5/1998. OIT szabályzat

a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. tv. (a továbbiakban: Bszi.) 39. §-ának q) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. tv. (a továbbiakban: Bjj.) 51. §-ának (4) bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve, a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól az alábbi szabályzatot adja ki.

I.

A vizsgálat rendje

1. § (1) A helyi bíró vizsgálatára - amennyiben azt nem a helyi bíróság elnöke végzi - az érintett ügyszak kollégiumvezetője előzetes véleményének kikérése mellett, a megyei bíróság elnöke elsősorban a helyi bíróság szakmai, igazgatási feladatait végző elnökhelyettesét, csoportvezetőjét, csoportvezető-helyettesét, illetőleg az adott ügyszak irányítását ellátó kollégiumvezetőjét, kollégiumvezető helyettesét, másodfokú tanács elnökét vagy bíráját jelöli ki.

(2)[1] A megyei, az ítélőtáblai, a legfelsőbb bírósági bíró vagy tanácselnök vizsgálatára - lehetőség szerint - az adott bíróságnak a vizsgálat lefolytatásához szükséges szakismerettel rendelkező elnökhelyettesét, kollégiumvezetőjét, kollégiumvezető-helyettesét vagy szakág vezetőjét célszerű kijelölni. Amennyiben a felsorolt személyek kijelölésének akadálya van, az értékelést elrendelő elnök felkérheti az általa vezetett bírósággal azonos szintű másik bíróság elnökét, hogy a vizsgálat elvégzésére a vizsgáló személyét jelölje ki. Valamennyi itt szabályozott esetben, a vizsgáló személyéről a vizsgálattal érintett bíró kollégiumvezetőjének véleményét ki kell kérni. A fővárosi bírósági bíró vizsgálatára - a kollégiumvezető véleményének kikérése mellett - fővárosi bírósági tanácselnököt vagy csoportvezetőt is ki lehet jelölni.

(3)[2] Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető ítélkező tevékenységének értékelése esetében a vizsgálat elrendeléséről és a vizsgáló személyéről az OIT dönt. A vizsgálatot végző bíró költségeit a vizsgálattal érintett bíró szolgálati helye szerinti bíróság köteles megtéríteni.

2. § A különböző szintű bíróságok elnökei, a vezetésük alatt álló bíróságok bíráinak vizsgálatát a munkatervükben a Bjj. III. fejezetében foglalt rendelkezések figyelembevételével évenkénti ütemezéssel kötelesek meghatározni.

3. §[3] A vizsgálatot végző bíróság elnöke, vagy a kijelölt bíró (a továbbiakban: vizsgáló) az értékelés írásbeli elrendelését követően, az érintett bírót haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálat céljáról és annak módjáról. Egyidejűleg közölni kell, hogy munkavégzése részletes körülményeiről még a vizsgálat befejezése előtt meg fogja hallgatni.

4. § (1)[4] A vizsgáló az értékelés elrendelését követően intézkedik:

a)[5] a határozott időre kinevezett bíró vizsgálatánál, ha a bíró tényleges működése a három évet eléri, a kinevezést követő első- második évből legalább 10-10, míg a harmadik évből legalább 30, rövidebb tényleges működési idő (Bjj. 12. § (2) bek.) esetén, az időtartamhoz képest arányos megoszlásban 50, jogerősen befejezett, a lajstrom szerint folyamatos sorszámú ügy vizsgálat céljából történő kiválasztásáról,

b) a határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatakor, a vizsgáló által meghatározott időszakból legalább 50 jogerősen befejezett, lajstrom szerint folyamatos sorszámozású ügy vizsgálat céljára történő kiválasztásáról,

c) amennyiben az a), illetve b) pont szerint kiválasztott ügyek összetételüknél fogva nem alkalmasak a bíró munkájának reális értékelésére, a vizsgáló a folyamatos sorszámozású ügyeken kívül továbbiakat választhat ki. Ennek megfelelően a kiválasztandók közül első-, másodfokon jogerőre emelkedett vagy felülvizsgálattal elbírált további ügyeket lehet még megvizsgálni. A kiválasztásnál törekedni kell, hogy az ügyek között egyaránt legyenek tárgyaláson és tárgyaláson kívüli befejezettek.

d) a vizsgálattal érintett bíró bármely esetben az általa kiválasztott további, legfeljebb öt, jogerősen befejezett ügyének vizsgálatát is kérheti.

(2)[6] Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetében a vizsgált időszakot lehetőleg úgy kell meghatározni, hogy az értékelhető mennyiségű jogerősen befejezett ügyet fogjon át. Ha a bírósági vezetőnek nincs annyi jogerősen befejezett ügye, amelynek alapján ítélkező tevékenysége megítélhető, a vizsgáló erről az OIT-ot tájékoztatja.

5. § A vizsgálónak az érintett bíró tárgyalásvezetéséről, fellebbezési vagy felülvizsgálati tárgyaláson történt előadásáról - ezen belül a lényeges tény- és jogkérdések felek elé tárásáról - két-három teljes tárgyalási napon célszerű meggyőződnie. A vizsgáló a tárgyaláson tapasztaltakról, valamint a bíró munkavégzési körülményeiről a bíró meghallgatását követően feljegyzést köteles készíteni.

5/A. §[7] A nem tárgyaló bíró (cégbíró, büntetés-végrehajtási bíró, stb.) esetében, a 4-5. §-ok rendelkezéseit - a vizsgált bíró által végzett tevékenység sajátosságaira tekintettel - megfelelően kell alkalmazni.

6. § Az értékelés elrendelésétől számított időponttól, a határozott időre kinevezett bíró teljes működési idejére, a határozatlan időre kinevezett bírónál hat évre visszamenőleg, be kell szerezni a tanácselnöki feljegyzéseket, az érintett bíró elnöke által lefolytatott, a bíróval kapcsolatos igazgatási jellegű vizsgálati anyagokat, valamint a 10-11. §-ban meghatározott statisztikai adatokat. A helyi bíró ügyeit nagyobb számban felülbíráló tanács elnökének írásbeli véleményét ki kell kérni. A fellebbviteli vagy felülvizsgálati ügyeket tárgyaló bíró tanácselnökének az írásbeli véleményét is be kell szerezni. A vizsgálónak gondoskodnia kell a bíróval szemben megalapozottnak bizonyult igazgatási jellegű panaszok és a hatályos fegyelmi eljárás iratainak beszerzéséről is.

7. § Az értékelést elrendelő elnök - a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetében az OIT - a vizsgálat befejezését követően az alábbiak szerint jár el:[8]

a) a vizsgálati anyagok alapján elkészíti a bíró értékelését és az értékelés időpontját kitűzi, erről a Bjj. 52. §-ában meghatározott személyeket értesíti. A bíró részére az értékelést azzal küldi meg, hogy arra írásban vagy szóban észrevételt tehet,

b) az értékelő a meghívottak jelenlétében az értékelés végeredményét és a bíró esetleges írásbeli észrevételét ismerteti. (A bíró igazolatlan távolléte az értékelés ismertetésének nem akadálya),

c) az értékelés ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a megjelenteket és röviden az érdekeltek nyilatkozatait,

d) "alkalmatlan" értékelés esetén, annak szabályszerű kihirdetésétől számított 15 napon belül az értékelést elrendelő írásban köteles nyilatkozni, hogy az "alkalmatlan" minősítést fenntartja-e. Amennyiben az értékelő az értékelést nem változtatja meg, erről a tényről, valamint a bírósági út Bjj. 99. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőségéről az "alkalmatlannak" értékelt bírót írásban köteles tájékoztatni. A joghatást kiváltó közlést, a kézbesítésre vonatkozó szabályok szerint kell az "alkalmatlannak" értékelt bíró tudomására hozni,

e) amennyiben a bíró vitatja az "alkalmas" értékelést, ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az elnök 15 napon belül köteles az ügyszak szerinti kollégiumot megkeresni, amely a vitatott értékelésről a véleményét további 30 napon belül adja meg. A kollégium véleménye az elnököt nem köti. A kollégium határozatának meghozatala után az elnök további 8 napon belül köteles végső döntéséről az érintettet írásban tájékoztatni.

8. § Az értékelő, illetőleg a vizsgáló egyaránt köteles gondoskodni arról, hogy a vizsgálati eljárás egyes megállapításai, valamint az értékelés végeredménye a bíró személyiségi jogait ne sértse. Az értékelésről felvett jegyzőkönyvet és az értékelés tartalmát kizárólag az értékelő által kijelölt személyek ismerhetik. Az egész vizsgálat alatt gondoskodni kell a bírói tekintély megőrzéséről.

9. § Az írásbeli értékelésben, a Bjj. 53. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kizárólag tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek. Ezek alapjául különösen fel kell tüntetni a vizsgálattal érintett ügyek lajstromszámát illetőleg az egyes írásbeli feljegyzésekre utalni kell. Az értékelést a II. fejezetben megadott szempontok, valamint a szabályzat mellékleteként csatolt táblázat megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.

II.

Az értékelés szempontjai

10. § (1) A bírói munka értékelésének a Bjj. 48. §-ának (1) bekezdésében és az e szabályzatban meghatározott szempontok szerint lefolytatott vizsgálat eredményeként részletesen be kell mutatnia a bíró ítélkezési tevékenységét és az ezzel összefüggő igazgatási jogszabályok alkalmazásának gyakorlatát.

(2) Az értékelés során figyelembe kell venni a bíró részére a Bjj. 25. §-ának (2) bekezdése alapján biztosított személyi és tárgyi feltételeket, a reá kiosztott peres és peren kívüli ügyek számát, bonyolultságát, összevetve a munkateljesítményével és az ítélkezés minőségi követelményeivel. Az itt írásban megadott szempontok mellett tekintetbe kell venni a mellékletként csatolt táblázat kérdéseit. A bíró mulasztásával okozati összefüggésben nem álló késedelmeket a bíró terhére róni nem szabad. Ha a vizsgálattal érintett bíró hivatásos bírákból álló tanácsban ítélkezik, erre a sajátosságra az értékelésnél, különösen az érdemi döntések alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazásának vizsgálatakor figyelemmel kell lenni.

11. § A bírói tevékenység időszerűségével kapcsolatban, - a vizsgáló által meghatározott időszakra - meg kell vizsgálni:

a) az érintett bíró és az illetékes bíróság egy bíróra vonatkozó átlagos statisztikai adatait, a havi tárgyalási napok mennyiségét, az egy tárgyalási napra kitűzött ügyek és a megidézettek számának átlagát, a tárgyalások kezdő- és befejezési időpontját, az ügyek pertartamát,

b) a tárgyalás előkészítésével kapcsolatos eljárási szabályok érvényesülését,

c) a tárgyalás, meghallgatás ésszerű határidőn belüli kitűzését, az érdemi első tárgyalások és a formális ügyviteli befejezések arányát,

d) a bizonyítási szabályok megfelelő érvényesülését, az eljárás elhúzódásának szankcionálását, a szakértő részére engedélyezett határidők megtartását, különösen a szakértő bevezetését, feladatai pontos meghatározását, a bizonyítási kérelmek elbírálását,

e) a tárgyalás elhalasztásának, vagy elnapolásának indokoltságát, a halasztással egyidejű új határnap kitűzését,

f) a pergazdaságosságra való törekvés eredményességét,

g) a határozatok eljárási határidőben történő írásba foglalását,

h) az ítélet jogerőerőre emelkedését követően, a felek által kért és szükséges intézkedések időszerűségét,

12. § A bíró tárgyalási felkészültsége és tevékenysége körében vizsgálni kell különösen az ügy tény és joganyagának ismeretét, a célratörő pervezetést, az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartást, a rendfenntartás hangnemét, kultúráltságát, következetességét, a jegyzőkönyvszerkesztés tömörségét, az ítélethirdetés közérthetőségét, a szóbeli indokolás meggyőző erejét, az ügyviteli szabályok érvényesülését.

13. § Az érdemi határozatok vizsgálatánál értékelni kell a határozat rendelkező részének szabatosságát, végrehajthatóságát, az indokolásbeli tényállás megalapozottságát, a jogi érvelés meggyőző erejét, valamint - ennek jogszabályi előfeltételei esetén - az egyszerűsített ítéleti indokolás alkalmazását, a határozatok szövegének pontosságát.

III.

Az értékelés tartalma

14. § A vizsgálat befejezését követő írásbeli értékelésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) Név, születési hely és év.

b) Beosztás és annak kezdő időpontja.

c) Szolgálati hely és lakhely.

d) Korábbi beosztások.

e) Jelenlegi-, fő ügyszak területe.

f) Milyen nem peres ügyeket intéz.

g) Végez-e oktatói tevékenységet, s ha igen milyet.

h) Szakmai érdeklődési területei.

i) Idegen nyelv ismerete és annak szintje.

j) Jogirodalmi tevékenysége.

k) Milyen szervezett tanfolyamokon és önképzésben vett részt.

l) A megadott szempontok szerint elvégzett vizsgálat alapján a mellékelt táblázat kérdéseire adott válaszok.

IV.

Hatálybalépés

15. § A szabályzat 1998. szeptember hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően elrendelt értékeléseknél kell alkalmazni.

Melléklet az 1998. évi 5. számú OIT szabályzathoz[9]