A Kecskeméti Törvényszék P.21335/2014/28. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 227. §, 233. §, 1993. évi III. törvény (Szoc. tv.) 45. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. §, 10. §, 19. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Bódog Zoltánné

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

10.P.21.335/2014/28. szám

A Kecskeméti Törvényszék a személyesen eljárt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperes által - alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperessel szemben sérelemdíj megfizetése iránt indított perben meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Megállapítja, hogy 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban írásban benyújtandó fellebbezésnek van helye, melyet a Szegedi Ítélőtáblának címezve, de a jelen bíróságnál lehet benyújtani.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték. A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

INDOKOLÁS:

2014. május 2. napján a felperes írásbeli kérelemmel fordult az alpereshez, biztosítson számára és édesanyja számára a mindenkori nyugdíjminimum összegének megfelelő segélyt rendszeresen, akár szociális, akár átmeneti segély formájában. A kérelmére 2014. május 27-én kapott elutasító tartalmú válaszlevelet. Ezen ügyirattal szemben a felperes fellebbezést nyújtott be írásban 2014. május 30-án és június 12-én a XY-hoz, amely szerv a 2014. június 17. napján kelt .... sz. ügyiratában tájékoztatta a felperest, hogy az alperes 2014. május 27-i keltű levele nem minősül döntésnek, és utasította a jegyzőt a kérelem alperesi képviselő-testülethez történő áttételére határozathozatal érdekében.

Az utasításnak megfelelően alperes a 2014. július 10-én kelt .... számú határozattal a felperes 2014. május 2. napján kelt segély iránti kérelmét hatáskör hiánya miatt áttette QQ-hoz

2014. július 14-én a felperes az üggyel összefüggésben keresetet nyújtott be a WW Bíróságon alperessel szemben, melyet a bíróság .... számú ügyben 8. sorszám alatt hivatalból elutasított 2014. szeptember 22. napján.

HH polgármester 2014. július 25. napján Üsz: ... számú "Válasz megkeresésre" tárgy ügyiratában ugyancsak arról tájékoztatta a felperes, hogy az addig folyósított segélyezést követően további lehetőségek nem állnak rendelkezésre.

A XY a felpereshez 2014. november 6. napján címzett levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy az önkormányzathoz intézett 2014. május 2. napján kelt beadványát annak tartalma alapján szociális segély folyósítása iránti kérelemként és nem tájékoztatás kérésként kell értelmezni, amelynek elbírálása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 45. § (1) bekezdése és QQ a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 15/2011. (VI.1.) önkormányzati rendelete 8. §-a alapján a település polgármesterének feladata és hatásköre.

Az alperes a 2014. december 19. napján kelt .... számú határozatával a felperes átmeneti segély kérelmét elutasította.

2015. január 29. napján alperes képviselő testülete a polgármesteri határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, megállapítható, hogy alperes részéről 2 ember úgy hozott döntést, hogy nem volt ahhoz jogosultsága. Az alperes ugyanakkor a kötelességét nem teljesítette, vagyis nem továbbította hivatalból a kérelmét a képviselő-testület elé. Ezzel hátrányos megkülönböztetésben részesítették, meglátása szerint azért, mert fiatal és a jogait kevésbé tudja érvényesíteni, ezen túlmenően az alperes eljárása nyomán az emberi méltósága is sérült.

Keresete jogcímeként a Ptk. 2:42. § (2) bekezdését, 2:43. § (1) bekezdés c) pontját, az Alaptörvény XIX. cikk (1), (2) bekezdését, IV. cikkét, XXIV. cikk (1) bekezdését jelölte meg. Hivatkozott a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 5. § (1) bekezdésére, 7. § (1) bekezdésére, 8. § (1) bekezdésére, 45. §-ára, majd a Ket. - 2004. évi CXL. törvény - 1. 2. 3. 4. §-aira, 12, 33. §-aira, a Ptk. 2:52. § (1), (2) bekezdésére, az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagállamok közötti egyezmény 1. cikk, 3 cikkében foglaltakra, a kínzás, embertelen bánásmód tilalmára, az Európai Unió Alapjogi Charta 1. és 34. Cikkére, a 2003. évi CXXV. tv. - Ebktv. - 4., 8. 10. 14. 19. 24.§-aiban foglaltakra. Indítványozta, kérje ki a bíróság az alperes költségvetési keretét annak megállapítása végett, 2014. május 2. és október 31. közötti időszakban volt-e keret a segélyezéséhez, kötelezze alperest 20 másik kérelmező részére adott válaszlevél, határozat bemutatására.

Álláspontja szerint megalapozottan feltehető, hogy mindent megtesz alperes azért, hogy minél később születhessen ítélet, mivel a kérelme tárgyában sem hozott döntést a per kezdeti szakaszában. Semmiféle segítséget nem nyújt részére az alperes, édesanyja 60.000 forintjából élnek. Azzal, hogy alperes nem hozott határozatot, elvette a lehetőséget, hogy az elutasító állásfoglalás ellenében fellebbezéssel éljen. Előadta, bizonyos, hogy más kérelmezőkkel alperes nem így jár el. Alperes ezen eljárásával összefüggésben a hajléktalanság és az éhhalál veszélyétől tartva képtelenség méltóságteljesen élni.

A kérelmét az alperes különböző indokokra hivatkozva utasította el, szembetűnően rosszindulatúan, megsértette a szociális biztonsághoz való alapvető jogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 34. cikkében megfogalmazottakat.

Személyiségi jogsértés történt azért is, mert az alperes a segély iránti kérelme 2015. január 22. napján és 2015. január 29. napján történt elutasításával megvalósította az Ebktv. 10. § (3) bekezdés szerinti megtorlást.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. HH polgármester 2014. július 25. napján válaszolt a felperesnek, ezzel a tájékoztató levéllel eleget tett jogszabályi kötelezettségének. A felperesi családot korábban már támogatta, a költségvetési keretek kimerültek. Előadta, hogy a 28.000 forintos rendszeres ellátásra a jogszabály nem ad lehetőséget, mert a felperes tanulói jogviszonnyal rendelkezik. Egy jogcímen csak egy támogatás folyósítható egy családban, így aktív korúak ellátására az édesanyja jogosult, amit meg is kap.

A felperes keresete nem alapos.

Ptk. 2:42. § [A személyiségi jogok általános védelme]

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.

(2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.

Új Ptk. 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok