BH 2023.2.26 A becsület csorbítására objektíve alkalmas, így a rágalmazás vétségének megállapítását megalapozza a magánvádló személyét érintő, nyilvánosan közzétett azon állítás, amely olyan konkrét tényeket (emberi cselekményeket) tartalmaz, amelyek valóságuk esetén akár büntetőeljárás megindítására is alkalmasak [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

[1] A járásbíróság ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezért őt l év időtartamra próbára bocsátotta. Kötelezte az I. r. terheltet az eljárás során F. B. magánvádló által előlegezett eljárási illeték magánvádló részére történő megfizetésére.

[2] Az I. r. terhelt fellebbezése folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú döntést I. r. terheltet érintően megváltoztatta, az I. r. terhelttel szemben alkalmazott próbára bocsátást megrovásra enyhítette, egyebekben helybenhagyta.

[3] A vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § a) és b) pontja alapján, a felmentése érdekében.

[4] Indokai szerint a bíróságok a magánvádló által sérelmezett, de a szövegkörnyezetükből kiragadott, valaki által összeszerkesztett kifejezések objektíve nem alkalmasak a becsület csorbítására, így nem valósítanak meg rágalmazást. Ezért a bűnösségét a bíróság anyagi jogszabálysértéssel állapította meg.

[5] A vád tárgyává tett kifejezések csupán vélekedést tartalmaznak, amely kifejezések a társadalmi megítélés szerint erős hangvételű kritikai megnyilvánulásnak, indulati kirohanásnak tűnhetnek, azonban - a szövegkörnyezetre is figyelemmel - kizárólag azt juttatja határozott stílusban kifejezésre, hogy a vád tárgyává tett kifejezéseket író személy a legkisebb mértékben sem tud azonosulni a magánvádló jellemével, cselekedeteivel, magatartásával, és ezt a véleményét ily módon nyilvánította ki. A kifejezések így, még ha a magánvádló érzékenységét sérthették is, a becsület csorbítására nem alkalmasak, így nem eredményezhetnek büntetőjogi felelősségre vonást. A becsület csorbítására alkalmasság mint törvényi tényállási elem hiánya miatt a rágalmazás bűncselekménye nem állapítható meg.

[6] Az elsőfokú ítéletben hivatkozott "megpróbálták kijátszani a telepet a cégbe" kifejezés is véleménynyilvánítás, egy olyan "absztrakt megfogalmazás", amely konkrétumot sem tartalmaz (melyik telep, melyik cégbe, hogyan). Ezek hiányában csak egy ködös vélemény, hiszen nem ismerhető fel benne semmilyen konkrét tény vagy bármihez köthető konkrét állítás.

[7] A véleménynyilvánítás ilyen formája mögött valóságos ténybeli tartalom nem áll, csupán általánosságban használatos kifejezések, amelyek nem alkalmasak önmagukban tényállítás közlésére, híresztelésére. Jogellenesség nem fedezhető fel benne.

[8] Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság ítéletét megfelelő bizonyíték hiányában, illetve a lefolytatott bizonyítási eljárással ellentétesen hozta meg. A feljelentés és az elsőfokú bíróság ítélete sem tartalmazza a konkrét elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét, valamint, hogy az elkövetés pontosan miként történt meg. E nélkül pedig nem lehet jogszerűen marasztaló ítéletet hozni.

[9] F. B. magánvádló a feljelentését egy ún. chat oldal alapján tette, de hiteles bizonyíték nélkül. A bíróság bizonyítékként nem fogadhatta volna el a magánvádló számítógépén a tárgyaláson bemutatott bejegyzéseket.

[10] Kifogásolta, hogy az eljárt bíróság lényegében nem tette bizonyítás tárgyává a sérelmezett kijelentések esetleges valóságtartalmát sem, amelyet a törvényszék végzésében foglaltak szerint a teljes kontextus alapján vizsgálnia kellett volna.

[11] "Súlyos eljárási hibaként" arra hivatkozott, hogy a bíróság nem vette figyelembe a másodfokú bíróságnak a megismételt eljárásra előírt utasításait, a vádlotti indítványokat, és a magánvádlót felmentette a bizonyítási kötelezettsége alól. Ezen túl a bíróság nem jelölte meg pontosan, hogy "egyéb, rendelkezésre álló" bizonyítékként mit vett figyelembe.

[12] Hivatkozott továbbá kerületi bíróság jogerős ítéletére, amelyben egy - az F. B.-től származó - kijelentést ("teljesen beteg") erősnek minősíthető, de a hétköznapi nyelvben is gyakran használatos olyan jellemzésnek tekintette, amely az emberi méltóságot nem sérti.

[13] A magánvádló a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében kifejtette, hogy az I. r. terhelt cselekvősége kétséget kizáró bizonyítást nyert az eljárás során, a kijelentések pedig egyértelműen alkalmasak a becsület csorbítására. Ekként - tartalma szerint - a támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt azzal, hogy a Kúria az indítványt "tárgyalás tartása mellett utasítsa el".

[14] Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványa részben a törvényben kizárt, részben alaptalan.

[15] A Kúria a felülvizsgálati indítványt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - tanácsülésen bírálja el [Be. 660. § (1) bek.]. A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozta, vagy ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja [Be. 660. § (2) bek. a), b) pont]. Felülvizsgálati eljárásban tárgyalás tartásának nincs helye.

[16] Mindebből következően a magánvádló nyilvános ülés (sem tárgyalás) tartását nem indítványozhatja.

[18] A Kúria ezért a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülést tűzött ki, és a megtámadott határozatot a Be. 659. § (4) bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett a törvény kötelező rendelkezése alapján vizsgálta a Be. 659. § (6) bekezdése szerinti esetleges további eljárási szabálysértéseket.

[19] A Be. 649. § (5) bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatokat - a (6) bekezdése szerinti kivétellel - csak a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül.

[20] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése és eljárási szabálysértés miatt helye van [Be. 648. § a), b) pont].

[21] A felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége így kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható (BH 2004.102.).

[22] Ebből következően a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. A tényből tényre vont következtetés is tény, a jogkövetkeztetés a megállapított tényeken alapul. Ezért az elkövető cselekvésével kapcsolatos tudati tényekből vont jogkövetkeztetésre is érvényesül a támadhatatlanság szabálya. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének vitatására.