697/B/1996. AB határozat
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. pontja, valamint 20. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt indított eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. pontja, valamint 20. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 103/A. § (1)-(2) és (13)-(14) bekezdés alkotmányellenességének az utólagos megállapítását és visszamenőleges megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a köztisztviselők részére biztosított ruházati költségtérítés után előírt társadalombiztosítási járulékfizetés alkotmányellenes, az Alkotmány 70/E. §-ába ütközik, "mert a járulékfizetési kötelezettséggel szemben nem áll fenn társadalombiztosítási szolgáltatási kötelezettség".
Időközben a T.-t - benne a kifogásolt rendelkezéseket - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) mellékletének a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az indítvány elbírálása idején hatályos rendelkezések azonban az indítványozó által kifogásolt szabályozással tartalmilag azonosan kezelik (írják elő) a ruházati költségtérítés, mint természetbeni juttatás után a munkáltató (a foglalkoztató) társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást a hatályos rendelkezésekre (2. pont) tekintettel folytatta le.
2. A Tbj. 4. § k) 1. pontja járulékalapot képező jövedelemnek minősíti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékét is.
Az Szja tv. 69. § (1) bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik: "Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek - megjelenési formájától függetlenül - adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás, stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő okmány) szerinti (általános forgalmi adót is tartalmazó) értékéből, a saját előállítású termék, szolgáltatás esetében a bizonylattal igazolt közvetlen költségből (általános forgalmi adóval együtt), ezek hiányában - valamint, ha az előzőek szerint igazolt értéktől időközben a használt termék értéke eltér -, továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében a szokásos piaci értékből az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg, valamint az illetményföld juttatás. Ha a természetbeni juttatásban részesülő magánszemély az ily módon szerzett vagyoni értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely után a kifizető az e § szerinti adót megfizette, vagy amely adómentesnek minősül, valamint a magánszemély által fizetett ellenértéket együttesen kell szerzési értéknek tekinteni."
A Tbj. 20. §-a szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után fizet meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot.
3. Az indítványozó az Alkotmány 70/E. §-ába ütközőnek véli a köztisztviselők részére adott ruházati költségtérítés utáni társadalombiztosítási járulékfizetést. Az Alkotmány 70/E. §-a a következő:
"70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.
(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
II.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmány 70/E. §-ának rendelkezéseivel összefüggésben a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokat érintő alkotmányossági kérdésekkel az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott. Megállapította, hogy "az Alkotmány a szociális biztonsághoz való jog körében az államnak az állampolgárok tekintetében fennálló kötelezettségét fogalmazza meg. Ennek egyik tartalmi eleme, hogy az államnak működőképes társadalombiztosítási rendszert kell létrehoznia. A társadalombiztosítási rendszer működtetésének "technikai és biztosítástechnikai" kérdéseiben, mint amilyen pl. az önrészesedéshez hasonló vagy a megelőzést szolgáló megoldások, azonban alkotmányos szintű előírások nincsenek." [45/1991. (IX. 10.) AB határozat, ABH 1991, 208.]
A 70/E. §-ban foglaltak általános jelleggel nevesítik az államnak a polgárok szociális biztonsága tekintetében fennálló kötelezettségeit, és azokból nem vezethetőek le konkrét alanyi jogok egy bizonyos meghatározott jövedelemhez, szolgáltatáshoz. Az Alkotmány idézett rendelkezéséből csak az következik, hogy az állam a polgárok megélhetéséhez szükséges ellátáshoz való jogaik realizálása érdekében társadalombiztosítási és szociális intézményi rendszert köteles létrehozni, fenntartani és működtetni. Az Alkotmány azonban e rendszerek működésére vonatkozó alapvető elveket és szempontokat már nem határozza meg.
2. Az Alkotmánybíróság a II/1. pontban kifejtettekkel összhangban több határozatában is foglalkozott a kötelező járulékfizetéssel, annak alkotmányossági kérdéseivel. Elvi éllel mutatott rá arra, hogy ha az állam az ellátást a társadalombiztosítás rendszerével biztosítja, a fedezet egyik forrása a járulék. Ennek kötelező volta tehát nem alkotmányellenes. Ez a fizetési kötelezettség a tulajdonhoz való alapvető jogot (Alkotmány 13. §) nem sérti. A kötelező biztosítás körében pedig a fizetési kötelezettség előírása és annak mértéke az Alkotmány 70/E. §-ában megfogalmazott állami kötelezettségre tekintettel csak szélsőséges esetben, más alapvető jog (pl. diszkrimináció tilalma) csorbulása esetén alkotmányossági kérdés. (772/B/1990/5. AB határozat, ABH 1991, 521., 522.)
3. Az alkotmánybíróság a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosítások kapcsán a járulékfizetést, illetve a munkáltatói (foglalkoztatói) járulékfizetés alapjának a szélesítését támadó indítványok elbírálása során azt vizsgálta, hogy a járulékfizetési kötelezettséget előíró rendelkezések körében érvényesül-e a biztosítási elv, mint a tulaj donvédelem tartalmát jelentő értékgarancia egyik megnyilvánulása. Azokban az esetekben, amikor a szabályozás a járulékfizetési kötelezettséget nem a biztosítottsághoz (biztosítási jogviszonyhoz) és ezen keresztül nem az ellátottság elvi lehetőségéhez, hanem - a fizetésre kötelezett vagyoni jogait terhelő egyoldalú, bár a társadalombiztosítás javára szóló, de érdekeltség, ellenszolgáltatás és értékgarancia nélküli fizetési kötelezettségként - valamely szerződésés szolgáltatástípushoz kötötte, azt a tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozásának, így alkotmányellenesnek minősítette, a vonatkozó rendelkezést megsemmisítette. [45/1995. (VI. 30.) Ab határozat, ABH 1995, 215., 216] A biztosítási jogviszony fennállását tehát az Alkotmánybíróság a biztosítási elv olyan mellőzhetetlen feltételének tekinti, amely mellett a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előírása alkotmányos kereteken belül marad.
Az indítványban, illetve a rendelkező részben említett társadalombiztosítási járulékfizetést előíró jogszabályi rendelkezések megfelelnek az előbb kifejtetteknek, mert a biztosítottnak, biztosítási jogviszony alapján adott juttatás járulékfizetési kötelezettségét írják elő, mégpedig minden érintett foglalkoztatóra, és minden a járulékalapot képező természetbeni juttatásra, így az annak minősülő - lényegében az illetményhez kapcsolódó, illetve azt kiegészitő -, a köztisztviselők részére járó ruházati költségtérítésre is egységesen.
Mindezek alapján az indítványt elutasította az Alkotmánybíróság.
Budapest, 2000. április 17.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró