban dr. Vékony Tibor ügyvéd (cím) által is képviselt alperes neve (cím) alperes ellen jelzálogjog érvényesítése iránti perében az Egri Törvényszék 11.P.20.092/2015/21. sorszámú ítélete ellen az alperes 22. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100 000 (egyszázezer) forint fellebbezési költséget és térítsen meg az államnak a székhelye szerinti adó- és vámigazgatóság felhívásában megjelölt módon és számlára 2 500 000 (kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. februárban pályázati felhívást tett közzé a 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet 18. § (1) bekezdés szerinti regionális beruházáshoz kapcsolódó munkahely teremtő támogatás elnyerésére.

A felhívás szerint pályázni 2013. november 30-ig befejezett beruházással lehetett. Kikötés volt a támogatás odaítélése esetére a beruházás befejezésétől számított legalább 3 évig, és az azt követő záró beszámoló elfogadásáig tartó időtartamra megfelelő fedezet felajánlása. A munkaügyi központokhoz benyújtandó pályázatokról a Nemzetgazdasági Miniszter döntött, a támogatás folyósítására a pályázati kiírás szerint a pályázónak a munkaügyi központtal hatósági szerződést kellett kötnie a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 nap alatt. Ennek hiányában a támogatási döntés hatályát veszti.

A Nemzetgazdaság Miniszter a pályázó gazdasági társaság-ot (a továbbiakban: Kft.) 239 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A döntésről a Kft-t a támogatást bonyolító hatóság, a felperes Munkaügyi Központja 2013. június 12-én értesítette, a hatósági szerződést és az azt biztosító jelzálogszerződést 2013. november 28-án keltezett, a Kft. és a zálogkötelezett alperes által december 4-én aláírt okiratba foglalták. A Kft. úgy nyilatkozott, hogy a 2013. szeptember 1-jén megkezdett beruházást november 30-ig befejezi, és a záró pénzügyi elszámolását benyújtja. Abban az esetben, ha a Kft. a hatósági szerződést megszegi, a szerződés a támogatót elállásra vagy azonnali hatályú felmondásra jogosította azzal, hogy a támogatás további folyósítását megszünteti, és intézkedik a támogatás visszakövetelése iránt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. § (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlék felszámításával. A jelzálogszerződéssel 358 millió forint erejéig jelzálogjogot az alperes m.-i 828 helyrajzi számú ingatlanán alapítottak. E szerződés szerint a zálogjogosult él a zálogjogával, ha a kedvezményezett a hatósági szerződésből eredő kötelezettségeinek nem tesz eleget. Az illetékes földhivatal a jelzálogjogot a felperes Munkaügyi Központja javára bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba.

A hatósági szerződésben a beruházás befejezésének és a záró pénzügyi elszámolás benyújtásának a határidejét többször módosították, legutóbb, a negyedik alkalommal 2014. szeptember 19-én 2014. október 15-ére. A szerződés módosításaihoz a zálogkötelezett, a 2014. június 30-án történt harmadik módosítás kivételével, hozzájárult.

A felperes 2014. szeptember 11-én helyszíni ellenőrzésen megállapította, hogy a beruházás nincs befejezve, ezért további kifizetést nem teljesített. A felperes Munkaügyi Központja 2014. október 27-én a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondta és a HEM/01/227-16/2014. számú határozatával a Kft-t 223 910 170 forint támogatás, 309 180 forint késedelmi kamat, összesen 224 219 350 forint megfizetésére kötelezte. A felperes a követelését hitelezői igényként a Kft. ellen 2014. október 10-én indult felszámolási eljárásban bejelentette, nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt feljelentést is tett.

A felperes a keresetében a zálogkötelezett alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a m.-i 828 helyrajzi számú ingatlanából a 223 910 173 forint követelését és ennek 2014. október 27-től járó, a Ket. 132. § (3) bekezdése szerint számított késedelmi pótlék követelését kielégíthesse (21. sorszám).

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a támogatási szerződés és ennek folytán a jelzálogszerződés is érvénytelen. A visszadátumozott hatósági szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, a teljesítési határidő miatt lehetetlen szolgáltatásra irányult, a harmadik módosításához nem járult hozzá.

Az elsőfokú bíróság az ítéletével annak tűrésére kötelezte az alperest, hogy a M., P. út 8-2. szám alatti, 828 helyrajzi számú ingatlanából a felperes a 683-4041/2013. hatósági szerződésből eredő 223 910 173 forint és ez után 2014. október 27-től a kifizetésig minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részével egyező mértékű késedelmi pótlék követelését kielégíthesse. Kötelezte az alperest 500 000 forint perköltség és 1 500 000 forint kereseti illeték megfizetésére.

Az ítélete indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 200. § (2) bekezdése felhívásával úgy foglalt állást, hogy a jelzálogszerződés nem érvénytelen, a megkötésének tényleges időpontjában, 2013. december 4-én létrejött. Az eltérő dátumozásra azzal a céllal került sor, hogy a Kft. által tervezett és a hátrányos helyzetű térségben igen jelentős beruházás megvalósulhasson és azt a pályázat útján a támogató segíthesse. A szerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés megkötése a térség álláskeresői számára kiemelkedően fontos volt, jóerkölcsbe nem ütközött. A kötelezettség jellegére vagy az ellenszolgáltatás felajánlására tekintettel a szerződések jóerkölcsbe ütköző volta fel sem merülhet.

Az elsőfokú bíróság a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként, az alperes ügyvezetőjének tanúvallomása és a per egyéb adatai alapján megállapította, hogy az alperes a fedezet biztosítását nem ingyenesen, hanem annak fejében vállalta, hogy a Kft. és az azt kizárólagosan tulajdonló gazdasági társaság2 üzletrészét felosztják, abban tulajdont szerez, a bevételből részesedést kap. Az alperes a jelzálogszerződést anyagi haszon reményében és annak ígéretére kötötte meg.

Az elsőfokú bíróság a Ptk. 4. § (4) bekezdése felhívásával megállapította, hogy az alperes a hatósági szerződés megkötésének tényleges időpontjáról tudott, ő maga is aznap írta alá, a visszadátumozás az ő anyagi érdekét is szolgálta. Nem felel meg az általános elvárhatósági mércének, és a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe ütközik az, hogy az alperes, amikor nyilvánvalóvá vált számára, hogy a beruházásból anyagi előnye nem származik, mert az nem valósul meg, annak érdekében, hogy a zálogkötelezettség alól szabaduljon, a hatósági szerződés általa is elkövetett visszadátumozására hivatkozással állítja a szerződés jóerkölcsbe ütköző voltát.