32016D2275[1]

A Bizottság (EU) 2016/2275 végrehajtási határozata (2016. december 15.) Japán központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékűségéről

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2275 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2016. december 15.)

Japán központi szerződő felekre vonatkozó szabályozási keretének a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékűségéről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, a harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, egyenértékűségre vonatkozó határozat így hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez: a stabil és biztonságos központi szerződő felek - ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is - alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez.

(2) Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere alkalmazásának lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű eredményre kell vezetnie az elért szabályozási célkitűzések tekintetében. Az egyenértékűség értékelésének célja ezért annak ellenőrzése, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek nem teszik ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki őket, és következésképpen nem okoznak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban. Ennek során mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az uniós pénzügyi piacnál kisebb pénzügyi piacokon folytatott elszámolási tevékenységek lényegesen kisebb kockázatot hordoznak.

(3) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(4) Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(5) A Japánban engedéllyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó jogilag kötelező érvényű követelmények a következő jogszabályokat foglalják magukban: a pénzügyi instrumentumokra és a tőzsdére vonatkozó 2006. évi törvény (Financial Instruments and Exchange Act - FIEA), amely létrehozza az értékpapírokat és származtatott termékeket elszámoló szervezetekre vonatkozó felügyeleti keretet, valamint az árualapú származtatott termékekre vonatkozó 2009. évi törvény (Commodity Derivatives Act - CDA), amely a tőzsdei árukat elszámoló szervezetek felügyeleti keretét biztosítja. A jelen határozat csak az árualapú származtatott termékekre vonatkozó törvényben az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire vonatkozóan meghatározott rendszerre terjed ki. Az árualapú származtatott termékekre vonatkozó törvény meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek folyamatosan be kell tartaniuk ahhoz, hogy Japánban elszámolási szolgáltatásokat nyújthassanak. Az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei részére az illetékes miniszter ad ki engedélyt. Az illetékes miniszter feltételeket szabhat az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei számára történő engedély kiadásához. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium minisztere az illetékes az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei tekintetében, amelyek csak az említett minisztériumot érintő nyersanyagpiacoknak nyújtanak elszámolási szolgáltatásokat. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium minisztere az illetékes az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei tekintetében, amelyek csak az említett minisztériumot érintő nyersanyagpiacoknak nyújtanak elszámolási szolgáltatásokat. Az egyéb árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei tekintetében a fent említett mindkét minisztérium miniszterei illetékesek.

(6) Ezenfelül 2014 novemberében a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium közzétette "A tőzsdei áruk elszámoló szervezeteinek felügyeletére vonatkozó alapvető iránymutatást" (a továbbiakban: az iránymutatás), amely részletezi az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteivel kapcsolatos felügyeleti keretrendszert, figyelembe véve a Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (2) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket, továbbá mindenekelőtt azt, hogy az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek milyen módon kell megfelelniük az árualapú származtatott termékekre vonatkozó törvénynek. Az iránymutatás végrehajtását az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek belső szabályai és eljárásai biztosítják.

(7) Az elsődleges szabályoknak megfelelően az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek belső üzleti szabályokat - az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetének belső szabályait és eljárásait - kell elfogadniuk, amelyek megfelelnek a hatályos törvényeknek és rendeleteknek, valamint lehetővé teszik a származtatott ügyletek megfelelő és biztonságos végrehajtását. A belső üzleti szabályok azt is biztosítják, hogy az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek pénzügyi helyzete megfelelő a tőzsdei áruk elszámolásának végrehajtásához; az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek tervezett bevételére és ügyviteli kiadásaira vonatkozó várakozások kedvezőek; az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek személyzete elegendő tudással és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően és megbízhatóan hajtsa végre a tőzsdei áruk elszámolását; valamint, hogy az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei struktúrájának és rendszerének kialakítása megfelelő ahhoz, hogy az elszámolás megfelelően működjön. Az említett belső szabályokat és eljárásokat az illetékes miniszternek kell jóváhagynia, és azok az illetékes miniszter kifogása esetén nem módosíthatók.

(8) Az árupiaci ügyletek Japánban engedélyezett elszámoló szervezeteire alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények így kétszintű struktúrát alkotnak. Az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire vonatkozóan az elsődleges szabályokban meghatározott alapvető elvek rögzítik azokat a magas szintű előírásokat (együttesen: az elsődleges szabályok), amelyeknek az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyezzék számukra az elszámolási szolgáltatások Japánban történő nyújtását. Ezek az elsődleges szabályok alkotják Japánban az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények első szintjét. Az elsődleges szabályoknak való megfelelést bizonyítandó az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek jóváhagyásra be kell nyújtaniuk belső szabályaikat és eljárásaikat az illetékes miniszternek. Az említett belső szabályok és eljárások jelentik Japánban az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények második szintjét, amelynek részletes előírásokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a kérelmező árupiaci ügyletek elszámoló szervezete milyen módon fogja teljesíteni a szóban forgó előírásokat az iránymutatásnak megfelelően. Emellett az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteinek belső szabályai és eljárásai az elsődleges szabályokat kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium értékeli, hogy az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei eleget tesznek-e az említett előírásoknak és a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveknek. Az illetékes miniszter általi jóváhagyást követően a belső szabályok és eljárások jogilag kötelező érvényűvé válnak az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire nézve.

(9) A Japánban székhellyel rendelkező, árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségének értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a keretrendszer milyen eredménnyel csökkenti azokat a kockázatokat, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek a szóban forgó jogalanyokban való részvételük miatt ki vannak téve. A kockázatcsökkentés eredményét meghatározza egyrészt az érintett központi szerződő fél által végzett elszámolási tevékenységgel járó eredendő kockázat szintje, amelyet befolyásol azon pénzügyi piac mérete, ahol tevékenykedik, másrészt a központi szerződő felekre az említett kockázatcsökkentés tekintetében vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer megfelelősége. Ahhoz, hogy a kockázatcsökkentés terén azonos eredményt érjenek el, szigorúbb kockázatcsökkentési követelményekre van szükség azon központi szerződő felek esetében, amelyek tevékenységüket nagyobb pénzügyi piacokon végzik és így magasabb az eredendő kockázatuk, mint a kisebb pénzügyi piacokon tevékenykedő (és így alacsonyabb eredendő kockázattal rendelkező) központi szerződő felek esetében.

(10) Azon pénzügyi piac, ahol a Japánban engedélyezett, árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei végzik elszámolási tevékenységüket, lényegesen kisebb, mint az, ahol az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek folytatják tevékenységüket. Az elmúlt három évben Japánban elszámolt származtatott ügyletek teljes értéke nem érte el az Unióban elszámolt származtatott ügyletek teljes értékének 2 %-át. Következésképpen az árupiaci ügyletek Japánban székhellyel rendelkező elszámoló szervezeteiben való részvétel lényegesen kisebb kockázatot jelent az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek számára, mint az Unióban engedélyezett központi szerződő felekben való részvételük.

(11) Az árupiaci ügyletek Japánban székhellyel rendelkező elszámoló szervezeteire alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer ezért egyenértékűnek tekinthető, amennyiben alkalmas ezen alacsonyabb kockázati szint csökkentésére. Az árupiaci ügyletek Japánban engedélyezett elszámoló szervezeteire vonatkozó elsődleges szabályok, amelyeket kiegészítenek a pénzpiaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket végrehajtó belső szabályok és eljárások, csökkentik a Japánban fennálló alacsonyabb szintű kockázatot és a 648/2012/EU rendelet által megcélzottal egyenértékű kockázatcsökkentési eredményre vezetnek.

(12) A Bizottság ezért megállapítja, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az árupiaci ügyletek ott engedéllyel rendelkező elszámoló szervezetei megfelelnek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű jogilag kötelező érvényű követelményeknek.

(13) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltétel értelmében Japán jogi és felügyeleti keretrendszerének biztosítania kell az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyeletét, illetve a keretrendszernek a központi szerződő felekkel szembeni érvényesíthetőségét.

(14) Az árupiaci ügyletek Japánban engedélyezett elszámoló szervezeteinek felügyelete a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium - a saját kompetenciájukba eső területeken - hatáskörébe tartozik, az egyes minisztériumok illetékességi körén belül. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium elrendelheti az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei és klíringtagjai számára, hogy jelentést vagy iratokat nyújtsanak be eszközeikről vagy üzleti tevékenységükről. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium vizsgálatokat is folytathat az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteit és klíringtagjait illetően, ideértve a könyveket és dokumentumokat, vagy egyéb, a tevékenységükhöz kapcsolódó elemet. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium, amennyiben szükségesnek és helyénvalónak tartja az elszámolási szolgáltatások megfelelő és megbízható teljesítménye érdekében, elrendelheti az árupiaci ügyletek elszámoló szervezetei számára, hogy módosítsák létesítő okiratukat, üzleti és egyéb szabályaikat, változtassanak vállalati módszereiken vagy hozzák meg a szükséges intézkedéseket üzleti tevékenységük vagy vagyoni helyzetük javítása érdekében. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium továbbá fegyelmi eljárást is indíthat és pénzbírságot szabhat ki az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire, amennyiben azok nem tartják be az alkalmazandó előírásokat.

(15) Meg kell tehát állapítani, hogy az árupiaci ügyletek Japánban engedélyezett elszámoló szervezetei tekintetében folyamatosan biztosított a hatékony felügyelet és érvényesíthetőség.

(16) A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltétel értelmében Japán jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismerése tekintetében.

(17) A harmadik országbeli központi szerződő felek kérelmezhetik az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteként való engedélyezést, ami lehetővé teszi számukra, hogy ugyanolyan szolgáltatásokat nyújtsanak Japánban, mint amilyen szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkeznek az érintett harmadik országban. Japán pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynöksége (Japan Financial Services Agency - JFSA) hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy olyan árucikkeket jelöljön ki a nyersanyagpiac felett joghatósággal rendelkező miniszterrel folytatott konzultációt követően, amelyekkel a pénzügyi instrumentumokra és a tőzsdére vonatkozó japán törvény (Financial Instruments and Exchange Act - FIEA) értelmében kereskedni lehet a pénzügyi instrumentumok piacán (Financial Instruments Market - FIM). Amennyiben harmadik országbeli központi szerződő felek ilyen kijelölt ügyleteket számolnak el, amellyel a pénzügyi instrumentumok piacán kereskednek, a központi szerződő fél kérelmezhet "külföldi központi szerződő félre" vonatkozó engedélyt Japán pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökségénél, lehetővé téve számára, hogy az engedélye alapján a harmadik országban nyújtott szolgáltatásokkal azonos szolgáltatásokat nyújtson Japánban is. A kérelemért folyamodó harmadik országbeli központi szerződő felekre alkalmazott kritériumok hasonlóak a japán elszámoló szervezetekre alkalmazott kritériumokhoz, de a harmadik országbeli központi szerződő fél mentesül egyes, a Japánban engedélyezett belföldi központi szerződő felekre vonatkozó követelmények alól, amennyiben olyan illetékes harmadik országbeli hatóság által kiállított, egyenértékű engedéllyel rendelkezik, mely hatósággal a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség együttműködési megállapodást kötött. Azon harmadik országbeli központi szerződő feleknek, amelyek nem a pénzügyi instrumentumok piacán való kereskedésre kijelölt ügyleteket számolnak el, Japán árualapú származtatott termékekre vonatkozó törvénye értelmében engedély iránti kérelmet kell benyújtaniuk a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumhoz, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztériumhoz. Az engedély iránti kérelem mérlegelése során a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium fontolóra veszi a központi szerződő fél harmadik országban jellemző engedélyezési státusát.

(18) Meg kell tehát állapítani, hogy Japán jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében.

(19) Ez a határozat az elfogadásakor a Japánban alkalmazandó, az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteire vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul. A Bizottságnak továbbra is nyomon kell követnie az árupiaci ügyletek elszámoló szervezeteivel kapcsolatos japán jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalának alapját képező feltételek teljesülését.

(20) A Japánban engedélyezett központi szerződő felekre Japánban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer rendszeres felülvizsgálata nem érinti a Bizottság azon lehetőségét, hogy - az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal együttműködésben - az általános felülvizsgálat keretein kívül bármikor célzott felülvizsgálatot végezzen, ha lényeges fejlemények szükségessé teszik, hogy a Bizottság újraértékelje az e határozatban megállapított egyenértékűséget. Az újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet.

(21) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdése alkalmazásában Japánnak az ott engedélyezett elszámoló szervezetekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely az árualapú származtatott termékekre vonatkozó 2009. évi törvényt és az azt kiegészítő, a tőzsdei áruk elszámoló szervezeteinek felügyeletére vonatkozó alapvető iránymutatást foglalja magában, egyenértékűnek tekintendő a 648/2012/EU rendeletben foglalt követelményekkel.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2016. december 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2) A Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottságának neve 2014. szeptember 1-jével Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságra változott.