32014D0885[1]

2014/885/EU: A Bizottság határozata ( 2014. április 29. ) a Görögország által az Eurobank Csoport javára az Eurobank Ergasias S.A. feltőkésítésével és szerkezetátalakításával; a Proton Banknak a Nea Proton létrehozása és tőkésítése, valamint a New Proton Banknak a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (Hellenic Financial Stability Fund, HFSF) általi kiegészítő feltőkésítése révén nyújtott szerkezetátalakítási támogatással; továbbá a Hellenic Postbank hídbank létrehozásával történő szanálásával kapcsolatban végrehajtott SA.34825 (2012/C), SA.34825 (2014/NN), SA.36006 (2013/NN), SA.34488 (2012/C) (korábbi 2012/NN), SA.31155 (2013/C) (2013/NN) (korábbi 2010/N) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2014) 2933. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2014. április 29.)

a Görögország által az Eurobank Csoport javára az Eurobank Ergasias S.A. feltőkésítésével és szerkezetátalakításával; a Proton Banknak a Nea Proton létrehozása és tőkésítése, valamint a New Proton Banknak a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (Hellenic Financial Stability Fund, HFSF) általi kiegészítő feltőkésítése révén nyújtott szerkezetátalakítási támogatással; továbbá a Hellenic Postbank hídbank létrehozásával történő szanálásával kapcsolatban végrehajtott SA.34825 (2012/C), SA.34825 (2014/NN), SA.36006 (2013/NN), SA.34488 (2012/C) (korábbi 2012/NN), SA.31155 (2013/C) (2013/NN) (korábbi 2010/N) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2014) 2933. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.)

(2014/885/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután a fenti rendelkezések értelmében felkérte a tagállamokat és más érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1),

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. AZ EUROBANK CSOPORTTAL (2) ("A BANK" (3)) KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

(1) 2008. november 19-i határozatával a Bizottság jóváhagyott egy "Görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések" elnevezésű rendszert (a "görög banktámogatási program") a görög pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása céljából. A görög banktámogatási program az alkotóelemeit képező három intézkedés szerint tesz lehetővé támogatásnyújtást: feltőkésítési intézkedés, garanciaintézkedés és államkötvény-kölcsönzési intézkedés (4). 2009 májusában Görögország a feltőkésítési intézkedés szerint feltőkésítette az EFG Eurobank Ergasias S.A.-t (5).

(2) A 2008. november 19-i határozat (14) preambulumbekezdése rögzítette, hogy egy szerkezetátalakítási tervről értesítik a Bizottságot a feltőkésítési intézkedés kedvezményezettjeire vonatkozólag.

(3) 2010. augusztus 2-án a görög hatóságok benyújtottak a Bizottságnak egy szerkezetátalakítási tervet az Eurobank Csoportra vonatkozóan. A Bizottság ezt a tervet és későbbi frissítéseit, valamint a görög hatóságok által benyújtott további információkat SA.30342 (PN 26/2010) sz. ügyként, majd SA.32789 (2011/PN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(4) A Bank több ízben is kedvezményezettje volt az adósságinstrumentumokra és államkötvénykölcsönökre a görög banktámogatási program keretében nyújtott állami garanciáknak (6). Ugyancsak a kedvezményezettje volt az állam által garantált rendkívüli likviditási segítségnyújtásnak ("államilag garantált ELA").

(5) 2012. április 20-án a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap ("HFSF") egy levelet adott át a Banknak, elkötelezve magát, hogy részt vesz a Bank tervezett tőkeemelésében. 2012. május 28-án a HFSF 3 970 millió EUR áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak ("első áthidaló feltőkésítés").

(6) 2012 májusában a görög hatóságok értesítették a Bizottságot a HFSF által a Banknak adott kötelezettségvállalási nyilatkozatról. A Bizottság ezt be nem jelentett támogatásként vette nyilvántartásba (SA.34825 (2012/NN) ügyszám alatt), mivel az intézkedést addigra már végrehajtották.

(7) 2012. július 27-én a Bizottság az első áthidaló feltőkésítéssel kapcsolatban hivatalos vizsgálati eljárást indított ("az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat") (7).

(8) 2012 decemberében a HFSF egy 1 341 millió EUR összegű második áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak ("második áthidaló feltőkésítés"). 2012. december 21-én a HFSF ellátta a Bankot egy arra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozattal is, hogy részt vesz a Bank tőkeemelésében és átváltható tőkeinstrumentumok tervezett kibocsátásában legfeljebb 528 millió EUR teljes összeg erejéig (8). A görög hatóságok ezeket az intézkedéseket 2012. december 27-én jelentették be a Bizottságnak.

(9) 2013 májusában a HFSF részt vett a Bank tőkeemelésében, amelyről 2012 decemberében állapodtak meg. Az első és a második áthidaló feltőkésítést részvénytőkére váltotta, és további 528 millió EUR tőkét injekciózott a Bankba (a "2013. tavaszi feltőkésítés").

(10) 2013. december 19-én a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a 2013. tavaszi feltőkésítés feltételeiről.

(11) 2014. március 31-én a HFSF egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot adott át a Banknak a Bank tervezett tőkeemelésében való részvételére vonatkozóan.

(12) 2014. április 16-án a görög hatóságok benyújtottak a Bizottságnak egy végleges szerkezetátalakítási tervet a Bankra vonatkozóan ("a szerkezetátalakítási terv"). Ezenkívül értesítették a Bizottságot a HFSF kötelezettségvállalásáról, hogy teljes mértékben jegyzi a Bank közelgő feltőkésítését. Ugyanezen a napon tájékoztatást nyújtottak az államilag garantált ELA-ról. Jelezték, hogy folytatni kívánják a Bank ellátását ilyen likviditási támogatással, valamint adósságinstrumentumokra és államkötvénykölcsönökre nyújtott állami garanciákkal a görög banktámogatási program szerint (9).

(13) A Bizottság számos találkozót és telekonferenciát tartott, továbbá elektronikus levélváltást bonyolított a görög hatóságok és a Bank képviselőivel.

(14) Görögország elfogadja, hogy e határozat elfogadására kivételesen csak angol nyelven kerül sor.

1.2. A MEGSZERZETT VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

1.2.1. A Nea Proton Bankkal kapcsolatos eljárás

(15) 2012. július 26-án a Bizottság elfogadott egy határozatot az SA. 34488 (2012/C) sz. állami támogatást illetően: "Támogatás a Nea Proton Bank számára a Nea Proton Bank létrehozásával és tőkejuttatásával" (10) (a "Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat"). Ezzel a határozattal a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított az alábbiakra vonatkozóan: i. a Proton Bank Nea Proton Banknak átadott eszközei és forrásai közötti 1 121,6 millió EUR finanszírozási rés finanszírozása a Görög Betéti és Befektetési Garancia Alap (Hellenic Deposit and Investment Guarantee Fund, HDIGF) szanálási rendszere és a HFSF révén; ii. 250 millió EUR induló alaptőke Nea Proton Bankba injekciózása a HFSF által; valamint iii. további 300 millió EUR alaptőke Nea Proton Bankba injekciózása a HFSF által, amit előre jeleztek a Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat elfogadása idején. A Bizottság felkérte Görögországot, hogy tegyen észrevételeket, és adjon meg minden olyan információt, amely segíthet a Bizottságnak a támogatási intézkedések értékelésében. A Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat 1. szakasza részletesen ismertette a Proton Bankra vonatkozó eljárást, ideértve a Proton Bank szanálását, a Nea Proton Bank létrehozását, a finanszírozási rés és a HFSF által a Nea Proton Bankba injekciózott induló alaptőke finanszírozását.

(16) 2012. augusztus 1-jén a HFSF pótlólagos részvénytőkét jegyzett a Nea Proton Bankban; ez az emelés 230 millió EUR-t tett ki.

(17) 2012. szeptember 5-én Görögország a Görög Nemzeti Bank és a HFSF által készített észrevételeket nyújtott be a Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozatra vonatkozóan.

(18) 2012. december 31-én a HFSF 35 millió EUR értékben további részvénytőkét jegyzett a Nea Proton Bankban.

(19) 2013 májusában a HFSF megindította a Nea Proton Bank eladásának folyamatát.

(20) 2013. július 12-én a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a Bank szándékáról, hogy megszerezné a Nea Proton Bankot. A Bizottság 2013. július 15-én válaszolt.

(21) 2013. július 15-én a Bank kötelező erejű megállapodást írt alá a HFSF-fel a Nea Proton Bank részvényei és szavazati jogai 100 %-ának megszerzéséről 1 EUR vételáron, és a HFSF vállalta a Nea Proton Bank eladás előtti feltőkésítését 395 millió EUR készpénzzel.

(22) 2013. július 29-én a görög hatóságok értesítették a Bizottságot a Nea Proton Banknak juttatott 395 millió EUR-s tőkeinjekcióról.

1.2.2. A New TT Bankkal kapcsolatos eljárás

(23) 2013. május 6-án a Bizottság határozatot hozott az SA. 31155 (2013/C) sz. állami támogatásról: "a New TT Hellenic Postbank S.A. hídbank létrehozása és tőkésítése révén a TT Hellenic Postbank S.A. számára nyújtott állami támogatás" (a "New TT eljárás megindításáról szóló határozat") (11). Ebben a határozatban a Bizottság megindította a hivatalos vizsgálati eljárást az alábbiakra vonatkozóan: i. a HFSF 500 millió EUR-s tőkeinjekciója a New TT Hellenic Postbank S.A. ("New TT Bank") részére; ii. 4,1 milliárd EUR (12) összegben azon finanszírozási rés (13) finanszírozása, amely a Hellenic Postbank S.A. ("TT Bank") tevékenységeinek a New TT Bankba történő átviteléből ered; iii. egy 224,96 millió EUR-s Görögország általi tőkeinjekció elsőbbségi részvények formájában a TT Bankba a görög banktámogatási program szerint; valamint iv. a HDIGF 0,68 milliárd EUR-s beavatkozása a T Bank S.A. ("T Bank") TT Banknak átadott eszközei javára. A Bizottság felkérte Görögországot, hogy tegyen észrevételeket, és adjon meg minden olyan információt, amely segíthet a Bizottságnak a szerkezetátalakítási támogatás értékelésében. A New TT eljárás megindításáról szóló határozat 1. szakasza részletesen leírja a T Bank TT Banknak történő eladása réven megvalósított szanálásával és a TT Banknak a New TT Bank létrehozásával történt szanálásával kapcsolatos eljárásokat.

(24) 2013 júniusában a HFSF megindította a New TT Bank eladásának folyamatát.

(25) 2013. július 15-én a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a HFSF döntéséről, hogy eladja a New TT Bankot a Banknak, valamint e döntés okairól.

(26) 2013. július 15-én a Bank kötelező erejű megállapodást írt alá a HFSF-fel a New TT Bank részvényei és szavazati jogai 100 %-ának megszerzéséről.

(27) 2013. július 19-én Görögország észrevételeket tett a New TT eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

2. LEÍRÁS

2.1. A BANK ÉS NEHÉZSÉGEI

2.1.1. A görög bankszektor általános környezete

(28) Amint azt az 1. táblázat mutatja, Görögország reál bruttó hazai terméke (GDP) 2008 és 2012 között 20 %-kal esett. Ennek eredményeképpen a görög bankok a görög háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hitelek gyorsan emelkedő nemfizetési rátáival szembesültek (14). Ezek a folyamatok már káros hatással voltak a görög bankok eszközeinek teljesítményére, és tőkeszükségletet eredményeztek. 1. táblázat Reál-GDP-növekedés Görögországban, 2008-2013

(29) Ráadásul 2012 februárjában Görögország végrehajtott a magánszektorral egy, a magánszektor bevonásaként (Private Sector Involvement) ismert kötvénycserét ("a PSI program"). Görög bankok vettek részt a PSI programban, amelynek során a görög kormány a meglévő magán kötvénytulajdonosoknak új értékpapírokat (köztük új görög államkötvényeket ["GGB-k"], a GDP-hez kötött értékpapírokat és az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap ["EFSF"] által kibocsátott PSI fizetési kötelezvényeket) kínált meglévő GGB-kért cserébe, 53,5 %-os névérték szerinti árfolyamon és hosszabb lejáratokkal (15). A görög hatóságok 2012. március 9-én tették közzé a kötvénycsere eredményeit (16). A csere jelentős veszteségeket eredményezett a kötvénytulajdonosok számára (a Görög Nemzeti Bank becslése szerint a veszteség a görög bankok számára átlagosan a régi GGB-k névértékének 78 %-át tette ki), továbbá tőkekövetelményeket, amelyeket visszamenőleg könyveltek el a görög bankok 2011-es pénzügyi kimutatásaiban. 2. táblázat A legfontosabb görög bankok PSI veszteségei összesen (millió EUR)

(30) Mivel a görög bankok a PSI program és a folytatódó recesszió következtében jelentős tőkehiányban szenvedtek, a második görög kiigazítási program a görög kormány, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) közötti 2012. március 11-i gazdaság- és pénzügypolitikai memoranduma ("MEFP") pénzeszközöket tett elérhetővé e bankok feltőkésítése céljából. A görög hatóságok a program által finanszírozandó teljes bankfeltőkésítési szükségleteket és szanálási költségeket 50 milliárd EUR-ra becsülték (18). Az összeget a Görög Nemzeti Bank által a 2011 decemberével kezdődött és 2014 decemberével végződött időszakra vonatkozóan elvégzett stresszteszt ("a 2012-es stresszteszt") alapján számították ki, amely a Blackrock által készített hitelveszteségi előrejelzésre támaszkodott (19). A görög bankok feltőkésítésére a pénzeszközök a HFSF-en keresztül állnak rendelkezésre. A 3. táblázat a legfontosabb görög bankok 2012-es stresszteszt eredményei szerinti tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze. 3. táblázat A 2012-es stresszteszt: A legfontosabb görög bankok tőkekövetelményei (millió EUR)

(31) A 2012. márciusi MEFP szerint "a megvalósítható tőkebevonási terveket benyújtó bankoknak lehetőségük lesz állami támogatást kérni és kapni olyan módon, amely megőrzi a magánszektor ösztönzését, hogy tőkét injektáljon be, és így minimalizálja az adófizetők terheit" (20). A Görög Nemzeti Bank csak a négy legnagyobb bankot (Eurobank, National Bank of Greece, Piraeus Bank és Alpha Bank) találta életképesnek (21). Ezek 2012. májusában kapták az első feltőkésítést a HFSF-től.

(32) 2009 vége és 2012 júniusa között a recesszió és a politikai bizonytalanság miatt a belföldi betétek a görögországi bankokban összesen 37 %-kal csökkentek. Ezeknek a bankoknak magasabb kamatokat kellett fizetniük, hogy megpróbálják megtartani a betéteket. A betétek költségei emelkedtek, így a bankok nettó kamatkülönbözete csökkent. A görög bankokat kizárták a bankközi finanszírozási piacokról, és teljes mértékben az eurorendszerből (22) származó finanszírozástól váltak függővé, amelynek emelkedő hányada öltötte a Görög Nemzeti Bank által biztosított rendkívüli likviditási segítségnyújtás ("ELA") formáját. Az e bankok által szerzett összegek különösen nagyok voltak 2012 második felében.

(33) A 2012 júniusában tartott választásokat követően a betétállomány ismét emelkedni kezdett. 2012. december 31. óta az eurorendszer által a görög bankoknak nyújtott finanszírozás összege csökkent.

(34) 2012. december 3-án Görögország egy visszavásárlási programot indított a PSI program keretében kapott új GGB-kre vonatkozóan, azok névértékének 30,2 %-a és 40,1 %-a közötti árakon (23). A görög bankok részt vettek ebben a visszavásárlási programban, amely további veszteségekre világított rá a mérlegeikben, mivel a PSI program idején elkönyvelt számviteli veszteség (vagyis a piaci érték és a névérték közötti különbség) véglegessé és visszafordíthatatlanná vált (24).

(35) 2012 decemberében a négy legnagyobb görög bank egy második feltőkésítést kapott a HFSF-től.

(36) 2013 őszén a Görög Nemzeti Bank új stresszteszt gyakorlatot indított a görög bankok tőkehelyzete szilárdságának felmérésére egy alap- és egy kedvezőtlen forgatókönyv szerint.

(37) 2013 júliusában a Görög Nemzeti Bank megbízott egy tanácsadót, hogy készítsen diagnosztikai tanulmányt az összes görög bank kölcsönállományáról. Ez a tanácsadó hitelveszteség-előrejelzéseket ("CLP-k") készített a görög bankok összes belföldi kölcsönportfóliójáról, valamint külföldi fiókoknál és leányvállalatoknál görög kockázatot hordozó hitelekről egy három és fél éves és egy hitellejárat szerinti horizonton. Az elemzés két (egy alap- és egy kedvezőtlen) makrogazdasági forgatókönyv szerinti CLP-kkel szolgált. A külföldi hitelportfóliókra vonatkozó CLP-ket a Görög Nemzeti Bank a tanácsadótól kapott bizonyos információk felhasználásával becsülte.

(38) A CLP-k tanácsadó általi értékelése alapján a Görög Nemzeti Bank egy második tanácsadó technikai támogatásával végezte el a tőkekövetelmények értékelését.

(39) A 2013-as stresszteszt szerinti tőkekövetelmény-értékelés alapvető fontosságú összetevői voltak: i. a bankok kölcsönportfólióira vonatkozó CLP-k (25) konszolidált alapon a görög kockázatra és a külföldi kockázatra vonatkozóan, a meglévő hitelveszteségi tartalékok nélkül; ii. a bankok becsült működési jövedelmezősége a 2013 júniusa és 2016 decembere közötti időszakban, a 2013 negyedik negyedéve során a Görög Nemzeti Banknak benyújtott szerkezetátalakítási tervek konzervatív kiigazítása alapján. A 4. táblázat a legfontosabb görög bankok tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze konszolidált alapon a 2013-as stresszteszt alapforgatókönyve szerint. 4. táblázat A 2013-as stresszteszt: Görög bankok tőkekövetelményei konszolidált alapon az alapforgatókönyvben (millió EUR)

(40) 2013. március 6-án a Görög Nemzeti Bank közölte a 2013-as stresszteszt eredményeit, és kérte a bankokat, hogy 2014 áprilisának közepéig nyújtsák be tőkebevonási terveiket az alapforgatókönyv szerinti tőkekövetelmények teljesítése érdekében.

2.1.2. A Bank gazdasági tevékenységei

(41) A Bank teljes körű banki szolgáltatásokat nyújt elsősorban Görögországban, valamint Kelet- és Délkelet-Európában (Ciprus, Románia, Bulgária, Szerbia és Ukrajna). Banki és pénzügyi termékek és szolgáltatások teljes körét kínálja a háztartásoknak és üzleti vállalkozásoknak. Aktív a lakossági, vállalati és egyedi ügyfélkiszolgálás, vagyonkezelés, biztosítás, treasury, tőkepiacok és más szolgáltatások területén. A Bank Görögországban van bejegyezve, és részvényeit jegyzik az Athéni Értéktőzsdén. 2012. december 31-én a Bank összesen 17 427 főt foglalkoztatott, akiknek körülbelül a fele Kelet- és Délkelet-Európában, másik fele pedig Görögországban volt alkalmazásban (29).

(42) A Bank részt vett a PSI programban, és 7 336 millió EUR névértékben cserélt GGB-ket és államhoz kötődő hiteleket. PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 5 781 millió EUR-t tett ki, és teljes mértékben a 2011-es számláiban került könyvelésre (30). A 2012. decemberi visszavásárlási program során a Bank jóval a névérték alatt adta el a PSI keretében korábban kapott új GGB-ket. Az eladás egyértelművé tette az új GGB-ken elszenvedett veszteségeit.

(43) A Bank legfontosabb 2010. decemberi, 2011. decemberi, 2012. decemberi és 2013. decemberi adatait (összevont adatok) az 5. táblázat mutatja. 5. táblázat Az Eurobank legfontosabb adatai, 2010, 2011, 2012 és 2013

(44) Az 5. táblázat azt szemlélteti, hogy - a PSI program miatt 2011-ben elkönyvelt óriási (5 781 millió EUR (32)) veszteségen kívül - a Bank csökkenő jövedelemtől (amelynek okát - többek között - a betétek magasabb költségei jelentették), valamint görögországi és külföldi hitelportfólióinak magas és emelkedő értékvesztés miatti veszteségeitől is szenvedett. A Bank likviditási pozícióját rosszul érintették a betétkiáramlások, és hitel/betét mutatója 2011. december 31-én elérte a 148 %-ot, miközben mérlegének 42 %-át akkoriban az eurorendszer finanszírozta.

(45) A 2013-as stresszteszt szerint, amelynek eredményeit 2014. március 6-án tették közzé, a Görög Nemzeti Bank a Bank tőkekövetelményét az alapforgatókönyv esetén 2 945 millió EUR-ra becsülte. Ez az összeg nem tartalmazott mérséklő intézkedéseket, vagyis már feltételezte, hogy a Bank mérséklő intézkedéseket fog végrehajtani elidegenítések formájában, amelyekről feltételezték, hogy hozzájárulnak a tőkeszükséglet csökkentéséhez.

(46) A megállapított 2 945 millió EUR-s tőkeszükséglet fedezése érdekében a Bank fokozott mérséklő intézkedéseket javasolt, amelyek viszont összességében csak kicsivel fognak többet generálni, mint amennyit a Görög Nemzeti Bank feltételezett a tőkeszükséglet számításakor. E mérséklő intézkedések közé tartozik további eszközök eladása ([...] (33) értékesítése, a biztosító leányvállalat [...] %-ának eladása és az ingatlantevékenységekben való részvétel 20 %-ra csökkentése [...]-val/által) (34).

(47) Mivel ezek a fokozott mérséklő intézkedések a megállapított tőkeszükségletnek csak nagyon kis részét tudják fedezni, a részvényesek rendkívüli közgyűlése 2014. április 12-én egy 2 864 millió EUR-s tőkeemelés mellett döntött. Ennek formája elővételi jogot nem biztosító részvénykibocsátás (azaz tőkeemelés az elővásárlási jogok érvénytelenítésével) nemzetközi befektetők számára és nyilvános kibocsátás Görögországban. Amennyiben a magánbefektetők részéről a kereslet nem elegendő a teljes tőkeemelés fedezésére, a rést a HFSF fedi le a maradék új részvények jegyzésével, aminek feltétele a Bank meglévő alárendelt tőkeinstrumentumainak előzetes átalakítása részvényekké.

2.2. A BANK TULAJDONSZERZÉSE GÖRÖG BANKTEVÉKENYSÉGEKBEN

(48) 2013. július 15-én a Bank két kötelező erejű megállapodást írt alá a HFSF-fel a Nea Proton Bank és a New TT Bank részvényei és szavazati jogai 100 %-ának megszerzéséről.

2.2.1. A Nea Proton Bank átvétele

A Proton Bank és a Nea Proton Bank szanálása

(49) 2011. október 9-én a Görög Nemzeti Bank hozzálátott a Proton Bank szanálásához. A Görög Nemzeti Bank visszavonta a Proton Bank engedélyét, és felszámolás alá helyezte a Proton Bankot (35).

(50) A Görög Nemzeti Bank javaslatára és a pénzügyminiszter határozatát követően (36) áthidaló hitelintézetként létrehozták a Nea Proton Bankot, amelyre átruházták a Proton Bank minden (lakossági, banki és állami) betétét, fiókhálózatát és egyes eszközeit (hitel- és értékpapír-portfólióit). A tőkekövetelések, az alárendelt kölcsön és a nagy kockázatú hitelek maradtak a Proton Banknál. A HFSF egyetlen részvényesként 250 millió EUR induló alaptőkét (37) injekciózott a Nea Proton Bankba. A Nea Proton Bank nyitómérlegének nagysága körülbelül 3 milliárd EUR volt.

(51) 2011 végén a Nea Proton Bank kockázattal súlyozott eszközei ("RWA" (38)) 1,2 milliárd EUR-t tettek ki.

A Nea Proton Bank kivásárlása a Bank által

(52) A görög bankszanálási törvény előírja, hogy a HFSF-nek az áthidaló hitelintézetet létrehozó miniszteri határozat dátumától számított két éven belül túl kell adnia az áthidaló hitelintézetben levő részvényein (39). E kötelezettséggel összhangban és az MEFP értelmében a HFSF hozzákezdett a Nea Proton Bankban levő részvényei eladásához. A HFSF pénzügyi tanácsadója a lehetséges befektetők széles körével kapcsolatba lépett (ideértve görög bankokat, külföldi bankokat és pénzügyi támogatókat), de csak ketten, a Bank és egy egyesült államokbeli fedezeti alap nyújtott be végleges ajánlatot. Csak a Bank által tett ajánlatot ítélték a HFSF eladási eljárásról szóló levelével összhangban levőnek és érvényesnek.

(53) 2013. május 31-én a Nea Proton Bank kockázattal súlyozott eszközei 811 millió EUR-t tettek ki, miközben szavatoló tőkéje -203 millió EUR volt. Ugyanekkor a Nea Proton Banknak összesen 276 millió EUR feltőkésítésre volt szüksége egy 9 %-os elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutató eléréséhez. A Bank 1 EUR készpénz ellenértéket fizetett a Nea Proton Bank részvényeinek és szavazati jogainak 100 %-áért. A Bank kérte a HFSF-et, hogy 395 millió EUR-val tőkésítse fel a Nea Proton Bankot, ami a Nea Proton Bank tőkemegfelelési mutatójának 9 %-ra való visszaállításához szükséges 276 millió EUR mellett lehetővé tenne további 119 millió EUR tartalékot 2016-ig várható további hitelveszteségek és adózás előtti veszteségek fedezésére. Az eladási feltételek szerint a HFSF vállalta a Nea Proton Bank tőkeszükségletének fedezését a tranzakció befejezése előtt, 395 millió EUR készpénz-hozzájárulással.

2.2.2. A New TT Bank átvétele

A TT Bank és a New TT Bank szanálása

(54) 2013. január 18-án a görög hatóságok hozzáláttak a TT Bank szanálásához. A Görög Nemzeti Bank visszavonta a TT Bank engedélyét, és felszámolás alá helyezte a TT Bankot (40).

(55) A Görög Nemzeti Bank javaslatára és a pénzügyminiszter határozatát követően (41) áthidaló hitelintézetként létrehozták a New TT Bankot, és 10,8 milliárd EUR értékű eszközt (készpénz, kincstárjegyek, teljesítő hitelek, lakossági betétek, központi finanszírozás és GGB-k formájában (42)) átruháztak a New TT Bankra. Összesen 1,2 milliárd EUR nettó eszköz maradt a TT Bankban tőkekövetelések, nemteljesítő hitelek, a TT adókövetelései és -tartozásai, valamint másfajta illetékek és járulékok formájában. A HFSF egyetlen részvényesként 500 millió EUR induló alaptőkét injekciózott a New TT Bankba. A tőkeinjekciót követően a New TT Bank nyitómérlegének nagysága körülbelül 15,1 milliárd EUR volt.

A New TT Bank kivásárlása a Bank által

(56) Az MEFP kötelezettségek részeként a HFSF hozzálátott a New TT Bankban levő részvényeinek eladásához. Ezzel teljesítette azt a kötelezettségét is, hogy az áthidaló hitelintézet létrehozásától számított két éven belül túl kell adnia az abban levő részvényein. Pénzügyi tanácsadója a lehetséges befektetők széles körével kapcsolatba lépett, köztük görög bankokkal, külföldi bankokkal és pénzügyi támogatókkal. Csak a négy legnagyobb görög bank nyújtott be végleges ajánlatot, és ezek közül a Bank ajánlatát részesítették előnyben.

(57) A Bank beleegyezett, hogy összesen 681 millió EUR-t fizet újonnan kibocsátott rendes részvények formájában a New TT Bank megvásárlása érdekében. A részvényjegyzési megállapodás szerint a Bank által fizetett kezdeti ellenérték további kiigazítások tárgya lehetett a nettó aktívák értékének becslése alapján (43).

(58) Következésképpen a Bank részvényeseinek 2013. augusztus 26-i rendkívüli közgyűlése jóváhagyta a Bank részvénytőkéjének 425 625 000 EUR-val történő emelését 1 418 750 000 új rendes részvény kibocsátása révén (44), egyenként 0,3 EUR névértékkel és egyenként 0,48 EUR kibocsátási árfolyamon. A tőkeemelést teljes mértékben a HFSF jegyezte természetbeni hozzájárulás formájában. E természetbeni hozzájárulás a New TT Bank HFSF tulajdonában levő összes részvénye formáját öltötte, 681 millió EUR összértékben. E tranzakciót követően a HFSF részesedése a Bankban 93,5 %-ról 95,2 %-ra nőtt.

2.3. TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

(59) A Bank javára szolgáltak az A., B1, B2, B3, B4 és C. tőketámogatási intézkedések, valamint az L1 és L2 likviditástámogatási intézkedések. A Proton Bankot és a Nea Proton Bankot a következő intézkedések segítették: Pr1, Pr2, Pr3, NP1, NP2 és NP3. A T Bank, a TT Bank és a New TT Bank hasznára voltak a T., TT, NTT1 és NTT2 intézkedések.

2.3.1. A görög banktámogatási program alapján a Banknak nyújtott támogatási intézkedések

(60) A Bank a görög banktámogatási program szerint több formában jutott támogatáshoz: a feltőkésítési intézkedés, a garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedések alapján.

2.3.1.1. A garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedés szerint adott állami likviditási támogatás (L1 intézkedés)

(61) A Bank javára szolgált és szolgál a garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedés szerinti támogatás. E határozatban e támogatás megnevezése "L1 intézkedés". 2013. november 30-án (45) a Banknak nyújtott garanciák összege mintegy 13,9 milliárd EUR volt. Ezen a napon nem volt a Banknál államkötvény formájában esedékes hitel. 2011. április 15-étől kezdve a Bank 1 737 millió EUR összegben kapott államkötvénykölcsönöket, és élvezte a görög banktámogatási program alapján neki juttatott 13,6 milliárd EUR állami garanciát.

(62) A Bank szerkezetátalakítási tervében, amelyet a görög hatóságok 2014. március 16-án nyújtottak be a Bizottságnak, a görög hatóságok jelezték szándékukat, hogy továbbra is adnak garanciákat és kölcsönöznek államkötvényeket a program szerint a szerkezetátalakítási időszak folyamán.

2.3.1.2. A görög banktámogatási program feltőkésítési intézkedése alapján biztosított állami feltőkésítés (A. intézkedés)[

(63) 2009 májusában a Bank 950 millió EUR tőkeinjekciót (46) (A. intézkedés) kapott a görög banktámogatási program feltőkésítési intézkedése alapján. Ez a tőkeinjekció a Bank akkori kockázattal súlyozott eszközei mintegy 2 %-ával volt egyenlő.

(64) A feltőkésítés Görögország által jegyzett, 10 %-os szelvénykamatlábú, ötéves lejáratú elsőbbségi részvények formájában történt. 2010-ben az elsőbbségi részvények futamidejét meghosszabbították, ellentételezésüket pedig megnövelték. Ettől kezdve, ha az elsőbbségi részvényeket a kibocsátásuktól számított öt éven belül nem vásárolják vissza, és a részvényesek közgyűlése nem hoz döntést e részvények visszaváltásáról, a görög pénzügyminiszter kumulatív alapon évi 2 %-kal növeli a szelvénykamatlábat (vagyis 12 %-os kamatláb a hatodik évre, 14 %-os a hetedik évre stb.).

2.3.2. Államilag garantált ELA (L2 intézkedés)

(65) Az ELA egy kivételes intézkedés, amely lehetővé teszi egy ideiglenes likviditási problémákkal küzdő, de hitelképes pénzügyi intézmény számára, hogy finanszírozáshoz jusson az eurorendszertől anélkül, hogy e művelet az egységes monetáris politika része lenne. Az ilyen pénzügyi intézmény által az ELA-ra fizetett kamatláb [...] bázisponttal magasabb annál a kamatnál, amelyet a szokásos központi banki refinanszírozásért fizet.

(66) Az ELA programért a Görög Nemzeti Bank felel, ami azt jelenti, hogy az ELA nyújtásának minden költségét és az ebből eredő kockázatokat a Görög Nemzeti Bank viseli (47). Görögország a Görög Nemzeti Banknak egy olyan állami garanciát nyújtott, amely a Görög Nemzeti Bank által adott ELA teljes összegére vonatkozik. A 2362/1995. sz. törvény 65. cikkének (1) bekezdését módosító 3943/2011. sz. törvény 50. cikke (7) bekezdésének elfogadása lehetővé tette, hogy a pénzügyminiszter garanciákat adjon az állam nevében a Görög Nemzeti Banknak a Görög Nemzeti Bank hitelintézetekkel szembeni követeléseinek védelme érdekében. Az ELA-t igénybe vevő bankoknak [...] bázispontnak megfelelő garanciadíjat kell fizetniük az állam részére.

(67) 2011. december 31-től a Bank 14,95 milliárd EUR államilag garantált ELA kedvezményezettje volt (48), míg 2012. december 31-től 12 milliárd EUR államilag garantált ELA-t vett igénybe.

2.3.3. A Banknak a HFSF révén nyújtott támogatási intézkedések

(68) 2012 óta a Bank több, a HFSF által biztosított tőketámogatási intézkedés kedvezményezettje volt. A 6. táblázat e támogatási intézkedéseket tekinti át. 6. táblázat A Banknak a HFSF révén nyújtott tőketámogatási intézkedések

2.3.3.1. Az első áthidaló feltőkésítés (B1 intézkedés)

(69) Az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (15)-(32) preambulumbekezdései részletesen leírják a 2012. májusi első áthidaló feltőkésítést (B1 intézkedés). Ezen intézkedés hátterét és fő jellemzőit e szakasz rendszerezi.

(70) 2012. április 20-án a HFSF egy levélben közölte a Bankkal, hogy vállalja a Bank tervezett részvénytőke-emelésében való részvételt legfeljebb 4,2 milliárd EUR összegig.

(71) A B1 intézkedés alapján 2012. május 28-án a HFSF 3,97 milliárd EUR értékben adott át a Banknak EFSF kötvényeket, a HFSF-et létrehozó 3864/2010. sz. törvényben ("HFSF törvény") meghatározott áthidaló feltőkésítési rendelkezéseknek megfelelően. A Banknak juttatott EFSF kötvények hat- és tízéves lejáratú, 2012. április 19-i kibocsátási dátumú változó kamatozású EFSF kötvények voltak. Az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (48) preambulumbekezdésében a Bizottság már megállapította, hogy "A 2012. május 28-án lezárult áthidaló feltőkésítés a kötelezettségvállalási nyilatkozatban vállalt kötelezettségnek a végrehajtása, vagyis ugyanannak a támogatásnak a folytatása". Mind a kötelezettségvállalási nyilatkozatban, mind az első áthidaló feltőkésítésben szereplő összegeket a Görög Nemzeti Bank úgy számította ki, hogy biztosítsa a Bank 8 %-os teljestőke-megfelelési mutatójának elérését 2011. december 31-től, amely az áthidaló feltőkésítés visszamenőleges könyvelésének dátuma a Bank nyilvántartásában. Amint a 3. táblázatból látható, a B1 intézkedés a 2012-es stresszteszt által azonosított teljes tőkekövetelménynek csak egy korlátozott részét fedezte. A Bankkal szembeni elvárás az volt, hogy egy jövőbeli tőkeemeléssel növelje a tőkét, és az áthidaló feltőkésítéssel csak az volt a szándék, hogy megőrizzék a Bank EKB finanszírozásra való jogosultságát, amíg az említett tőkeemelés megtörténik.

(72) Az első áthidaló feltőkésítés dátuma és az első áthidaló feltőkésítés rendes részvényekké és más átváltható pénzügyi eszközökké történő átváltásának dátuma közötti időszakra a Bank és a HFSF közötti előzetes részvényjegyzési megállapodás előírta, hogy a Bank köteles a HFSH-nak az EFSF kötvények névértéke után évi 1 % díjat fizetni, és arra az időszakra vonatkozóan az EFSF kötvények minden kamatszelvény-fizetése és felhalmozott kamata a HFSF általi kiegészítő tőke-hozzájárulásnak számít (49).

2.3.3.2. A második áthidaló feltőkésítés (B2 intézkedés)

(73) 2012 őszén a Bank további veszteségeket könyvelt el. Ezért a tőkéje ismét azon minimális tőkekövetelmény alá esett, amely ahhoz szükséges, hogy továbbra is jogosult maradjon az EKB általi refinanszírozásra.

(74) Következésképpen egy második áthidaló feltőkésítés vált szükségessé. 2012. december 21-én a HFSF végrehajtotta a második, 1 341 millió EUR-s áthidaló feltőkésítést (B2 intézkedés), amelyet megint EFSF kötvényeknek a Bank részére történő átadásával fizettek.

2.3.3.3. A 2012. december 21-i kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3 intézkedés)

(75) A második áthidaló feltőkésítés mellett 2012. december 21-én a HFSF ellátta a Bankot egy arra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozattal is, hogy részt vesz a Bank tőkeemelésében és a kibocsátandó átváltható instrumentumokban legfeljebb 528 millió EUR teljes összeg erejéig (B3 intézkedés).

(76) A két áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) és a 2012 decemberében vállalt további összeg (B3 intézkedés) együttesen azt jelentette, hogy a HFSF kötelezettséget vállalt a 2012-es stresszteszt alapján meghatározott teljes tőkeszükségletre (5 839 millió EUR (50)).

2.3.3.4. A 2013. tavaszi feltőkésítés (B4 intézkedés)

(77) 2013. április 30-án a részvényesek közgyűlése jóváhagyta a Bank 5 839 millió EUR összegű tőkeemelését ("a 2013. tavaszi feltőkésítés"). Ezért a Bank kiadott 3 789 317 357 új részvényt, részvényenként 0,30 EUR névértéken és 1,54 EUR áron.

(78) Ugyanezen a napon a részvényesek közgyűlése arról is határozott, hogy a tőke teljes összegét a HFSF szolgáltatja, és kifizetése természetben, EFSF kötvények formájában történik.

(79) Ennek eredményeképpen 2013 májusában a HFSF összesen 5 839 millió EUR-t injekciózott a Bankba rendes részvények formájában (B4 intézkedés). Ez az összeg egyenlő a B1, B2 és B3 intézkedés együttes összegével.

(80) A 2013. tavaszi feltőkésítés révén az első és második áthidaló feltőkésítést (B1 és B2 intézkedés) állandó feltőkésítéssé alakították, és teljesítették a további tőketámogatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget (B3 intézkedés).

(81) Az új részvények árát az ajánlati ár meghatározását megelőző 50 tőzsdei nap forgalommal súlyozott átlagos részvényárfolyama 50 %-ában állapították meg. A részvényesek 2012. április 30-i közgyűlése által elhatározott részvényösszevonás eredményeként (51) az új részvények árát részvényenként 1,54 EUR-ban rögzítették.

(82) A 2013. tavaszi feltőkésítést követően a HFSF 98,56 %-os részesedéssel azonnal a Bank többségi részvényesévé vált. Ugyanakkor miután a Bank befejezett még egy forrásmenedzsment-feladatot, ez a részesedés 2013 júniusában 93,55 %-ra csökkent (lásd a 2.4.5. szakaszt). 2013 augusztusában a Bank a New TT Bank megvásárlása érdekében új részvényeket bocsátott ki a HFSF-nek, aminek eredményeképpen a HFSF részesedése 95,23 %-ra emelkedett (52).

2.3.3.5. A 2014-es feltőkésítési kötelezettségvállalás (C. intézkedés)

(83) 2014. március 6-án a Görög Nemzeti Bank beszámolt egy 2013 második felében végrehajtott stresszteszt gyakorlat eredményeiről. A Görög Nemzeti Bank jelezte, hogy az alapforgatókönyvben a Bank tőkeszükséglete a 2014-2016-os időszakban eléri a 2 945 millió EUR-t.

(84) 2014. március 31-én a HFSF levelet küldött a Banknak, jelezve, hogy szándékában áll és képes jegyzési ígérettel támogatni bármely tőkeemelést, amelyet a 2014. március 30-án módosított 3864/2010. sz. HFSF törvény alapján valósítanak meg a stresszteszt folyamán megállapított tőkekövetelménynek való megfelelés érdekében. A HFSF törvény elrendeli, hogy amennyiben a jegyzési időtartam végén elégtelen a magánbefektetői kereslet a HFSF Általános Tanácsa által két független értékelés alapján meghatározott áron, a HFSF jegyzi a megmaradó részvényeket úgy, hogy a Bank meglévő alárendelt tőkeinstrumentumát előbb részvényekké alakítják a 6a. cikkben leírtak szerint.

(85) 2014. április 12-én a részvényesek rendkívüli közgyűlése a HFSF törvény alapján jóváhagyott egy 2 864 millió EUR összegű tőkeemelést, és jelezte, hogy a kibocsátási árfolyam nem lehet alacsonyabb a részvényenkénti 0,30 EUR névleges árnál és a HFSF által megállapítandó minimális árnál (53).

(86) A HFSF törvénynek megfelelően a HFSF kijelölt két független tanácsadót, hogy határozzák meg a Bank értékét. 2014. április 10-én a két tanácsadó befejezte munkáját, és mindketten egy értéktartományt adtak meg a Bank értékére. A két tartomány jelentős mértékben átfedi egymást. Ezen értékelések alapján a HFSF Általános Tanácsa 2014. április 14-én meghatározta azt az árat, amely megfelel annak a minimális árnak, amelyen a Bank új részvényeit kínálni lehet a befektetőknek, és annak az árnak, amely mellett szükség esetén jegyzési ígérettel támogatja a részvénykibocsátást (54). 2014. április 15-én elfogadta azt az ajánlatot, amelyet befektetők konzorciuma tett új részvények jegyzésére 1,3 milliárd EUR összegben, részvényenként 0,30 EUR áron ("első befektető" (55) (56)).

(87) 2014. április 24-én az Eurobank meghirdette az ajánlatgyűjtés ("book building") kezdetét 0,30 EUR és 0,33 EUR közötti áron (57). Amennyiben elegendő kereslet van a teljes 2 864 millió EUR-ra 0,30 EUR-nál magasabb áron, az első befektetőnek hozzá kell igazítania az árát a magasabb árhoz, vagy törölnie kell megrendeléseit, amely esetben kompenzációs díjat kap. Ha elegendő kereslet van magánbefektetők részéről (beleértve az első befektető keresletét) a teljes 2 864 millió EUR lekötésére 0,30 EUR-s áron, az első befektető elsőbbségi kiutalásban részesül. Amennyiben 0,30 EUR-s áron elégtelen a kereslet (beleértve az első befektető keresletét), az alárendelt kölcsönt új részvényekre váltják. A HFSF törvény rendelkezése szerint az alárendelt kölcsön konverzióját követően minden le nem jegyzett részvényt a HFSF jegyez le ugyanazon az áron, nevezetesen részvényenként 0,30 EUR-ért.

2.3.4. Támogatási intézkedések a megszerzett vállalkozások számára

2.3.4.1. Támogatási intézkedések a Proton Bank és a Nea Proton Bank számára

(88) 2008 óta a Proton Bank és a Nea Proton Bank több támogatási intézkedés kedvezményezettje volt. A 7. táblázat e támogatási intézkedéseket tekinti át. 7. táblázat A Proton és a Nea Proton Banknak nyújtott tőketámogatási intézkedések áttekintése

2.3.4.1.1 Támogatási intézkedések a Proton Bank számára

i. A Proton Bank által kapott állami feltőkésítés (Pr1 intézkedés)

(89) 2009 májusában Görögország 80 millió EUR-t injekciózott a Proton Bankba; ez az összeg a bank akkori kockázattal súlyozott eszközeinek mintegy 4,6 %-ával volt egyenlő. A tőkeinjekcióra a görög banktámogatási program részét képező feltőkésítési intézkedés alapján került sor. A feltőkésítés elsőbbségi részvények formájában történt.

ii. A Proton Bank által kapott állami likviditási támogatás (Pr2 és Pr3 intézkedés)

(90) A Proton Bank a görög banktámogatási program részét képező garancia- és államkötvény-kölcsönzési intézkedések szerinti támogatási intézkedések kedvezményezettje is volt. 2009 áprilisában a Proton Bank 78 millió EUR összegben kapott görög állampapírokat (Pr2 intézkedés), 2010 júliusában pedig állami garanciát kapott 149,4 millió EUR névértékben kibocsátott kötvényekre (Pr3 intézkedés). Az állam által garantált kötvényeket a felszámolás napján átadták a Nea Proton Banknak, de 2012. január 5-én érvénytelenítésre kerültek. A görög állampapírok 2011 decemberében jártak le, és nem kerültek megújításra.

2.3.4.1.2 Támogatási intézkedések a Nea Proton Bank számára

i. A Nea Proton Bank 1 121,6 millió EUR-s finanszírozási résének fedezése (NP1 intézkedés)

(91) A Proton Bank szanálásával összefüggésben a görög hatóságok finanszírozási rést állapítottak meg a Nea Proton Banknál. A Görög Nemzeti Bank egy 2011. október 9-i határozatával összhangban a HDIGF szanálási rendszere 2011 decemberében 862 millió EUR-t fizetett a Nea Proton Banknak. Miután a Görög Nemzeti Bank 2012. január 19-én1 121,6 millió EUR-ban véglegesítette a finanszírozási rés számítását, a Görög Nemzeti Bank 2012. április 9-i határozatának (58) megfelelően a HFSF (59)2012. május 14-én kifizette a maradék 259,6 millió EUR-s összeget. A HDIGF szanálási rendszere és a HFSF ezzel betömte a finanszírozási rést.

ii. A HFSF tőkeinjekciói a Nea Proton Bankba 2011-ben és 2012-ben (NP2 intézkedés)

(92) A HFSF a 250 millió EUR összegű induló alaptőke (rendes részvények) formájában nyújtott állami támogatást a Nea Proton Banknak; az összeget két részletben, 2011. október 9-én és 2012. február 3-án fizették ki.

(93) A Nea Proton Bank 2012. július 16-án benyújtott aktualizált szerkezetátalakítási terve szerint (amely a terv legfrissebb változata volt, amelyről értesítették a Bizottságot a Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat idején) a Nea Proton Banknak további 300 millió EUR tőkére volt szüksége. Erre a plusz tőkére részben azért volt szükség, mert a Nea Proton Bank a PSI program eredményeként veszteségeket szenvedett (a 2011-es értékvesztés miatti veszteségek 146,5 millió EUR-t tettek ki a GGB-kkel kapcsolatban, és további 22 millió EUR értékvesztés volt a 2012. első negyedévi eredményekben). A Nea Proton Banknak azért is szüksége volt további tőkére, mert a tartalékolási költségek 2011-ről 2016-ra megemelkedtek a Nea Proton Bank alapításának idején feltételezett szintekhez képest.

(94) A Nea Proton Bank 2012. július 16-án benyújtott aktualizált szerkezetátalakítási terve szerint ezen előre látott tőkeszükséglet egy várhatóan 285 millió EUR-s tőkeinjekció formáját öltötte volna 2012-ben, valamint egy várhatóan 15 millió EUR-s tőkeinjekcióét 2014-ben. Valójában a HFSF 2012. augusztus 1-jén 230 millió EUR-t, 2012. december 31-én pedig 35 millió EUR-t injekciózott a Nea Proton Bankba.

iii. A HFSF tőkeinjekciója a Nea Proton Bankba az Eurobanknak történt eladás előtt (NP3 intézkedés)

(95) A 2013. július 15-i adásvételi szerződés szerint a HFSF már elkötelezte magát, hogy a 395 millió EUR-s összeget a Nea Proton Bankba injekciózza (60). A HFSF 2013. augusztus 28-án fizette ki a 395 millió EUR-s összeget.

2.3.4.2. Támogatási intézkedések a New TT Bank számára

(96) A T Bank, a TT Bank és a New TT Bank több támogatási intézkedés kedvezményezettje volt 2008 óta. A 8. táblázat e támogatási intézkedéseket tekinti át. 8. táblázat A T Banknak és a TT Banknak nyújtott támogatási intézkedések áttekintése

2.3.4.2.1 Támogatási intézkedés a T Bank javára

Beavatkozás a HDIGF szanálási rendszerével a T Bank javára 677 millió EUR összegben (T. intézkedés)

(97) A HDIGF szanálási rendszere és a HFSF finanszírozta a tevékenységek T Bankból TT Bankba történő átviteléből eredő finanszírozási rést, amely a T Bankból a TT Bankba átvitt eszközök valós értéke és az átvitt kötelezettségek valós értéke közötti különbséget jelenti. A Görög Nemzeti Bank 2011. december 17-i határozatával összhangban a HDIGF szanálási rendszere kifizette a 450 millió EUR-s összeget (62), amely a becsült finanszírozási rés mintegy kétharmadának felelt meg. Miután a finanszírozási rés számítása körülbelül 677 millió EUR összegben véglegesítésre került, a Görög Nemzeti Bank 2012. április 9-i határozatával (63) összhangban 2013. február 14-én a HFSF (64) kifizette a 227 millió EUR-s egyenleget (65) a New TT Banknak.

2.3.4.2.2 Támogatási intézkedés a TT Bank javára

A TT Bank által kapott állami feltőkésítés (TT intézkedés)

(98) 2009 májusában a TT Bank Görögországtól 224,96 millió EUR tőkeinjekciót kapott, amely akkori kockázattal súlyozott eszközei mintegy 2,9 %-ával volt egyenlő. A TT Bank a tőkeinjekciót a görög banktámogatási program részét képező feltőkésítési intézkedés alapján kapta. A tőkeinjekció elsőbbségi részvények formájában történt.

2.3.4.2.3 Támogatási intézkedések a New TT Bank javára

i. A New TT Bank 3 732,6 millió EUR-s finanszírozási résének fedezése (NTT1 intézkedés)

(99) A HFSF finanszírozta a New TT Bank finanszírozási rését, amely a TT Banktól a New TT Banknak átadott eszközök értéke és az átadott kötelezettségek névértéke közötti különbség. A Görög Nemzeti Bank 2013. január 18-i határozatával összhangban a HFSF 2013. január 29-én kifizette a 2 730,8 millió EUR-s összeget (66), amely a becsült finanszírozási rés mintegy kétharmadának felelt meg. Miután a Görög Nemzeti Bank 3 732,6 millió EUR-ban (67) véglegesítette a finanszírozási rés számítását, a Görög Nemzeti Bank 2013. május 21-i határozatának megfelelően a HFSF 2013. június 14-én kifizette a maradék 1 001,7 millió EUR-s összeget a New TT Banknak.

ii. A HFSF tőkeinjekciói a New TT Bankba (NTT2 intézkedés)

(100) A HFSF volt a New TT Bank egyetlen részvényese, és induló alaptőke (rendes részvények) formájában 500 millió EUR állami támogatást nyújtott a New TT Banknak.

2.4. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV ÉS AZ ÚJ ÜZLETI MODELL

(101) 2014. április 16-án Görögország benyújtotta a Bank szerkezetátalakítási tervét, amely elmagyarázza, hogy a Bank (a Nea Proton Bank és a New TT Bank megszerzéséből eredő kombinált gazdálkodó egységként) miként szándékozik helyreállítani hosszú távú életképességét.

2.4.1. Belföldi műveletek

(102) A szerkezetátalakítási terv révén a Bank görögországi alapvető banki tevékenységeire fog összpontosítani. Jóllehet nemzetközi műveletei a kölcsönök mintegy 26 %-át tették ki 2010-ben (68), ez az arány 2012 végére 20 %-ra esett, és 2018 végére tovább csökken, [...] %-ra (69).

(103) A Bank fő prioritása a görögországi banki műveleteinek újbóli nyereségessé és életképessé tétele a szerkezetátalakítási időszak végére (2018. december 31.). E célból a szerkezetátalakítási terv számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a Bank működési hatékonyságának és nettó kamatkülönbözetének javítása, valamint olyan intézkedéseket, amelyek javítják tőkehelyzetét és mérlegszerkezetét.

(104) Ami a működési hatékonyságot illeti, a Bank már jóval a New TT Bank és a Nea Proton Bank megszerzése előtt elindított egy kiterjedt racionalizálási programot. 2010 óta a Bank csökkentette fizikai jelenlétét Görögországban. Egyedi alapon (a New TT Bank és a Nea Proton Bank megvásárlását nem számítva) a 2008. júniusi 564-ről 2014-re [...]-ra/-re csökkentette fiókjainak számát, és csökkentette görögországi dolgozóinak számát is (a 2008-as 10 142-ről a 2012-es 9 037-re) (70).

(105) A szerkezetátalakítási terv végéig a Bank további csökkentéseket tervez mind a fiókok számában (a 2012. december 31-i pro forma 645-ről [...]-ra/-re 2018. december 31-é re), mind a dolgozói létszámban, 12 430-ról [...]-ra/-re pro forma alapon, vagyis figyelembe véve a Nea Proton Bankot és a New TT Bankot (71).

(106) A fiókokkal és a létszámmal kapcsolatban megnőtt hatékonyság segíteni fog a kombinált görög banki tevékenység teljes költségének [...]%-kal történő levitelében a 2013-as évi 913 millió EUR-ról (72) [...] millió EUR-ra 2018-ban (73). Ennek eredményeképpen a Bank görögországi banki tevékenységeinek várható költség/bevétel aránya a 2012-es 60 %-ról a szerkezetátalakítási időszak végére [...]% alá esik.

(107) A szerkezetátalakítási terv azt is leírja, hogyan fogja a Bank javítani a finanszírozási költségeit, ami kulcsfontosságú az életképesség helyreállítása érdekében. Várakozása szerint a Bank képes lesz alacsonyabb kamatlábakat fizetni a betéteire a stabilabb környezet és különösen a 2014-től várhatóan ismét növekedő görög gazdaság előre látott stabilizációja és fellendülése következtében. A betétek kamatkülönbözetei (a lekötött betétek, látra szóló betétek és megtakarítási kamatlábak átlaga) a 2012. évi 223 bázispontról 2018-ra várhatóan [...] bázispontra csökkennek Görögországban (74). Ezt a kamatkülönbözet-csökkenést főként azzal érnék el, hogy sokkal alacsonyabb kamatot fizetnének a lekötött betétekre. Hasonlóképpen, a Bank rendkívüli likviditási segítségnyújtástól és szélesebb körű eurorendszeri finanszírozástól való függősége a 2012-es csoportszintű összes eszköze 42,9 %-áról 2018-ban [...]%-ra fog csökkenni (75).

(108) A szerkezetátalakítási terv előrejelzése szerint a Bank a mérlegét is meg fogja erősíteni. Görögországi nettó hitel/betét mutatója 2018-ban [...] %-ra fog csökkenni (a 2012-es 160 %-ról és a 2013-as 115 %-ról) (76), miközben tőkemegfelelése javulni fog, és 2018-ban a csoportszintű elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutatója [...] % lesz (77) (az első áthidaló feltőkésítést megelőző negatív fedezet helyett).

(109) A Bank másik stratégiai prioritása a nem teljesítő hitelek kezelése. A hitelnyújtást és a nem teljesítő hitelek szerkezetátalakítását egyaránt érintő fejlett hitelezési eljárások mellett a szerkezetátalakítási terv az értékvesztett kitettségek kezelésére is összpontosít egy új kármentesítő egység létrehozásával. Ezen egység feladata az értékvesztett kitettségek szerkezetátalakítása lesz. 30-50 kármentesítő menedzser ("remedial relationship manager") szakértelmét fogja felhasználni (78). 2015-ben csoportszinten a nemteljesítő hitelek aránya [...] %-ot fog elérni ([...] % 2015-ben a görög belföldi piacra vonatkozóan (79)), majd csökkenni kezd, és várhatóan [...] % lesz a szerkezetátalakítási időszak végén (80) (30 % Görögországban az adósságleírások előtt). A Bank hiteleinek értékvesztése Görögországban a 2013-as 1 652 millió EUR-ról 2018-ban [...] millió EUR-ra fog csökkenni (81) a görög gazdaság fellendülése következtében.

(110) A működési hatékonyság javulása, a nettó kamatkülönbözet csökkenése és a csökkenő kockázati költség lehetővé teszi, hogy a Bank Görögországban 2015-től kezdődően nyereséges legyen. A Bank arra számít, hogy veszteségei konszolidált szinten [...] millió EUR-t tesznek majd ki 2014-ben, és [...] millió EUR-t 2015-ben, miközben 2016., 2017. és 2018. évi nyeresége [...] millió EUR, [...] millió EUR, illetve [...] millió EUR lesz (82). Konszolidált sajáttőke-arányos nyeresége 2018-ban eléri a(z) [...] %-ot (83). Ez a jövedelmezőségi szint főként a görög piacnak lesz köszönhető ([...] % sajáttőke-arányos nyereséggel a szerkezetátalakítási időszak végén), miközben [...] és [...] alacsonyabb jövedelmezőségi szinteket fog jelenteni ([...] %-ot, illetve [...] %-ot).

2.4.2. Nemzetközi banki tevékenységek

(111) A Bank már megkezdte nemzetközi hálózata tőkeáttételének csökkentését és szerkezetátalakítását. Már eladta törökországi (Eurobank Tekfen) és lengyelországi (EFG Poland) leányvállalatait. A megmaradó nemzetközi hálózat kereskedelmi rése, vagyis adott leányvállalatra vonatkozóan a betétállomány és a hitelállomány közötti különbség, a 2010. évi 1,7 milliárd EUR-ról 0,8 milliárd EUR-ra esett, miközben a működési költségeket 9 %-kal csökkentették 2010 és 2012 között (84).

(112) A Bank folytatni fogja nemzetközi hálózata szerkezetátalakítását és tőkeáttételének csökkentését. Nevezetesen, a Bank vállalta nemzetközi eszközportfóliója méretének 8,77 milliárd EUR-ra csökkentését 2017. június 30 -ra. A Bank e portfólió további, 3,5 milliárd EUR-ra történő csökkentésére is elkötelezte magát arra az esetre, ha a HFSF-nek netán egymilliárd eurónál többet kellene beinjekcióznia az elkövetkező tőkeemeléskor.

(113) Az e célnak való megfelelés érdekében a Bank által a szerkezetátalakítási tervben megvizsgált egyik lehetőség a tevékenységeinek eladása [...]-ban/-ben (85).

(114) Ezek az elidegenítések a Bank 2012. december 31-i külföldi eszközeinek [...]%-át képviselik. Így 2018. december 31-én a külföldi eszközök [...] milliárd EUR-t tennének ki, és a nemzetközi hálózat [...]-ra/-re és [...]-ra/-re fókuszálna.

(115) A szerkezetátalakítási terv rámutat annak szükségességére, hogy csökkenteni kell a külföldi leányvállalatok görög anyavállalatukra való ráutaltságát a finanszírozási igényüket illetően, és továbbra is meg kell őrizni a Bank tőkehelyzetét.

(116) E célból a Bank jelentős költségcsökkentési program megvalósítását tervezi a nemzetközi hálózatban, [...]. [...]-ban/-ben például [...] fiókot zárnak be, és 2012. december 31-től a [...]-ban/-ben levő leányvállalat eladásáig a dolgozók létszáma [...] fővel csökken (86).

(117) Külföldi leányvállalatai teljes finanszírozását a Bank a 2012-es 2 milliárd EUR-ról [...]-ra/-re fogja csökkenteni 2018-ban (87), miközben a sajáttőke-arányos nyereség [...]-ban/-ben és [...]-ban/-ben [...] %-ot, illetve [...] %-ot fog elérni.

2.4.3. Nem banki tevékenységek: a biztosítási üzletág és az ingatlantevékenységek eladása

(118) A Bank tőkeemeléssel 35 % alá csökkentette tulajdoni hányadát az Eurobank Properties nevű ingatlanügyekkel foglalkozó leányvállalatában, aminek pozitív hatása volt a Bank elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutatójára (88). 2018. december 31-é re a Bank teljesen elidegeníti ezt a leányvállalatát.

(119) A Bank biztosító leányvállalatai [...]-ig történő eladását is tervezi.

2.4.4. Magántőke-bevonás, valamint meglévő részvényesek és alárendelt hitelezők általi hozzájárulás

(120) A Banknak sikerült tőkét emelnie a piacról, így csökkentette a Bank számára szükséges állami támogatást.

(121) A részvényeseket erősen felhígította a 2013. tavaszi feltőkésítés, mivel a HFSF megkapta a Bank részvényeinek 98,56 %-át, és így a korábban meglévő részvényeseknek mindössze 1,44 %-nyi részvénytulajdona maradt. Következésképpen a HFSF 2013 júniusában teljesen átvette az ellenőrzést a Bank felett. 2008 óta nem fizettek osztalékot készpénzben.

(122) 2012 februárjában a Bank ajánlatot tett hibrid instrumentumok magánbefektetőktől való visszavásárlására a névérték 40 %-a és 50 %-a közötti áron. Ezt a visszavásárlási árat az instrumentumok piaci ára alapján határozták meg, és tíz százalékpontnál nem több prémiumot tartalmazott, amelyet azért adtak hozzá, hogy a befektetőket ösztönözzék a visszavásárlásban való részvételre. Az ajánlatot az instrumentumok össznévértékének csaknem 50 %-ára fogadták el, így a tranzakció költségeit figyelembe véve a Banknál maradó haszon 248 millió EUR-t tett ki (89).

(123) 2013 májusában a Bank meghirdetett egy újabb forrásmenedzsment-feladatot. A Bank felajánlotta az értékpapír-tulajdonosoknak azt a lehetőséget, hogy - a 662 millió EUR-s állományt kitevő - Lower Tier 1 és Lower Tier 2 értékpapírokat névértéken rendes részvényekre váltja. Az átváltási árat úgy állapították meg, hogy megegyezzen a HFSF által a 2013 tavaszi feltőkésítéskor fizetett jegyzési árfolyammal (90). Az elfogadási arány 48 % volt. Mivel a Lower Tier 1 és Lower Tier 2 kötvénytulajdonosok az értékpapírjaikat alacsonyabb alárendelt instrumentumokra váltották készpénz ellentételezés nélkül, a megemelt tőke elérte a 317 millió EUR-t.

(124) A két visszavásárlás eredményeképpen az alárendelt és hibrid adósság állománya a 2011. december 31-i1 045 millió EUR-ról a 2013. december 31-i 283 millió EUR-ra csökkent (91).

2.5. A GÖRÖG HATÓSÁGOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI

(125) Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bank és leányvállalatai megvalósítják a 2014. április 16-án benyújtott szerkezetátalakítási tervet, és további kötelezettségeket vállalt a szerkezetátalakítási terv végrehajtásával kapcsolatban ("a kötelezettségvállalások"). Az I. mellékletben felsorolt kötelezettségvállalásokat ez a szakasz foglalja össze.

(126) Először Görögország vállalta, hogy a Bank átszervezi görögországi üzleti műveleteit, meghatározva a fiókok és alkalmazottak maximális számát, továbbá a maximális összköltséget, amelynek 2017. december 31-én meg kell felelni (92).

(127) Görögország azt is vállalta, hogy a Bank csökkenti a Görögországban gyűjtött betétek költségét, és 2017. december 31-é re eleget tesz egy maximális nettó hitel/betét aránynak (93).

(128) A Bank külföldi leányvállalatait illetően Görögország arra vállalt kötelezettséget, hogy a Bank nem ad további tőketámogatást, hacsak előre meghatározott feltételek nem teljesülnek. Görögország olyan kötelezettséget is vállalt, hogy a Bank 2018. június 30-á ra jelentősen csökkenti nemzetközi eszközei tőkeáttételét (94).

(129) Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank elidegeníti biztosítási tevékenységeit, ingatlanokkal foglalkozó leányvállalatát és számos értékpapírt, továbbá csökkenteni fogja magántőke-portfóliójának méretét. Ráadásul a Bank - korlátozott kivételekkel - nem fog befektetésre nem ajánlott kategóriájú értékpapírokat vásárolni (95).

(130) Görögország számos kötelezettséget vállalt a Bank irányítására vonatkozóan. Vállalta a Bank alkalmazottai és vezetői javadalmazásának korlátozását, hogy a Bank megfeleljen a vállalatirányításra vonatkozó görög jogszabályoknak, továbbá vállalta egy hatékony és megfelelő szervezeti rend felállítását (96).

(131) Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank fejleszti hitelpolitikáját, hogy meggátoljon minden megkülönböztetést a hitelezési folyamat bármely szakaszában, és biztosítsa, hogy a hitelek nyújtására és szerkezetátalakítására vonatkozó döntések a Bank jövedelmezőségének maximalizálását célozzák. Görögország vállalta, hogy a Bank javítja a hitelkockázat nyomon követését és a hitelek szerkezetátalakítását (97).

(132) Számos kötelezettségvállalás foglalkozik a Bank kapcsolt hitelfelvevőkkel folytatott műveleteivel. E kötelezettségvállalások célja annak biztosítása, hogy a Bank ne térjen el a körültekintő banki gyakorlatoktól, amikor hiteleket nyújt alkalmazottainak, vezetőinek és részvényeseinek, valamint nyilvánosan működő gazdálkodó egységeknek, politikai pártoknak és médiavállalatoknak, vagy amikor e hitelek szerkezetét átalakítja (98).

(133) Végül, Görögország elkötelezte magát, hogy további korlátozásokat ír elő a Bank számára, úgymint kamatszelvény- és osztalékfizetési tilalom, felvásárlási tilalom és hirdetési tilalom (99).

(134) E kötelezettségvállalásokat 2018. december 31-ig egy ellenőrző megbízott fogja nyomon követni.

(135) Külön, a Bank jelenlegi tőkeemelésének keretében, mivel a HFSF jegyzési ígérettel támogatja a tőkeemelést, Görögország kötelezettséget vállalt, hogy végrehajtja a 2014. március 30-án módosított HFSF törvény 6a. cikkében előírt intézkedéseket; e rendelkezés célja egy hitelintézet hiányzó tőkéje maradék összegének szükség szerinti elosztása tőkeinstrumentumainak és más alárendelt kötelezettségeinek birtokosai között a HFSF általi bármely tőkeinjekciót megelőzően.

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

3.1. AZ ELSŐ ÁTHIDALÓ FELTŐKÉSÍTÉSRE VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(136) 2012. július 27-én a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a bankokról szóló 2008. évi közlemény (100) feltételeit a HFSF által a Bank javára biztosított első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét, szükségességét és arányosságát illetően (B1 intézkedés).

(137) Az intézkedés megfelelőségét illetően, tekintettel a tényre, hogy a támogatásra előzetes feltőkésítést és likviditási támogatást követően került sor, továbbá tekintettel az elhúzódott megmentési időszakra, a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a Bank megtett-e minden lehetséges intézkedést, hogy a jövőben ne legyen szükség támogatásra (101). Ezenkívül a Bizottság számára nem volt világos, ki ellenőrizné a Bankot, miután az első áthidaló feltőkésítést felváltotta egy állandó feltőkésítés (102), mivel a Bank vagy az állam, vagy kisebbségi magántulajdonosok ellenőrzése alá kerülhet. A Bizottság megjegyezte, hogy szeretné biztosítani, hogy a Bank gazdálkodásának minősége, nevezetesen a hitelezési eljárása egyik esetben se romoljon.

(138) Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (66) preambulumbekezdésében a Bizottság megkérdőjelezte, hogy minden lehetséges intézkedést megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben is támogatásra legyen szüksége. Ráadásul, mivel az áthidaló feltőkésítési időszak hossza bizonytalan volt, a Bizottság nem tudta eldönteni, hogy az elegendő volt-e és megfelelt-e az állami támogatási szabályok szerinti ellentételezési és tehermegosztási elveknek. Továbbá, mivel az első áthidaló feltőkésítés állandó feltőkésítéssé alakításának feltételei nem voltak ismertek az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat elfogadásának idején, a Bizottság azokat nem tudta értékelni.

(139) Az intézkedés arányosságát illetően a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a védőintézkedések (a hirdetési tilalom, a kamatszelvény- és osztalékfizetési tilalom, a vételi opció tilalma és a visszavásárlási tilalom az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (71) preambulumbekezdésében leírtak szerint) elegendőek voltak-e az első áthidaló feltőkésítés esetében. Ezenfelül az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (72) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a verseny torzulásait okozhatja az olyan szabályok hiánya, amelyek megakadályoznák, hogy a HFSF koordinálja a négy legnagyobb görög bank mindegyikét (nevezetesen a Bankot, az Alpha Bankot, az NBG-t és a Piraeust), valamint az azt garantáló megfelelő biztosítékok hiánya, hogy azok kereskedelmileg érzékeny információt ne oszthassanak meg egymással. Ezért a Bizottság javasolta egy ellenőrző megbízott kinevezését, aki fizikailag jelen lenne a Bankban.

3.2. A NEA PROTON BANKRA IRÁNYULÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(140) 2012. július 26-án a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított annak ellenőrzésére, hogy a Nea Proton Bank javára a HDIGF szanálási rendszere által végrehajtott 1 122 millió EUR-s beavatkozás (NP1 intézkedés), valamint a HFSF által végrehajtott 250 millió EUR-s, illetve összesen 300 millió EUR-s tőkeinjekciók (NP2 intézkedés) megfeleltek-e az összeegyeztethetőség általános kritériumainak, valamint a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítési közlemény (103) és a szerkezetátalakítási közlemény (104) követelményeinek (a hosszú távú életképesség helyreállítása, tehermegosztás, a támogatás szükséges minimumra korlátozása és a verseny torzulásainak korlátozása).

(141) Az intézkedések megfelelőségével kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy ezek az intézkedések megmentési támogatásként helyénvalóak voltak.

(142) Az intézkedések szükségességét illetően a Bizottság megállapította, hogy a HDIGF szanálási rendszere általi beavatkozás mind összegét, mind formáját tekintve szükséges volt, miközben a HFSF tőkeinjekciói csak formájukat illetően voltak szükségesek. Ugyanakkor ami a HFSF általi tőkeinjekciók összegét illeti, a Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat (59) preambulumbekezdésében a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a Nea Proton Bank képes lesz-e egyedi alapon helyreállítani hosszú távú életképességét, és az egyedi alapon történő szerkezetátalakítás volt-e a rendelkezésre álló legolcsóbb lehetőség. Továbbá a Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat (60) és (61) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a Nea Proton Bank azon képességének hiánya, hogy kellőképpen ellentételezi a HFSF általi feltőkésítést, kétségeket ébresztett, hogy ez egy alapvetően szilárd bank volt-e, előidézve így az alapos és részletes szerkezetátalakítás szükségét.

(143) Az intézkedések arányosságával kapcsolatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az intézkedések megmentési támogatásként arányosak voltak.

(144) Ami a Nea Proton Bank hosszú távú életképességének helyreállítását illeti, a Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat (65) preambulumbekezdésében a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy ez a bank egyedi alapon életképessé tehető-e.

(145) A Bizottság kételkedett abban, hogy a javasolt szerkezetátalakítás elegendő a szükséges szerkezetátalakítás mélységéhez képest, tekintettel az elegendő ellentételezés hiányára.

3.3. A NEW TT BANKRA VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(146) 2013. május 6-án a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított annak ellenőrzésére, hogy a TT Banktól a New TT Banknak átadott tevékenységek finanszírozási résének 4,1 milliárd EUR-s finanszírozása (NTT1 intézkedés), a HFSF általi 500 millió EUR tőkeinjekció a New TT Bankba (NTT2 intézkedés), a TT Banknak a görög banktámogatási program alapján elsőbbségi részvények formájában nyújtott 224,96 millió EUR-s tőkeinjekció (TT intézkedés) és a HDIGF szanálási rendszere általi 0,68 milliárd EUR-s beavatkozás a T Bank TT Banknak átadott eszközei javára (T. intézkedés) megfeleltek-e az összeegyeztethetőség általános kritériumainak és a bankokról szóló 2008. évi közlemény követelményeinek, a feltőkésítési közleménynek és a szerkezetátalakítási közleménynek (a hosszú távú életképesség helyreállítása, tehermegosztás és a támogatás szükséges minimumra korlátozása, továbbá a verseny torzulásainak korlátozása).

(147) A Bizottság úgy ítélte meg, hogy mind az NTT2, mind az NTT1 intézkedés megfelelő és szükséges volt megmentési támogatás formájában. Ami az NTT2 intézkedés összegének szükségességét illeti, a Bizottság - kételkedve a New TT Bank egyedi alapon való hosszú távú életképességében - úgy ítélte meg, hogy az egyedi alapon történő szerkezetátalakítás esetleg nem az egyetlen és nem a legolcsóbb rendelkezésre álló lehetőség (105). A Bizottság mindkét intézkedés ellentételezésével kapcsolatban megállapította, hogy a finanszírozási rés lefedése meghatározott költség volt, jövőbeli bevételek ellensúlyozása nélkül, ami az alapos és részletes szerkezetátalakítás szükségét idézte elő (106).

(148) A Bizottság mindkét intézkedés arányosságával kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy az NTT2 és az NTT1 intézkedés megmentési támogatásként arányos volt rövid távon, de a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (79) preambulumbekezdésében olyan intézkedések gyors bevezetését követelte meg, amelyek korlátozzák a negatív továbbgyűrűző hatásokat.

(149) Ami a T. intézkedés összeegyeztethetőségét illeti, a Bizottság 2012. május 16-i, a T Bank szanálásáról szóló határozatában ("T Bank határozat") (107) már ideiglenesen jóváhagyta megmentési támogatásként, de nem tudta véglegesen jóváhagyni a T Bank azon tevékenységeinek támogatását, amelyeket átadtak a TT Banknak. A New TT eljárás megindításáról szóló határozatban (108) a Bizottság elhalasztotta az intézkedés megmentési támogatásként való engedélyezését addig, amíg nem hoz végleges döntést a TT Bank szerkezetátalakítási tervének egy frissített változatáról.

(150) Ezen intézkedéseknek a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel való összeegyeztethetőségét illetően a Bizottság kételkedett abban, hogy a New TT Bank egyedi alapon helyre fogja állítani hosszú távú életképességét. Ez a kételkedés a következőkön alapult: a New TT Bank által a nyereségtermelés érdekében megteendő javasolt intézkedések korlátozott száma, az önkéntes nyugdíjba vonulási program bizonytalansága az időzítést és az alkalmazottak általi elfogadási rátát illetően, az élőmunkaköltségeket csökkentő további intézkedések hiánya, a fiókhálózatnak a T Bank megvásárlása utáni racionalizálását célzó intézkedések hiánya és a potenciális szinergiák kihasználásának ezzel együtt járó elmulasztása (109).

(151) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (90) és (91) preambulumbekezdésében a Bizottság aggályait fejezte ki, hogy a meglévő betéteken levő kamatrés ambiciózus csökkentése és az új hitelnyújtások kamatfelárának növelése megvalósítható-e anélkül, hogy a New TT Bank jelentős számú ügyfelet veszítene és kockázatos hitelezésbe bocsátkozna. Ráadásul a Bizottság kételkedett abban, hogy a New TT Bank megkétszerezi-e vállalati kölcsönportfólióját, ahogyan azt tervezték, és - tekintettel a szakértelem hiányára - el tudja-e érni a nettó kamatjövedelem tervezett erőteljes növekedési rátáját.

(152) Ezért a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (95) preambulumbekezdésében a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a TT Bank újbóli integrálása egy nagyobb életképes pénzügyi vállalatba növelné a New TT Bank életképességi kilátásait, mert ez lehetővé tenné a költségek racionalizálását, a betétek és az új hitelek átárazását, valamint szélesebb termékválaszték kínálatát.

(153) Mivel a New TT Bank fogadta be a korábban a TT Bankon belül folytatott gazdasági tevékenységeket, ideértve a T Bank tevékenységeit is, a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást kezdett azzal kapcsolatban, hogy a T. és a TT intézkedések hosszú távú megoldást kínáltak-e a New TT Bank életképességét illetően, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket.

(154) A tehermegosztást illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyedi alapon történő szerkezetátalakítás megnövelte a szerkezetátalakítási költségeket, ezért kételkedett abban, hogy az állami támogatás a minimumra korlátozódott. Ezenkívül a Bizottság megállapította: annak ellenére, hogy a részvényesek és az alárendelt kölcsönök hitelezői elégséges tehermegosztását sikerült elérni, ami valószínűleg a megvalósítható maximum volt, az ellentételezés hiánya szükségessé tette az alapos és részletes szerkezetátalakítást, mind az életképességi intézkedések, mind a verseny torzulásait korlátozó intézkedések tekintetében. A Bizottság azt is megállapította: a tény, hogy az elszenvedett veszteségek nagy része az állam javára történt adósságelengedésből fakadt, alacsonyabb ellentételezést indokolt (110).

(155) A verseny torzulásait illetően a Bizottság megállapította, hogy a TT Bank által kapott óriási összegű támogatás és a T Bank átadott tevékenységei, valamint az ellentételezés hiánya a New TT Bank piaci jelenlétének mélyre ható szerkezetátalakítását és csökkentését tette szükségessé. Ráadásul, miközben a veszteségek főként a GGB-k tartásából eredtek, a Bizottság megállapította, hogy a TT Banknak a méretéhez képest több GGB-je volt, mint más görög bankoknak, és úgy vélte, hogy ez aránytalan kockázatvállalást tükrözött (111). Végül megállapította, hogy bár a New TT Bank csaknem úgy maradt a piacon, mint korábban a TT Bank, a verseny torzulásai korlátozottak lennének, tekintettel az előbbi viszonylag kis méretére és a külföldi tevékenységek hiányára. Ugyanakkor a Bizottságnak kétségei voltak, hogy kellő intézkedésekre került-e sor a verseny indokolatlan torzulásainak korlátozása érdekében, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy árvezetési tilalomra és más magatartási jellegű intézkedésekre lehet szükség (112).

4. ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI AZ ELSŐ ÁTHIDALÓ FELTŐKÉSÍTÉSRE VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN

EGY GÖRÖG BANK ÉSZREVÉTELEI

(156) 2013. január 3-án a Bizottság észrevételeket kapott egy görög banktól az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozottal kapcsolatban. Ez a görög bank azt a megjegyzést tette, hogy a görög bankok HFSF általi feltőkésítése elvileg örvendetes lépés egy egészségesebb és életképesebb bankrendszer irányába, és nem volt ellenvetése az Eurobank feltőkésítésével szemben.

(157) Ugyanakkor, miközben teljes mértékű támogatását fejezte ki a görög bankok HFSF általi feltőkésítésének elvét illetően, a szóban forgó görög bank kifejtette, hogy a verseny torzulásainak minimalizálása és a megkülönböztetés elkerülése érdekében elvárja, hogy a HFSF általi feltőkésítés lehetősége hasonló feltételekkel álljon nyitva minden Görögországban működő bank számára.

5. GÖRÖGORSZÁG ÉSZREVÉTELEI A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN

5.1. GÖRÖGORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ELSŐ ÁTHIDALÓ FELTŐKÉSÍTÉSRE VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN

(158) 2012. szeptember 5-én Görögország észrevételeket nyújtott be, amelyeket a Görög Nemzeti Bank és a HFSF állított össze az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozottal kapcsolatban.

5.1.1. A Görög Nemzeti Bank észrevételei

(159) Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a 18 milliárd EUR összegű tőke, amellyel a HFSF 2012 májusában a négy legnagyobb görög bankot feltőkésítette, kevesebb volt, mint a végleges összeg, amelyre ezeknek a bankoknak a 2012 júniusában megállapított 10 %-os elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutató és egy három éves kedvezőtlen stresszforgatókönyv szerinti 7 %-os elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutató fokozatos eléréséhez és fenntartásához szüksége volt. Azt is megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés átmeneti volt, mivel a feltőkésítési folyamatot az adott négy bank általi tőkeemeléssel fejezik be.

(160) A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a legnagyobb görög bankok feltőkésítése a görög bankszektor hosszabb távú szerkezetátalakításának része. Megállapította, hogy ahol egy bank magánkézben marad, a vezetőség minden valószínűség szerint ugyanaz marad, amennyiben viszont egy bank állami tulajdonba kerül (vagyis a HFSF tulajdonolja), a HFSF új vezetést nevezhet ki, amelyet mindenképpen a Görög Nemzeti Bank fog értékelni. A Görög Nemzeti Bank megjegyezte, hogy minden bank vállalatirányítási kereteit, vezetésének megfelelőségét és kockázati profilját folyamatosan értékeli annak biztosítása érdekében, hogy túlzott kockázatvállalás ne történjen. Arra is rámutatott, hogy a HFSF már nevezett ki képviselőket a feltőkésített bankok igazgatótanácsaiba.

(161) Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Bank feltőkésítése korlátozott volt annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek az akkor érvényes minimális tőkekövetelménynek (8 %). Azt is megállapította, hogy a feltőkésítéseket megelőzően elhúzódott időszak a görögországi működési környezet hirtelen romlása és a PSI program hatása, az egész projekt összetettsége, valamint a magánbefektetőknek a tőkeemelésekben való részvétele maximalizálásának szükségessége miatt volt.

(162) Az első áthidaló feltőkésítés arányosságát illetően a Görög Nemzeti Bank rámutatott, hogy a Bizottságnak benyújtandó szerkezetátalakítási terv teljes megvalósítását biztosítja az a tény, hogy megszüntetik a HFSF szavazati jogainak felfüggesztését, ha - többek között - a szerkezetátalakítási tervet lényegesen megsértik. A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a Bank nehézségei nem abból származtak, hogy a Bank vezetése alulbecsülte a kockázatokat, és nem is kereskedelmileg agresszív intézkedésekből.

5.1.2. A HFSF észrevételei

(163) Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően, a lehetséges állami beavatkozás ügyének kezelése érdekében, ha az állam nagy összegű állami támogatásokat nyújt a HFSF-en keresztül és a HFSF teljes értékű szavazati jogokkal bír, a HFSF közölte, hogy a HFSF által finanszírozott bankok nem minősülnek nyilvánosan működő vagy állam által ellenőrzött gazdálkodó egységeknek, és HFSF általi állandó feltőkésítésüket követően azokat nem ellenőrzi az állam. A HFSF rámutatott, hogy teljesen független, magánjog által szabályozott jogi személy, önálló döntési joggal. A HFSF törvény 16C cikkének (2) bekezdése értelmében nem tartozik állami ellenőrzés alá, és e törvény szerint a hitelintézetek, amelyeknek a HFSF tőketámogatást nyújtott, nem részei a tágabb értelemben vett állami szektornak. Ez vonatkozott a HFSF irányítási struktúrájára is.

(164) Ami a HFSF-nek a Bank vezetésébe való beavatkozását illeti, a HFSF megjegyezte, hogy tiszteletben tartja a Bank autonómiáját, és nem avatkozik a napi ügyvitelébe, mivel szerepe a HFSF törvényben meghatározottra korlátozódik. Kijelentette, hogy nem lesz semmilyen állami beavatkozás vagy koordináció, és a Bank hitelezési eljárással kapcsolatos döntéseit (többek között a biztosítékra, az árazásra és a hitelfelvevők hitelképességére vonatkozóan) üzleti kritériumok alapján fogják meghozni.

(165) A HFSF rámutatott, hogy a HFSF törvény és az előzetes részvényjegyzési megállapodás megfelelő biztosítékokról gondoskodott, hogy meggátolja a meglévő magánrészvényesek túlzott kockázatvállalását. Rámutatott például a következő elemekre: i. a HFSF képviselőinek kinevezése a Bank igazgatótanácsa független nem ügyvezető tagjaiként és bizottságokban való jelenlétük, ii. a HFSF által végzett átvilágítás a Bankban és iii. a tény, hogy az állandó feltőkésítés után szavazati jogai csak arra az időre korlátozódnak, amíg a Bank megfelel a szerkezetátalakítási terv feltételeinek.

(166) Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét és különösen a támogatás ellentételezésének szintjét illetően a HFSF kifejtette, hogy az ellentételezésről megállapodás született a Bizottság, az EKB és az IMF képviselőivel. Ez a megállapodás szerinti szint figyelembe vette, hogy az első áthidaló feltőkésítést 2012. szeptember 30. előtt állandó feltőkésítéssé alakítják; ez a határidő 2012 márciusában került rögzítésre a Bizottság, az EKB és az IMF, valamint Görögország közötti MEFP-ben.

(167) Az első áthidaló feltőkésítés arányosságával kapcsolatban a HFSF megállapította, hogy az általa elfogadott intézkedések, például az e határozat (165) preambulumbekezdésében leírtak, elegendő biztosítékot jelentenek, tekintettel a kapott nagy összegű támogatásokra és az elhúzódó megmentési időszakra. Ezenkívül a HFSF kifejtette, megvannak a megfelelő intézkedések annak biztosítására, hogy a bankok, amelyekben a HFSF részesedéssel bír, ne osszanak meg egymással kereskedelmileg érzékeny információt. Ezen intézkedések közé tartozik különböző HFSF képviselők kinevezése a szóban forgó bankokhoz, az ezen képviselőknek adott megbízatások, amelyek kifejezetten védenek az információk egyik képviselőtől a másikhoz történő áramlásával szemben, valamint egyértelmű belső utasítások ezen tisztségviselőknek, hogy ne adják tovább a bankok kereskedelmileg érzékeny információit. Ráadásul a HFSF kijelentette, hogy nem gyakorolja a bankokkal kapcsolatos jogait olyan módon, amely gátolná, korlátozná, torzítaná, vagy jelentősen csökkentené vagy hátráltatná a tényleges versenyt. Végül a HFSF rámutatott, hogy igazgatótanácsának tagjait és alkalmazottait szigorú titoktartási szabályok és vagyonkezelői kötelezettségek, továbbá az ügyeivel kapcsolatos szakmai titoktartási rendelkezések kötik.

5.2. GÖRÖGORSZÁG ÉSZREVÉTELEI A NEA PROTON BANKRA VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN

(168) 2012. szeptember 5-én Görögország észrevételeket nyújtott be, amelyeket a Görög Nemzeti Bank és a HFSF állított össze a Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozottal kapcsolatban.

5.2.1. A Görög Nemzeti Bank észrevételei

(169) A Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Nea Proton Bank mint a HFSF tulajdonában levő áthidaló hitelintézet nem tudott hosszabb távú üzleti tervvel szolgálni egyedi alapon. Ezenkívül a Görög Nemzeti Bank megjegyezte, hogy szoros figyelemmel kíséri a HFSF által a Nea Proton Bank részére készített és a Bizottságnak benyújtott üzleti terv megvalósítását annak biztosítása érdekében, hogy a Nea Proton Bank a törvény által meghatározott időszakon belül eladható legyen.

(170) A jövedelmezőség növekedési ütemével kapcsolatban a Görög Nemzeti Bank rámutatott, hogy a növekedés nagyobbik részét 2013-ra várták (amikor a nettó kamatjövedelemtől azt várták, hogy 55,3 millió EUR-ra nő, szemben a 2012-es 22,7 millió EUR-val), az főként az összes kamatköltség csökkentéséből ered, és két tényező eredménye lesz: a korábban magas hozamú lekötött betétek megújítása jobb feltételekkel és a teljes betétállomány 30 %-os csökkentése 2012 első felében. Ezenkívül a Görög Nemzeti Bank hangsúlyozta, hogy 2013-tól a nettó kamatjövedelem-adatok viszonylag simán mozdulnának, és nem adnának okot a kételkedésre abban, hogy a Nea Proton Bank teljesíti a célkitűzést.

5.2.2. A HFSF észrevételei

(171) A Nea Proton Bank javára szolgáló intézkedések szükségességét illetően a HFSF megállapította, hogy a Görög Nemzeti Bank az illetékes hatóság, amely dönthet bármilyen szanálási intézkedésről, és a HFSF a szabályozói célból megkövetelt minimális tőkét injekciózta.

(172) A Nea Proton Bank hosszú távú életképességének helyreállításával kapcsolatban a HFSF hivatkozott a szanálási keretrendszerre, amely szerint a HFSF-nek két éven belül el kellett adnia a Nea Proton Bankot, és egyetértett a Bizottsággal, hogy a Nea Proton bank egy nagyobb és életképes gazdálkodó egység része lehetne. Jóllehet a Nea Proton Bank szerkezetátalakítási terve egy "egyedi alapon" nyugvó modellen alapult, a HFSF kifejtette, hogy célja e bank eladásának elősegítése volt azzal, hogy javítja annak vonzerejét a befektetők számára, valamint pénzügyi eredményeit. A HFSF megjegyezte, hogy a tőkeinjekciók nemcsak azt tették lehetővé, hogy a Nea Proton Bank eleget tegyen a minimális tőkemegfelelési mutatónak, hanem javították a pénzügyi helyzetét és vonzerejét is más kisebb bankokkal való jövőbeli összeolvadás esetére. A HFSF azt is megállapította, hogy a kiegészítő tőkeinjekcióra a PSI programmal kapcsolatos értékvesztések és a hitelek megnövekedett tartalékolási költségei miatt volt szükség.

(173) A HFSF megállapította, hogy a Nea Proton Bank javított finanszírozási költségein és betétei hűségén. A Nea Proton Bank eurorendszerre utaltsága 2012 folyamán csökkent, és a Nea Proton Bank javított likviditási helyzetén. A kiegészítő tőkeinjekció segített a betéti kamatok csökkentésében és a kamatmarzsok javításában. Jóval a finanszírozási költség felett levő kamatlábakat használó kockázatalapú árazás alkalmazásával a Nea Proton Bank már átárazta hitelportfóliója egy részét. Ráadásul a nettó kamatjövedelem tervezett növekedési üteme egy konzervatív bővüléssel történne a vállalati piaci szegmensben, valamint a portfólió-minőség javításával.

(174) A HFSF megállapította, hogy 2012-ben a Nea Proton Bank jelentősen csökkentette működési költségeit, két leányvállalata megszüntette működését, nagyban csökkenti részvételét a biztosítási brókerekben, és saját számlás kereskedése véget fog érni.

(175) Végül a HFSF megállapította, hogy a verseny torzulásai korlátozottak lesznek, tekintettel a Nea Proton Bank kicsi részesedésére az összes görögországi banki eszközön belül, valamint a tényre, hogy nem tervez agresszív betétgyűjtést.

5.3. GÖRÖGORSZÁG ÉSZREVÉTELEI A NEW TT BANKRA VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN

(176) 2013. július 19-én a Pénzügyminisztérium észrevételeket tett a New TT eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

(177) Ami az NTT1 intézkedés szükségességét illeti, a Pénzügyminisztérium hozzátette, hogy a New TT Banknak átadott eszközök és források pontos értékét a külső könyvvizsgálók jelentése alapján határozták meg, a 3601/2007. sz. törvény 63E cikkének (6) bekezdésével összhangban.

(178) Az NTT2 intézkedés szükségességét illetően a Pénzügyminisztérium megjegyezte, hogy a második görög kiigazítási program (második felülvizsgálat - 2013. május) előírta a New TT Bank harmadik félnek történő eladását 2013. július 15-ig.

(179) Az NTT1 és NTT2 intézkedések ellentételezését illetően a Pénzügyminisztérium megállapította, hogy a HFSF, amely a HDIGF helyett 2013. december 31-ig betölti a finanszírozási rést, elsőbbséget élvező követelést szerez más nem fedezett hitelezők előtt a TT Bank tulajdonában maradt eszközök értékesítése esetén, és a HFSF követelését csak az alkalmazottak kompenzációjuk 50 %-ának kifizetésére vonatkozó követelése előzi meg. Ezért megállapította, hogy a szóban forgó eszközök értékesítése eredményének elsősorban a HFSF lesz a kedvezményezettje, csökkentve így az állam által viselt költséget.

(180) A New TT Bank hosszú távú életképességének helyreállítását illetően a Pénzügyminisztérium megállapította, hogy áthidaló hitelintézetként a New TT Bankot alapításától számított két éven belül el kellett adni, a 3601/2007. sz. törvény 63E cikkének megfelelően. A New TT Bank eladása a 2013. májusi MEFP-vel összhangban 2013. július 15-ig fejeződne be, biztosítva ezáltal tevékenységei hosszú távú életképességét.

6. A MEGSZERZETT VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

6.1. A NEA PROTON BANKKAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

6.1.1. A támogatás megléte és összege

(181) A Bizottságnak a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében kell megállapítania az állami támogatás meglétét. E rendelkezés szerint az állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

6.1.1.1. Támogatás megléte a görög banktámogatási program alapján hozott intézkedésekben (Pr1, Pr2 és Pr3 intézkedés)

(182) A görög állam Proton Banknak adott 2009. májusi 80 millió EUR-s tőkeinjekciójának (Pr1 intézkedés), a Proton Bank által 2009 áprilisában megszerzett 78 millió EUR összegű görög állampapíroknak (Pr2 intézkedés) és a 2010 júliusában 149,4 millió EUR névértékben kibocsátott kötvényekre a Proton Banknak adott állami garanciának (Pr3 intézkedés) az odaítélésére a görög banktámogatási program alapján került sor (113). A programot jóváhagyó határozatban a Bizottság megállapította, hogy a program alapján nyújtott intézkedések állami támogatást jelentenek.

(183) A Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat (38) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a Nea Proton Bank fogadta be a Proton Bank gazdasági tevékenységeit. A Pr1, Pr2 és Pr3 intézkedések kedvezményezettje a Nea Proton Bank volt, mivel ezek az intézkedések hozzájárultak a neki átadott gazdasági tevékenységek stabilizálásához és folytonosságához; egyébként ezek a tevékenységek már nem léteznének. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezen intézkedések kedvezményezettjei a Nea Proton Banknak átadott tevékenységek.

6.1.1.2. Támogatás megléte a Nea Proton Bank finanszírozási résének lefedésében (NP1 intézkedés)

(184) A Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat (31)-(37) preambulumbekezdéseiben a Bizottság már megállapította, hogy az NP1 intézkedés, a HDIGF szanálási rendszere és a HFSF általi beavatkozás a finanszírozási rés lefedése érdekében, állami támogatást jelent a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ugyanezen határozat (38) preambulumbekezdése a szóban forgó intézkedés gazdasági kedvezményezettjének minősítette a Nea Proton Bankot, mivel a Nea Proton Bank fogadta be a Proton Bank gazdasági tevékenységét, amely a kapott támogatás miatt létezik továbbra is.

6.1.1.3. Támogatás megléte a HFSF általi induló alaptőke-injekcióban és a HFSF általi 2012-es kiegészítő tőkeinjekcióban (NP2 intézkedés)

(185) A Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat (41)-(43) preambulumbekezdéseiben a Bizottság már megállapította, hogy a HFSF általi 250 millió EUR-s tőkeinjekció és a szóban forgó határozat idején előre jelzett, összesen 300 millió EUR-t kitevő további tőkeinjekciók a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatások voltak. Az e határozat (93) preambulumbekezdésében említettek szerint a lehetséges további 300 millió EUR tőkéből a HFSF végül további 265 millió EUR-val járult hozzá 2012-ben, így a 2011-es és 2012-es teljes feltőkésítési támogatás 515 millió EUR-t tesz ki (NP2 intézkedés).

6.1.1.4. Támogatás megléte a HFSF Nea Proton Bankba történő tőkeinjekciójában a Banknak való eladását megelőzően (NP3)

(186) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a HFSF 395 millió EUR-s tőkeinjekciója a Nea Proton Bankba annak a Banknak történő eladását megelőzően a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatás.

(187) A tőkeinjekciót a HFSF biztosította, amely Görögország által állami források felhasználásával létrehozott és finanszírozott, bankokat támogató szervezet. Továbbá az intézkedés jellegét tekintve szelektív, mivel a tőkeinjekció egyetlen kedvezményezettje a Nea Proton Bank.

(188) Ráadásul a beavatkozás egyértelmű előnyhöz juttatja a Nea Proton Bankot, hiszen lehetővé teszi banki tevékenységeinek folytatását. A tőkeinjekció nélkül a Nea Proton Bank, amelynek erősen negatív volt a tőkéje, csődbe ment volna. Ilyen körülmények között a Nea Proton Bankot nem lehetett volna eladni és egy nagyobb gazdálkodó egységbe integrálni. Továbbá ez a feltőkésítés nem felel meg a piacgazdasági befektető elvének. Éppen ellenkezőleg, a 395 millió EUR-s feltőkésítés lehetővé tette a Nea Proton Bank egy eurós áron történő eladását. Egy magánbefektető azt választotta volna, hogy nem fog hozzá a feltőkésítéshez, és inkább hagyta volna a Nea Proton Bankot csődbe jutni, megtakarítva így 395 millió EUR-t.

(189) A Nea Proton Bank versenyez más bankokkal, köztük külföldi bankok leányvállalataival, amelyek aktívak Görögországban, vagy potenciálisan érdekeltek a görög piacra lépésben. Így a tőkeinjekciónak hatása van a tagállamok közötti kereskedelemre, és potenciálisan torzítja a versenyt.

(190) Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a 395 millió EUR-s tőkeinjekció a Nea Proton Bankba a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatás.

Az NP3 intézkedés kedvezményezettje

(191) A (188) preambulumbekezdésben már kifejtettek szerint a Bizottság a Nea Proton Bankot a Nea Proton Bankba irányuló 395 millió EUR-s tőkeinjekció kedvezményezettjének tartja, mivel a támogatás lehetővé tette gazdasági tevékenységeinek folytatását a Bankon belül.

(192) Azzal kapcsolatban, hogy a Nea Proton Bank eladása a Banknak szóló állami támogatást von-e maga után, a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával összhangban a Bizottságnak kell értékelnie, hogy bizonyos követelmények teljesültek-e. Különösen azt szükséges megvizsgálnia, hogy i. az eladási eljárás nyílt és megkülönböztetésmentes volt-e; ii. az eladásra piaci feltételek mellett került-e sor; és iii. a pénzintézet vagy a kormány maximálta-e az érintett eszközök és források eladási árát.

(193) A Bank azért szerezte meg a Nea Proton Bank részvényeit, mert az egyetlen érvényes ajánlatot nyújtotta be egy hátrányos megkülönböztetéstől mentes tendereljárás keretében, amely nyitva állt más bankok és pénzintézetek előtt is. A HFSF egyik pénzügyi tanácsadója sok bankkal, pénzügyi intézménnyel és támogatóval vette fel a kapcsolatot, és közülük mindössze négy mutatott érdeklődést a Nea Proton Bank megszerzése iránt. Ezek közül csak kettő, a Bank és egy fedezeti alap (114) nyújtott be végleges ajánlatot. A Banké volt az egyetlen ajánlat, amely megfelelt a HFSF eladási eljárásról szóló levelének.

(194) Mivel a pénzügyi tanácsadó sok bankot megkeresett, és előre megszabta azokat a követelményeket és időkeretet, amelyeket az érvényes ajánlatoknak ki kellett elégíteniük, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tender nyílt és megkülönböztetéstől mentes volt. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a tendereljárás lehetővé teszi a vevőnek nyújtott támogatás meglétének kizárását.

(195) A Bank egy euro ellenértéket fizetett, és a HFSF vállalta, hogy eladása előtt feltőkésíti a Nea Proton Bankot. A negatív ár (vagyis a Nea Proton Bank értékesítést közvetlenül megelőző feltőkésítésének figyelembevétele) nem zárja ki, hogy az eladási ár tükrözi a vállalkozás piaci értékét (115), mivel a Nea Proton Bank nettó saját tőkéje egyértelműen negatív volt, és várhatóan további veszteségeket könyvelt volna el. A Bizottságnak nincs oka azt hinni, hogy az adott ajánlat és a kifizetett ár nem tükrözte a vállalkozás piaci árát. Következésképpen a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 20. pontjával és saját döntési gyakorlatával (116) összhangban a Bizottság megállapítja, hogy az eladási ár a piaci ár volt, és kizárható, hogy a Bank támogatást kapott.

6.1.1.5. A kapott támogatás meglétére és teljes összegére vonatkozó következtetés

(196) A (182)-(190) preambulumbekezdések alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Pr1, Pr2 és Pr3, az NP1, NP2 és NP3 intézkedések mindegyike kielégíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és állami támogatás. A Pr1, Pr2 és Pr3 intézkedéseket illetően a Bizottság megállapítja: mivel hozzájárultak a Proton Bank tevékenységeinek folytatásához, amelyeket később átvittek a Nea Proton Bankba, úgy lehet tekinteni, hogy ezen intézkedéseknek az említett tevékenységeket befogadó Nea Proton Bank is kedvezményezettje. A (184) preambulumbekezdésben már közöltek szerint az NP1 intézkedés kedvezményezettje a Nea Proton Bank, amely befogadta a Proton Banktól átvitt tevékenységeket. Ezenkívül a Nea Proton Bank az NP2 és NP3 intézkedéseknek is kedvezményezettje.

(197) Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a Nea Proton Bank tevékenységei tőketámogatás formájában 2 111,6 millió EUR állami támogatásban részesültek (Pr1, NP1, NP2 és NP3 intézkedések), 149,4 millió EUR állami garancia (Pr3 intézkedés) és 78 millió EUR görög állampapír (Pr2 intézkedés) mellett, amint azt a 9. táblázat összefoglalja. 9. táblázat A Proton Bank és a Nea Proton Bank által kapott összes támogatás áttekintése

6.1.2. Az összeegyeztethetőség értékelésének jogalapja

(198) A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha azzal a szándék "egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése".

(199) A Bizottság elismerte, hogy a globális pénzügyi válság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és a bankokat támogató intézkedések megszüntethetik ezt a zavart. Ezt erősítette meg a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a szerkezetátalakításról szóló közlemény. A Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében jóváhagyandó állami támogatás feltételei teljesülnek a feszültség pénzügyi piacokon való újbóli megjelenése következtében. A Bizottság megerősítette ezt az álláspontot a 2011. évi meghosszabbításról szóló közlemény (117) és a 2013. évi bankokról szóló közlemény (118) elfogadásával.

(200) A görög gazdaságot illetően, a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozataiban, valamint a Görögország által egyes bankoknak nyújtott állami támogatási intézkedések (119) jóváhagyásaiban a Bizottság elismerte, hogy a görög gazdaságot komoly zavar fenyegeti, és a bankok állami támogatása alkalmas gyógymód e zavar megszüntetésére. Ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie a támogatási intézkedések értékelése jogalapjának.

(201) Ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak:

a) megfelelőség : a támogatásnak jól célzottnak kell lennie, hogy eredményesen teljesüljön a gazdaság komoly zavara megszüntetésének célkitűzése; nem ez lenne a helyzet, ha az intézkedés nem lenne alkalmas a zavar orvoslására;

b) szükségesség : a támogatási intézkedésnek mind összegét, mind formáját tekintve szükségesnek kell lennie a cél eléréséhez; ezért a cél eléréséhez szükséges minimális összegűnek kell lennie, és a zavar megszüntetéséhez leginkább megfelelő formát kell öltenie;

c) arányosság : az intézkedés pozitív hatásainak pontosan ki kell egyenlíteniük a verseny torzulásait, hogy a torzulások az intézkedés céljainak eléréséhez szükséges minimumra korlátozódjanak.

(202) A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(203) A feltőkésítésről szóló közlemény (120) további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

(204) Végül a Bizottság a szerkezetátalakításról szóló közleményben (121) elmagyarázta, hogyan fogja értékelni a szerkezetátalakítási terveket. A Bank szerkezetátalakítási tervének a szerkezetátalakításról szóló közlemény szerinti értékelésében a Bizottság figyelembe fogja venni a 7. táblázatban felsorolt összes intézkedést.

6.1.3. A támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének értékelése a 2008. évi bankokról szóló közlemény és a feltőkésítésről szóló közlemény alapján

6.1.3.1. A Pr1, Pr2 és Pr3 intézkedések összeegyeztethetősége a 2008. évi bankokról szóló közleménnyel

(205) A Pr1, Pr2 és Pr3 intézkedésre a görög banktámogatási program alapján került sor. A programban szereplő intézkedéseket a Bizottság 2008. november 19-i határozatában már a belső piaccal összeegyeztethetőnek értékelték.

6.1.3.2. Az NP1 és NP2 intézkedés összeegyeztethetősége a 2008. évi bankokról szóló közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel

(206) A Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megmentési támogatásként jóváhagyta az NP1 és NP2 intézkedést. Ugyanakkor, amint az a (142) preambulumbekezdésben említésre kerül, a Bizottság aggályait fejezte ki az NP2 intézkedés összegének szükségességére és arra vonatkozóan, hogy a Nea Proton Bank képes-e egyedi alapon helyreállítani hosszú távú életképességét, és ezért kétségbe vonta, hogy az egyedi alapon történő megoldás a legolcsóbb rendelkezésre álló lehetőség. Ezekre az aggodalmakra adott választ a Nea Proton Bank eladása a Banknak 2013. július 15-én. Mivel a Nea Proton Bankot nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárásban adták el a Banknak, a Bank által fizetett ellenérték minősül a piaci árnak. Következésképpen az állam által az eladást megelőzően beinjekciózott tőkére szükség volt az eladás sikere érdekében. Figyelembe véve a Bank által a Bizottságnak benyújtott szerkezetátalakítási tervet, a Nea Proton Banknak a Bank tevékenységeibe való integrálása meg fogja oldani a Nea Proton Bank hosszú távú életképességi kérdéseit.

6.1.3.3. Az NP3 intézkedés összeegyeztethetősége a 2008. évi bankokról szóló közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel

6.1.3.3.1. Megfelelőség

(207) Ami az NP3 intézkedés megfelelőségét illeti, vagyis a HFSF 395 millió EUR-s tőkeinjekcióját a Nea Proton Bankba a Banknak történt eladása előtt, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedés megfelelő, mert segített életben tartani a Nea Proton Bank tevékenységeit. Ezek a tevékenységek nem folytatódhattak volna a HFSF általi támogatás nélkül, mivel a Banknak történt eladása idején a Nea Proton Banknak negatív volt a tőkéje, továbbra is veszteségeket könyvelt el. Előzetes feltőkésítés nélkül egyetlen bank se vette volna meg a Nea Proton Bankot. Így az intézkedés biztosítja a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Ezen az alapon a Bizottság úgy találja, hogy az intézkedés megfelel megmentési támogatásként.

6.1.3.3.2. Szükségesség

(208) A 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedésnek - összegét és formáját tekintve - szükségesnek kell lennie az intézkedés céljának eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(209) Amint azt a Görög Nemzeti Bank 2013. július 19-i levelében közölte, ha a Nea Proton Bankot felszámolták volna, az fertőzést okozhatott volna, új rendszerszintű válságot indítva, valamint aláásva a bankrendszerben a közelmúltban, a feltőkésítési folyamat befejezését követően helyreállított bizalmat. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a pénzügyi stabilitási elemek alátámasztják az NP3 intézkedés szükségességét.

(210) Ami a beavatkozás mértékét illeti, a 395 millió EUR-s számot egy nyílt és megkülönböztetéstől mentes tendereljárás határozta meg. A Bank elvégezte a Nea Proton Bank átvilágítását. A Bank ajánlatát, amely megkövetelte a 395 millió EUR-s feltőkésítést a Nea Proton Bank megvásárlását megelőzően, úgy kalkulálták, hogy megfeleljen a 9 %-os minimális tőkemegfelelési mutatónak, és lehetővé tegyen további 119 millió EUR tartalékot várható további hitelveszteségek és várható adózás előtti veszteségek miatt 2016-ig. A Bizottság megállapítja, hogy a 395 millió EUR támogatás szükséges volt.

(211) Ami a támogatás ellentételezését illeti, tekintettel az egy euróban rögzített eladási árra, a HFSF semmi pénzt nem fog visszanyerni. Hozzájárulása hasonló egy vissza nem térítendő támogatáshoz. Amint azt a feltőkésítésről szóló közlemény 44. pontja jelezte, egy elégtelenül ellentételezett feltőkésítés csak olyan támogatásra szoruló bankok esetében fogadhatóak el, amelyek semmilyen ellentételezést nem tudnak fizetni. A Bizottság megítélése szerint ez a helyzet a Nea Proton Bankkal. Az ellentételezés hiánya a feltőkésítésről szóló közleménnyel összhangban alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé.

(212) Következésképpen az intézkedésre mind összegét, mind formáját tekintve szükség van megmentési támogatásként azon cél elérése érdekében, hogy korlátozzák a görög bankrendszer és a gazdaság egészének zavarát.

6.1.3.3.3. Arányosság

(213) A Bizottság megállapítja, hogy a Nea Proton Banknak a Bankkal beolvadás útján történő egyesülését követően a Nea Proton Bank gazdasági tevékenységei átkerültek a Bankhoz. Az a tény, hogy a támogatás megmenti ezeket a gazdasági tevékenységeket, (elméletileg) a verseny torzulásait idézheti elő. Ugyanakkor a Bizottság tudomásul veszi a Nea Proton Bank kis méretét és az eladási folyamatot, amelyben a versenytársaknak lehetősége volt ajánlatot tenni a Nea Proton Bankra. Ráadásul, a Nea Proton Bank gazdasági tevékenységei átadásukat követően azonnal integrálódni fognak a Bankon belül, és külön gazdasági tevékenységként vagy versenytársként megszűnnek létezni. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem okozza a verseny indokolatlan torzulásait.

6.1.3.3.4 Az NP3 intézkedésnek a 2008. évi bankokról szóló közleménynek és a feltőkésítésről szóló közleménynek való megfelelésére vonatkozó következtetés

(214) Így a Bizottság megállapítja, hogy az NP3 intézkedés megfelelő, szükséges és - figyelemmel a Bank számára előre látott mélyre ható szerkezetátalakításra, amely most magában foglalja a Nea Proton Bank gazdasági tevékenységeit - a szándékolt céllal arányos.

6.1.4. A támogatási intézkedések összeegyeztethetősége a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel

(215) A Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat (60), (61), (78) és (79) preambulumbekezdésében az NP1 és NP2 intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a Nea Proton Bank valószínűleg nem lenne képes ellentételezni a kapott állami támogatást, és hangsúlyozta, hogy az ellentételezés hiánya alapos szerkezetátalakítást tett szükségessé. A (211) preambulumbekezdésben a Bizottság az NP3 intézkedés ellentételezésével kapcsolatban megállapította, hogy tekintettel a Nea Proton egy euróban megszabott eladási árára, a HFSF semmit nem fog visszanyerni a közvetlenül az eladást megelőzően beinjekciózott 395 millió EUR-ból (NP3 intézkedés). Ráadásul Görögország semmit sem fog visszaszerezni a számára 2009 májusában kibocsátott elsőbbségi részvényekből, mivel a rájuk vonatkozó tőkeköveteléseket a felszámolt Proton Bankban hagyták. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az ellentételezés hiánya alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé, mind életképességi intézkedéseket, mind a verseny torzulásait korlátozó intézkedéseket illetően.

6.1.4.1. A Nea Proton Bank tevékenységének hosszú távú életképessége eladás révén

(216) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 21. pontja úgy rendelkezik, hogy ahol a nehéz helyzetben levő hitelintézet nem tud hitelesen visszatérni a hosszú távú életképességhez, meg kell fontolni rendes felszámolását vagy elárverezését. Ezért a tagállamok ösztönözhetik a nem életképes szereplők kilépését, miközben lehetővé teszik, hogy a távozási folyamatra egy megfelelő időkereten belül kerüljön sor, megőrizve a pénzügyi stabilitást.

(217) A Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság komoly kétségeit fejezte ki, hogy a Nea Proton Bank helyre tudja-e állítani hosszú távú életképességét egyedi alapon, és rámutatott a szinergiákra, amelyeket el lehet érni egy nagyobb pénzügyi gazdálkodó egységbe való integrálásával.

(218) Ebben az összefüggésben a szerkezetátalakításról szóló közlemény 17. pontja tisztázza, hogy egy bajban levő bank másik pénzügyi intézménynek történő eladása hozzájárulhat a hosszú távú életképesség helyreállításához, ha a vásárló életképes, és képes beolvasztani a nehéz helyzetben levő bankot, továbbá segíthet helyreállítani a piaci bizalmat. Ráadásul, az MEFP-vel összhangban, el kellett érni a bankszektor további konszolidációját, és a HFSF-nek 2013. július 15-ig el kellett adnia a Nea Proton Bankot.

(219) A 7.5.2. szakaszban közöltek szerint, szerkezetátalakítási terve alapján a Bank életképes gazdálkodó egységnek tekinthető. Így a tény, hogy a Nea Proton Bank tevékenységeit átvitték a Bankhoz, lehetővé teszi hosszú távú életképességük helyreállítását. Ezenkívül az a tény, hogy a Nea Proton Bank teljesen integrálódott a Bankon belül, és megszűnik önálló versenytársnak lenni, alapos szerkezetátalakítást jelent, amint azt az állami támogatás elégtelen ellentételezése megköveteli.

6.1.4.2. Saját hozzájárulás és tehermegosztás

(220) A Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a szerkezetátalakítási költségeket a minimálisra korlátozták-e. E kétségek abból az észrevételből fakadtak, hogy a Nea Proton Bank egyedi alapon nem tudott visszatérni a hosszú távú életképességhez nagy költségek viselése nélkül. A Nea Proton Banknak a nagyobb, számítástechnikai infrastruktúrával és kockázatkezelési struktúrával rendelkező Bankba történő integrációja válaszol ezekre az aggodalmakra. A Banknak történő eladás hozzájárul a szerkezetátalakítási költségek minimálisra korlátozásához.

(221) Ami a részvényeseknek és az alárendelt kölcsönök hitelezőinek a szerkezetátalakítási költségekhez való hozzájárulását illeti, a Bizottság a Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat (77) preambulumbekezdésében már megállapította, hogy a részvényesek és az alárendelt kölcsönök hitelezői nem kerültek át a Nea Proton Bankhoz, hanem a Proton Banknál, azaz a felszámolásban levő szervezetnél maradtak. Ennélfogva a Bizottság úgy ítélte meg, hogy megvalósult a részvényeseknek és az alárendelt kölcsönök hitelezőinek az elégséges tehermegosztása.

6.1.4.3. Versenytorzulást korlátozó intézkedések

(222) A versenytorzulást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban a szerkezetátalakításról szóló közlemény 30. pontja kimondja, hogy "a Bizottság az ilyen intézkedések szükségességének értékeléséhez kiindulópontként azon tevékenységek méretét, léptékét és terjedelmét veszi, amely tevékenységei a szóban forgó banknak lennének egy hiteles szerkezetátalakítási terv megvalósításakor. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium fogja meghatározni: az első a támogatási összeg, valamint annak nyújtására vonatkozó feltételek és körülmények; a második a kedvezményezett bank működési piacának vagy piacainak jellemzői."

(223) A kapott támogatás összegét illetően a Bizottság tudomásul veszi a tőke formájában kapott 2 111,6 millió EUR-s teljes támogatási összeget (Pr1, NP1, NP2, NP3) a 149,4 millió EUR állami likviditási támogatás (Pr3) és a 78 millió EUR értékű görög állampapírok (Pr2) mellett. A Pr1 intézkedés a Proton Bank akkori kockázattal súlyozott eszközei 4,6 %-ának felelt meg. Az NP1 intézkedés, a Proton Banktól a Nea Proton Bankhoz való tevékenységátvitel finanszírozási résének finanszírozása, a Proton Bank 2010. végi kockázattal súlyozott eszközei mintegy 36 %-ának, azaz a Nea Proton Bank létrehozáskori kockázattal súlyozott eszközei 84 %-ának felelt meg. A HFSF induló alaptőke-injekciója a Nea Proton Bankba (az NP2 intézkedés része) a Nea Proton Bank létrehozáskori kockázattal súlyozott eszközei mintegy 18,8 %-ának felelt meg. Az NP2 intézkedés részeit képező további tőkeinjekciók a Nea Proton Bank kockázattal súlyozott eszközei mintegy 34,2 %-ának feleltek meg (2012. december 31-i adatok alapján (122)). A New Proton eljárás megindításáról szóló határozat (80) preambulumbekezdésében közöltek szerint az NP1 és NP2 intézkedés a Proton Bank kockázattal súlyozott eszközeinek több mint 50 %-át, azaz a Nea Proton Bank kockázattal súlyozott eszközeinek több mint 130 %-át képviselte. A Banknak történő eladást megelőző alaptőke-injekció, vagyis az NP3 intézkedés, a Nea Proton Bank kockázattal súlyozott eszközei mintegy 48,7 %-ának felelt meg (2013. május 31-i adatok alapján). Az ellentételezés hiányával kombinálva az ilyen támogatási összegek a kedvezményezett piaci jelenlétének erőteljes csökkentését teszik szükségessé.

(224) Ami a piacot illeti, ahol a Nea Proton Bank működött, a Nea Proton eljárás megindításáról szóló határozat (82) preambulumbekezdésében a Bizottság rámutatott, hogy a Proton Bank nagyon kicsi bank volt (a görög bankok összes eszközei körülbelül 1 %-ának megfelelő piaci részesedéssel). Következésképpen a Proton Bank Nea Proton Bankba átvitt eszközei és forrásai viszonylag kicsik voltak a görög bankrendszer méretéhez képest. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kivételesen nagy támogatási összeg ellenére a Nea Proton Banknak nyújtott támogatással okozott versenytorzulásokat korlátozottnak lehet tekinteni.

(225) Ráadásul a Nea Proton Bank tevékenységeit nyílt aukción kínálták fel a versenytársaknak. Eladását követően a Nea Proton Bank megszűnt önálló versenytársnak lenni, mivel teljesen integrálódott a Bankon belül.

(226) A Bizottság megállapítja, hogy tekintettel a Nea Proton Bank kis méretére, a nyílt értékesítési eljárásra és a tényre, hogy a Nea Proton Bank nem fog önálló versenytársként létezni, az igen nagy összegű támogatás és az ellentételezés hiánya ellenére nincsenek indokolatlan versenytorzulások.

6.1.4.4. A szerkezetátalakításról szóló közleménnyel való összeegyeztethetőségre vonatkozó következtetés

(227) A fenti (216)-(216) preambulumbekezdésekben található elemzés alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Nea Proton Bank eladása és a Bankba történő integrációja biztosítja a Nea Proton Bank hosszú távú életképességét, a támogatás a szükséges minimumra korlátozott, és nincs indokolatlan versenytorzulás.

(228) Ezért a 7. táblázatban felsorolt minden támogatási intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

6.2. A NEW TT BANKKAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

6.2.1. A támogatás megléte és összege

(229) A Bizottságnak értékelnie kell, hogy az intézkedések állami támogatást jelentenek-e a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

6.2.1.1. Támogatás megléte a T Bank átadott eszközei és forrásai finanszírozási résének fedezésében (T. intézkedés)

(230) A T Bankról szóló határozat (26)-(32) preambulumbekezdéseiben a Bizottság már megállapította, hogy a T. intézkedés, a HDIGF szanálási rendszere és a HFSF általi beavatkozás a TT Banknak átadott eszközök és források finanszírozási résének fedezése érdekében, állami támogatást jelent a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. Az említett határozat (33) preambulumbekezdésében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a T Bank TT Banknak átadott gazdasági tevékenységei az állami támogatás kedvezményezettjei, mivel azok a kapott támogatás miatt továbbra is léteztek.

6.2.1.2. Támogatás megléte a TT Banknak szóló feltőkésítési intézkedés alapján folyósított feltőkésítésben (TT intézkedés)

(231) A görög állam 224,96 millió EUR-s tőkeinjekcióját a TT Bankba (TT intézkedés) a görög banktámogatási program részét képező feltőkésítési intézkedés alapján folyósították (123). A programot jóváhagyó határozatban a Bizottság megállapította, hogy a program alapján nyújtott intézkedések állami támogatást jelentenek. Így a TT intézkedés a TT Banknak nyújtott támogatás volt.

(232) Amint azt a Bizottság a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (98) preambulumbekezdésében megállapította, a New TT Bank fogadta be a korábban a TT Bankon (és a T Bankon) belül folytatott gazdasági tevékenységeket.

6.2.1.3. Támogatás megléte a New TT Bank finanszírozási résének finanszírozásában (NTT1 intézkedés)

(233) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (53)-(57) preambulumbekezdéseiben a Bizottság már megállapította, hogy az NTT1 intézkedés, a HFSF általi beavatkozás a New TT Bank finanszírozási résének lefedése érdekében, állami támogatást jelent a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. Az említett határozat (54) preambulumbekezdésében a Bizottság a New TT Bankot tartotta a gazdasági kedvezményezettnek, mivel a New TT Bank fogadta be a TT Bank gazdasági tevékenységeit, amelyek a kapott támogatás miatt léteznek továbbra is.

6.2.1.4. Támogatás megléte az induló alaptőke-injekcióban (NTT2 intézkedés)

(234) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (49)-(52) preambulumbekezdéseiben a Bizottság már megállapította, hogy az NTT2 intézkedés, a HFSF által a New TT Bank javára folyósított 500 millió EUR-s induló alaptőke-injekció a TT Banknak nyújtott állami támogatásnak minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

6.2.1.5. A Banknak mint a New TT Bank felvásárlójának nyújtott támogatás megléte

(235) A Bank a New TT Bank részvényeit egy nyílt és megkülönböztetéstől mentes tendereljárás keretében szerezte meg. A görög hatóságoktól 2013. július 15-én kapott tájékoztatás szerint egy pénzügyi tanácsadó számos külföldi és görög bankot és befektetőt keresett meg, és csak a négy legnagyobb görög bank adott be végleges ajánlatot. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a pénzügyi tanácsadó nagy számú bankkal vette fel a kapcsolatot, a Bizottság megállapítja, hogy a tendereljárás nyílt és megkülönböztetésmentes volt. A Bank ajánlatát minősítették a legjobbnak, figyelembe véve az ajánlott ellenszolgáltatás összegét és típusát.

(236) Pontosabban a Bank beleegyezett, hogy összesen 681 millió EUR-t fizet a HFSF-nek újonnan kibocsátott rendes részvények formájában. A második legmagasabb ajánlat egy 500 millió EUR-s készpénzajánlat volt. Így ez 26,58 %-kal alacsonyabb volt a Bank ajánlatánál. A Görög Nemzeti Bank 2013. július 8-i levele szerint belföldi bank készpénzajánlata nem volt figyelembe vehető, amennyiben még mindig az eurorendszertől kapott finanszírozásra támaszkodott és különösen nem, ha éppen rendkívüli likviditási segítségnyújtásban részesült. Ezért a második legmagasabb ajánlat nem felelt meg a Görög Nemzeti Bank követelményeinek.

(237) Azt is meg kell jegyezni, hogy az adásvételi szerződés szerint a HFSF a Bank 1 418,75 millió új rendes részvényét kapta meg egyenként 0,48 EUR kibocsátási árfolyamon (124). A HFSF részesedése a Bankban 93,55 %-ról 95,23 %-ra nőtt.

(238) Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az akvizíció nem jelent a vevőnek nyújtott támogatást.

6.2.1.6. A támogatás meglétére vonatkozó következtetés

(239) A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a T., TT, NTT1 és NTT2 intézkedések mindegyike állami támogatás. A T. intézkedést illetően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás kedvezményezettjei a T Bank tevékenységei voltak, mivel azokat átvitték a TT Bankba, majd a New TT Bankba. A TT intézkedést illetően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy annak kedvezményezettjei a TT Bank azon tevékenységei voltak, amelyeket átvittek a New TT Bankba. Az NTT1 és NTT2 intézkedések kedvezményezettje a New TT Bank.

(240) Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a T Bank gazdasági tevékenységei, mivel azokat befogadta a TT Bank, majd később a New TT Bank, 677 millió EUR összegű feltőkésítési támogatás kedvezményezettjei voltak, míg a TT Bank által folytatott, a New TT Bank által befogadott tevékenységek egy 4 457,96 millió EUR-s tőketámogatás formájában nyújtott állami támogatás kedvezményezettjei voltak (TT, NTT1 és NTT2 intézkedés). 10. táblázat A T Bank, a TT Bank és a New TT Bank által kapott összes támogatás áttekintése

6.2.2. Az összeegyeztethetőség értékelésének jogalapja

(241) A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha azzal a szándék "egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése".

(242) A (199) és (200) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a görög bankokat célzó támogatási intézkedések értékelése jogalapjának jelenleg a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjának kell lennie.

(243) A (201) preambulumbekezdésében magyarázottak szerint ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak: megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(244) A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(245) A feltőkésítésről szóló közlemény (125) további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

(246) Végül a Bizottság a szerkezetátalakításról szóló közleményben (126) elmagyarázta, hogyan fogja értékelni a szerkezetátalakítási terveket. A Bank szerkezetátalakítási tervének a szerkezetátalakításról szóló közlemény szerinti értékelésében a Bizottság figyelembe fogja venni a 8. táblázatban felsorolt összes intézkedést.

6.2.3. A támogatási intézkedések összeegyeztethetősége a 2008. évi bankokról szóló közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel

6.2.3.1. A T. intézkedés összeegyeztethetősége a 2008. évi bankokról szóló közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel

(247) A T. intézkedést illetően a T Bankról szóló határozatában a Bizottság úgy találta, hogy a beavatkozás kielégíti a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának követelményeit, és úgy döntött, hogy pénzügyi stabilitási okokból összeegyeztethető a belső piaccal a szóban forgó határozat elfogadásának dátumától számított hat hónapig. A görög hatóságok a hat hónapos időszak vége előtt nem nyújtottak be a TT Bankra vonatkozóan olyan frissített szerkezetátalakítási tervet, amely figyelembe vette a T Bank tevékenységeinek integrálását a TT Bankba. Ugyanakkor a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (83) preambulumbekezdésében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a mulasztás érthető volt, mert időközben olyan döntés született, hogy a TT Bankot szanálják. Mivel a görög hatóságok 2013 januárjában benyújtottak egy szerkezetátalakítási tervet a New TT Bankra vonatkozóan, majd egy frissített változatot 2013 márciusában, és mindkettő a T Bankból a TT Bankba átvitt tevékenységekkel foglalkozik, a New TT eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság ideiglenesen jóváhagyta a T. intézkedést megmentési támogatásként, amíg végleges döntés születik a T., TT, NTT1 és NTT2 intézkedésekről.

6.2.3.2. A TT intézkedés összeegyeztethetősége a 2008. évi bankokról szóló közleménnyel

(248) 2008. november 19-i határozatában (127) a Bizottság már megállapította, hogy a TT intézkedés, amelyet 2009 májusában nyújtottak a görög banktámogatási program részét képező feltőkésítési intézkedés alapján, összeegyeztethető megmentési támogatás a 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint. A 2008. november 19-i határozat nem hivatkozott a feltőkésítésről szóló közleményre, amely akkor még nem volt elfogadva.

6.2.3.3. Az NTT1 és NTT2 intézkedések összeegyeztethetősége a 2008. évi bankokról szóló közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel

(249) A New TT eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megmentési támogatásként ideiglenesen már jóváhagyta az NTT1 és NTT2 intézkedéseket.

6.2.4. A T., TT, NTT1 és NTT2 támogatási intézkedések összeegyeztethetősége a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel

6.2.4.1. A támogatás megfelelő ellentételezésének hiánya: figyelembe veendő a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján történő értékelésben.

(250) A T Bankról szóló határozat (45) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a HDIGF és a HFSF valószínűleg semmi pénzt nem fog visszaszerezni, és ezért a T Bank és a TT Bank közötti finanszírozási rés finanszírozása hasonló egy vissza nem térítendő támogatáshoz. Ezenkívül a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (101) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a HFSF csak az 500 millió EUR-s induló alaptőke-injekció egy részének a visszaszerzésére számíthatott (NTT2 intézkedés). Ráadásul a Bizottság megállapította, hogy nem lesz ellentételezés a HFSF számára a TT Bank és a New TT Bank közötti finanszírozási rés fedezésére (NTT1 intézkedés), és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a HFSF sokat be tudjon hajtani a 3,7 milliárd EUR-ból. Végül a Bizottság megállapítja, hogy az állam minden valószínűség szerint semekkora összeget nem fog visszaszerezni a TT intézkedéssel kapcsolatban, mivel a 2009 májusában kibocsátott elsőbbségi részvényekkel kapcsolatos tőkekövetelései a felszámolás alá helyezett TT Bankban maradtak.

(251) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (77) és (102) preambulumbekezdéseiben jelzettek szerint az ellentételezés hiánya alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé, mind életképességi intézkedéseket, mind a verseny torzulásait korlátozó intézkedéseket illetően.

6.2.4.2. A New TT Bank tevékenységének hosszú távú életképessége eladás révén

(252) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 21. pontja úgy rendelkezik, hogy ahol a nehéz helyzetben levő hitelintézet nem tud hitelesen visszatérni a hosszú távú életképességhez, meg kell fontolni rendes felszámolását vagy elárverezését.

(253) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat 3.2.4.1. szakaszában a Bizottság komoly kétségeit fejezte ki, hogy a New TT Bank helyre tudja-e állítani hosszú távú életképességét egyedi alapon, és a New TT Bank el tudja-e érni a tervezett jövedelemnövekedést. Ezenkívül rámutatott, hogy a New TT Bank csak korlátozott számú intézkedést tett a nyereségtermelés érdekében, és a New TT Bank részéről hiányoztak az élőmunkaköltségek csökkentését és a fiókhálózat racionalizálását szolgáló intézkedések. Hivatkozott a New TT Banknak egy nagyobb pénzügyi szervezetbe való integrálásával elérhető szinergiákra is.

(254) Ebben az összefüggésben a szerkezetátalakításról szóló közlemény 17. pontja tisztázza, hogy egy bajban levő bank másik pénzügyi intézménynek történő eladása hozzájárulhat a hosszú távú életképesség helyreállításához, ha a vásárló életképes, és képes beolvasztani a nehéz helyzetben levő bankot, továbbá segíthet helyreállítani a piaci bizalmat. Ráadásul - az MEFP-vel összhangban - a New TT Bank eladása elsőbbségi intézkedés volt, figyelembe véve a közérdeket és a pénzügyi stabilitást, valamint a HFSF eszközeinek védelmét.

(255) A 7.5.2. szakaszban közöltek szerint, szerkezetátalakítási terve alapján a Bank életképes gazdálkodó egységnek tekinthető. Így a tény, hogy a New TT Bank tevékenységei most a Bankon belül vannak, lehetővé teszi hosszú távú életképességük helyreállítását. A New TT Bank megszűnik önálló versenyző lenni. A New TT Bank és a Bank közötti működési összeolvadás 2014. április 14-én befejeződött. A "Hellenic Postbank" márkanevű fiókhálózatot lecsökkentik (a Bank szándéka, hogy bizonyos fiókok esetén megtartja a "Hellenic Postbank" márkát, miközben a "T-bank" márka nem marad meg, és a "T-bank" fiókhálózatot csaknem teljes egészében bezárják), és ezzel együtt végrehajtják a háttérirodai és más központi funkciók teljes működési integrációját. A Bizottság megállapítja: a szerkezetátalakítási terv biztosítja, hogy elérjék az elégtelen ellentételezés által megkövetelt alapos szerkezetátalakítást.

6.2.4.3. Saját hozzájárulás és tehermegosztás

(256) A Bizottságnak a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (99) preambulumbekezdésében kifejezett aggodalmaira, hogy a szerkezetátalakítási költségek megnőttek-e, tekintettel a New TT Bank egyedi alapon történő szerkezetátalakítására, a New TT Bank által 2013 júliusában egyedi alapon megvalósított önkéntes távozási rendszer (Voluntary Exit Scheme) (128), valamint a New TT Bank Banknak történő eladása adott választ. Pontosabban a fiókhálózat racionalizálása, a T Bank teljes integrációja és a New TT Bank teljes működési integrációja a Bankba a minimálisra korlátozzák a szerkezetátalakítási költségeket.

(257) Ami a részvényeseknek és az alárendelt kölcsönök hitelezőinek a tehermegosztását illeti, a Bizottság a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (100) preambulumbekezdésében már megállapította, hogy a részvényesek és az alárendelt kölcsönök hitelezői nem kerültek át a New TT Bankhoz, hanem a TT Banknál, azaz a felszámolásban levő gazdálkodó egységnél maradtak. Ennélfogva a Bizottság úgy ítélte meg, hogy megvalósult a részvényeseknek és az alárendelt kölcsönök hitelezőinek az elégséges tehermegosztása.

(258) Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási költségek a minimálisra korlátozódnak, és sikerült elérni az elégséges tehermegosztást. Ugyanakkor, amint azt a (251) preambulumbekezdés már megállapította, az ellentételezés hiánya alapos szerkezetátalakítást tett szükségessé, mind életképességi intézkedéseket, mind a verseny torzulásait korlátozó intézkedéseket illetően.

6.2.4.4. Versenytorzulást korlátozó intézkedések

(259) A versenytorzulást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban a szerkezetátalakításról szóló közlemény 30. pontja kimondja, hogy "a Bizottság az ilyen intézkedések szükségességének értékeléséhez kiindulópontként azon tevékenységek méretét, léptékét és terjedelmét veszi, amely tevékenységei a szóban forgó banknak lennének egy hiteles szerkezetátalakítási terv megvalósításakor. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium fogja meghatározni: az első a támogatási összeg, valamint az annak folyósítására vonatkozó feltételek és körülmények; a második a kedvezményezett bank működési piacának vagy piacainak jellemzői."

(260) A kapott támogatás összegével kapcsolatban a Bizottság emlékeztet arra, hogy a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (104) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a New TT Bank 4,6 milliárd EUR támogatást kapott (NTT1 és NTT2 intézkedés), amely a TT Bank kockázattal súlyozott eszközeinek több mint 70 %-át és a New TT Bank kockázattal súlyozott eszközeinek több mint 90 %-át jelenti. Továbbá a Bizottság megállapította, hogy a TT Bank (amely az a jogi személy, amely korábban azokat a tevékenységeket végezte, amelyeket a New TT Bank befogadott) korábban támogatást kapott a görög banktámogatási program alapján (129). A TT Bank elsőbbségi részvények formájában kapott egy első, 224,96 millió EUR-s tőkeinjekciót (TT intézkedés), amely akkori kockázattal súlyozott eszközei 2,9 %-ának felelt meg. Továbbá a T Bank szanálásakor a T Bank TT Bankhoz átvitt tevékenységei kaptak egy körülbelül 678 millió EUR-s szanálási támogatást (T. intézkedés), amely a fúzió hivatkozási napján (2011. március 31.) a T Bank kockázattal súlyozott eszközei 37,7 %-ának felelt meg. Az ellentételezés hiányával kombinálva az ilyen támogatási összegek mélyre ható szerkezetátalakítást tesznek szükségessé.

(261) Másrészt a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (104) preambulumbekezdésében a Bizottság rámutatott azokra a körülményekre, amelyek között a támogatást megadták. Pontosabban úgy tűnik, hogy az utóbbi években a TT Bank által elszenvedett veszteségek jelentős része nem kockázatvállalással járó tevékenységekből, hanem GGB-k tartásából ered. A Bizottság azt is megállapította, hogy a háztartásoknak és a vállalatoknak nyújtott hitelek magas hitelezési veszteségei főként a kivételesen mély és hosszan tartó recesszióból, nem pedig kockázatos hitelezésből erednek. Ezért úgy tűnik, a támogatás kevés versenytorzulást idéz elő. Ugyanakkor a Bizottság megállapította, hogy - méretéhez képest - a TT Bank sokkal több GGB-t tartott, mint más görögországi bankok; ez egy olyan tényező, amely némi nem helyénvaló kockázatvállalást tükröz.

(262) Amint már megállapításra került, a New TT Bank megszűnik önálló, politikáját egyedi alapon meghatározó versenyzőként létezni. A Bank szerkezetátalakítási terve a New TT Bank teljes integrációjának feltételezésén alapul, még akkor is, ha a Bank továbbra is használni fogja a "Hellenic Postbank" márkanevet néhány fiókja és terméke esetében.

(263) Ami a piacot illeti, ahol a New TT Bank működött, a New TT eljárás megindításáról szóló határozat (106) preambulumbekezdésében a Bizottság rámutatott, hogy a TT Bank közepes méretű bank volt Görögországban (körülbelül 6 %-os részesedés a betéteket tekintve), és a TT Bank New TT Bankba átvitt eszközei és forrásai viszonylag kicsik voltak a görög bankrendszer méretéhez képest. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kivételesen nagy támogatási összeg ellenére a New TT Banknak nyújtott támogatással okozott versenytorzulásokat meglehetősen korlátozottnak lehet tekinteni.

(264) A "Hellenic Postbank" nevet viselő fiókhálózat 196 fiókjának mintegy 50 fiókkal (130) történő csökkentése szintén megerősíti a (263) preambulumbekezdésben szereplő értékelést, hogy a New TT Banknak nyújtott támogatással okozott versenytorzulásokat meglehetősen korlátozottnak lehet tekinteni.

(265) Ráadásul a New TT Bank tevékenységeit nyílt és megkülönböztetéstől mentes aukción kínálták fel a versenytársaknak.

(266) Az NTT1 és NTT2 támogatási intézkedések jelentős részére az állam javára történt adósságelengedés miatt volt szükség (a PSI program formájában), valamint a módfelett hosszú recesszió miatt, nem pedig helytelen hitelezési gyakorlatok következményeként. Ezenkívül a New TT Bank tevékenységeinek mérete kicsi volt, az eladási eljárás nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes volt, és a New TT Bank nem fog önálló versenyzőként létezni. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a támogatás nagy összege és a nyújtott állami támogatás megfelelő ellentételezésének hiánya ellenére nincs indokolatlan versenytorzulás.

6.2.4.5. A T., TT, NTT1 és NTT2 támogatási intézkedéseknek a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel való összeegyeztethetőségére vonatkozó következtetés

(267) A Bizottság megállapítja, hogy a New TT Bank eladása a Banknak és az ezzel kapcsolatos szerkezetátalakítás biztosítja a New TT Bank hosszú távú életképességét, a támogatás szükséges minimumra korlátozását és az indokolatlan versenytorzulások kiküszöbölését.

(268) A 8. táblázatban felsorolt minden támogatási intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

7. A BANKNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

7.1. A TÁMOGATÁS MEGLÉTE ÉS ÖSSZEGE

(269) A Bizottságnak a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében kell megállapítania az állami támogatás meglétét.

7.1.1. Támogatás megléte a görög banktámogatási program alapján hozott intézkedésekben

7.1.1.1. A garancia- és az államkötvény-kölcsönzési intézkedések szerint nyújtott állami likviditási támogatás (L1 intézkedés)

(270) A Bizottság a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozatokban (131) már megállapította, hogy a program alapján nyújtott likviditási támogatás állami támogatásnak minősül. 2011. április 15-én a garanciaállomány 13 600 millió EUR volt, és 2013. november 30 -ra elérte a 13 932 millió EUR-t. A szóban forgó program alapján nyújtott jövőbeli likviditási támogatás ugyancsak állami támogatásnak minősülne.

7.1.1.2. A feltőkésítési program szerint nyújtott állami feltőkésítés (A. intézkedés)

(271) A görög banktámogatási programról szóló 2008. november 19-i határozatban a Bizottság már megállapította, hogy a programban szereplő feltőkésítési intézkedés alapján nyújtandó feltőkésítések támogatásnak fognak minősülni. A Bank 950 millió EUR-t kapott elsőbbségi részvények formájában; ez a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek 2 %-át jelenti (132).

(272) 2010-ben Görögország több változtatást hajtott végre ezen elsőbbségi részvények technikai paramétereiben. Tekintve, hogy ha az elsőbbségi részvényeket öt éven belül nem vásárolják vissza, a változtatások a szelvénykamatláb automatikus évi 2 %-os emelésével az állam ellentételezését növelik, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a technikai paraméterek módosításai nem biztosítanak semmilyen előnyt a Banknak, és így nem tartalmaznak további állami támogatást.

7.1.2. Támogatás megléte az államilag garantált ELA-ban (L2 intézkedés)

(273) A bankokról szóló 2008. évi közlemény 51. pontjában a Bizottság tisztázta, hogy központi banki pénzeszközök pénzügyi intézmények számára történő biztosítása abban az esetben nem minősül támogatásnak, ha négy halmozott feltétel teljesül a pénzügyi intézmény fizetőképességét, a hitel biztosítékát, a pénzügyi intézménynek felszámított kamatlábat és az állami ellengarancia hiányát illetően. Mivel a Bank részére nyújtott államilag garantált ELA nem felel meg e négy halmozott feltételnek, nevezetesen, mert államilag garantált és más támogatási intézkedésekkel együtt nyújtják, ezért támogatásnak számít.

(274) Az államilag garantált ELA megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeknek. Először is az intézkedés tartalmaz egy állami garanciát a Görög Nemzeti Bank javára, ezért minden veszteséget az állam visel. Ennélfogva az intézkedésbe állami erőforrások vannak bevonva. Az ELA lehetővé teszi a bankok számára a finanszírozáshoz jutást olyankor, amikor nincs hozzáférésük a bankközi finanszírozási piachoz és a rendes eurorendszeri refinanszírozási műveletekhez. Következésképpen a Banknak nyújtott államilag garantált ELA előnyt biztosít számára. Mivel az ELA a bankszektorra korlátozódik, az intézkedés szelektív. Ezenfelül az államilag garantált ELA torzítja a versenyt, mivel lehetővé teszi a Bank számára, hogy folytassa piaci működését, továbbá elkerülje nemfizetővé válását és a piacról való kényszerű kilépését. Tekintettel arra, hogy a Bank más tagállamokban is aktív, és más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek lehetnek a görögországi működésben, a Banknak biztosított előny érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(275) Az államilag garantált ELA (L2 intézkedés) állami támogatásnak minősül. Az államilag garantált ELA idővel változott. 2012. december 31-én mintegy 12 milliárd EUR-t tett ki.

7.1.3. Támogatás megléte a HFSF révén nyújtott intézkedésekben

7.1.3.1. Első áthidaló feltőkésítés (B1 intézkedés)

(276) Az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat 5.1. szakaszában a Bizottság már megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés állami támogatás. A kapott tőke összege 3 970 millió EUR volt.

7.1.3.2. Második áthidaló feltőkésítés (B2 intézkedés)

(277) A B2 intézkedést a HFSF forrásaival hajtották végre, amelyek - az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (47) preambulumbekezdésében található magyarázat szerint - állami forrásokat tartalmaznak.

(278) Ami az előny létezését illeti, a B2 intézkedés olyan szintre növelte a Bank tőkemegfelelési mutatóját, amely lehetővé tette számára piaci működésének folytatását és az eurorendszeri finanszírozáshoz való hozzáférést. Továbbá a B2 intézkedés ellentételezése az EFSF kötvények felhalmozódott kamataiból és egy további 1 %-os díjból áll. Mivel ez az ellentételezés nyilvánvalóan alacsonyabb mint a hasonló tőkeinstrumentumok ellentételezése a piacon, a Bank ilyen feltételekkel a piacon biztosan nem lett volna képes e tőkebevonásra. Ezért a B2 intézkedés állami forrásokból nyújtott előnyt a Bank számára. Mivel az intézkedést csak a Bank számára tették elérhetővé, ezért szelektív jellegű volt.

(279) A B2 intézkedés eredményeképpen a Bank helyzete megerősödött, hiszen a Bankot ellátták a tőkekövetelményeknek való folyamatos megfeleléshez szükséges pénzügyi forrásokkal, ami versenytorzulásokhoz vezetett. Mivel a Bank aktív más európai bankpiacokon, és mivel más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban, nevezetesen a biztosítási piacon, valószínűleg a B2 intézkedés is érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(280) A Bizottság megítélése szerint a B2 intézkedés állami támogatás. Nemzeti hatóságok általi támogatásként jelentették be. A kapott tőke összege 1 341 millió EUR volt.

7.1.3.3. Kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3 intézkedés)

(281) A B3 intézkedéssel a HFSF elkötelezte magát a kiegészítő tőke biztosítása mellett, amely ahhoz szükséges, hogy befejezzék a Bank feltőkésítését a Görög Nemzeti Bank által a 2012-es stresszteszt keretében kért összegig. A HFSF az államtól kapja a forrásait. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a nyilatkozat állami forrásokra vállal kötelezettséget. Jogszabályok pontosan meghatározzák és korlátozzák a körülményeket, amelyek között a HFSF támogatást nyújthat pénzügyi intézményeknek. Eszerint a szóban forgó állami források felhasználása az államnak tulajdonítható. A HFSF elkötelezte magát, hogy legfeljebb 528 millió EUR kiegészítő tőkét biztosít.

(282) A kötelezettségvállalási nyilatkozat előnyt biztosított a Banknak, mert megnyugtatta a betéteseket, hogy a Bank képes lesz az előírt teljes tőkebevonásra, vagyis a HFSF biztosítja a tőkét, ha azt a Bank netán nem tudná a piacról beszerezni. E kötelezettségvállalás elősegíti a magántőke-bevonást is a piacról, mivel a befektetőket megnyugtatja, hogy amennyiben a Bank a tőke egy részét nem tudja a piacon megszerezni, a HFSF majd szolgáltatja azt. Egyetlen magánbefektető sem lett volna hajlandó elkötelezni magát a feltőkésítés feltételeinek ismertté válása előtt, és akkoriban a Banknak nem volt hozzáférése a tőkepiachoz.

(283) Mivel a Bank aktív más európai bankpiacokon, és mivel más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban, nevezetesen a biztosítási piacon, valószínűleg a B3 intézkedés is érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzítja a versenyt.

(284) Ezért a B3 intézkedés támogatásnak minősül, és a görög hatóságok állami támogatásként jelentették be 2012. december 27-én.

7.1.3.4. A 2013. tavaszi feltőkésítés (B4 intézkedés)

(285) A 2013. tavaszi feltőkésítés (B4 intézkedés) az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) és a kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3 intézkedés) átalakítása egy 5 839 millió EUR-s állandó feltőkésítéssé rendes részvények formájában. Mivel a B4 intézkedés már megadott támogatás átváltása, még mindig vannak benne állami források, de nem növeli a támogatás névleges összegét. Ugyanakkor növeli a Bank előnyét (és ezért a versenytorzulást), mivel ez állandó feltőkésítés, nem pedig átmeneti feltőkésítés mint a B1 és B2 intézkedés esetén. A B3 intézkedéshez viszonyítva, amely csak egy kötelezettségvállalás, nem pedig tényleges feltőkésítés, a B4 intézkedés javította a Bank tőkemegfelelését, ezért előnyösebb.

(286) A Bizottság megállapítja, hogy ilyen támogatást nem nyújtottak minden Görögországban működő banknak. Ami a versenytorzulásokat és a kereskedelemre gyakorolt hatást illeti, a Bizottság megállapítja például, hogy a támogatás lehetővé tette a Bank számára tevékenységei gyakorlását más tagállamokban, úgymint Romániában és Bulgáriában. A Bank felszámolása külföldi tevékenységeinek megszüntetéséhez vezetett volna ezen tevékenységek felszámolása vagy a vállalkozások eladása útján. Emellett a Bank görögországi biztosítási tevékenységei versenyeznek más tagállamok biztosítótársaságai leányvállalatainak tevékenységeivel. Ezért az intézkedés torzítja a versenyt, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Így a B4 intézkedés állami támogatásnak minősül.

7.1.3.5. A B1, B2, B3 és B4 intézkedésekre vonatkozó következtetés

(287) A B1, B2, B3 és B4 intézkedések állami támogatást jelentenek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. A B1, B2, B3 és B4 intézkedések 5 839 millió EUR állami támogatást tartalmaztak, és ennyi volt a HFSF által a Banknak ténylegesen kifizetett állami támogatás összege is.

(288) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja azt jelzi, hogy a támogatás abszolút összege mellett a Bizottságnak figyelembe kell vennie "a bank kockázattal súlyozott eszközeire vonatkozó" támogatást is. A B1, B2, B3 és B4 intézkedésekre egy egyéves időszak folyamán került sor, 2012 áprilisától 2013 májusáig. Ebben az időszakban megváltoztak a Bank kockázattal súlyozott eszközei. Ezért felmerül a kérdés, hogy a kockázattal súlyozott eszközök melyik szintjét kellene használni, azt, amelyik az időszak elején létezett, vagy azt, amelyik az időszak végén. A B1, B2, B3 és B4 intézkedések célja a Görög Nemzeti Bank által 2012 márciusában azonosított tőkeszükséglet fedezése (a 2012-es stresszteszt). Más szóval, a szóban forgó intézkedések által fedezett tőkeszükséglet 2012 márciusában már létezett. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a B1, B2, B3 és B4 intézkedésekbe foglalt támogatási összeget a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközeihez kellene viszonyítani. Emlékezni kell arra is, hogy a Görög Nemzeti Bank 2012 márciusa után és a 2013. tavaszi feltőkésítésig nem vette figyelembe a görög bankok általi kivásárlásokat tőkeszükségletük - felfelé vagy lefelé történő - kiigazítása érdekében. Ez a tényező is igazolja, hogy a B1, B2, B3 és B4 intézkedések a Bank kerületével kapcsolatos támogatási intézkedések voltak a 2012. március 31-i állapota szerint.

(289) Az első és második áthidaló feltőkésítés a kötelezettségvállalási nyilatkozattal együtt 5 839 millió EUR-t tett ki. Ez az összeg a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközei 13,8 %-ának felel meg.

7.1.3.6. A 2014-es feltőkésítési kötelezettség (C. intézkedés)

(290) 2014. március 31-én a Bank kapott egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot a HFSF-től, amellyel a HFSF vállalta, hogy legfeljebb 2 864 millió EUR összegig részt vesz a Bank tőkeemelésében (C. intézkedés). A (277) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt ez az intézkedés állami források igénybe vételét tartalmazza. Ez az intézkedés előnyt jelent a Bank számára, mert biztosítja a Bank részére, hogy megtalálja a tőkét, amelyre szüksége van, ami megnyugtatja a betéteseket, és elősegíti a magánbefektetőktől való tőkeszerzést.

(291) Ha magánbefektetők nem jegyzik a tőkeemelés teljes összegét, akkor a HFSF-nek kell ténylegesen tőkét injekcióznia a Bankba a kötelezettségvállalási nyilatkozatot alkalmazva. A kötelezettségvállalási nyilatkozathoz képest egy ilyen tőkeinjekció nagyobb előnyt jelentene a Bank számára. Egy egyszerű kötelezettségvállalási nyilatkozattal szemben a tényleges tőkeinjekció növeli a Bank tőkemegfelelését.

(292) Se a kötelezettségvállalási nyilatkozat, se a tényleges tőkeinjekció formájában történő lehetséges végrehajtása nem felel meg a piacgazdasági befektető elvének. Még akkor is, ha a HFSF az új részvényeket ugyanazon az áron vásárolná meg, mint a magánbefektetők, a HFSF részvételének körülményei nagyban különböznek a magánbefektetőétől, aki az új részvényeket jegyezni fogja. A HFSF vállalta a teljes tőkeemelés jegyzését, ha szükséges, mielőtt bármilyen magánbefektető elkötelezte volna magát a részvényvásárlás mellett. Az új részvényeket vásárló magánbefektetők biztosak lesznek benne, hogy a Bank mindenképpen megszerzi a teljes szükséges tőkeösszeget, mivel a HFSF védőhálóként fog működni, és megvásárolja a magánbefektetők által nem jegyzett részvényeket. Másodszor, a HFSF csak akkor fog részt venni, ha nincs elegendő kereslet a magánbefektetők részéről a meghirdetett ártartomány alsó határán. A HFSF fogja biztosítani azt a tőkét, amelyet a Bank nem tud megtalálni a piacon ugyanazon a részvényenkénti áron. Következésképpen a HFSF nyújt tőkét olyan összegre, vagy olyan áron, amelyet a piac nem hajlandó megadni.

(293) Mivel csak a Banknak nyújtották, a C. intézkedés szelektív. A Bank helyzete megerősödött, hiszen a Bankot ellátták a Görög Nemzeti Bank által megszabott szavatolótőke-követelményeknek való folyamatos megfeleléshez szükséges pénzügyi forrásokkal. Ez olyan előnyt jelent, amely torzítja a versenyt. Mivel a Bank aktív más európai bankpiacokon, és mivel más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban, nevezetesen a biztosítási piacon, valószínűleg a C. intézkedés is érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(294) A 2014-es feltőkésítési kötelezettségvállalás állami támogatást jelent a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ebben az intézkedésben a támogatás összege 2 864 millió EUR, amely a Bank 2013. december 31-i kockázattal súlyozott eszközei 7,5 %-ának felel meg (133).

(295) Ha a HFSF e kötelezettséget teljesítve további tőkét injekcióz a Bankba, ezzel növeli a Banknak biztosított előnyt és a versenytorzulást, de nem növeli a támogatás névleges összegét (134).

7.1.4. A kapott támogatás meglétére és teljes összegére vonatkozó következtetés

(296) Az A., B1, B2, B3, B4 és C. intézkedések állami támogatást jelentenek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. 11. táblázat A Bank által kapott összes támogatás áttekintése

7.2. AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK JOGALAPJA

(297) A (200) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie a támogatási intézkedések értékelése jogalapjának (135).

(298) A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(299) Feltőkésítési intézkedésekre vonatkozó iránymutatás a feltőkésítésről szóló közleményben és a 2011-es meghosszabbítási közleményben található.

(300) A szerkezetátalakításról szóló közlemény meghatározza a Bizottság által elfogadott megközelítést a szerkezetátalakítási tervek értékelésére vonatkozóan, különösen az életképesség helyreállításának, a kedvezményezett megfelelő hozzájárulása biztosításának és a versenytorzulások korlátozásának szükségességét illetően.

(301) Ezt a keretet egészítette ki a 2013-as bankokról szóló közlemény, amely a 2013. augusztus 1. után bejelentett támogatási intézkedésekre vonatkozik.

7.2.1. A Banknak nyújtott likviditási támogatás összeegyeztethetőségi értékelésének jogalapja (L1 intézkedés)

(302) A Bank által már megkapott likviditási támogatás végleges jóváhagyásra került azon egymást követő határozatok révén, amelyek engedélyezték a görög banktámogatási program, valamint annak módosításai és hosszabbításai szerinti intézkedéseket (136). A Banknak nyújtott minden jövőbeli likviditási támogatást a Bizottság által rendben jóváhagyott rendszer szerint kell megadni. Az ilyen támogatás feltételeit engedélyeznie kell a Bizottságnak, mielőtt megadják, ezért további értékelésére e határozatban nincs szükség.

7.2.2. Az elsőbbségi részvények összeegyeztethetőségi értékelésének jogalapja (A. intézkedés)

(303) Az elsőbbségi részvények formájában 2009-ben folyósított feltőkésítés (A. intézkedés) a 2008-ban a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerinti görög banktámogatási program részeként jóváhagyott feltőkésítési intézkedés alapján került megadásra. Ezért nem kell ismételten értékelni a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerint, hanem csak a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján kell értékelni.

7.2.3. Az államilag garantált ELA összeegyeztethetőségi értékelésének jogalapja (L2 intézkedés)

(304) Az államilag garantált ELA (L2 intézkedés) összeegyeztethetőségét először a bankokról szóló 2008. évi közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. Minden 2013. augusztus 1. után nyújtott államilag garantált ELA-ra a bankokról szóló 2013. évi közlemény vonatkozik.

7.2.4. A HFSF feltőkésítések összeegyeztethetőségi értékelésének jogalapja (B1, B2, B3 és B4 intézkedés)

(305) A HFSF feltőkésítések (B1, B2, B3 és B4 intézkedés) összeegyeztethetőségét, különösen az ellentételezést illetően, először a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. Az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki a B1 intézkedés fent említett közleményekkel való összeegyeztethetőségét illetően. Mivel ezeket 2013. augusztus 1. előtt hajtották végre, ezek az intézkedések nem tartoznak a bankokról szóló 2013. évi közlemény hatálya alá. A HFSF feltőkésítések (B1, B2, B3 és B4 intézkedés) összeegyeztethetőségét a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján is értékelni kell.

7.2.5. A 2014-es feltőkésítési kötelezettségvállalás összeegyeztethetőségi értékelésének jogalapja (C. intézkedés)

(306) A 2014-es feltőkésítési kötelezettségvállalás (C. intézkedés) összeegyeztethetőségét a bankokról szóló 2013. évi közlemény alapján kell értékelni, amely új követelményeket határoz meg az alárendelt hitelezők hozzájárulását és a vezetők javadalmazását illetően, továbbá a feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján. A C. intézkedés összeegyeztethetőségét a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján is értékelni kell.

7.3. AZ L2 INTÉZKEDÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI KÖZLEMÉNNYEL, A 2011. ÉVI MEGHOSSZABBÍTÁSI KÖZLEMÉNNYEL ÉS A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI KÖZLEMÉNNYEL

(307) Ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak: megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(308) Mivel a görög bankokat kizárták a bankközi piacokról, és teljesen a központi banki finanszírozástól váltak függővé, amint azt a (32) preambulumbekezdés is jelzi, és mivel a Bank nem tudott elegendő összegű pénzt kölcsönvenni rendes refinanszírozási műveleteken keresztül, a Banknak államilag garantált ELA-ra volt szüksége az elegendő likviditás megszerzéséhez, ezzel megelőzve fizetésképtelenné válását. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az L2 intézkedés megfelelő mechanizmus egy komoly zavar orvoslására, amelyet a Bank fizetésképtelensége okozott volna.

(309) Mivel az államilag garantált ELA viszonylag magas finanszírozási költséggel jár a Bank részére, a Bank számára elegendő ösztönzés, hogy elkerülje az ezen finanszírozási forrásra való támaszkodást tevékenységei fejlesztése számára. A Banknak [...] bázisponttal magasabb kamatlábat kellett fizetnie, mint a rendes eurorendszeri refinanszírozási műveleteknél. Ráadásul a Banknak [...] bázispontnyi garanciadíjat is kellett fizetnie az államnak. Mindezek eredményeképpen az államilag garantált ELA teljes költsége a Bank számára sokkal magasabb, mint az EKB-s refinanszírozás normál költségei. Nevezetesen, az előbbi és az utóbbi közötti különbség magasabb, mint a 2011. évi meghosszabbítási közlemény által megkövetelt garanciadíj szintje. Következésképpen az állam által felszámított teljes ellentételezés elégségesnek tekinthető. Ami az államilag garantált ELA összegét illeti, azt a Görög Nemzeti Bank és az EKB rendszeresen felülvizsgálja a Bank tényleges szükségletei alapján. Szorosan nyomon követik a felhasználását, és biztosítják a szükséges minimumra korlátozását. Így az L2 intézkedés nem biztosít a Banknak olyan likviditási többletet, amelyet versenyt torzító tevékenységek finanszírozására lehetne felhasználni. A szükséges minimális összegre van korlátozva.

(310) Az államilag garantált ELA felhasználásának ilyen alapos vizsgálata és rendszeres ellenőrzése, hogy felhasználása a minimálisra korlátozódjon, e likviditás arányosságát és azt is biztosítja, hogy ne vezessen indokolatlan versenytorzuláshoz. A Bizottság azt is megállapítja, hogy - a 7.6. szakaszban elemzettek szerint - Görögország elkötelezte magát számos, a negatív továbbgyűrűző hatások csökkentését célzó intézkedés mellett, ami szintén biztosítja, hogy a likviditási támogatástól való függés a lehető leghamarabb megszűnjön, és az ilyen támogatás arányos legyen.

(311) Ezért az L2 intézkedés megfelel a bankokról szóló 2008. évi közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek. Mivel a bankokról szóló 2013. évi közlemény nem vezetett be további követelményeket a garanciákra vonatkozóan, az L2 intézkedés a bankokról szóló 2013. évi közleménynek is megfelel.

7.4. A B1, B2, B3 ÉS B4 INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI KÖZLEMÉNNYEL, A FELTŐKÉSÍTÉSRŐL SZÓLÓ KÖZLEMÉNNYEL ÉS A 2011. ÉVI MEGHOSSZABBÍTÁSI KÖZLEMÉNNYEL

(312) A (201) preambulumbekezdésben jelzettek szerint ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak (137): megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(313) A feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

7.4.1. Az intézkedések megfelelősége

(314) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a HFSF feltőkésítések (B1, B2, B3 és B4 intézkedés) megfelelnek, mert megakadályozzák a Bank csődjét. Ezek nélkül nem tudta volna folytatni tevékenységeit, mivel 2012 végén a Banknak negatív volt a tőkéje (138).

(315) Ezzel kapcsolatban az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a Bank az egyik legnagyobb bankintézmény Görögországban, mind a hitelezést, mind a betétgyűjtést illetően. Mint olyan, a Bank rendszerkockázati szempontból fontos bank Görögország számára. Következésképpen a Bank fizetésképtelensége súlyos zavart okozott volna a görög gazdaságban. Az akkori körülmények között a pénzügyi intézményeknek Görögországban nehézségeik voltak a finanszírozáshoz jutással. A finanszírozás hiánya korlátozta azon képességüket, hogy hitelt nyújtsanak a görög gazdaságnak. Ebben az összefüggésben a gazdaság zavarát súlyosbította volna a Bank fizetésképtelensége. Ráadásul a B1, B2, B3 és B4 intézkedésekre főként a PSI program miatt - amely egy rendkívül különleges és előre nem látható esemény volt - került sor, nem pedig rossz gazdálkodás vagy a Bank túlzott kockázatvállalása miatt. Ily módon az intézkedések elsősorban a PSI program eredményeivel foglalkoznak, és hozzájárulnak a pénzügyi stabilitás fenntartásához Görögországban.

(316) Az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy minden lehetséges lépést azonnal megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben ismét támogatásra legyen szüksége. Amint azt e határozat (130)-(132) preambulumbekezdései jelzik, Görögország kötelezettséget vállalt számos, a Bank vállalatirányításával és üzleti műveleteivel kapcsolatos intézkedés végrehajtására. Amint azt a (102)-(104) és a (111) preambulumbekezdés leírja, a Bank átfogó szerkezetátalakítást is végrehajtott a tevékenységeiben, sok, már megvalósított költségcsökkentéssel és elidegenítéssel. Mindez eloszlatta a Bizottság kétségeit.

(317) Az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy voltak-e elegendő biztosítékok arra az esetre, ha a Bank állami ellenőrzés alá kerül, vagy arra az esetre, ha magánbefektetők megtartják az ellenőrzést, miközben a tulajdon többsége az államnál van. A Bizottság megállapítja, hogy a (131) és (132) preambulumbekezdésben leírt kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank hitelműveleteit kereskedelmi alapon fogják végezni, és a napi üzletmenet védve lesz az állami beavatkozástól. A HFSF és a Bank megállapodása szerinti kapcsolati keretrendszer azt is biztosítja, hogy a fő részvényes állam érdekei védve legyenek a Bank vezetésének túlzott kockázatvállalásától.

(318) Így a B1, B2, B3 és B4 intézkedések biztosítják a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Jelentős intézkedések történtek a jövőbeli veszteségek minimalizálása és annak biztosítása érdekében, hogy a Bank tevékenységeit nem megfelelő irányítás ne veszélyeztesse. Ennek alapján a Bizottság úgy találja, hogy a B1, B2, B3 és B4 intézkedések megfelelőek.

7.4.2. Szükségesség - a támogatás minimálisra korlátozása

(319) A 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedésnek - összegét és formáját tekintve - szükségesnek kell lennie a cél eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(320) A tőketámogatás összegét a Görög Nemzeti Bank egy stresszteszt keretében számította ki, biztosítandó, hogy az elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőke egy bizonyos szint felett maradjon a 2012-2014-es időszakban, amint azt a 3. táblázat tükrözi. Így nem látja el a Bankot fölös tőkével. Amint azt a (316) preambulumbekezdés kifejti, intézkedések történtek azon kockázat csökkentése érdekében, hogy a Banknak esetleg további támogatásra lesz szüksége a jövőben.

(321) Ami az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) ellentételezését illeti, a Bizottság emlékeztet arra, hogy azokat 2012 májusában és 2012 decemberében ítélték oda, és kifizetésük természetben történt, EFSF kötvények formájában. A szóban forgó EFSF kötvények kiadásának napjától a 2013. tavaszi feltőkésítés napjáig a HFSF ellentételezésként az EFSF kötvények felhalmozódott kamatát plusz 1 % díjat kapott (139). Amint az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat hangsúlyozza, ez az ellentételezés alacsonyabb, mint a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott 7 % és 9 % közötti tartomány. Ugyanakkor az alacsony ellentételezés időszaka egy évre korlátozódott a B1 intézkedésre vonatkozóan és öt hónapra a B2 intézkedést illetően (vagyis az áthidaló feltőkésítés szabályos feltőkésítéssé alakításáig rendes részvények formájában, nevezetesen a B4 intézkedésig). Míg az első és a második áthidaló feltőkésítés nem idézte elő a meglévő részvényesek felhígítását, a 2013. tavaszi feltőkésítés (amely az első és második áthidaló feltőkésítés átalakítása volt) erősen felhígította a részvényeseket, mivel részesedésük a Bank részvénytőkéjében 1,4 %-ra esett. Ekkor megszűnt az az abnormális helyzet, amely az első áthidaló feltőkésítés napjától állt fenn. Így az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak.

(322) Továbbá, tekintettel a Bank nehézségeinek nem tipikus forrására, amikor is a veszteségek elsősorban az állam javára szóló adósságelengedésből (a PSI program és az adósság-visszavásárlás, amelyek jelentős előnyt - vagyis adósságcsökkentést - biztosítanak az állam számára), továbbá a belső piac elhúzódó recessziójának következményeiből erednek, a Bizottság el tud fogadni egy ilyen átmeneti eltérést a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott mérvadó ellentételezési követelményektől (140).

(323) A B3 intézkedés egy tőkével való ellátásról szóló kötelezettségvállalás volt. Ez a 2012 decemberében vállalt kötelezettség mindössze öt hónappal később egy tényleges tőkeinjekció formájában teljesült 2013 májusában és júniusában. Emiatt és a (322) preambulumbekezdésben meghatározott okok miatt elfogadható, hogy erre a kötelezettségvállalásra semmilyen ellentételezést nem fizettek.

(324) Ami a B4 intézkedést illeti, a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 8. pontja szerint a tőkeinjekciókat a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest elegendő engedménnyel kellene jegyezni, hogy az állam számára kielégítő ellentételezés ésszerű biztosítékát adják. Miközben ez a feltőkésítés nem biztosított jelentős engedményt a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest, valójában lehetetlen volt jelentős engedményt elérni az elméleti előjog nélküli árból (141). A 2013. tavaszi feltőkésítést megelőzően a Bank tőkéje negatív volt, és részvényeinek összértéke csak néhány száz millió eurót tett ki. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, a meglévő részvényeseket teljesen törölni kellett-e volna. A Bizottság megállapítja, hogy a kibocsátási árfolyam 50 %-os engedménnyel volt megállapítva a kibocsátási árfolyam meghatározását megelőző ötven nap átlagos piaci árához képest. A Bizottság azt is megállapítja, hogy nagy volt a már meglévő részvényesek felhígítása, mivel e feltőkésítés után a Bank részvényállományának csak 1,4 %-át birtokolták. Ezért a piaci árhoz képest további engedmény alkalmazásának csak elhanyagolható hatása lett volna a HFSF ellentételezésére. Tekintettel a görög bankok (322) preambulumbekezdésben elmagyarázott sajátos helyzetére, valamint a tényre, hogy a támogatási igény az állam javára történt adósságelengedésből ered, a Bizottság kellően alacsonynak ítéli a kibocsátási árfolyamot.

(325) Következésképpen a B1, B2, B3 és B4 intézkedések mind összegüket, mind formájukat illetően szükségesek mint megmentési támogatás.

7.4.3. Arányosság - a negatív továbbgyűrűző hatásokat korlátozó intézkedések

(326) A Bank igen nagy összegű állami támogatást kapott. Így ez a helyzet jelentős versenytorzulásokhoz vezethet. Ugyanakkor Görögország elkötelezte magát számos, a negatív továbbgyűrűző hatások csökkentését célzó intézkedés végrehajtása mellett. Nevezetesen, a kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank műveletei továbbra is üzleti alapon folytatódjanak, a (131) és (132) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint. Görögország egy felvásárlási tilalom mellett is elkötelezte magát, valamint számos külföldi érdekeltség és görögországi nem banki tevékenység elidegenítése mellett, a (133) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint. A versenytorzulások korlátainak további értékelését a 7.6. szakasz tartalmazza.

(327) A Bankban egy ellenőrző megbízottat is kineveztek, hogy nyomon kövesse a vállalatirányítással és üzleti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Ezzel elkerülnek bármilyen káros változást a Bank kereskedelmi gyakorlatában, és így csökkentik a lehetséges negatív továbbgyűrűző hatásokat.

(328) Végül, 2014. április 16-án egy új, átfogó szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be a Bizottságnak. Ezt a szerkezetátalakítási tervet a 7.6. szakasz értékeli.

(329) Összefoglalva, az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak. A bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjának figyelembevételével a B1, B2, B3 és B4 intézkedések arányosak.

7.4.4. A HFSF feltőkésítéseknek a bankokról szóló 2008. évi közleménynek, a feltőkésítésről szóló közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek való megfelelésére vonatkozó következtetés

(330) Így a Bizottság megállapítja, hogy a HFSF feltőkésítések (a B1, B2, B3 és B4 intézkedés) megfelelő, szükséges és arányos, figyelemmel a bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjára, a feltőkésítésről szóló közleményre és a 2011. évi meghosszabbítási közleményre.

7.5. A NEW TT BANK ÉS A NEA PROTON BANK BANK ÁLTALI MEGVÁSÁRLÁSÁNAK MEGFELELÉSE A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNYNEK

(331) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. és 40. pontja kifejti, hogy vállalkozások támogatott bankok általi kivásárlásai általában ellentétesek a szerkezetátalakítási költségek és a versenytorzulások korlátozására irányuló kötelezettségekkel. Ezenkívül veszélyeztethetik vagy bonyolíthatják az életképesség helyreállítását. Ezért a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Bank által megvalósított tulajdonszerzések összeegyeztethetőek-e a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel.

7.5.1. A New TT Bank megvásárlásának összhangja a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel

7.5.1.1. A New TT Bank megvásárlásának hatása a Bank hosszú távú életképességére

(332) Ami a működés jövedelmezőségét illeti, a Bank tulajdonszerzései elő fogják segíteni a hosszú távú életképesség helyreállítását, mivel két bank egyesítése ugyanazon a földrajzi piacon lehetőséget ad értelmes szinergiák megvalósítására, például létszámcsökkentés, fiókbezárások és csökkentett általános költségek formájában. A Bank ügyfeleket és betéteseket szerez, miközben jelentősen csökkenti az értékesítési költségeket. A központ funkcióinak ésszerűsítése mellett be fogja zárni a "T-Bank" márkanevű fiókok többségét és néhány "Hellenic Postbank" márkanevű fiókot.

(333) Ami a likviditási helyzetet illeti, a tranzakciónak a Bank hitel/betét mutatójára is kedvező hatása van, lecsökkentve azt egy túlzott szintről, mivel a New TT Banknak sokkal több betétje volt, mint hitele. Nevezetesen, a HFSF-nek szóló 2013. július 8-i levelében a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Bank a tranzakciót megelőző két évben nagy nyomás alatt volt. A Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Bank piaci részesedéseket veszített Görögországban, és jelentősen támaszkodott eurorendszeri finanszírozásra és rendkívüli likviditási segítségnyújtásra. Levelében a Görög Nemzeti Bank hivatkozott a hatalmas finanszírozási résre, a 132 %-os konszolidált hitel/betét mutatóra és a Bank megítélésének romlására az ügyfelek körében. Ebben a levélben a Görög Nemzeti Bank jelezte, hogy a New TT Bank megszerzése a Bank által "[a Bank] betéteinek jelentős növekedéséhez vezet, javítva ezzel teljes finanszírozási profilját, a betétesek általi megítélését és azt a képességét, hogy új betéteket vonzzon a jelenleginél vonzóbb feltételek mellett".

(334) Ezért a felvásárlás hozzájárul a Bank likviditási helyzetének javításához, ami elengedhetetlen a hosszú távú életképesség helyreállításához. Szolgálatai által a HFSF-nek küldött 2013. július 8-i levelében a Bizottság elismerte a felvásárlás pozitív hatását. Abban a levélben a Bizottság jelezte, hogy a Bank szerkezetátalakítási tervének tervezete, amelyet Görögország a New TT Bank megszerzését megelőzően nyújtott be, nem felelt meg a hosszú távú életképesség helyreállítása követelményének a Bank szerkezetátalakítási időszak végi mérlegének sebezhetősége miatt. Ugyanezen levélben a Bizottság jelezte, hogy "a betétekben gazdag [New TT Bank] megszerzése kulcsfontosságú hozzájárulás lesz [a Bank] mérlegének javításához és így hosszú távú életképessége helyreállításához". Ez az értékelés indokolt volt, tekintettel az ilyen kivásárlásnak a Bank likviditási helyzetére gyakorolt hatására. "2012. év végi adatok alapján a felvásárlás hatására a hitel/betét arány azonnal 155 %-ról 123 %-ra esne úgy, hogy lehetséges lenne [a Bizottság] követelményének teljesítése 2017 végén".

(335) Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felvásárlás pozitív a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából.

7.5.1.2. A felvásárlás hatása a Bank számára szükséges támogatási összegre

(336) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség.

(337) A Bank a vételárat új részvényekkel fizette, hogy a felvásárlás finanszírozása ne állami támogatáson keresztül történjen. Ennek eredményeképpen a vételár kifizetésével keletkezett tőkeszükségletet azonnal fedezte az új részvények kibocsátása, így a vételár megfizetése nem járt a Bank tőkeszükségletének nettó növekedésével. Ezenkívül a HFSF volt a New TT Bank 100 %-os tulajdonosa, ami azt jelenti, hogy a Bank által kibocsátott minden új részvényt a HFSF-nek, azaz az államnak adtak.

(338) A felvásárlás mint olyan nem idéz elő további állami támogatást, mivel a New TT Bank megfelelt a szavatolótőke-követelményeknek. Ráadásul ezen áthidaló hitelintézetet csak néhány hónappal a felvásárlása előtt hozták létre. Mivel egy bajban levő bank eszközeit valós értéken becslik és értékelik azoknak egy áthidaló hitelintézetnek való átadását megelőzően, feltételezhető, hogy a New TT Bank kölcsönportfóliója nem tartalmazott rejtett vagy tartalékolással nem kellően fedezett veszteségeket.

(339) Összefoglalva, a jelen ügy sajátos körülményei közepette a New TT Bank felvásárlása kivételesen nem sérti azt az elvet, hogy a támogatásnak a szükséges minimumnak kell lennie.

7.5.1.3. A kivásárlás versenyt torzító hatása

(340) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást nem szabad versenyző vállalkozások kivásárlása fordítani nem támogatott vállalatok hátrányára. A szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontja azt is kimondja, hogy kivásárlások akkor engedélyezhetők, ha pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy tényleges verseny biztosításához szükséges konszolidációs folyamat részei, hogy a kivásárlási eljárásnak tisztességesnek kell lennie, és a kivásárlásnak biztosítania kell a tényleges verseny feltételeit a vonatkozó piacon.

(341) A New TT Bank önmagában nem volt életképes bank. Ennek a banknak a konszolidációját a 2013. május 15-i MEFP alapján kérték. Ezért a tranzakció minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(342) Egyetlen nem támogatott ajánlattevő se nyújtott be érvényes ajánlatot a New TT Bank megvásárlására, és az eladási eljárás nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes volt. Ezért a Bank nem szorított ki nem támogatott ajánlattevőt. Mivel a kivásárlást engedélyezte a Görög Versenyhatóság (142), a Bizottság feltételezi, hogy az eladási folyamat kimenetele biztosítja a tényleges verseny feltételeit Görögországban.

(343) Mindezt figyelembe véve levonható a következtetés, hogy a New TT Bank megszerzése összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közlemény 4. szakaszával.

7.5.1.4. A New TT Bank kivásárlására vonatkozó következtetés

(344) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy figyelemmel a görög bankok egyedi helyzetére (143) és a New TT Bank kivásárlásának sajátosságaira, a kivásárlás összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

7.5.2. A Nea Proton Bank megvásárlásának összhangja a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel

7.5.2.1. A Nea Proton Bank megvásárlásának hatása a Bank hosszú távú életképességére

(345) Ami a működés jövedelmezőségét illeti, a Nea Proton Bank megszerzésének elő kellene segítenie a Bank hosszú távú életképesség helyreállítását, mivel két vállalat egyesítése ugyanazon a földrajzi piacon lehetőséget ad értelmes szinergiák megvalósítására, például létszámcsökkentés, fiókbezárások és csökkentett általános költségek formájában.

(346) A Nea Proton Bank megszerzése lehetővé teszi a Bank számára, hogy a szinergiákat a saját javára fordítsa. A Bank ügyfeleket és a betéteseket szerez, miközben bezárja a legtöbb fiókot, valamint racionalizálja az informatikai rendszert és a központ funkcióit. A tranzakció csökkentette a Bank hitel/betét mutatóját is, mivel a Nea Proton Banknak alacsonyabb volt a hitel/betét mutatója. 2013 júniusának végén a Bank nettó hitel/betét mutatója 135,79 % körül volt, míg a Nea Proton Bank nettó hitel/betét aránya mintegy 52,68 %-ot tett ki.

(347) Következésképpen a kivásárlás pozitív hatást gyakorolt a Bank életképességére.

7.5.2.2. A Nea Proton Bank megvásárlásának hatása a Bank számára szükséges támogatás összegére

(348) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre az életképesség helyreállítása érdekében van szükség.

(349) A Bank szimbolikus árat (egy eurót) fizetett a Nea Proton Bank megvásárlásáért, miközben a megszerzett gazdálkodó egység az eladás előtt megfelelő feltőkésítésben részesült. Ebbe a feltőkésítésbe beletartoztak a jövőbeli hitelveszteségek és működési veszteségek céltartalékai (144). Következésképpen egy megfelelően feltőkésített bank egy euróért történő megszerzése nem növelte a Bank tőkeszükségletét.

(350) Végeredményben a Nea Proton Bank kivásárlása nem sérti azt az elvet, hogy a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni.

7.5.2.3. A Nea Proton Bank kivásárlásának versenyt torzító hatása

(351) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást nem szabad versenyző vállalkozások kivásárlása fordítani nem támogatott vállalatok hátrányára.

(352) A Nea Proton Bank önmagában nem volt életképes bank. Ennek a banknak a konszolidációját a 2013. május 15-i MEFP alapján kérték. Ezért a kivásárlás minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(353) A Bizottság azt is megállapítja, hogy egyetlen nem támogatott ajánlattevő se nyújtott be érvényes ajánlatot a Nea Proton Bank megvásárlására, és az eladási eljárás nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes volt. Ezért a Bank nem szorított ki nem támogatott ajánlattevőt. Mivel a kivásárlást engedélyezte a Görög Versenyhatóság (145), a Bizottság feltételezi, hogy az eladási folyamat kimenetele biztosítja a tényleges verseny feltételeit Görögországban.

(354) Mindezt figyelembe véve levonható a következtetés, hogy a New Proton Bank megszerzése összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közlemény 4. szakaszával.

7.5.2.4. A Nea Proton Bank kivásárlására vonatkozó következtetés

(355) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy figyelemmel a Nea Proton Bank kivásárlásának sajátosságaira, a kivásárlás összeegyeztethető a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

7.6. AZ A., B1, B2, B3, B4 ÉS C. INTÉZKEDÉSEK MEGFELELÉSE A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNYNEK ÉS A C. INTÉZKEDÉS MEGFELELÉSE A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI KÖZLEMÉNYNEK

7.6.1. A nehézségek forrásai és a szerkezetátalakítási közlemény szerinti értékelést érintő következmények

(356) Amint a 2.1.1. és 2.1.2. szakaszokban jeleztük, a Bank nehézségei főként a görög szuverén válságból, valamint Görögország és Dél-Európa mély recessziójából adódtak. Ami az előbbi tényezőt illeti, a görög kormány elveszítette a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést, és végül tárgyalások útján egy megállapodást kellett elérnie a belföldi és nemzetközi hitelezőkkel. Ez volt a PSI program, amely az állammal szembeni követelések 53,3 %-os leértékelését eredményezte. Ezenkívül a követelések 31,5 %-át elcserélték alacsonyabb kamatozású és hosszabb futamidejű új GGB-kre. Ezeket az új GGB-ket 2012 decemberében az állam névértékük 30,2 %-a és 40,1 %-a közötti áron visszavásárolta a görög bankoktól, ami további veszteséget okozott a görög bankoknak. A PSI programnak és az adósság-visszavásárlásnak a Bank tőkehelyzetére gyakorolt hatása mellett a Bank óriási mértékű betétkiáramlásokat észlelt 2010 és 2012 közepe között annak kockázata miatt, hogy Görögország esetleg kilép az euróövezetből a fenntarthatatlan államadósság és a gazdasági válság következményeként.

(357) A B1, B2, B3 és B4 intézkedések 5 839 millió EUR-t tesznek ki, amely körülbelül azonos a PSI programot követően elkönyvelt veszteséggel (5 781 millió EUR). Ilyen esetben, és amennyiben a nehézségek elsősorban nem egy túlzottan kockázatvállaló magatartásból erednek, a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság könnyíteni fog a követelményein.

(358) A Bizottság elismeri, hogy a tőkeszükséglet egy része egy adott pénzügyi intézmény saját országa szuverén kockázatának való rendes kitettségéből adódik. Erre a tényre az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (58) és (69) preambulumbekezdése is rámutatott. Következésképpen a Banknak kevésbé van szüksége erkölcsi kockázati kérdések kezelésére a szerkezetátalakítási tervében azon más támogatott pénzügyi intézményekhez képest, amelyek túlzott kockázatokat halmoztak fel. Mivel a támogatási intézkedések kevésbé torzítóak, a versenytorzítások korlátozása érdekében tett intézkedéseket arányosan enyhíteni kell. Tekintve, hogy a PSI program és az adósság-visszavásárlás adósságelengedést jelentenek az állam javára, az állam ellentételezése a bankok feltőkésítésekor alacsonyabb lehet.

(359) Ugyanakkor, mivel a görög gazdaság 2008 óta mintegy 25 %-kal zsugorodott, jövedelmezősége helyreállítása érdekében a Banknak hozzá kell igazítania a szervezetét, költségstruktúráját és kereskedelmi hálózatát ehhez az új környezethez. Ezért, az erkölcsi kockázati probléma hiánya ellenére a Banknak a hosszú távú életképesség biztosítása érdekében át kell alakítania görögországi működésének szerkezetét.

(360) A Bizottság azt is megállapítja, hogy a Bank kitettsége a görög szuverén kockázatnak nagyobb volt, mint néhány más görögországi banké. Ezért a GGB-ken elszenvedett veszteségek (a PSI programon elszenvedett veszteségek) nem teljes mértékben tulajdoníthatóak egy pénzügyi intézmény saját országa szuverén kockázatának való rendes kitettségének.

(361) A Bank számára a veszteségek második forrását a görög háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hiteleken keletkező veszteségek jelentik. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a veszteségek oka elsősorban a GDP kivételesen erős és elhúzódó, öt év alatt körülbelül 25 %-os zsugorodása, nem pedig a Bank kockázatos hitelezési gyakorlata. Így az e veszteségek fedezésére megadott támogatás nem okoz erkölcsi kockázatot, szemben azzal az esettel, amikor támogatás óv meg egy bankot múltbeli kockázatos magatartása következményeitől. Ezért a támogatás kevésbé torzító (146).

(362) Ugyanakkor a Bank tőkeszükségletének és hitelezési veszteségeinek egy része néhány nemzetközi leányvállalattól származik (Románia, Bulgária, Lengyelország és Ukrajna). 2012-ben például a Bank veszteségeket könyvelt el Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában, miközben e leányvállalatok 1,8 milliárd EUR összegű csoporton belüli finanszírozás kedvezményezettjei voltak.

(363) A Bank tőkeszükségletének meghatározására szolgáló, 2012-ben elvégzett stressztesztek szintén azt jelezték, hogy a tőkeszükséglet egy része a külföldi kölcsönökön elszenvedett veszteségekből adódott. E kölcsönökön az előrejelzett hitelezési veszteségek 1 228 millió EUR-ra rúgtak az alapforgatókönyv szerint, és 1 622 millió EUR-ra a kedvezőtlen forgatókönyvben.

(364) Következésképpen a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontja a veszteségek és a keletkező támogatási szükséglet jelentős részét fedezi, ami lehetővé teszi a Bizottság számára a követelményei könnyítését. A támogatási szükséglet részben a kivételesen mély és hosszan tartó recesszió miatti görög hitelezési veszteségekből ered, nem pedig kockázatos hitelezésből. Az ilyen körülmények között odaítélt támogatás nem hoz létre erkölcsi kockázatot, ezért kevésbé torzító.

(365) Végül, a támogatási igény egy része a Bank saját kockázatvállalásából fakad, különösen külföldi leányvállalatait és magasabb GGB állományát illetően.

7.6.2. Életképesség

(366) Egy szerkezetátalakítási tervnek biztosítania kell, hogy a pénzügyi intézmény képes legyen hosszú távú életképességét helyreállítani a szerkezetátalakítási időszak végére (a szerkezetátalakításról szóló közlemény 2. szakasza). Esetünkben a szerkezetátalakítási időszak az e határozat elfogadásának napja és 2018. december 31. közötti időszakként kerül meghatározásra.

(367) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 9-11. pontjaival összhangban Görögország átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet nyújtott be, amely teljes körű tájékoztatást nyújt a Bank üzleti modelljéről. A terv azonosítja a Bank nehézségeinek okait is, valamint az életképességi problémák leküzdése érdekében meghozott minden intézkedést. Nevezetesen a szerkezetátalakítási terv leírja a Bank működési hatékonyságának megőrzése, a nem teljesítő hitelek magas szintjével, az alacsony működési hatékonysággal, sebezhető likviditási és tőkehelyzetével való megbirkózás érdekében választott stratégiát, továbbá külföldi vállalkozásait, amelyek anyavállalatukra támaszkodtak finanszírozásuk és tőkéjük érdekében.

7.6.2.1. Görögországi banki tevékenységek

(368) Ami a likviditást és a Bank eurorendszeri finanszírozásra való ráutaltságát illeti, a szerkezetátalakítási terv a görögországi mérleg korlátozott növekedését vetíti előre, miközben a betétalapnak ismét növekednie kellene. Az ELA-tól való függés, amely már lényegesen csökkent, tovább fog mérséklődni, ami szintén segíteni fogja a Bankot finanszírozási költsége csökkentésében.

(369) A (127) preambulumbekezdésben leírt hitel/betét arányra vonatkozó kötelezettség biztosítja a Bank mérlegszerkezetének fenntarthatóságát a szerkezetátalakítási időszak végére. Az értékpapírok és más, nem alapvető tevékenységek értékesítése is erősíteni fogja a Bank likviditási helyzetét, és biztosítja, hogy ne kelljen a bankközi piacoktól függenie. A Bank továbbra is feszített likviditási helyzete miatt a Bizottság el tudja fogadni a görög hatóságok kérését, hogy felhatalmazást kapjanak a Banknak történő likviditásnyújtásra a görög banktámogatási program garancia- és államkötvény-kölcsönzési intézkedései alapján.

(370) Finanszírozási költségeinek csökkentése érdekében a Bank arra is kötelezettséget vállalt, hogy tovább csökkenti a betétekre fizetett kamatokat, a (127) preambulumbekezdésben leírtak szerint. A Bizottság megállapítja, hogy a betétek költségének ilyen csökkentése kulcsfontosságú hozzájárulás lesz a Bank tartalékolás előtti jövedelmezőségének javításához.

(371) A válság kezdete óta a Bank jelentősen racionalizálta görögországi üzleti hálózatát a fiókok és az alkalmazottak számának csökkentése révén. 2013-hoz képest 2018-ra a Bank összes költsége további [...] %-kal fog csökkenni (147). E cél elérése érdekében a Bank vállalta, hogy görögországi fiókjai és alkalmazottai számát 2017. december 31-é re maximum [...]-ra/-re, illetve [...]-ra/-re csökkenti, és összes költsége Görögországban legfeljebb 800 millió EUR lesz. A szerkezetátalakítási időszak végén a várható költség/bevétel arány [...] % alatt lesz. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv megőrzi a Bank hatékonyságát az új piaci környezetben.

(372) Egy másik kulcsfontosságú terület a nem teljesítő hitelek kezelése, mivel ezek a portfólió 29,4 %-át tették ki 2013. december 31-én (148). A Bank azt tervezi, hogy egy célorientált osztályt hoz létre, amely a nem teljesítő hitelek kezelésével foglalkozna. Arra is kötelezettséget vállalt, hogy magas minőségi követelményeknek felel meg a hitelpolitikáját illetően, hogy a Bank számára a hitelezési folyamat minden fázisában maximalizálja az értéket, ahogy azt a (131) és (132) preambulumbekezdések leírják.

7.6.2.2. Vállalatirányítás

(373) Egy másik figyelmet érdemlő pont a Bank irányítása, tekintettel arra, hogy 2013. december 31-én a HFSF tulajdonában volt a Bank részvényeinek 95,23 %-a. Figyelemmel az állami tulajdonú bankok görögországi múltjára, a Bank és a HFSF egy sajátos kapcsolati keretrendszerről állapodott meg 2013-ban. E megállapodás megvédi a Bank napi üzletmenetét a fő részvényese túlzott beavatkozásától, miközben biztosítja, hogy a HFSF nyomon követhesse a szerkezetátalakítási terv megvalósulását, és megfelelő konzultációs eljárások révén megakadályozhassa, hogy a Bank vezetése túlzott kockázatokat vállaljon. A Bank arra is kötelezettséget vállalt, hogy szoros figyelemmel kíséri a kapcsolt hitelfelvevőknek való kitettségét.

(374) A 2014-ben módosított HFSF törvény úgy rendelkezik, hogy a HFSF által a 2013. tavaszi feltőkésítéskor jegyzett részvények szavazatra nem jogosítóak lesznek, ha a 2014-es tőkeemelés legalább 50 %-át magánbefektetők jegyzik. Ami a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását illeti, a Bizottság nem lenne negatív véleménnyel a magánrészvényeseknek biztosított ellenőrzést illetően, ha saját pénzükből jelentős összeget fektetnek a Bankba. A Bizottság megállapítja, hogy a HFSF szavazati jogainak korlátozása nem vonatkozik a Bank alapszabályával kapcsolatos szavazatokra, vagy lényeges vállalati eseményekre vagy más stratégiai döntésekre. A Bizottság üdvözli a tényt, hogy a HFSF automatikusan visszanyeri teljes szavazati jogait, ha a Bank nem hajtja végre a szerkezetátalakítási tervét. E rendelkezések biztosítják, hogy miközben a HFSF nem avatkozik a Bank napi működésébe, megőrizheti érdekeltségét mint részvényes és mint a szerkezetátalakítási terv helyes végrehajtásának biztosításáért felelős hatóság.

7.6.2.3. Nemzetközi tevékenységek

(375) Amint azt a (362) és (363) preambulumbekezdések kifejtik, a Bank bizonyos nemzetközi tevékenységei a múltban leapasztották a tőkéjét, likviditását és jövedelmezőségét.

(376) A szerkezetátalakítási terv elmozdulást vetít előre a Bank üzleti modelljében egy olyan banki üzleti modell irányába, amely jobban összpontosít a(z) [...]-ra/-re. A Bank már eladta EFG Poland nevű nem nyereséges lengyelországi leányvállalatát. Emellett megkezdte a többi leányvállalat racionalizálását, a kölcsönjegyzési eljárás megerősítését és a leányvállalatok finanszírozási résének csökkentését. A [...] leányvállalat [...] elidegenítését tervezi (149). További szerkezetátalakítást fog végrehajtani a(z) [...] és [...] leányvállalatok működésében azok esetleges későbbi eladását megelőzően, amint azt a (116) preambulumbekezdés említi.

(377) A külföldi műveletek általános nyereségességét [...]-tól/-től kezdődően állítják helyre. Ugyanezen a napon a külföldi leányvállalatoknak nyújtott finanszírozást [...] csökkentik a 2012. december 31-i szinthez képest.

(378) Ezért a Bizottság úgy hiszi, hogy a Bank kellőképpen átalakítja e külföldi leányvállalatokat, és lecsökkenti méretüket, hogy a jövőben ne legyenek kitéve további tőkeszükségletnek és likviditáshiánynak. A (128) preambulumbekezdésben leírt kötelezettség, hogy tartózkodjanak nagy összegű tőkének a Bank nemzetközi leányvállalataiba történő injekciózásától ugyancsak biztosítja, hogy a külföldi leányvállalatok ne jelentsenek fenyegetést a tőkére vagy a likviditásra nézve.

7.6.2.4. Az életképességre vonatkozó következtetés

(379) A 2.4. szakaszban ismertetett alapforgatókönyv azt mutatja, hogy a szerkezetátalakítási időszak végén a Bank képes lesz olyan nyereséget realizálni, amely lehetővé teszi számára összes költsége fedezését, és megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget biztosítani kockázati profilja figyelembevételével. Valójában az alapforgatókönyv szerint a Bank sajáttőke-arányos nyeresége 2018-ban [...] % lesz. Ugyanakkor az előrejelzések szerint a Bank tőkehelyzete kielégítő szinten marad, mivel a tőkemegfelelési mutató 2014-től kezdődően nem fog [...] % alá esni.

(380) Végül a Bizottság ugyancsak tudomásul veszi a Bank szerkezetátalakítási tervében leírt kedvezőtlen forgatókönyvet a görög hatóságok által benyújtottak szerint. E kedvezőtlen forgatókönyv egy sor, a HFSF-fel megállapodott feltevésen alapul. Hosszabb és mélyebb válsággal számol, valamint az ingatlanárak súlyosabb deflációjával (150). A szerkezetátalakítási terv azt mutatja, hogy a Bank képes ésszerű mértékű stressznek ellenállni, mivel - a kedvezőtlen forgatókönyvben - a Bank nyereséges marad a szerkezetátalakítási időszak végén, [...] %-os sajáttőke-arányos nyereséggel és [...] % elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutatóval 2018-ban.

(381) A Görög Nemzeti Bank által elvégzett 2013-as stressztesztek megerősítik, hogy a 2014-ben bevonásra kerülő további tőke, nevezetesen 2 864 millió EUR, elegendő az alapforgatókönyv megvalósulásához a szerkezetátalakítási időszakban. A Bank egy feltételes tőketervet is be fog nyújtani a Görög Nemzeti Banknak olyan intézkedésekkel, amelyeket akkor kell végrehajtani, ha a gazdasági környezet netán tovább romlik. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alapforgatókönyv szerinti tőkeszükséglet-értékelésben a Görög Nemzeti Bank már több módosítást hajtott végre, amelyek a becsült tőkeszükséglet emelkedését eredményezték a Bank által saját alapforgatókönyvében becsült tőkeszükséglethez képest. Ezért a Görög Nemzeti Bank által becsült alapforgatókönyv szerinti tőkeszükséglet egyfajta stressztesztnek tekinthető. A Bank életképességének megállapítása érdekében a Bizottság nem követeli meg, hogy a Banknak előre elegendő tőkéje legyen a Görög Nemzeti Bank által becsült stresszforgatókönyv szerinti tőkeszükséglet fedezésére, mivel az utóbbi becsült szint magas stressz-szintet képvisel.

(382) Ezenkívül pozitív, hogy a Bank többet nem fog befektetésre nem ajánlott papírokba fektetni, ami segíteni fog tőke- és likviditási helyzetének megóvásában.

(383) Ezért a Bizottság megállapíthatja, hogy a Bank elegendő intézkedést tett az életképességi kérdések kezelése érdekében a görög belföldi banki tevékenységeket és a külföldi tevékenységeket illetően.

7.6.3. Saját hozzájárulás és tehermegosztás

7.6.3.1. Az A., B1, B2, B3 és B4 intézkedések szerkezetátalakításról szóló közleménynek való megfelelésének értékelése

(384) Amint azt a szerkezetátalakításról szóló közlemény kimondja, a bankoknak és tulajdonosaiknak a lehető leginkább hozzá kell járulniuk a szerkezetátalakításhoz annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon. Így a bankoknak saját forrásaikat kell felhasználniuk a szerkezetátalakítás finanszírozására, például eszközök eladásával, miközben a bank veszteségeit - ahol lehetséges - a bankban érdekeltséggel bíróknak kell átvállalniuk. A Bank által vállalt kötelezettségeknek biztosítaniuk kell, hogy saját forrásokat használjanak, és az eredeti részvényesek és magánbefektetők, akiké a Bank hibrid tőkéje, hozzájáruljanak a szerkezetátalakításhoz.

7.6.3.1.1. A Bank saját hozzájárulása: elidegenítések és költségcsökkentés

(385) A Bank jelentős üzleti érdekeltségeket adott el, hogy javítsa tőkemegfelelését. Nagy lengyel és török leányvállalatainak értékesítése mintegy 750 millió EUR-val javította tőkehelyzetét. Ezek az eladások javították a Bank likviditási helyzetét is. Az Eurobank Properties tőkeemelése lehetővé tette a Bank számára tőkéje 200 millió EUR-val való emelését.

(386) A szerkezetátalakítási terv további eszközök eladásáról is rendelkezik [...]-ban/-ben és [...]-ban/-ben. Nevezetesen a Bank kötelezettséget vállalt külföldi vagyona méretének 8,77 milliárd EUR-ra történő csökkentésére. Figyelembe véve a már végrehajtott tőkeáttétel-csökkentést és elidegenítéseket, és e további leépítés megvalósítását követően a Bank földrajzi jelenléte [...]-ban/-ben jelentősen csökkenni fog.

(387) Ezenkívül a Bank kötelezettséget vállalt arra, hogy tovább csökkenti külföldi tevékenységei méretét, ha 1 milliárd EUR-nál több tőkeinjekcióra van szüksége a HFSF-től. Ilyen forgatókönyv mellett a Bank legfeljebb 3,5 milliárd EUR-ra csökkentené nemzetközi eszközeinek állományát. Amennyiben a C. intézkedés szerinti tőkeinjekció 1 milliárd EUR-nál kevesebb, akkor a magánbefektetők legalább 1,5 milliárd EUR-t fognak beinjekciózni, vagyis többet, mint a HFSF. A magánbefektetők nagyobb részvétele jelentősen csökkentené a szükséges támogatás összegét, elősegítve így a tehermegosztást.

(388) A Bank arra is kötelezettséget vállalt, hogy eladja nagy és nyereséges biztosító leányvállalatát.

(389) Tőkeszükséglete korlátozása érdekében a Bank vállalta, hogy nem fordít tőkét a külföldi leányvállalatai támogatására vagy méretük növelésére, amint azt a (128) preambulumbekezdés leírja. Továbbá a kötelezettségvállalások úgy rendelkeznek, hogy a Bank további kivásárlásokat nem hajt végre.

(390) A Banknak van egy kiterjedt költségcsökkentési programja is, amint azt a 2.4.2. szakasz jelzi. Költségei tovább csökkennek 2018-ig. [...]

(391) Nevezetesen Görögország elkötelezte magát, hogy [...]-ig a Bank nem fog semelyik alkalmazottjának vagy menedzserének [...]-ot meghaladó teljes éves javadalmazást (bér, nyugdíjjárulék, jutalom) fizetni. Továbbá, arra az esetre, ha a HFSF-nek jegyeznie kell a Bank részvényeiből, Görögország vállalta fizetési sapka alkalmazását a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel összhangban (151).

7.6.3.1.2. Historikus részvényesek általi tehermegosztás és a piacon szerzett új tőke

(392) A Bank meglévő részvényeseit a 2013. tavaszi feltőkésítés erősen felhígította (B4 intézkedés). Ez azt jelenti, hogy a meglévő részvényeseknek a 2013. tavaszi feltőkésítést megelőző 100 %-os érdekeltsége mindössze 1,44 %-ra csökkent. A Bizottság azt is megállapítja, hogy 2008 óta a Bank nem fizetett készpénzosztalékot. Végül, a Bizottság kedvezően ítéli meg a tényt, hogy a HFSF csak akkor fog további tőkét injekciózni, ha a Banknak nem sikerül ésszerűnek tartott és két független értékbecslő által megállapított áron tőkéhez jutnia a piacról.

7.6.3.1.3. Alárendelt kölcsönök hitelezői általi tehermegosztás

(393) A Bank alárendelt kölcsöneinek hitelezői hozzájárultak a Bank szerkezetátalakítási költségeinek megfizetéséhez. A Bank több forrásmenedzsment gyakorlatot végzett el a tőkegenerálás érdekében. Az átváltott kötelezettségek teljes összege 748 millió EUR-ra rúgott, és a tőkenyereség 565 millió EUR volt, a (122) és (123) preambulumbekezdésben leírtak szerint.

(394) A még mindig meglévő instrumentumokra a (133) preambulumbekezdésben leírt kamatszelvény-beváltási tilalom vonatkozik. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy biztosítva van a bank magán hibridbefektetői általi megfelelő tehermegosztás, és ebben a vonatkozásban a szerkezetátalakításról szóló közlemény feltételei teljesülnek.

(395) Végezetül, figyelembe véve a 7.6.1. szakaszban kifejtett elemeket, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Görögország elegendő saját hozzájárulást és tehermegosztási intézkedést valósított meg az A., B1, B2, B3 és B4 támogatási intézkedés összegének a szükséges minimumra való korlátozása érdekében.

7.6.3.2. A C. intézkedés bankokról szóló 2013. évi közleménynek való megfelelése értékelése

(396) A bankokról szóló 2013. évi közlemény kiegészíti a szerkezetátalakításról szóló közleményt, és fokozott tehermegosztást tesz szükségessé, valamint a tőketámogatást szerző bankok további intézkedéseit a támogatás minimálisra csökkentése érdekében. A bankokról szóló 2013. évi közlemény 29. pontja megköveteli a tagállamtól annak bizonyítását, hogy az ilyen támogatás minimumra korlátozását szolgáló minden intézkedést a lehető legjobban kihasználtak. E célból a tagállamnak be kell mutatnia egy tőkebevonási tervet, biztosítania kell a részvényesek és alárendelt hitelezők megfelelő tehermegosztását, és meg kell gátolnia a pénzeszközök kiáramlását a szerkezetátalakításról szóló döntést megelőzően. A bankokról szóló 2013. évi közlemény szerint a tőkebevonási tervnek magában kell foglalnia jogokkal kapcsolatos kérdéseket, önkéntes forrásmenedzsment gyakorlatokat, tőkenövelő elidegenítéseket, tőkeáttétel-csökkentő intézkedéseket, nyereség-visszatartást és más intézkedéseket, például szigorú költség és javadalmazási politikákat.

(397) A bankokról szóló 2013. évi közlemény 47. pontja úgy rendelkezik, hogy amennyiben tőkehiányt állapítanak meg, az adott banknak meg kell gátolnia a pénzeszközök kiáramlását számos olyan intézkedés révén, amelyek célja ugyanazon eredmény elérése, mint a rendes osztalékfizetési és osztalékszelvény-beváltási tilalomé, a felvásárlási tilalomé, az árvezetési tilalomé vagy a hirdetési tilalomé. A Bizottság megállapítja, hogy az ilyen tiltásoknak a Bank már eleget tesz, mivel ezek szerepelnek a Görögország által benyújtott kötelezettségvállalási listában, amint azt a (133) preambulumbekezdés ismerteti, valamint, hogy a Bank 2008 óta nem fizetett készpénzosztalékot.

(398) A 2014-es feltőkésítési kötelezettségvállalás (C. intézkedés) egy puffert biztosít a jövőbeli veszteségek elnyelésére a Görög Nemzeti Bank által 2013-ban elvégzett és 2014. március 6-án nyilvánosságra hozott stressztesztgyakorlat által meghatározottak szerint. A stresszteszt eredményei azt mutatják, hogy a Banknak további 2 945 millió EUR tőkére van szüksége jövőbeli veszteségei fedezésére egy stresszforgatókönyv esetén. A C. intézkedés csak azt a tőkeszükségletet fedezi, amelyik megmarad, amennyiben i. nem lehet további elidegenítésekkel vagy tőkenövelő intézkedésekkel fedezni (a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Bank elemzett minden lehetséges elidegenítést, és elkötelezte magát mindazok mellett, amelyek csökkenteni tudják a tőkeszükségletet a Görög Nemzeti Banknak benyújtott tőketerv keretében) és ii. magánbefektetők nem fedezik a 2014 áprilisában sorra kerülő tőkeemelés keretében. Így nem látja el a Bankot fölös tőkével.

(399) A (385)-(395) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint a Bank már a stresszteszt előtt hozott intézkedéseket a szükséges tőke minimumra korlátozása érdekében. Amennyiben a jelenlegi tőkebevonás keretében a Banknak sikerül a tőkeigény nagyobbik részét magánbefektetőktől megszerezni, és a HFSF által fizetett további támogatás 1 milliárd EUR alatt marad, a Banktól nem lesz szükség további saját hozzájárulásra. Viszont, ha a C. intézkedés szerint kifizetett támogatás e szint felett van, a Bank részéről helyénvaló, ha még több tevékenységet elidegenít.

(400) Ami a tehermegosztást illeti, a bankokról szóló 2013. évi közlemény úgy rendelkezik, hogy a megfelelő tehermegosztás velejárói a részvényesek, hibridtőke-tulajdonosok és alárendelt kölcsönök hitelezői általi hozzájárulások, mielőtt tőketámogatás formájában támogatás odaítélésére kerülne sor. A Bizottság megállapítja, hogy Görögország módosította nemzeti jogszabályait annak biztosítása érdekében, hogy az alárendelt hitelezők járuljanak hozzá a Bank szerkezetátalakításának költségeihez, mielőtt a Bank bármilyen további tőkeinjekciót kapna. A Bizottság azt is megállapítja, hogy Görögország kötelezettséget vállalt a 2014-ben módosított HFSF törvény 6a. cikkében előírt intézkedések végrehajtására, amelyek a tőkehiánynak a tőkeinstrumentumai és más alárendelt kötelezettségei tulajdonosainak történő szükség szerinti allokációjáról rendelkeznek. Miközben e tehermegosztásra csak a 2014-es feltőkésítési kötelezettségvállalás (C. intézkedés) napja után kerül sor, a bankokról szóló 2013. évi közlemény 45. pontja alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy aránytalan eredmények következnének be, ha az alárendelt kölcsön és a hibrid tőke kötelező konverziójának már a kötelezettségvállalás pillanatában meg kellene történnie. Ha a Bank elegendő magántőkét vonna be a Görög Nemzeti Bank által elvégzett stresszteszt által meghatározott teljes tőkeszükséglete fedezésére, az alárendelt kölcsönök hitelezőinek konverziója aránytalan lenne. Ezért Görögország kötelezettségvállalása az alárendelt hitelezők belső feltőkésítésére mielőtt bármilyen tényleges tőketámogatást ténylegesen kifizetnének a Bank számára, elegendő a helyes tehermegosztás biztosításához.

(401) Ezenkívül, annak biztosítása érdekében, hogy a Bank tulajdonosai a maximális mértékben részt vegyenek egy megfelelő tőkebázis helyreállításában a szerkezetátalakítási időszakban, Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a szerkezetátalakítási időszak végéig a Bank visszatartja az osztalékokat, és nem fizet azon kamatszelvényekre, amelyekre törvény szerint nem köteles fizetni. Így a szerkezetátalakításról szóló közlemény 26. pontjával és a bankokról szóló 2013. évi közlemény 47. pontjával összhangban a Bank nem fog állami támogatást felhasználni szavatoló tőkére történő kifizetésekre, ha a nyereség nem elegendő az ilyen kifizetések teljesítéséhez.

(402) A Bank azt is vállalta, hogy 2017. december 31-ig egyetlen alkalmazottnak vagy vezetőnek sem fizet a Görög Nemzeti Bank elnöke évi teljes javadalmazásánál (nem számítva az elnök javadalmazásról való önkéntes részleges lemondását) magasabb teljes éves javadalmazást (bér, nyugdíjjárulék, jutalom). Továbbá, arra az esetre, ha a HFSF-nek jegyeznie kell a Bank részvényeiből, Görögország vállalta fizetési sapka alkalmazását a bankokról szóló 2013. évi közleménnyel összhangban (152).

(403) A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a szóban forgó, két forgatókönyvre vonatkozó kötelezettségvállalás teljesíti-e a bankokról szóló 2013. évi közleményben meghatározott követelményeket.

(404) Az első forgatókönyvben, ahol a HFSF ténylegesen nem injekcióz új tőkét a Bankba, a C. intézkedésbe foglalt támogatás pusztán egy tőkeemelésre vonatkozó jegyzési kötelezettségvállalásra korlátozódik, és a HFSF egyetlen eurót sem fog folyósítani, hiszen minden új részvényt magánbefektetők fognak jegyezni. A bankokról szóló 2013. évi közlemény úgy rendelkezik, hogy a javadalmazási korlátozás akkor érhet véget, amikor a támogatást visszafizették. Ugyanakkor az ilyen jegyzési kötelezettségvállalásba foglalt támogatás egy leendő tőkeemeléssel kapcsolatban nem fizethető vissza, ha a kérdéses kötelezettségvállalás megvalósulására sohasem kerül sor (mivel az állam sohasem folyósított pénzt a Banknak). Ilyen körülmények között a Bizottság elfogadhatja, hogy a javadalmazási korlátozás egy rögzített időszakra vonatkozzon. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Görögország által vállalt kötelezettség, amely 2017. december 31-ig tart (azaz három évig és nyolc hónapig, amely egy évvel a szerkezetátalakítási terv vége előtt ér véget), a bankokról szóló 2013. évi közlemény 38. pontja utolsó bekezdésének helyes alkalmazása. Mivel a Görög Nemzeti Bank elnökének éves javadalmazása alacsonyabb, mint a bankokról szóló 2013. évi közlemény 38. pontjának második bekezdésében meghatározott sapka, és mert ez a kötelezettségvállalás az egész csoportra fog vonatkozni, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Görögország által arra az esetre javasolt kötelezettségvállalás, amikor a HFSF nem jegyez részvényt a tervezett tőkeemelés keretében, összhangban van a bankokról szóló 2013. évi közlemény 38. pontjával.

(405) A második forgatókönyvben, amikor a HFSF-nek a bank részvényeiből valamennyit jegyeznie kellene, Görögország vállalta a kötelezettség módosítását, hogy az megfeleljen a bankokról szóló 2013. évi közleménynek. A Bizottság megállapítja, hogy amennyiben a HFSF valamennyi részvényt jegyezne, a bankokról szóló 2013. évi közleménynek való megfelelés fenntartása érdekében a javadalmazási sapka időtartama módosulna, és a következő két esemény közül a korábbi bekövetkeztéig tartana: a szerkezetátalakítási terv vége (2018. december 31.) vagy a támogatás visszafizetésével egyenértékű tranzakció. Mivel a Bank rendes részvényeket nem tud visszafizetni, a Bizottság elfogadja, hogy a részvények másodlagos piacon, nyereséggel történő eladása a támogatás visszafizetésével egyenértékűnek tekinthető.

(406) Végezetül, a Görögország által a javadalmazás korlátozására kiadott kötelezettségvállalás mindkét forgatókönyvben megfelel a bankokról szóló 2013. évi közlemény követelményeinek.

(407) Ami az állam ellentételezését illeti, a 2011. évi meghosszabbítási közlemény előírja, hogy új részvényeket a piaci árhoz képest engedménnyel kell kibocsátani, felhígítással való kiigazítást követően. A Bizottság megállapítja, hogy e követelmény célja annak biztosítása, hogy az állam elegendő ellentételezést kapjon a Bankban levő részvénytulajdonáért, valamint a historikus részvényesek ennek megfelelő felhígítása. A C. intézkedés esetében az állam már a Bank fő részvényese, a részvények több mint 90 %-át birtokolva. Ezért egy túlzott engedmény a piaci árhoz képest csökkentené az állam ellentételezését a B4 intézkedésen, és a befektetőknek nyújtott támogatással járhat, ha az engedmény alábecsli a Bank értékét. Egy ilyen helyzet elkerülése érdekében a jegyzési árfolyam nem lehet alacsonyabb, mint egy független értékbecslőktől származó két értékelés alapján meghatározott minimális ár. Ezért az ármeghatározás részletes előkészületei megvédik a HFSF-et az új befektetők általi túlzott felhígítástól, miközben biztosítják, hogy a HFSF a Bank értékét tükröző áron jegyezzen új részvényeket. Ilyen körülmények között a Bizottság el tudja fogadni, hogy az új részvényeket a piaci árfolyamhoz képest a 2011. évi meghosszabbítási közleményben előirányzottnál alacsonyabb engedménnyel bocsássák ki, és a minimális árat elfogadhatónak tartja.

(408) Ha a részvényeket magasabb áron bocsátanák ki, az azzal a kockázattal járt volna, hogy elveszi a magánbefektetők kedvét a tőkeemelésben való részvételtől, és így korlátozta volna a magántőke bevonását.

(409) Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a saját hozzájárulás és a tehermegosztás szintje megfelel a C. intézkedésnek.

7.6.3.3. A saját hozzájárulásra és a tehermegosztásra vonatkozó következtetés

(410) A Bizottság megállapítja, hogy a kapott összes állami feltőkésítéshez képest a saját hozzájárulás és a tehermegosztás eszközök eladása formájában sokkal kevesebb, mint amennyit a Bizottság általában elegendőnek tartana. Ugyanakkor, tekintettel a 7.6.1. szakaszban kifejtett elemekre, amelyek szerint a Bizottság el tud fogadni alacsonyabb saját hozzájárulást és tehermegosztást, a szerkezetátalakítási terv elegendő saját hozzájárulást és tehermegosztó intézkedést biztosítónak tekinthető.

(411) A szerkezetátalakítási terv a C. intézkedés tekintetében megfelel a bankokról szóló 2013. évi közlemény követelményeinek is.

7.6.4. Versenytorzulást korlátozó intézkedések

(412) A szerkezetátalakításról szóló közlemény megköveteli, hogy a szerkezetátalakítási terv a versenytorzítást korlátozó és kompetitív bankszektort biztosító intézkedéseket javasoljon. Ráadásul ezeknek az intézkedéseknek erkölcsi kockázati kérdéseket is kezelniük kell, továbbá biztosítaniuk, hogy állami támogatást ne használhassanak versenyellenes magatartás finanszírozására.

(413) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja megállapítja, hogy a támogatás összegének és a keletkező versenytorzulásoknak az értékelésekor a Bizottságnak egyaránt figyelembe kell vennie a kapott állami támogatás abszolút és relatív összegét, valamint a tehermegosztás mértékét, továbbá a pénzügyi intézmény szerkezetátalakítás utáni piaci pozícióját. Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bank a kockázattal súlyozott eszközei 16 %-ával egyenértékű tőkét kapott az államtól (ide nem értve a C. intézkedést). A C. intézkedéssel a Bank egy kötelezettségvállalást kap további 2 864 millió EUR-nyi injekcióra, amellyel az összes tőketámogatás a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek 23,7 %-át éri el. A tőketámogatás mellett a Bank likviditási támogatást is kapott. A Bank likviditási garanciákat szerzett, amelyek összege 2011. április 15-én13 600 millió EUR, 2013. november 30-án pedig 13 932 millió EUR volt, amely akkor a Bank mérlegének 17 %-át tette ki. 2012. december 31-én a Bank államilag garantált ELA kedvezményezettje is volt 12 milliárd EUR összegre, amely az említett napon a Bank mérlege 18 %-ának felelt meg. Így, tekintettel a támogatás viszonylag nagy összegére, indokolt a potenciális versenytorzulások korlátozását célzó intézkedések végrehajtásának szükségessége. Ezenkívül Görögországban a Bank nagy piaci részesedéssel bír; 2012. december 31-én a hiteleknél 17 %, a betéteknél pedig 12 % volt a piaci részesedése. A New TT Bank és a Nea Proton Bank kivásárlása 2013 szeptemberében a Bank piaci részesedését 20,7 %-ra növelte a hitelek és 18,8 %-ra a betétek terén (153).

(414) A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bank nehézségei főként olyan külső sokkokból származnak mint a görög szuverén válság és az elhúzódó recesszió, amely 2008 óta okoz zavart a görög gazdaságban, amint azt az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (69) preambulumbekezdése említette. Erkölcsi kockázati kérdésekkel kevésbé szükséges foglalkozni, mivel úgy tűnik, hogy a Bank nem vállalt túlzott kockázatokat. A 7.6.1. szakaszban tárgyaltak szerint a támogatási intézkedések torzító hatása kisebb, tekintettel az említett tényezőkre, és ugyancsak kevésbé van szükség versenytorzítást korlátozó intézkedésekre. Ezen okoknál fogva a Bizottság kivételesen el tudja fogadni, hogy a támogatás nagy összege ellenére a szerkezetátalakítási terv nem irányozza elő a mérleg és a kölcsönök csökkentését Görögországban.

(415) Ugyanakkor a Bizottság megállapítja, hogy az állami feltőkésítések lehetővé tették a Bank számára banki tevékenységei folytatását a külföldi piacokon és biztosítási tevékenységeiét Görögországban.

(416) Ebben a vonatkozásban a Bizottság tudomásul veszi - a már végrehajtott tőkeáttétel-csökkentés és szerkezetátalakítás mellett - a Bank kötelezettségvállalását, hogy [...]-ig eladja biztosítási tevékenységeit, valamint azt a kötelezettségvállalását, hogy 2018. december 31-é re lecsökkenti nemzetközi eszközeinek méretét, ami valószínűleg további elidegenítésekkel fog járni [...]-ban/-ben és [...]-ban/-ben, valamint azon kötelezettségvállalását, hogy nem használ fel támogatást e vállalkozások növekedésének finanszírozására. A Bizottság arányosnak találja, hogy a külföldi eszközök csökkentése jelentősebb legyen, ha - a C. intézkedés alapján - a HFSF 1 milliárd EUR-nál nagyobb összegben fizet további tőketámogatást a Banknak. A (295) preambulumbekezdésben jelzettek szerint egy ilyen kifizetés még torzítóbbá tenné a támogatást, mint egy puszta kötelezettségvállalás a tőkeemelésben való részvételre vonatkozóan. Ugyanakkor, ha a további tőkeinjekció 1 milliárd EUR-nál kevesebb, akkor az egy nagyobb, legalább 1,5 milliárd EUR-s magánbefektetői részvétellel járna. Azonfelül a nagyobb magánrészvétel további tehermegosztást jelentene a (388) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja kimondja, hogy mind az államtól szerzett segítségért fizetett árat, mind a tehermegosztás mértékét figyelembe fogják venni a tehermegosztó intézkedések értékelésekor. Ezért a további versenytorzítások korlátozottak maradnak, ha a HFSF 1 milliárd EUR-nál kevesebbet injekcióz be.

(417) Görögország egy felvásárlási tilalom mellett is elkötelezte magát, biztosítva, hogy a Bank a kapott állami támogatást nem fogja új vállalkozások megszerzésére fordítani. Ez a tilalom hozzájárul annak biztosításához, hogy a támogatást szigorúan a görög banktevékenységek életképessége helyreállításának támogatására használják, nem pedig - például - külföldi piacokon való növekedésre.

(418) A kötelezettségvállalás, hogy a fenntarthatatlanul magas szintekről csökkentik a görög betétekre fizetett kamatot, azt is biztosítja, hogy a támogatást nem fogják olyan fenntarthatatlan betétgyűjtési stratégiák finanszírozására fordítani, amelyek torzítják a versenyt a görög piacon. Hasonlóképpen, az új hitelek megfelelő hitelkockázat-értékelésen alapuló árazására vonatkozó szigorú iránymutatások végrehajtását célzó kötelezettségvállalás meg fogja akadályozni a Bankot abban, hogy az ügyfeleknek nyújtott hitelek nem helyénvaló árazási stratégiáival torzítsa a versenyt a görög piacon.

(419) Figyelembe véve a 7.6.1. szakaszban leírt sajátos helyzetet és a szerkezetátalakítási tervben elrendelt intézkedéseket, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő biztosíték van a verseny torzulásainak korlátozására.

7.7. ELLENŐRZÉS

(420) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 5. szakasza értelmében rendszeres jelentéstétellel kell lehetővé tenni a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy a szerkezetátalakítási tervet megfelelően hajtják-e végre. A kötelezettségvállalásokban közöltek szerint (154) Görögország gondoskodni fog arról, hogy az ellenőrző megbízott - akit a Bizottság jóváhagyásával a Bank már kinevezett - nyomon kövesse a Görögország által a görögországi és külföldi tevékenységek szerkezetátalakítására, a vállalatirányításra és az üzleti műveletekre vonatkozóan vállalt kötelezettségeket. Ezért a Bizottság úgy találja, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának megfelelő nyomon követése biztosított.

8. KÖVETKEZTETÉS

(421) A Bizottság megállapítja, hogy Görögország jogellenesen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével hajtotta végre az SA.34825 (2012/C), SA.34825 (2014/N), SA.36006 (2013/NN), SA.34488 (2012/C, korábbi 2012/NN) és SA.31155 (2013/C) (2013/NN) számú támogatási intézkedéseket, mert azok végrehajtására hivatalos bejelentésük előtt került sor. Ugyanakkor a Bizottság úgy találja, hogy a szerkezetátalakítási terv a mellékletekben szereplő kötelezettségvállalásokkal együtt biztosítja a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását, elégséges a tehermegosztást és a saját hozzájárulást illetően, továbbá megfelelő és arányos az e határozatban vizsgált támogatási intézkedések versenytorzító hatásainak ellensúlyozásához. A benyújtott szerkezetátalakítási terv és kötelezettségvállalások megfelelnek a szerkezetátalakításról szóló közlemény kritériumainak, és ezért a támogatási intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősíthetőek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Görögország által végrehajtott vagy tervezett alábbi intézkedések állami támogatásnak minősülnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében:

a) a Görög Nemzeti Bank által az Eurobank Ergasias S.A. ("Eurobank") számára biztosított és a Görög Köztársaság által garantált rendkívüli likviditási segítségnyújtás (L2. intézkedés);

b) a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (a továbbiakban: HFSF) által 2012 decemberében az Eurobanknak nyújtott második, 1 341 millió EUR összegű áthidaló feltőkésítés (B2. intézkedés);

c) a HFSF által 2012. december 21-én az Eurobanknak adott, 528 millió EUR-ra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3. intézkedés);

d) a HFSF által 2013 májusában az Eurobanknak nyújtott 5 839 millió EUR összegű feltőkésítés (B4. intézkedés);

e) a módosított 3864/2010. sz. HFSL-törvény értelmében a részvényesek 2014. április 12-i rendkívüli közgyűlésén jóváhagyott 2 864 millió EUR-s tőkeemelést követően a HFSF által nyújtott 2 864 millió EUR-s feltőkésítési kötelezettségvállalás (C. intézkedés);

f) a HFSF által 2013. augusztus 28-án a Nea Proton Banknak nyújtott 395 millió EUR-s tőkeinjekció (NP3. intézkedés).

(2) Figyelemmel az Eurobank Csoportra (Eurobank Ergasias S.A. és minden leányvállalata - görög és nem görög leányvállalatok és fiókok, banki és nem banki egyaránt) vonatkozóan 2014. április 16-án benyújtott szerkezetátalakítási tervre és a Görögország által 2014. április 16-án vállalt kötelezettségekre, az alábbi állami támogatások összeegyeztethetőek a belső piaccal:

a) a feltőkésítési program alapján Görögország által az Eurobanknak 2009 májusában nyújtott 950 millió EUR-s tőkeinjekció (A. intézkedés);

b) a 2011 júliusa óta a Görög Nemzeti Bank által az Eurobank számára biztosított és Görögország által garantált, 2012. december 31-én 12 milliárd EUR összegű rendkívüli likviditási segítségnyújtás (L2. intézkedés);

c) a HFSF által 2012 májusában az Eurobanknak nyújtott 3 970 millió EUR összegű első áthidaló feltőkésítés (B1. intézkedés);

d) a HFSF által 2012 decemberében az Eurobanknak nyújtott 1 341 millió EUR összegű második áthidaló feltőkésítés (B2. intézkedés);

e) a HFSF által 2012. december 21-én az Eurobanknak adott, 528 millió EUR-ra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3. intézkedés);

f) a HFSF által 2013 májusában az Eurobanknak nyújtott 5 839 millió EUR összegű feltőkésítés (B4. intézkedés);

g) a módosított 3864/2010. sz. HFSL-törvény értelmében a részvényesek 2014. április 12-i rendkívüli közgyűlésén jóváhagyott 2 864 millió EUR-s tőkeemelést követően a HFSF által az Eurobanknak nyújtott 2 864 millió EUR-s feltőkésítési kötelezettségvállalás (C. intézkedés);

h) a Görögország által 2009 májusában a Proton Banknak nyújtott 80 millió EUR-s tőkeinjekció (Pr1. intézkedés);

i) a Proton Bankból a Nea Proton Bankba átvitt tevékenységek összesen 1 121,6 millió EUR-s finanszírozási résének a Görög Betéti és Befektetési Garancia Alap (HDIGF) és a HFSF általi finanszírozása 2011 októberében és 2012 májusában (NP1. intézkedés);

j) a HFSF által a Nea Proton Banknak 2011 októberében, 2012 februárjában, 2012 augusztusában és 2012 decemberében nyújtott, összesen 515 millió EUR-s tőkeinjekció (NP2. intézkedés);

k) a HFSF által 2013. augusztus 28-án a Nea Proton Banknak nyújtott 395 millió EUR-s tőkeinjekció (NP3. intézkedés);

l) a T Bankból a Hellenic Postbankba ("TT Bank") átvitt tevékenységek összesen 677 millió EUR-s finanszírozási résének a HDIGF és a HFSF általi finanszírozása 2011 decemberében és 2013 februárjában (T. intézkedés);

m) a Görögország által 2009 májusában a TT Banknak nyújtott 224,96 millió EUR-s tőkeinjekció (TT. intézkedés);

n) a TT Bankból a New Hellenic Postbankba ("New TT Bank") átvitt tevékenységek összesen 3 732,6 millió EUR-s finanszírozási résének a HFSF általi finanszírozása 2013 januárjában és júniusában (NTT1. intézkedés);

o) a HFSF által 2013 január 29-én a New TT Banknak nyújtott 500 millió EUR-s tőkeinjekció (NTT2. intézkedés).

2. cikk

E határozat címzettje a Görög Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2014. április 29-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) A Bizottság 2012. július 27-i határozata az SA. 34825 (2012/C) (ex 2012/NN) sz. állami támogatásról - "Az EFG Eurobank feltőkésítése a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (Hellenic Financial Stability Fund, HFSF) által" (HL C 359., 2012.11.21., 31. o.); a Bizottság 2012. július 26-i határozata az SA. 34488 (2012/C) (ex 2012/NN) sz. állami támogatásról - "Támogatás a Nea Proton Bank számára a Nea Proton Bank létrehozásával és tőkejuttatásával és hivatalos vizsgálat megindításával" (HL C 357., 2012.11.20., 26. o.); a Bizottság 2013. május 6-i határozata az SA. 31155 (2013/C) (ex 2010/N) sz. állami támogatásról - "A New Hellenic Postbank S.A. hídbank létrehozása és tőkésítése révén a Hellenic Postbank S.A. számára nyújtott állami támogatás" (HL C 190., 2013.6.29., 70. o.).

(2) Az Eurobank Ergasias S.A. és összes leányvállalata (görög és nem görög, banki és nem banki leányvállalatok és fiókintézetek).

(3) "A Bank" az Eurobank Csoportot jelenti.

(4) A Bizottság 2008. november 19-i határozata az N 560/08. sz. állami támogatásról, "Görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések" (HL C 125., 2009.6.5., 6. o.). Az SA.26678 (N 560/2008) számot kapta. Ezt a programot később meghosszabbították és a 6. lábjegyzetben leírtak szerint módosították.

(5) A 2012. június 29-i éves közgyűlés úgy határozott, hogy az EFG Eurobank Ergasias S.A. cégnevet Eurobank Ergasias S.A.-ra változtatja.

(6) 2009. szeptember 2-án Görögország a támogatási intézkedések számos módosítását és 2009. december 31-ig történő hosszabbítást jelentett be, amelyek jóváhagyására 2009. szeptember 18-án került sor (lásd a Bizottság 2009. szeptember 18-i határozatát az N 504/09. sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása és módosítása" (HL C 264., 2009.11.6., 3. o.)). 2010. január 25-én a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések második meghosszabbítását 2010. június 30-ig (lásd a Bizottság 2010. január 25-i határozatát az N 690/09. sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása" (HL C 57., 2010.3.9., 4. o.)). 2010. június 30-án a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések számos módosítását, valamint 2010. december 31-ig történő meghosszabbítását (lásd a Bizottság 2010. június 30-i határozatát az N 260/10. sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása" (HL C 238., 2010.9.3., 1. o.)). 2010. december 21-én a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2011. június 30-ig (lásd a Bizottság 2010. december 21-i határozatát az SA 31998 (2010/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések negyedik meghosszabbítása" (HL C 53., 2011.2.19., 1. o.)). 2011. április 4-én a Bizottság jóváhagyott egy módosítást (lásd a Bizottság 2011. április 4-i határozatát az SA.32767 (11/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések módosítása" (HL C 164., 2011.6.2., 5. o.)). 2011. június 27-én a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2011. december 31-ig (lásd a Bizottság 2011. június 27-i határozatát az SA.33153 (11/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések ötödik meghosszabbítása" (HL C 274., 2011.9.17., 3. o.)). 2012. február 6-án a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2012. június 30-ig (lásd a Bizottság 2012. február 6-i határozatát az SA.34149 (11/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések hatodik meghosszabbítása" (HL C 101., 2012.4.4., 1. o.)). 2012. július 6-án a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2012. december 31-ig (lásd a Bizottság 2012. július 6-i határozatát az SA.35002 (12/N) sz. állami támogatásról (Görögország), "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása" (HL C 77., 2013.3.15., 12. o.)). 2013. január 22-én a Bizottság jóváhagyta a garanciarendszer és a kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítását 2013. június 30-ig (lásd a Bizottság 2013. január 22-i határozatát az SA.35999 (12/N) sz. állami támogatásról (Görögország), "A görögországi hitelintézeteket támogató garanciarendszer és kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítása" (HL C 162., 2013.6.7., 3. o.)). 2013. július 25-én a Bizottság jóváhagyta a garanciarendszer és a kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítását 2013. december 31-ig (lásd a Bizottság 2013. július 25-i határozatát az SA.36956 (2013/N) sz. állami támogatásról (Görögország), "A görögországi hitelintézeteket támogató garanciarendszer és kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítása", még nem tették közzé. 2014. január 14-én a Bizottság jóváhagyta a garanciarendszer és a kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítását 2014. június 30-ig (lásd a Bizottság 2014. január 14-i határozatát az SA.37958 (2013/N) sz. állami támogatásról (Görögország), "A görögországi hitelintézeteket támogató garanciarendszer és kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítása", még nem tették közzé.

(7) Lásd a Bizottság 2012. július 27-i határozatát az SA. 34825 (2012/C) sz. állami támogatásról, "Az EFG Eurobank feltőkésítése a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap által" (HL C 359., 2012.11.21., 31. o.).

(8) A HFSF 2012. december 24-i, online elérhető sajtóközleménye: http://www.hfsf.gr/files/press_release_20121224_en.pdf

(9) A bejelentést SA.34825 (2014/NN) számon vették nyilvántartásba.

(10) HL C 357., 2012.11.20., 26. o.

(11) HL L 19., 2013.6.29., 70. o.

(12) A finanszírozási rést később felülvizsgálták, és a Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottsága 11/1/ 2013.5.21. sz. határozata szerint 3 732,6 millió EUR összegben véglegesítették.

(13) A finanszírozási rés az új banknak átadott eszközök értéke és az annak átadott források névértéke közötti különbség.

(14) Európai Bizottság - Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság. A második gazdasági kiigazítási program Görögország számára - 2012. március, 17. o., online elérhető: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/occasional_paper/2012/pdf/ocp94_en.pdf

(15) Lásd a Jelentés a görög bankszektor feltőkésítéséről és szerkezetátalakításáról II. szakaszát: "A görög szuverén adósság szerkezetátalakítása", Görög Nemzeti Bank, 2012. december, online elérhető: http://www.bankofgreece.gr/BogEkdoseis/Report_on_the_recapitalisation_and_restructuring.pdf

(16) A Pénzügyminisztérium 2012. március 9-i sajtóközleménye, online elérhető: http://www.pdma.gr/attachments/article/80/9%20MARCH%202012%20-%20RESULTS.pdf

(17) Egy bank elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutatója egyike a tőkekövetelményekről szóló irányelv keretében a felügyelet által figyelt szavatolótőke-arányoknak.

(18) Lásd a 14. lábjegyzetet, 106. o.

(19) Lásd a 15. lábjegyzetet.

(20) Lásd a 14. lábjegyzetet, 104. o.

(21) Lásd a 15. lábjegyzetet.

(22) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok együttesen alkotják az eurorendszert, a központi bankok euróövezeti rendszerét.

(23) A Pénzügyminisztérium 2012. december 3-i sajtóközleménye, online elérhető: http://www.pdma.gr/attachments/article/248/Press%20Release%20-%20December%2003.pdf. Saját adósságának ez a mélyen névérték alatti áron történő visszavásárlása jelentős adósságcsökkentést eredményezett Görögország számára.

(24) E visszavásárlás híján a szóban forgó kötvények piaci értéke emelkedhetett volna, függően az olyan piaci paraméterek alakulásától, mint a kamatlábak és Görögország nemteljesítésének valószínűsége.

(25) Tartalmazta a 2013 júniusa és 2016 decembere közötti időszakban Görögországban új hitelek nyújtásából várhatóan keletkező veszteséget.

(26) A külföldi kockázatra vonatkozó CLP-k hatásának kiszámítása a külföldi adók levonása után történt, figyelembe véve a Görögország által akkoriban az elidegenítésekkel kapcsolatban a Bizottságnak javasolt kötelezettségvállalásokat.

(27) Az NBG hitelveszteségek fedezését szolgáló tartalékai 2013. júniusi állapot szerint formálisan az FBB és a Probank céltartalékai.

(28) Az Eurobank hitelveszteségek fedezését szolgáló tartalékai 2013. júniusi állapot szerint formálisan a New Hellenic Postbank és a New Proton Bank céltartalékai; ezeket a bankokat a Bank 2013 augusztusában vásárolta meg.

(29) http://www.eurobank.gr/online/home/generic.aspx?id=323&mid=347&lang=en

(30) Lásd a 2. táblázatot.

(31) A saját tőke összegei 2010-re, 2011-re és 2012-re vonatkozóan tartalmazzák a Görögország által 2009-ben adományozott elsőbbségi részvényeket 950 millió EUR összegben; ezek az összegek nem tartalmazzák a bank által 2012-ben 5 311 millió EUR összegben kapott két áthidaló feltőkésítést. A 2013. december 31-i sajáttőkeadat tartalmazza a 2013. májusi feltőkésítést (amelynek során a két áthidaló feltőkésítést közönséges részvényekké alakították).

(32) Lásd a 2. táblázatot.

(33) Bizalmas információk.

(34) A kezdeti tőkebevonási terv kevésbé nagyratörő volt, mivel például a Bank lényeges jelenlét megtartását tervezte a [...]-ban/-ben, és csak a biztosító leányvállalat [...] %-ának eladására kötelezte el magát.

(35) A Görög Nemzeti Bank Hitel- és Biztosítási Bizottságának 20/3/ 2011.10.9. sz. határozata.

(36) A pénzügyminiszter 9250/2011.10.9. határozata a "Nea Proton Bank S.A." elnevezésű áthidaló hitelintézet létrehozásáról (Görög Kormányközlöny FEK B' 2246/2011).

(37) A 2011. október 9-i miniszteri határozat értelmében az induló alaptőke befizetése két részletben történt: 220 millió EUR 2011. október 9-én és 30 millió EUR 2012. február 3-án. Lásd: HFSF, Éves pénzügyi jelentés a 2012.1.1. és 2012.12.31. közötti időszakról, 2013. augusztus, online elérhető: http://www.hfsf.gr/files/hfsf_annual_report_2012_en.pdf

(38) A kockázattal súlyozott eszközök egy szabályozói aggregátumot jelentenek, amely egy pénzügyi intézmény kockázati kitettségét méri, és amelyet a felügyeletek a pénzügyi intézmények tőkemegfelelésének nyomon követésére használnak.

(39) Lásd a 3601/2007. sz. törvény 63E cikkének 9. bekezdését.

(40) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 7/3/ 2013.1.18. sz. határozata.

(41) A pénzügyminiszter 2124/B95/2013.1.18. sz. határozata a "New TT Hellenic Postbank S.A." elnevezésű áthidaló hitelintézet létrehozásáról (Görög Kormányközlöny FEK B' 74/2013).

(42) A 2124/B95/2013. sz. miniszteri határozat 1. melléklete 1 ιγ cikkének (13) bekezdése.

(43) A Deloitte a 2013. augusztus 30-i és 2013. november 15-i állapotok szerint elvégezte a New TT Bank nettó aktívái értékének becslését, a HFSF készpénzben folyósította a Banknak az 54,9 millió EUR összeget, amint az a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap 2013. július-decemberi tevékenységeiről szóló jelentés 2. oldalán olvasható; online elérhetősége: http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jul_2013_Dec_2013_en.pdf

(44) A HFSF által kapott részvények végleges számát a rendkívüli közgyűlés dátumát megelőző tíz munkanap során a Bank részvényeinek az Athéni Értéktőzsdén jegyzett forgalommal súlyozott átlagára alapján határozták meg (minimum 1 418 750 000. részvénnyel). Lásd a 31. lábjegyzetet.

(45) A Pénzügyminisztérium által 2013. december 13-án benyújtott, a garancia- és kötvénykölcsönzési intézkedések működéséről szóló jelentés szerint.

(46) A 950 millió EUR a kiadásokat nem tartalmazó összeg. Az összeg 950,125 millió EUR volt. Lásd az Eurobank éves pénzügyi jelentését a 2009. december 31-ével végződött évre vonatkozóan, 6. o., online elérhető: http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/REPORTSITE%202009Final1.pdf

(47) A Görög Nemzeti Bank 2011. november 7-i levele szerint "a garanciák a rendkívüli likviditási segítségnyújtás (ELA) teljes összegére vonatkoznak".

(48) A Görög Nemzeti Bank által 2014. április 7-én szolgáltatott információ.

(49) Az előzetes részvényjegyzési megállapodás úgy rendelkezett, hogy: "A Banknak fizetendő tényleges kockázat tartalmazza az EFSF kötvényeket és az EFSF kötvények minden kamatszelvény-fizetését és felhalmozott kamatát a kötvények kibocsátásától az előleg részvénytőkévé és más átváltható pénzügyi eszközökké az itt előírt módon történő átváltásáig terjedő időszakra vonatkozóan".

(50) Lásd a 3. táblázatot.

(51) Az Eurobank 2013. április 30-i bejelentése a Bank 2013.4.30.-i rendkívüli részvényesi közgyűlésének állásfoglalásáról; online elérhető: http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/ΑΠΟΦΑΣΕΙΣ%20ΕΓΣ%2030 %204 %202013_ENG(FINAL).pdf

(52) Lásd az (57) preambulumbekezdést.

(53) http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/EGM_12042014_RESOLUTIONSVOTING_RESULTS_ENG(FINAL).pdf

(54) http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/Press_Release_Capital_increase_ENG_(04042014)_FINAL.pdf

(55) http://www.hfsf.gr/files/press_release_20140415_en.pdf

(56) http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/Press_Release_Commitment_Letter_ENG.pdf

(57) http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/PRICE_RANGE_ENG_FINAL.pdf

(58) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 2/3/ 2012.4.9. sz. határozata.

(59) A maradék összeget a HFSF fizette, mivel a 4051/2012. sz. törvény 9. cikkének (12) bekezdése szerint értelemszerűen 2012. február 29-től az utóbbi helyettesítette a HDIGF-et a finanszírozási rés lefedésének szerepében.

(60) Lásd az (53) preambulumbekezdést.

(61) A Bizottságnak az SA. 34115. sz. (12/NN) - Görögország - "A T Bank szanálása" állami támogatási ügyben hozott 2012. május 16-i határozata és a New TT Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat megállapította az intézkedésről, hogy a T Banknak a TT Bank részére átadott tevékenységei javára nyújtott állami támogatást képez ("a T Bankról szóló határozat", HL L 284., 2012.9.20., 6. o.).

(62) A kezdeti finanszírozási résre vonatkozó becslés 700 millió EUR volt a Görög Nemzeti Bank Hitel- és Biztosítási Bizottságának 26/2/ 2011.12.17. sz. határozata szerint.

(63) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 2/1/ 2012.4.9. sz. határozata.

(64) Lásd az 53. lábjegyzetet.

(65) Ami a HFSF által a New TT Banknak fizetett 227 millió EUR-s összeget illeti, a Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 2012. május 3-i határozata úgy rendelkezett, hogy a 4051/2012. sz. törvény 9. cikkének (12) bekezdésével összhangban a HDIGF helyett a HFSF volt köteles megfizetni nemcsak a HDIGF új, hanem annak függőben levő kötelezettségeit is, amelyeket a 4051/2012. sz. törvény 2012. február 29-i hatálybaléptetéséig nem teljesítettek. Ezért a HFSF kérelmet nyújtott be az Államtanácsnak a Görög Nemzeti Bank vonatkozó határozatának érvénytelenítése érdekében. Ezen oknál fogva a New TT Bank 2013. február 11-i levelében elkötelezte magát a HFSF-nek, hogy amennyiben a bíróság a HFSF javára dönt, a New TT Bank visszatéríti a 227 millió EUR-s összeget a HFSF-nek. Lásd: 31. lábjegyzet, 6. és 48. o.

(66) A kezdeti finanszírozási résre vonatkozó becslés körülbelül 4 096 millió EUR volt a Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 7/1/ 2013.1.18. sz. határozata szerint.

(67) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 11/1/ 2013.5.21. sz. határozata.

(68) EFG Eurobank, Éves jelentés 2010, 9. o.; online elérhető: http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/Eurobank%20FIN%20AR%202010%20en.pdf

(69) Szerkezetátalakítási terv 50. o., nettó hitelek alapján.

(70) Szerkezetátalakítási terv, 62-63. o.

(71) Szerkezetátalakítási terv 64. o. (2012-es adatok pro forma alapon).

(72) A Bank 2013. szeptember 10-i beadványa.

(73) Szerkezetátalakítási terv 64. o.

(74) Szerkezetátalakítási terv, 61. o.

(75) A szerkezetátalakítási tervhez mellékelt, a Bizottságnak 2014. április 16-án bejelentett pénzügyi előrejelzések.

(76) Szerkezetátalakítási terv, 76. o.

(77) Lásd a 69. lábjegyzetet.

(78) Szerkezetátalakítási terv, 62. o.

(79) Szerkezetátalakítási terv, 51. o.

(80) Lásd a 68. lábjegyzetet.

(81) Lásd a 72. lábjegyzetet.

(82) A görögországi tevékenységek nettó eredménye 2015-ben pozitívvá válik, és a nyereség 2015-ben 20 millió EUR, 2016-ban 304 millió EUR, 2017-ben 471 millió EUR, 2018-ban pedig 554 millió EUR lesz.

(83) Lásd a 68. lábjegyzetet.

(84) A Bank által 2013. május 9-én szolgáltatott adatok.

(85) A Bank nem kötelezte el magát e konkrét elidegenítési program mellett, és a mellékletben leírtak szerint továbbra is szabadon dönthet, hogy egy másik stratégiát választ-e az átfogó célnak való megfelelés érdekében.

(86) Lásd a 68. lábjegyzetet.

(87) Lásd a 68. lábjegyzetet.

(88) Az Eurobank 2013. június 19-i bejelentése, online elérhető: http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/EuproVeryFinalEnglish_190613.pdf

(89) Meglévő elsődleges (Tier 1) és másodlagos (Tier 2) értékpapírokra vonatkozó ajánlati felhívások eredményeinek kihirdetése, 2013. február 20.; online elérhető: http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/Harper%20-%20Final%20Results%20Press%20Release%20_Eng.pdf

(90) Forrásmenedzsment-feladat, online elérhető: http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/Press%20Release_Offer%20Results_ENGLISH.pdf és a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap jelentése a 2013. január-júniusi időszakról, online elérhető: http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jan_2013_Jun_2013_en.pdf

(91) Lásd a 2011-re és 2013-ra vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatásokat.

(92) Lásd a melléklet II. fejezetében található kötelezettségvállalásokat.

(93) Lásd a 85. lábjegyzetet.

(94) Lásd a 85. lábjegyzetet.

(95) Lásd a 85. lábjegyzetet.

(96) Lásd a melléklet III. fejezetének A. szakaszában található kötelezettségvállalásokat.

(97) Lásd a 89. lábjegyzetet.

(98) Lásd a 89. lábjegyzetet.

(99) Lásd a melléklet III. fejezetének C. szakaszában található kötelezettségvállalásokat.

(100) A Bizottság közleménye az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazásáról (HL C 270., 2008.10.25., 8. o.)

(101) Az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (59) preambulumbekezdése.

(102) Az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (63) preambulumbekezdése.

(103) A Bizottság közleménye - A pénzintézetek feltőkésítése a jelenlegi pénzügyi válságban: a támogatás szükséges minimális szintre történő korlátozása és az indokolatlan versenytorzulás kiküszöbölését célzó biztosítékok (HL C 10., 2009.1.15., 2. o.).

(104) A Bizottság közleménye - A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján (HL C 195., 2009.8.19., 9. o.).

(105) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (73) preambulumbekezdése.

(106) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (75) és (77) preambulumbekezdése.

(107) A Bizottság 2012. május 16-i határozata az SA.34115 (12/NN) sz. állami támogatásról: "A T Bank szanálása" (HL C 284., 2012.9.20., 6. o.).

(108) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (83) preambulumbekezdése.

(109) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (88) és (89) preambulumbekezdése.

(110) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (103) preambulumbekezdése.

(111) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (104) preambulumbekezdése.

(112) A New TT eljárás megindításáról szóló határozat (107) preambulumbekezdése.

(113) Lásd a 4. és 6. lábjegyzetet.

(114) A fedezeti alap ajánlata nem felelt meg a HFSF eladási eljárásról szóló levelének. A fedezeti alap ajánlata egy átvilágítás elvégzésétől függött, amelyhez további időt kért, de ez a kérés nem volt összeegyeztethető az MEFP határidővel. Ezenkívül lényeges információkat és biztosítékokat kért, és a fedezeti alap egy 25 millió EUR-s felső határt szabott további tőkeinjekcióra, vagyis szükség esetén ennyit volt kész befektetni, és csak egy évig.

(115) Lásd még: a Bizottság 2012. november 28-i, az SA. 34053 (12/N) sz. állami támogatásról szóló határozatát: a Banco de Valencia S.A. feltőkésítése és szerkezetátalakítása (HL C 75., 2013.3.14., 3. o.).

(116) Lásd: a Bizottság 2010. január 25-i határozata az NN 19/2009. sz. állami támogatási ügyben - Szerkezetátalakítási támogatás a Dunfermline Building Society részére (HL C 101., 2010.4.20., 7. o.), (47) preambulumbekezdés; a Bizottság 2010. október 25-i határozata az N 560/2009. sz. állami támogatási ügyben - Támogatás a Fionia Bank felszámolásához (HL C 76., 2011.3.26., 3. o.), (55) preambulumbekezdés; a Bizottság 2010. november 8-i határozata az N 392/2010. sz. állami támogatási ügyben - CajaSur szerkezetátalakítása (HL C 357., 2011.12.30., 12. o.), (52) preambulumbekezdés.

(117) A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben a bankok részére nyújtott támogatási intézkedések 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról (HL C 356., 2011.12.6., 7. o.).

(118) A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2013. augusztus 1-jétől való alkalmazásáról ("A Bankokról szóló közlemény") (HL C 216., 2013.7.30., 1. o.).

(119) Lásd a 9. és 11. lábjegyzetet.

(120) Lásd a 96. lábjegyzetet.

(121) Lásd a 97. lábjegyzetet.

(122) A 2011. október 9-től2012. december 31-ig tartó meghosszabbított időszakra vonatkozó éves pénzügyi jelentés, amely szerint 2012. december 31-én a kockázattal súlyozott eszközök összege 775,62 millió EUR volt.

(123) Lásd a 4. lábjegyzetet.

(124) A részvények számát a részvényesek rendkívüli közgyűlésének dátumát megelőző tíz munkanapos időszak során a Bank részvényének az Athéni Értéktőzsdén jegyzett forgalommal súlyozott átlagára alapján határozták meg (minimum 1 418,75 millió részvénnyel). Lásd: 31. lábjegyzet, 14. és 56. oldal. Mivel a forgalommal súlyozott átlagos piaci ár abban az időszakban meghaladta a 0,48 EUR-t, a HFSF a minimális számú részvényt kapta, vagyis 1 418,75 millió darabot, az egyenként 0,48 EUR-s kibocsátási árfolyamon. 0,48 EUR × 1 418,75 = 681 millió EUR, vagyis ennyi a Bank által a HFSF-nek fizetett ellenérték.

(125) Lásd a 96. lábjegyzetet.

(126) Lásd a 97. lábjegyzetet.

(127) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(128) HFSF, a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap jelentése a 2013. január-júniusi időszakról: "Megalapítása után az NHPB célzott működésiköltség-csökkentésére vonatkozó egyik előfeltétel a létszámcsökkentés volt egy önkéntes nyugdíjazási terv (VRS) révén. (...) 605 alkalmazott fogadta el a felajánlott kilépési csomagokat, és a terv összköltsége körülbelül 35,7 millió EUR-t tett ki"; online elérhető: http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jan_2013_Jun_2013_en.pdf

(129) Lásd a 4. lábjegyzetet.

(130) Eurobank, "A New Hellenic Postbank javasolt egyesítése a Eurobankkal", 2013. május 16.

(131) Lásd a 4. és 6. lábjegyzetet.

(132) Lásd az Eurobankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (36) preambulumbekezdését.

(133) http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/Pillar_3_2013_Final%20Values_2_310313.pdf.

(134) Lásd e határozat (285) preambulumbekezdését a B3 intézkedéssel kapcsolatban.

(135) Az is megjegyzendő, hogy Görögország a támogatást a banknak a görög banktámogatási program szerint adta, amelyet a Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján engedélyezett, valamint a HFSF-en keresztül, amelynek létrehozását ugyancsak bizottsági határozat hagyta jóvá.

(136) Lásd a 4. és a 3. lábjegyzetet.

(137) Lásd a Bizottság 2008. október 10-i NN 51/2008. sz. ügyben (Garanciarendszer a Dániában található bankok részére) hozott határozatának (41) preambulumbekezdését (HL C 273., 2008.10.28., 1. o.).

(138) http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/Eurobank%20FY2012%20Results%20Press%20Release.pdf

(139) Lásd a (72) preambulumbekezdést: a felhalmozódott kamatok a HFSF általi további hozzájárulásnak minősülnek, ezért csökkentették a kifizetést, amelyet a HFSF-nek kellett teljesítenie a Bank felé a 2013. tavaszi feltőkésítés kifizetéséhez.

(140) Lásd még a 7.6.1. szakaszt.

(141) A jegyzési jogok nélküli elméleti ár ("TERP") egy általánosan elfogadott piaci módszer a tőkeemelés felhígítási hatásának számszerűsítésére.

(142) A Görög Versenyhatóság még nem publikált 584/VII/2013. sz. határozata.

(143) Lásd még a 7.6.1. szakaszt.

(144) Lásd az (53) preambulumbekezdést.

(145) A Görög Versenyhatóság 578/VII/2013. sz. határozata; online elérhető: http://www.epant.gr/img/x2/apofaseis/apofaseis715_1_1391497451.pdf

(146) Lásd a szerkezetátalakításról szóló közlemény 28. pontját és a Bizottság 2011. április 5-i, a holland állam által (a Fortis Bank Nederland és az ABN AMRO N egyesülését követően létrejött) ABN AMRO Group NV javára tett C 11/09 (korábbi NN 53b/08, NN 2/10 és N 19/10) sz. intézkedésekről szóló 2011/823/EU határozatának (320) preambulumbekezdését (HL L 333., 2011.12.15., 1. o.).

(147) Lásd a (106) preambulumbekezdést.

(148) 2013-as teljes évi eredmények, 3. o.: http://www.eurobank.gr/Uploads/pdf/Eurobank_4Q2013_Financial_Results.pdf

(149) A(z) [...] leányvállalat 2009 óta veszteséges, piaci részesedése kicsi ([...] %-nál kevesebb a hiteleket és betéteket tekintve), költség/bevétel aránya magas, és jelentős finanszírozási réssel bír.

(150) A szerkezetátalakítási tervben jelentett pénzügyi előrejelzések különböznek a Görög Nemzeti Bank által elvégzett stresszteszt eredményétől, mivel az utóbbi nem ugyanazokon a feltevéseken alapult, és a Görög Nemzeti Bank által végrehajtott további módosításokat is figyelembe vett.

(151) Lásd a 85. lábjegyzetet.

(152) Lásd a 85. lábjegyzetet.

(153) Szerkezetátalakítási terv, 14. o.

(154) Lásd a (134) preambulumbekezdést.

MELLÉKLET

EUROBANK - A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI

A Görög Köztársaság kezeskedik afelől, hogy a Bank végrehajtja a 2014. április 16-án benyújtott szerkezetátalakítási tervet. A szerkezetátalakítási terv az I. függelékben az Európai Bizottság (a "Bizottság") által szolgáltatott makrogazdasági feltevéseken, valamint szabályozói feltevéseken alapul.

A Görög Köztársaság ezennel a következő kötelezettségeket vállalja (a "kötelezettségvállalások"), amelyek a szerkezetátalakítási terv szerves részét képezik. A kötelezettségvállalások közé tartoznak a szerkezetátalakítási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalások (a "szerkezetátalakítási kötelezettségvállalások"), valamint a vállalatirányításra és az üzleti műveletekre vonatkozó kötelezettségvállalások.

A kötelezettségvállalások a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó bizottsági határozat (a "határozat") elfogadásának napján lépnek érvénybe.

A szerkezetátalakítási időszak 2018. december 31-én ér véget. A kötelezettségvállalások a teljes szerkezetátalakítási időszakban érvényesek, hacsak az adott kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik.

E szöveget a határozat figyelembevételével az uniós jog általános keretein belül, a 659/99/EK tanácsi rendeletre való hivatkozással kell értelmezni.

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A kötelezettségvállalások alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

1. Bank: Az Eurobank Ergasias S.A. és összes leányvállalata. Így magában foglalja a teljes Eurobank Csoportot annak valamennyi görög és nem görög, banki és nem banki tevékenységet folytató leányvállalatával és fiókjával együtt.

2. Tőkenövelő ajánlat a bankszektorban: olyan ajánlat, amely a Bank szavatolótőke-arányának emelkedését eredményezi, figyelembe véve minden vonatkozó elemet, különösen a tranzakcióra elkönyvelt eredményt és a kockázattal súlyozott eszközöknek az eladásból származó csökkentését (ha szükséges, a kockázattal súlyozott eszközöknek a megmaradó pénzügyi kapcsolatokból eredő növekedésével korrigálva).

3. Tőkenövelő ajánlat a biztosítási szektorban: olyan ajánlat, amely a Bank szavatolótőke-arányának emelkedését eredményezi. A Bank könyvelésében szereplő biztosítási tevékenység könyv szerinti értéke feletti bármely ajánlatról automatikusan feltételezik, hogy tőkenövelő.

4. Zárás: az elidegenítendő vállalkozás tulajdonjoga vásárlóra történő átszállásának napja.

5. Elidegenítendő vállalkozás: minden olyan vállalkozás és eszköz, amelynek eladására a Bank elkötelezi magát.

6. Hatálybalépés napja: a határozat elfogadásának napja.

7. A szerkezetátalakítási időszak vége:

8. Külföldi eszközök vagy nem görög eszközök: ügyfelek Görögországon kívüli tevékenységeihez kapcsolódó eszközök, függetlenül attól, hogy az eszközök mely országban vannak nyilvántartva. Például Luxemburgban nyilvántartott, de ügyfelek görögországi tevékenységeivel kapcsolatos eszközök nem tartoznak e definíció terjedelmébe. Viszont a Luxemburgban vagy Görögországban nyilvántartott, de ügyfelek más délkelet-európai országokban folytatott tevékenységeihez kötődő eszközök külföldi eszközöknek minősülnek, és e definíció alá tartoznak.

9. Külföldi vállalkozások: a Bank külföldi banki és nem banki leányvállalatai és fiókjai.

10. Külföldi leányvállalatok: a Bank minden Görögországon kívüli banki és nem banki leányvállalata.

11. Görög banki tevékenységek: a Bank görögországi banki tevékenységei, függetlenül attól, hogy az eszközök hol vannak nyilvántartva.

12. Görög nem banki tevékenységek: a Bank görögországi nem banki tevékenységei, függetlenül attól, hogy az eszközök hol vannak nyilvántartva.

13. Görög leányvállalatok: a Bank minden görögországi banki és nem banki leányvállalata.

14. Ellenőrző megbízott: egy vagy több, a Banktól független, a Bizottság által jóváhagyott és a Bank által kinevezett természetes vagy jog személy; az ellenőrző megbízott kötelessége nyomon követni, hogy a Bank megfelel-e a kötelezettségvállalásoknak.

15. Vásárló: egy vagy több természetes vagy jogi személy, aki/amely egészben vagy részben megvásárolja az elidegenítendő vállalkozást.

16. Eladás: a Bank részvénytulajdona 100 %-ának értékesítése, hacsak az adott kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik.

A kötelezettségvállalások alkalmazásában e kifejezések egyes száma magában foglalja a többes számot (és fordítva), hacsak a kötelezettségvállalások másként nem rendelkeznek.

II. FEJEZET

SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

1. Fiókok száma Görögországban: 2017. december 31-én a görögországi fiókok száma legfeljebb [...] lehet.

2. Alkalmazottak száma Görögországban: 2017. december 31-én a teljes munkaidős egyenérték (FTE) szerint az alkalmazottak száma Görögországban (görög banki és nem banki tevékenységek) legfeljebb [...] lehet.

3. Görögországi összköltség: A költségek összege Görögországban (görög banki és nem banki tevékenységek) legfeljebb 800 millió EUR lehet 2017. december 31-én.

4. Betétek költsége Görögországban: Annak érdekében, hogy helyreállítsa tartalékolás előtti jövedelmezőségét a görög piacon, a Banknak csökkentenie kell a finanszírozási költségeket a Görögországban gyűjtött betétek költségeinek csökkentése révén (ideértve a takarékbetéteket, látra szóló és lekötött betéteket, valamint az ügyfeleknek kínált más hasonló termékeket és a Bank által viselt költségeket) [...].

5. Nettó hitel/betét mutató Görögországban: A görögországi banki tevékenységekre vonatkozóan a nettó hitel/betét mutató legfeljebb 115 % lehet 2017. december 31-én. [...]

6. Támogatás külföldi leányvállalatoknak: Minden egyes leányvállalatra vonatkozóan, halmozottan a hatálybalépés napjától 2018. június 30-ig, a Bank nem adhat további saját tőkét vagy alárendelt tőkét olyan összegben, amelyik meghaladja a következő két összeg közül a nagyobbikat: i. az adott leányvállalat kockázattal súlyozott eszközeinek [...] %-a 2012. december 31-én vagy ii. [...] millió EUR. Amennyiben a Bank meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű tőkét vagy alárendelt kölcsönt szándékozik a külföldi leányvállalatba injekciózni, kérnie kell a görög hatóságokat, hogy szerezzenek bizottsági határozatot a szerkezetátalakítási terv módosításához.

(...)

a) [...]

b) [...].

c) [...]

d) [...]

e) [...]

(...)

7. A nem görög eszközök tőkeáttételének csökkentése 2018. június 30-ra: A külföldi eszközállomány teljes méretét 2018. június 30-ra maximum 8,77 milliárd EUR-ra kell csökkenteni.

(7.1.) Ha a Bank 1 milliárd EUR-t meghaladó és a bejelentett támogatási összegnél alacsonyabb további támogatást kap, akkor a külföldi eszközök állományának teljes méretét legfeljebb 3,5 milliárd EUR-ra kell csökkenteni 2018. június 30-ra. Ha a külföldi vállalkozások eladását használják fel e cél elérésére, az egyes eladásokat legkésőbb 2018. december 31-én le kell zárni.

(7.2.) [...]

(7.3.) [...]

8. A biztosítási tevékenységek eladása: A biztosítási tevékenységek (élet és nem élet) értékesítését [...]-ra/-re be kell fejezni (vagyis le kell zárni). [...]

A Bank és tanácsadói felkérik a lehetséges vevőket, hogy a részvénytulajdon legalább 80 %-ára adjanak ajánlatot, és a Bank jelzi hajlandóságát, hogy banki biztosítási partnerségi megállapodásra lépjen, felajánlva elosztó hálózatát, és megtartson egy legfeljebb 20 %-os kisebbségi érdekeltséget.

9. Az ingatlanos leányvállalat eladása: 2016. december 31-re a Bank 20 %-ra csökkenti részesedését az Eurobank Properties REIC-ben. [...]

10. Részesedések, alárendelt kötvények és lebegő kamatozású kölcsönkötvények eladása: A (szabályozott biztosítási leányvállalatokat nem tartalmazó) Bank alábbiak szerint meghatározott értékpapír-portfóliójának könyv szerinti értéke 2015. december 31-én 35 millió EUR alatt lesz. [...]

11. Bármely eladásra vonatkozóan a Görög Köztársaság az alábbi kötelezettségeket vállalja::

a) a vásárló független a Banktól és ahhoz nem kötődik;

b) az elidegenítendő vállalkozás megszerzése céljából a vásárlót a Bank sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozza;

c) az eladás lezárását követő ötéves időszakban a Bank nem szerez közvetlen vagy közvetett befolyást az elidegenítendő vállalkozás egésze vagy egy része felett a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül.

12. Befektetési politika: 2017. december 31-ig a Bank nem vásárol befektetésre nem ajánlott kategóriájú értékpapírokat.

[...]

13. Maximált jövedelmek: [...]-ig a Bank egyetlen alkalmazottnak vagy vezetőnek sem fizet [...]-nál/-nél magasabb teljes éves javadalmazást (bér, nyugdíjjárulék, jutalom). A HFSF-től kapott tőkeinjekció esetén a javadalmazás maximális összegét a bankokról szóló 2013. augusztus 1-i uniós közlemény szerint átértékelik.

III. FEJEZET

VÁLLALATIRÁNYÍTÁSRA ÉS ÜZLETI MŰVELETEKRE VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK - HOSSZABBÍTÁS ÉS MÓDOSÍTÁSOK

(1) A Bank 2018. június 30-ig folytatja a vállalatirányításra és üzleti műveletekre vonatkozó kötelezettségek teljesítését a Görög Köztársaság által 2012. november 20-án beterjesztett dokumentum és a kötelezettségvállalások III. fejezetében található későbbi módosítások szerint. Az Eurobank Properties REIC-et illetően a III. fejezet A. szakaszának (4) pontjában (vagyis megfelelés a HFSF kapcsolati keretrendszerének), C. szakaszában ((27) bekezdés: osztalék-, kamatszelvény-beváltási, visszavásárlási, vételiopció- és visszavételi tilalom), C. szakaszában ((28). bekezdés: felvásárlási tilalom), valamint a IV. fejezetben (ellenőrző megbízott) szereplő kötelezettségvállalások attól a pillanattól kezdve nem vonatkoznak a leányvállalatra, amikor a Bank részvénytulajdona az Eurobank Properties REIC-ben [...] % alá csökken.

(2) Abban az esetben, ha egy kötelezettségvállalás nem érvényes a Bank szintjén, a Bank nem használhatja fel az adott kötelezettségvállalás által le nem fedett leányvállalatokat vagy tevékenységeket a kötelezettségvállalás kijátszására.

A. szakasz

Hatékony és megfelelő belső szervezet létrehozása

(3) A Bank (külföldi leányvállalatait ide nem értve) a felelősségek egyértelmű megosztása és az átláthatóság biztosítása érdekében mindenkor betartja a vállalatirányításról szóló 3016/2002. sz. törvény és a részvénytársaságokról szóló 2190/1920. sz. törvény összes rendelkezését és különösen az olyan vállalati testületek funkcióival kapcsolatos rendelkezéseket, mint a részvényesek közgyűlése és az igazgatótanács. A részvényesek közgyűlésének hatásköre a cégjognak megfelelő közgyűlés feladataira korlátozódik, különösen a tájékoztatással kapcsolatos jogokat illetően. A vezetés helytelen befolyásolását lehetővé tevő kiterjedtebb hatáskört hatályon kívül kell helyezni. A napi működés irányításának felelőssége egyértelműen a Bank ügyvezető igazgatóié.

(4) A Bank (külföldi leányvállalatait ide nem értve) mindenkor megfelel a Görög Pénzügyi Stabilitási alap (a "HFSF") kapcsolati keretrendszerének.

(5) A Bank betartja a hatályos 2577/2006.3.9. sz. elnöki határozatot, hogy egyedi és csoportalapon hatékony szervezeti struktúrát és megfelelő belső ellenőrzési rendszert tartson fenn, ideértve a három kulcsfontosságú pillért, nevezetesen a belső ellenőrzést, a kockázatkezelési és megfelelőségi feladatkört, valamint a legjobb nemzetközi vállalatirányítási gyakorlatokat.

(6) A Banknak hatékony szervezeti struktúrával kell bírnia, hogy biztosítsa a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési osztály üzleti hálózatoktól való teljes függetlenségét, valamint az igazgatótanácsnak való közvetlen alárendeltségét. Az igazgatótanácson belül létrehozott könyvvizsgálói bizottság és kockázati bizottság értékeli az említett osztályok által felvetett összes ügyet. Egy megfelelő belső ellenőrzési szabályzat és kockázatkezelési szabályzat határozza meg ezen osztályok szerepeit, felelősségi körét és erőforrásait. Ezek a szabályzatok megfelelnek a nemzetközi normáknak, és biztosítják az említett osztályok teljes függetlenségét. A hitelek odaítélését, árazását és szerkezetátalakítását illetően egy hitelpolitika biztosít iránymutatást és ad utasításokat.

(7) A Bank köteles az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani a rendes részvények legalább 1 %-os tulajdonával rendelkező részvényesek listáját.

B. szakasz

Üzleti gyakorlatok és kockázatfigyelés

Általános elvek

(8) A hitelpolitika meghatározza, hogy minden ügyféllel méltányosan kell bánni, megkülönböztetéstől mentes eljárások alkalmazásával, kivéve a hitelkockázatra és a fizetőképességre vonatkozókat. A hitelpolitika határozza meg azokat a küszöbértékeket, amelyek felett a hitelek odaítélését a vezetés magasabb szintjein kell jóváhagyni. Hasonló küszöbértékeket kell meghatározni a hitelek szerkezetének átalakítását, valamint a követelések és jogviták kezelését illetően. A hitelpolitika kiválasztott központokba centralizálja a döntéshozatali folyamatot nemzeti szinten, és egyértelmű biztosítékokról gondoskodik utasításainak következetes végrehajtása érdekében az összes görögországi banki tevékenységen belül.

(9) Minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank teljes mértékben beépíti hitelpolitikai szabályait a hitelezési és hitelrefinanszírozási munkamenetbe és folyósítási rendszerekbe.

Különös rendelkezések

(10) Ezzel kifejezetten ellentétes jelzés hiányában a kötelezettségvállalások III. fejezetének (8)-(18) bekezdéseiben felsorolt különös rendelkezések a görögországi banki tevékenységekre vonatkoznak.

(11) A hitelpolitikának megköveteli, hogy a hitelek és jelzálogok árazása szigorú iránymutatásoknak feleljen meg. Ezen iránymutatásokba tartozik a hitelpolitika hitellejárattól, az ügyfél hitelkockázatának értékelésétől, a lekötött biztosítékok várható behajthatóságától (ideértve egy esetleges felszámolás időkeretét), a Bankkal való általános kapcsolattól (pl. betétek szintje és stabilitása, díjstruktúra és más keresztező eladási tevékenységek) és a Bank finanszírozási költségétől függő standard kamatsávtáblái (tartományai) szigorú betartásának kötelezettsége. Meghatározott hiteleszközosztályok készülnek (pl. kereskedelmi hitel, jelzálog, fedezettel biztosított/fedezetlen stb.), és árazási keretüket egy megfelelő hitelpolitikai táblázatba foglalják, amelyet a hitelbizottság rendszeresen frissít. Bármely kivételt a hitelbizottságnak kell rendben jóváhagynia, vagy alacsonyabb hivatali szinten, ha ezt a hitelpolitika lehetővé teszi. Az egyedi tranzakciókra, például konzorciális hitelekre vagy projektfinanszírozásra ugyanezen elvek érvényesek, kellő figyelemmel a tényre, hogy esetleg nem illenek a szabványosított hitelpolitikai táblázatokba. Ezen árazási politika megsértéseit jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak.

(12) A kockázatkezelési osztály felel a hitelkockázat felméréséért és a biztosíték értékeléséért. A hitelminőség értékelésekor a kockázatkezelési osztály függetlenül működik, és írásbeli véleményt ad ki annak biztosítása érdekében, hogy az értékelésben alkalmazott kritériumokat az idők folyamán következetesen alkalmazzák az ügyfelek között és a Bank hitelpolitikáját illetően.

(13) Ami az egyéneknek és jogi személyeknek nyújtott hiteleket illeti, a legjobb nemzetközi banki gyakorlatok alapján minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank szigorú egyéni és aggregált limiteket alkalmaz, amelyek szabályozzák az egy hitelkockázatnak adható maximális hitelösszeget (ha a görög és az uniós jog egyáltalán lehetővé teszi). E limiteknél figyelembe kell venni a hitel lejáratát és bármely kapott fedezet/biztosíték minőségét, és a limitet alapvető fontosságú viszonyítási értékhez (például a tőkéhez) képest kell meghatározni.

(14) Tiltani kell az olyan hitelnyújtást (1), amely lehetővé teszi a hitelfelvevők számára, hogy a Bank és más bankok (2) részvényeiből vagy hibrid instrumentumaiból vásároljanak, függetlenül attól, hogy kik ezek a hitelfelvevők (3). E rendelkezés a Bank szintjén érvényes és e szinten kell nyomon követni.

(15) Nem kapcsolt hitelfelvevők általi, [a Bank kockázattal súlyozott eszközei [...]%-át] meghaladó minden hitelkérelmet vagy bármely hitelt, amely az egy csoportnak (egyetlen hitelkockázatot képviselő kapcsolt hitelfelvevők csoportja) való kitettséget [a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek [...] %-a] felett tart, jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak, aki [...] munkanappal elhalaszthatja a hitelkeret vagy a kölcsön engedélyezését, ha úgy tűnik, hogy a feltételek meghatározása nem önállóan történt, vagy az ellenőrző megbízott nem kapott elegendő információt. Szükséghelyzetekben ez az időszak [...] munkanapra csökkenthető, amennyiben az ellenőrző megbízottat elegendő információval látták el. Ez az időszak lehetővé teszi az ellenőrző megbízott számára, hogy jelentse az ügyet a Bizottságnak és a HFSF-nek, mielőtt a Bank bármilyen végleges döntést hoz.

(16) A hitelpolitika egyértelmű utasításokat ad a hitelek szerkezetének átalakítására vonatkozóan. Egyértelműen meghatározza, milyen hitelek jöhetnek szóba és milyen körülmények között, továbbá jelzi a szóba jöhető ügyfeleknek ajánlható feltételeket és kikötéseket. Minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank biztosítja, hogy minden szerkezetátalakítás célja a Bank jövőbeli megtérüléseinek elősegítése legyen, védve így a Bank érdekét. A szerkezetátalakítási politika semmi esetre sem veszélyeztetheti a Bank jövőbeli jövedelmezőségét. E célból a Bank kockázatkezelési osztálya felel helyénvaló szerkezetátalakítási eredményességi jelentési mechanizmusok kidolgozásáért és alkalmazásáért, belső és/vagy külső legjobb gyakorlatok mélyreható elemzéseinek elvégzéséért, a megállapításai legalább negyedévenkénti, a hitelbizottságnak és az igazgatósági kockázati bizottságnak történő jelentéséért, a vonatkozó eljárások és politikák gyakorlati javításaira történő javaslattételért, továbbá ezek végrehajtásának felügyeletéért és jelentéséért a hitelbizottságnak és az igazgatósági kockázati bizottságnak.

(17) Minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank olyan követelési és jogvita-politikát léptet életbe, amelynek célja a megtérülés maximalizálása és bármilyen megkülönböztetés vagy preferenciális elbánás megelőzése a jogviták kezelésében. A Bank gondoskodik minden szükség intézkedés megtételéről a Bank javára történő minden beszedés maximalizálása és pénzügyi helyzetének hosszú távú védelme érdekében. E politika végrehajtásának bármely megsértését jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak.

(18) A Bank jól kidolgozott figyelmeztető és jelentési rendszer révén nyomon követi a hitelkockázatot, ami lehetővé teszi a kockázatkezelési osztály számára, hogy i. azonosítsa a hitelek értékvesztése és a nemteljesítési események korai jeleit; ii. felmérje a hitelportfólió behajthatóságát (ideértve, de nem kizárólag az olyan alternatív visszafizetési forrásokat, mint az adóstársak és kezesek, valamint a lekötött vagy rendelkezésre álló, de le nem kötött biztosítékokat); iii. értékelje a Bank teljes kitettségét az egyedi ügyfelek vagy a portfólió alapján; továbbá iv. szükség szerint korrekciós és javító intézkedéseket javasoljon az igazgatótanácsnak. Az ellenőrző megbízott részére hozzáférést kell biztosítani ezen információkhoz.

A kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó rendelkezések

(19) A kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó minden rendelkezés a Bank szintjén érvényes.

(20) A hitelpolitikán belül egy meghatározott részt kell szentelni a kapcsolt hitelfelvevőkkel való kapcsolatokra vonatkozó szabályokra. A kapcsolt hitelfelvevők közé tartoznak az alkalmazottak, részvényesek, igazgatók, menedzserek, valamint azok házastársai, gyermekei és testvérei, továbbá a kulcsfontosságú alkalmazottak (vagyis a hitelpolitikára vonatkozó döntéshozatali folyamatban részt vevő alkalmazottak), részvényesek, igazgatók vagy menedzserek, vagy házastársaik, gyermekeik és testvéreik által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött bármely jogi személy. Tágabb értelemben bármely állami intézmény vagy állam által ellenőrzött szervezet, bármely állami vállalat vagy állami szerv kapcsolt hitelfelvevőnek minősül. A politikai pártokat szintén kapcsolt hitelfelvevőként kell kezelni a hitelpolitikában. Külön figyelmet kell szentelni a jelenlegi vagy korábbi alkalmazottaknak, igazgatóknak, részvényeseknek, menedzsereknek és rokonaiknak nyújtott hitelek átstrukturálására és leírására vonatkozó döntésekre, valamint a zálogjogok megfelelőségével, értékelésével és nyilvántartásával, továbbá a hitelbiztosítékok végrehajtásával kapcsolatban folytatott politikákra. A kapcsolt hitelfelvevők definíciójának további meghatározása egy külön dokumentumban történt.

(21) A kockázatkezelési osztály felel minden, egyetlen hitelkockázatot képviselő kapcsolt hitelfelvevői csoport feltérképezéséért a hitelkockázati koncentráció megfelelő nyomon követésének céljával.

(22) Ami az egyéneknek és jogi személyeknek nyújtott hiteleket illeti, a legjobb nemzetközi banki gyakorlatok alapján a Bank szigorú egyéni és aggregált limiteket alkalmaz, amelyek szabályozzák a kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó, egy hitelkockázatnak adható maximális hitelösszeget (ha a görög és az uniós jog egyáltalán lehetővé teszi).

(23) A Bank külön nyomon követi a kapcsolt hitelfelvevőknek való kitettségét, ideértve az állami szektor szervezeteit és politikai pártokat. A kapcsolt hitelfelvevőknek történő új hitelezés (4) (az Y-1 állomány éves %-a (5)) nem haladhatja meg a görögországi teljes hitelportfólió új hitelezését (az Y-1 állomány éves %-a). A kötelezettségvállalásnak a kapcsolt hitelfelvevők minden egyes típusára (alkalmazottak, részvényesek, menedzserek, állami szervezetek, politikai pártok) vonatkozóan külön meg kell felelni. Azért, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak a görög gazdaságban, a kapcsolt hitelfelvevők hitelminősítése, valamint a nekik ajánlott árazási feltételek és lehetséges szerkezetátalakítás nem lehet előnyösebb a hasonló, de nem kapcsolt hitelfelvevőknek kínált feltételeknél. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a meglévő általános rendszerekre, ahol az alkalmazottak a nekik kínált támogatott hitelek kedvezményezettjei. A Bank havonta jelent e kitettség alakulásáról, az új hitelek összegéről és [a Bank kockázattal súlyozott eszközei [...] %-át] meghaladó, a hitelbizottsághoz intézendő legutóbbi kérelmekről.

(24) Az alkalmazottakra/vezetőkre/részvényesekre vonatkozó hitelfeltételek nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint a más, nem kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó kritériumok. Ha az egyetlen alkalmazottnak/vezetőnek/részvényesnek való teljes hitelkitettség fedezett hitelek esetében meghaladja a [[...]] fix fizetésével egyenlő összeget és fedezetlen hitelek esetében a [[...]] fix fizetésével egyenlő összeget, a kitettséget haladéktalanul jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak, aki beavatkozhat, és elhalaszthatja a hitelnyújtást a kötelezettségvállalások III. fejezetének (25) bekezdésében leírt eljárás értelmében.

(25) Kapcsolt hitelfelvevők általi, [a Bank kockázattal súlyozott eszközei [...] %-át] meghaladó minden hitelkérelmet vagy bármely hitelt, amely az egy csoportnak (egyetlen hitelkockázatot képviselő kapcsolt hitelfelvevők csoportja) való kitettséget [a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek [...] %-a] felett tart, jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak, aki [...] munkanappal elhalaszthatja a hitelkeret vagy a kölcsön engedélyezését, ha úgy tűnik, hogy a feltételek meghatározása nem önállóan történt, vagy az ellenőrző megbízott nem kapott elegendő információt. Szükséghelyzetekben ez az időszak [...] munkanapra csökkenthető, amennyiben az ellenőrző megbízottat elegendő információval látták el. Ez az időszak lehetővé teszi az ellenőrző megbízott számára, hogy jelentse az ügyet a Bizottságnak és a HFSF-nek, mielőtt a Bank bármilyen végleges döntést hoz.

(26) A kapcsolt hitelfelvevőkhöz kötődő hitelek szerkezetátalakítására ugyanazok a követelmények érvényesek, mint a nem kapcsoltakéra. Ezenkívül szükség esetén értékelni és javítani kell az értékvesztett eszközökkel foglalkozó meglévő kereteket és politikákat. Ugyanakkor elvárás a kapcsolt hitelfelvevők átstrukturált hiteleinek külön jelentése, legalább hiteleszközosztályonként és kapcsolt hitelfelvevő-típusonként.

C. szakasz

Egyéb korlátozások

(27) Osztalékfizetési, osztalékszelvény-beváltási, visszavásárlási, vételiopció- és visszavételi tilalom: Hacsak a Bizottság valamilyen kivételbe másként bele nem egyezik, a Görög Köztársaság kötelezettséget vállal az alábbiakra:

a) A Bank nem teljesít kamatszelvény-fizetést a hibrid tőkeinstrumentumokra (vagy bármely más instrumentumokra, amelyekre a kamatszelvény-fizetés diszkrecionális) vagy nem fizet osztalékot a szavatolótőke-instrumentumokra és alárendelt adósságpapírokra, hacsak nincs ezt előíró jogi kötelem. A Bank nem szabadít fel tartalékokat annak érdekében, hogy ilyen helyzetbe hozza magát. Kétség esetén, hogy e kötelezettségvállalás alkalmazásában létezik-e jogi kötelem, a Bank jóváhagyásra beterjeszti a javasolt kamatszelvény- vagy osztalékfizetést a Bizottságnak.

b) A Bank nem vásárolja vissza saját részvényeit, és nem gyakorol vételi opciót az említett szavatolótőke-instrumentumokkal és alárendelt adósságpapírokkal kapcsolatban.

c) A Bank nem vásárol vissza hibrid tőkeinstrumentumokat.

(28) Felvásárlási tilalom: A Görög Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy a Bank semmilyen vállalkozásban nem szerez részesedést, legyen az eszköz- vagy részvénytranszfer. Ez a felvásárlási tilalom a vállalati jogi formában működő vállalkozásokra és bármilyen, üzleti vállalkozást alkotó eszközcsomagra egyaránt vonatkozik (6).

i. A Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő kivétel: Az említett tiltás ellenére a Bank a Bizottság jóváhagyásának megszerzését követően és - adott esetben - a HFSF javaslatára felvásárolhat vállalatokat és vállalkozásokat, ha kivételes körülmények között erre van szükség a pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy a tényleges verseny biztosításához.

ii. A Bizottság előzetes jóváhagyását nem igénylő kivétel: A Bank akkor szerezhet részesedést vállalkozásokban, ha:

a) a bármely tulajdonszerzésért kifizetett vételár kevesebb, mint a Bank mérlegfőösszegének (7) [[...] %-a] a kötelezettségvállalások (8) hatálybalépésének napján; és

b) a Bank által a kötelezettségvállalások hatálybalépésének napjától a szerkezetátalakítási időszak végéig az ilyen tulajdonszerzésekért fizetett halmozott vételár kevesebb, mint a Bank mérlegfőösszegének [[...] %-a] a kötelezettségvállalások hatálybalépésének napján.

iii. A felvásárlási tilalom alá nem tartozó tevékenységek: A felvásárlási tilalom nem terjed ki azon tulajdonszerzésekre, amelyek a normál banki üzletmenet során valósulnak meg nehéz helyzetben levő cégekkel szemben meglévő követelések kezelésekor.

(29) Hirdetési tilalom: A Görög Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy a Bank tartózkodik az állami támogatásra utaló hirdetéstől és olyan agresszív üzleti stratégiák alkalmazásától, amelyekre a Görög Köztársaság támogatása nélkül nem kerülne sor.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZŐ MEGBÍZOTT

(1) A Görög Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy a Bank módosítja és a szerkezetátalakítási időszak végéig kiterjeszti a Bizottság által jóváhagyott és a Bank által 2013. február 22-én kinevezett ellenőrző megbízott megbízatását. Ezenkívül a Bank kiterjeszti a megbízatás terjedelmét i. a szerkezetátalakítási terv és ii. az e jegyzékben meghatározott minden kötelezettségvállalás nyomon követésére.

(2) A kötelezettségvállalások hatálybalépése után négy héttel a Görög Köztársaság benyújtja a Bizottságnak a módosított megbízatás összes feltételét, amelyek magukban foglalnak minden ahhoz szükséges rendelkezést, amelyek képessé teszik az ellenőrző megbízottat a szóban forgó kötelezettségek szerinti feladatainak elvégzésére.

(3) Az ellenőrző megbízottra vonatkozó további rendelkezések egy külön dokumentumban kerültek meghatározásra.

(1) Az említett kötelezettségvállalás alkalmazásában a "hitelek" fogalma largo sensu értelmezendő, mint bármilyen féle finanszírozás, pl. hiteleszköz, garancia stb.

(2) A tisztázás érdekében: a "más bankok" a világon bármely bankra, pénzügyi intézményre vonatkozhatnak.

(3) A tisztázás érdekében: az említett kötelezettségvállalás minden hitelfelvevőre vonatkozik, beleértve a Bank egyedi ügyfélkiszolgálását is.

(4) A tisztázás érdekében: az új hitelezés tartalmazza a hitelek megújítását és meglévő hitelek átstrukturálását is.

(5) A tisztázás érdekében: "az Y-1 állomány éves %-a" az előző év végi állomány százalékában kifejezett új hiteleket jelenti. A kockázattal súlyozott eszközök összege az év végi összeg.

(6) A tisztázás érdekében: az adott kötelezettségvállalás alkalmazásában a Bank magántőke-/kockázatitőke-vállalkozása nem tartozik a kötelezettségvállalás terjedelmébe. Ezzel kapcsolatban a Banknak hivatalos kéréssel kell fordulnia a Bizottsághoz, és a kérésnek tartalmaznia kell e gazdálkodó egység üzleti tervét.

(7) A tisztázás érdekében: az adott kötelezettségvállalás alkalmazásában a mérlegfőösszeg egyenlő a Bank összes eszközével.

(8) A tisztázás érdekében: abban az esetben, ha a kötelezettségvállalások III. fejezet (28) bekezdésének i. pontja szerint megszerzik a Bizottság jóváhagyását a felvásárlási tilalom megszüntetéséhez, a Bank kötelezettségvállalások hatálybalépésének napja szerinti mérlegét úgy számítják ki, hogy az tartalmazza a megszerzett gazdálkodó egységek eszközeit vagy a megszerzett eszközöket a felvásárlás napján.

Függelék

MAKROGAZDASÁGI ELŐREJELZÉSEK A GÖRÖGORSZÁGI BELFÖLDI MŰKÖDÉSRE