A Szolnoki Járásbíróság P.20769/2017/8. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (TARTÁSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 234. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 50. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Karmazin Orsolya

Kapcsolódó határozatok:

*Szolnoki Járásbíróság P.20769/2017/8.*, Szolnoki Törvényszék Pf.21060/2017/4., Kúria Pfv.20796/2018/4. (BH 2019.8.224), 3480/2022. (XII. 6.) AB végzés

***********

városi Járásbíróság

8.P.20.769/2017/8. szám

A városi Járásbíróság a dr. Haid Tibor jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Gergely B. Tamás ügyvéd (alperesi képviselő címe.) által képviselt I.rendű alperes neve (I. r. alperes címe), II.rendű alperes neve (II. r. alperes címe) és III.rendű alperes neve (III. r. alperes címe.) alperesek ellen tartási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta a következő

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 110.000.(száztízezer)- Forint perköltséget.

A 360.000.(háromszázhatvanezer)- Forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban a városi Törvényszéknek címezve a városi Járásbíróságon lehet benyújtani.

A II. fokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, azonban a fellebbező fél a fellebbezésében, az ellenérdekű fél pedig a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás megtartását.

A II. fokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a felek ezt kérik.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során a következő tényállást állapította meg:

Az I. és II. r. alperesek házastársak, a III. r. alperes a gyermekük.

Az I. és II. r. alperesek, mint eltartottak és a III. r. alperes, mint eltartó között dátum 1. napján tartási szerződés jött létre, amelyet közjegyző helyettes 1. közjegyzői szám számon foglalt közokiratba.

Az okiratban a szerződő felek megállapították, hogy a helyrajzi szám 1. helyrajzi számú, a természetben cím 1. szám alatti ingatlan az I. és II. r. alperes, mint eltartottak 1/2 - 1/2 arányú közös tulajdona. Az ingatlan értékét 6.000.000.- Forintban határozták meg figyelembe véve valamennyi szerződő fél bentlakásának értékcsökkentő hatását.

Az I. és II. r. alperesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát átruházzák a III. r. alperesre, mint eltartóra, aki ennek fejében az okirat 3. pontjában részletezett szolgáltatást nyújtja. A szerződő felek a rendszeres tartási szolgáltatások értékét havi 35.000.- Forintban állapították meg.

Megállapodtak abban is, hogy az eltartó III. r. alperes a tartást azzal nyújtja, hogy az eltartott I. és II. r. alperes lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik.

Az alperesek dátum 2. napján módosították a tartási szerződést, amelyet közjegyző helyettes 1. közjegyző-helyettes közjegyzői szám 2. számon foglalt közokiratba. A szerződés módosítás lényege az volt, hogy időközben az I. és II. r. alperesek megvásárolták a helyrajzi szám 2., a természetben cím 2. szám alatti ingatlant, így dátum 2. napján a III. r. alperesnek itt kellett teljesítenie a tartási kötelezettségét.

A tartási szerződésnek a módosítással nem érintett részei változatlanul hatályban maradtak.

Az alperesek között létrejött tartási szerződést dátum 3. napján közjegyző helyettes 1. közjegyző-helyettes közjegyzői szám 3.. számon közokiratként egységes szerkezetbe foglalta.

Az I. és II. r. alperesek mindketten nyugállományú katonák. 2009 áprilisában kérelmet terjesztettek elő a felperes neve rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet (a továbbiakban R.) feltételei szerint nyújtható lakhatási támogatások, azaz munkáltatói kölcsön és vissza nem térítendő juttatás iránt. A kérelmek teljesítésének mindkét támogatási forma esetében többek között feltétele az is, hogy sem a kérelmezők, sem a velük együtt költöző családtagjuk ne rendelkezzen saját tulajdonú beköltözhető lakással (R. 162. § (1) bekezdés).

Ha az I. és II. r. alperesek a cím 1. szám alatti ingatlanban fennálló tulajdoni hányadukat elajándékozzák, elveszítik a vissza nem térítendő juttatásra való jogosultságukat, mert az R. 151. § (3) bekezdésének a.) pontja szerint nem teljesíthető a vissza nem térítendő juttatás iránti igény, ha a kérelmező lakásának tulajdonjogát az igénylés benyújtását megelőző 5 évben belül ingyenes átruházta.

Ha az I. és II. r. alperesek adásvétel jogcímén idegenítik el az ingatlant, ez nem zárja ki egyik támogatási forma folyósítását sem, azonban az így kapott vételár tiszta bevételt képező részét az R. 159. § (4) bekezdés c.) pontja szerint a munkáltatói kölcsön számításának alapjából le kellett volna vonni.