[1]84. BK vélemény

A pénzbüntetés ügydöntő határozatban engedélyezett részletekben történő megfizetéséről[2]

A Bszi. 27. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kúria Büntető Kollégiuma az alábbiak szerint foglal állást.

Ha a bíróság az ügydöntő határozatban a pénzbüntetés részletekben történő megfizetését engedélyezi [2012. évi C. törvény 50. § (4) bekezdés], a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 42. § (1) és (2) bekezdése alapján sem újabb részletfizetés, sem halasztás engedélyezésére nem kerülhet sor.

A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban Btk.) 50. § (4) bekezdése szerint a bíróság az ügydöntő határozatában - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 292. § (2) bekezdése a pénzbüntetés végrehajtásának rendjét akként szabályozza, mely szerint az elítéltnek a pénzbüntetést legkésőbb a gazdasági hivatal felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, ha a bíróság halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a bíróság által megállapított időpontig vagy meghatározott részletben kell megfizetnie.

Ezzel összefüggésben a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 51. § (1) és (2) bekezdése előírja, hogy a kiszabott pénzbüntetés megfizetésére a GH azzal hívja fel az elítéltet, hogy a pénzbüntetést a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság nevére nyitott központosított beszedési számlájára. Ugyanakkor, ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre a pénzbüntetés megfizetésére halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a GH a felhívásban a tanács elnöke által meghatározott időpontot vagy időpontokat jelöli meg a befizetés határidejéül.

A 2013. július 1. napjától hatályos büntető anyagi jogi szabály az ügydöntő határozatot hozó bíróság számára változatlanul lehetővé teszi a pénzbüntetés részletekben történő megfizetéséről és a - legfeljebb kétéves - törlesztő időről történő hivatalbóli döntést.

Ez esetben a bíróság ügydöntő határozatában rögzíti a befizetés határidejéül megjelölt időpontokat és a havonta fizetendő összeget.

A részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés ítéletben megállapított egynapi tétel összegével.

Amennyiben a bíróság ügydöntő határozata a Btk. 50. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést nem tartalmazza, az elítélt - annak valószínűsítése mellett, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése a büntetés célján túlmenő, magának vagy tartásra szoruló hozzátartozóinak jelentős anyagi nehézséget okozna és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz - kérheti, hogy a pénzbüntetést részletekben, vagy későbbi időpontban fizesse meg.

Ebben az esetben a bíróság az elítélt részére a pénzbüntetés megfizetésére legfeljebb három hónapi - egy esetben fontos okból legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható - halasztást, illetve két éven belüli részletekben történő megfizetését engedélyezheti [Bv. tv. 42. § (1) és (2) bekezdés].

Ez utóbbi, a Bv. tv. III. Fejezetében a bíróság feladatait szabályozó, az elítélt kérelmén alapuló büntetés-végrehajtási rendelkezés nem azonos a Btk. 50. § (4) bekezdésében meghatározott - bíróság által hivatalból alkalmazható - büntető anyagi jogi rendelkezéssel. Az anyagi jogi rendelkezés megváltoztatására - az ügydöntő határozatban a pénzbüntetés részletekben való megfizetésétől eltérő részletfizetés vagy a pénzbüntetés megfizetésére halasztás engedélyezésére - a Bv. tv. alapján nincs lehetőség.