8/1991. (III. 5.) AB határozat

az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság dr. Komáry Endre egri és dr. Sárosi Katalin tatabányai lakosok jogszabály részleges alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt benyújtott indítványa tárgyában meghozta az alábbi

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 9. számú, az 52. § f) pontjához kapcsolódó mellékletében foglalt "tájékoztató" első bekezdésének második mondata - amelynek az indítvány benyújtásakor hatályos szövegezése szerint "a bejelentést személyesen kell megtenni a tanácsnál és az igazolás átvételét saját kezű aláírással kell hitelesíteni" - alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az idézett mondat megsemmisítése folytán a "Tájékoztató"első bekezdése a következő mondatra korlátozódik:

"A választópolgár az állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől kérheti, hogy a szavazás napján ideiglenes lakóhelyén vagy tartózkodási helyén szavazhasson."

A megsemmisített rendelkezés e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napjától veszti hatályát.

INDOKOLÁS

1. Indítványozók az országos népszavazás lebonyolítására vonatkozó bizonyos eljárási szabályok alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését arra hivatkozással kezdeményezték, hogy azok sértik a választójogra vonatkozó alkotmányi rendelkezést.

Sérelmezték azt az alapszabályi előírást, amely szerint az országos népszavazás napján az állandó lakóhelyétől távol lévő választópolgár az ideiglenes lakóhelyén, illetőleg tartózkodási helyén csak akkor kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét, ha kéréséhez csatolja az állandó lakóhelyén kiállított igazolást arról, hogy a választók nyilvántartásában szerepelt. A választójog indokolatlan korlátozásának tekintették, hogy az említett igazolást a választópolgár csak személyesen veheti át, mivel az igazolás átvételét aláírásával köteles hitelesíteni.

2. Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakításakor figyelembe vette a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. tv. (a továbbiakban: Nsztv.) 20 § (1) bekezdését.

Eszerint "a népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására - az e törvényben előírt kiegészítésekkel és eltérésekkel - az országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény (a továbbiakban: választójogi törvény) rendelkezései az irányadók."

Az országos népszavazás lebonyolítása és eredményének megállapítása során az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. tv. (a továbbiakban: Vjtv.) szerint kell eljárni.

A Vjtv. 40. § (2) bekezdésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege a következőket írta elő:

"Az a választópolgár, aki állandó lakóhelyétől a választás napján távol van, az állandó lakóhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága titkárának igazolása alapján kérheti az ideiglenes lakóhelyén, illetőleg a tartózkodási helyén a helyi tanács végrehajtó bizottsága titkárától vagy - a szavazás napján - a szavazatszámláló bizottságtól, hogy vegyék fel őt a választók nyilvántartásába."

A Vjtv. 9. számú, az 52. § f) pontjához kapcsolódó mellékletének első bekezdése az igazolás beszerzésével összefüggésben a következőket írta elő: "A választópolgár az állandó lakóhelye szerinti helyi tanács végrehajtó bizottsága titkárától kérheti, hogy a szavazás napján ideiglenes lakóhelyén vagy tartózkodási helyén szavazhasson. A bejelentést személyesen kell megtenni a tanácsnál és az igazolás átvételét saját kezű aláírással kell hitelesíteni."

A Vjtv. 9. számú, az 52. § f) pontjához kapcsolódó melléklete idézett előírását, valamint a Vjtv. 40. § (4) bekezdésének harmadik mondatát (amely szerint "az igazolás átvételét a választópolgár aláírásával köteles hitelesíteni") együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a Vjtv. az ideiglenes lakóhelyén vagy tartózkodási helyén szavazni kívánó választópolgárt e szándéka bejelentésére, az igazolás személyes átvételére és arra kötelezte, hogy az igazolás átvételét aláírásával hitelesítse. A Vjtv. 40. § (4) bekezdésének idézett harmadik mondata nem írja elő az igazolás hatóság előtti személyes átvételét. Az igazolás átvételének aláírással történő hitelesítése személyes megjelenés nélkül is megoldható. Ezért az idézett mondat alkotmányellenessége nem állapítható meg és megsemmisítése sem indokolt.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló 1990. évi LXXXIII. tv. 2. §-a szerint a tanács végrehajtó bizottságának titkára részére megállapított államigazgatási feladatok és hatáskörök - 1990. szeptember 30-át követően hatályba lépő törvény, illetőleg kormányrendelet eltérő rendelkezéséig - a jegyző feladat- és hatáskörébe kerültek át.

3. Az Alkotmány - az alapvető jogok és kötelezettségek sorában - a 70. § (1) bekezdésében így rendelkezik: "Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy - ha állandó lakhelye Magyarországon van - az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható és a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen." A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. tv. 2. § (1) bekezdése szerint "a népszavazásban és a népi kezdeményezésben való részvételre választójoggal rendelkező állampolgárok jogosultak."

A választójog az Alkotmány szerint alapvető jognak minősül. Az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint "a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."

Az igazolással történő szavazás esetében a visszaélések lehetőségét kizáró, garanciális jellegű szabályok megalkotása és érvényesítése az Alkotmánybíróság megítélése szerint is indokolt. A Vjtv. idézett 9. számú melléklete azonban - azáltal, hogy a választás (illetve az Nsztv. 20. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján az országos népszavazás) napján az állandó lakóhelyétől távol lévő választópolgár számára csak abban az esetben teszi lehetővé ideiglenes lakóhelyén, illetőleg tartózkodási helyén a szavazást, ha az állandó lakóhelyén személyesen átvett igazolással rendelkezik a választók nyilvántartásában való részvételéről - a választójog gyakorlását, s ezáltal lényeges tartalmát kényszerű ok nélkül, aránytalanul korlátozza.

A Vjtv. 9. számú, az 52. § f) pontjához kapcsolódó mellékletében foglalt "Tájékoztató" második mondata ugyanis pl. a munkavégzés, katonai szolgálat, kórházi ápolás, szanatóriumi gyógykezelés vagy egyéb ok miatt állandó lakóhelyüktől huzamosan, illetőleg rendszeresen távollévő választópolgárok számára is csak akkor teszi lehetővé a választójog gyakorlását, ha a választást megelőző időszak valamely munkanapján kifejezetten az igazolás megszerzése végett állandó lakóhelyükre utaznak, ami esetenként nem csupán jelentős költséggel és a munkából való távolmaradással jár, hanem megoldhatatlan is.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek tekinti az Alkotmányban biztosított alapvető jogok olyan korlátozását, amely kényszerítő ok nélkül történik, illetőleg a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan. A megsemmisített rendelkezés esetében mindkét feltétel fennáll.

Az Alkotmánybíróság döntésének kialakításakor figyelemmel volt arra is, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. tv. már jelentős mértékben egyszerűsíti az igazolással való szavazással kapcsolatos eljárást, s lehetővé teszi az igazolás beszerzését meghatalmazott útján és írásban is. E tv. 7. § (6) bekezdése szerint: "Igazolást a szavazást megelőző napon 16 óráig lehet személyesen, vagy meghatalmazott útján kérni és kiadni. Az igazolást ajánlott levélben is lehet kérni, ha az az illetékes hivatalhoz legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon megérkezik. A levélben meg kell jelölni az új lakóhelyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. A levélben kért igazolást a választópolgár számára a hivatal tértivevénnyel küldi meg."

Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott, s mivel nem látott alapot arra, hogy eltérjen az Alkotmánybíróságról szóló 1989. XXXII. tv. 43. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől, a megsemmisített előírásokat e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételétől helyezte hatályon kívül.

Budapest, 1991.02.26

Dr. Sólyom László

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal

előadó alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter

alkotmánybíró

Dr. Szabó András

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre

alkotmánybíró