BH 2017.3.91 Az egyetértési jog a jogalkotási folyamat része. Amennyiben ezt a jogot az önkormányzat nem gyakorolja, ez közjogi tevékenység, amelyre a Ptk. nem alkalmazható [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 349. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és a C. Kft mint beruházók 2007. június 25-én a II. rendű alperessel Településrendezési Szerződést (a továbbiakban: TRSZ) kötöttek kertváros projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztési területet érintő jövőbeni Kerületi Szabályozási Terv (a továbbiakban: KSZT) tartalmának szabályozása, és egyéb területrendezési kérdések tárgyában. A beruházók kötelezettséget vállaltak arra, hogy a módosított Fővárosi Szabályozási Keretterv (a továbbiakban: FSZKT) alapján, annak tartalma figyelembevételével, saját költségükön elkészíttetik a KSZT-t. A II. rendű alperes nyilatkozata szerint a szerződésben foglaltakon túlmenően a beruházókkal szemben semmilyen feltételt nem támaszt a módosított FSZKT alapján készíteni szándékolt KSZT kerület általi elfogadásához, illetve annak alapján a beruházás megvalósításához szükséges bármilyen, a kerület hatáskörébe tartozó engedély kiadásához. A felek azt is rögzítették, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának szerződő félként történő bevonásával a lehető legrövidebb időn belül, településrendezési szerződést kívánnak kötni egymással.

[2] A Fővárosi Közgyűlés a beruházással érintett terület vonatkozásában elfogadta a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló rendelet módosítását, és egy új rendeletet alkotott, amely a perbeli keretövezet módosítására vonatkozott, és a beruházással érintett területet kiemelt szabályozást igénylő összvárosi érdekű területnek (FSZT) minősítette. A területre vonatkozó KSZT elfogadásához az I. rendű alperes közgyűlésének egyetértésére volt szükség.

[3] A felperes és a C. Kft. elkészíttette és benyújtotta a KSZT tervezetét a II. rendű alperes kerületi önkormányzatnak. A II. rendű alperes a KSZT-véleményezési eljárást 2008 februárjában megkezdte, az 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 9. § (4) bekezdése szerinti egyeztető tárgyalást 2008 júliusában lefolytatta és a KSZT tervezetet a Településrendezési Szerződéssel 2008. június 25-én megküldte az I. rendű alperesnek. Az állami főépítész 2008. július 23-án kelt levelében hiányolta a Fővárosi Közgyűlés egyetértését tartalmazó dokumentációk megküldését, azt kérte pótolni, mivel az Étv. 9. § (6) bekezdése szerinti végleges szakmai véleményét annak birtokában tartotta kialakíthatónak.

[4] 2008. augusztus 21-én a felperes és a C. Kft. kérte a II. rendű alperestől, hogy vonja vissza a KSZT elfogadására vonatkozó kérelmet, ezért a II. rendű alperes kérelmére az I. rendű alperes a KSZT-t 2008-ban nem tűzte napirendjére. 2008. október 2-án a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. megküldte a II. rendű alperes főépítészének a Főpolgármesteri Hivatal Főépítész Irodájának észrevételei alapján javított tervanyagot. Az I. rendű alperes (Budapest Főváros Önkormányzata) 2008. december 19-én megküldte a II. rendű alperes részére a négyoldalú TRSZ általa készített tervezetét. 2009. június 24-én a II. rendű alperes képviselő-testületi ülésén a felperes a C. Kft. az I. és II. rendű alperes között kötendő TRSZ-t elfogadta és 2009. július 13-án megküldte a végleges KSZT- és TRSZ-tervezetet az

I. rendű alperesnek, kérve annak napirendre tűzését az egyetértési jog gyakorlása érdekében. 2009. augusztus 14-én az I. rendű alperes kérte a II. rendű alperestől az előterjesztés visszavonását, további egyeztetések lefolytatását javasolta. A II. rendű alperes nem vonta vissza az egyetértési jog gyakorlására irányuló kérelmét. Ezt követően további egyeztetések folytak, majd a II. rendű alperes a KSZT-tervezetet és az Étv. 9. § (4) bekezdése szerinti egyeztetési jegyzőkönyvet 2010. június 7-én megküldte az állami főépítésznek. A II. rendű alperes a korrigált KSZT-tervezetet 2010. augusztus 3-án küldte meg az I. rendű alperesnek, majd 2010. augusztus 13-án továbbította a KSZT-tervlapot is és 2010. augusztus 17-én kelt levelével kérte, hogy az I. rendű alperes a KSZT-t és a négyoldalú TRSZ-t a 2010. augusztus 26-i ülés napirendjére vegye fel. Az I. rendű alperes tájékoztatta a II. rendű alperest, hogy a 2010. augusztus 26-án megtartásra kerülő közgyűlésen a vonatkozó határidők be nem tartása miatt nem terjeszthető elő a módosított kerületi szabályozás. Egyben kifogásolta, hogy a módosított rendelettervezet szövegéből a fővárosi feladatok ellátását érintő szabályozások kerültek törlésre. Szükségesnek tartotta a fővárosi feladatokat érintő kötelezettségek teljesítésének részletes rendezését a TRSZ-ben. Ezt követően a négyoldalú TRSZ-szel kapcsolatos tárgyalások folytatódtak, azonban az I. rendű alperes által igényelt banki garanciát mint feltételt a beruházók nem kívánták teljesíteni.

A kereseti kérelmek és az alperesek védekezése

[5] A felperes keresetében 1 052 618 197 forint és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket. Az I. rendű alperessel szemben elsődlegesen a régi Ptk. 349. § (1) bekezdésére, a II. rendű alperessel szemben a régi Ptk. 277. § (1) és (4) bekezdésére, 298. §-ára, 299. § (1) bekezdésére, 313. §-ára és 318. § (1) bekezdésére alapította keresetét. Állította, hogy az I. rendű alperes megsértette a 48/1998. (X. 15.) Főv.Kgy. rendelet 7. § (1) bekezdésében foglalt határidőt.

A felperes kárát a terület karbantartása, őrzése miatt 23 589 000 forintban, általános költségét 1 380 953 forintban, egyéb költségét 9 010 500 forintban, üzleti tanácsadás és menedzsment összegét 35 100 000 forintban, erdősítéshez és ahhoz kapcsolódó költségek címén 12 566 020 forintban, tanácsadói és szakértői díjak címén 3 640 000 forintban, jogi költségek címén 16 420 427 forintban, közműtervezés címén 2 196 000 forintban, bérköltségek és járulékok címén 13 791 710 forintban, telekadó címén 266 325 321 forintban, projektfinanszírozás körében fizetendő kamatok címén pedig 564 694 366 forintban jelölte meg.

[6] A II. rendű alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte.

[7] Az alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az első- és másodfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a II. rendű alperes permegszüntetés iránti kérelmét elutasította, továbbá a keresetet is elutasította.

[9] A felperes és a II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta.

[10] Az ítélőtábla teljeskörűen egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával a KSZT jóváhagyásához az I. rendű alperes részéről szükséges egyetértési jog jogi természetét illetően, ezért csupán visszautalt arra. Azt az érvelést is osztotta, hogy a perbeli esetben nem a közhatalom gyakorlása körében kifejtett egyedi szervező, intézkedő hatósági tevékenységről, hanem normatív jellegű jogalkotó tevékenységről volt szó, ezért a régi Ptk. 349. §-ának alkalmazása nem merült fel. Ugyanakkor a jogalkotó immunitása miatt az I. rendű alperes kártérítési felelőssége a régi Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján a polgári jog általános kártérítési szabályai szerint sem vizsgálható. A régi Ptk. 1. § (1) bekezdésére tekintettel a régi Ptk. rendelkezései a jogalkotási tevékenységre nem vonatkoztathatók, arra a közjogi szabályok irányadók. A jogalkotás elmaradása miatti károsodás nem hoz létre a jogalkotó és a károsult között polgári jogi jogviszonyt, ezért mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletéből az I. rendű alperes egyetértési jogának nem gyakorlása miatti vizsgálatát. Hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. 4. és 5. §-ai alapelvi jellegű szabályozások, így önmagukban nem szolgálhatnak kártérítési felelősség alapjául. Szerződéskötési kötelezettség hiányában pedig a felek részéről az nem tekinthető jogellenes magatartásnak, ha igényeiket érvényesíteni kívánják, azok elfogadása nélkül nem kötnek szerződést.