A Gyulai Törvényszék Pf.25035/2017/5. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 235. §, 253. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 18. §, 21. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Hajnal Beatrix, Orbánné dr. Papp Éva, Pusztai-Sznyida Barbara

Gyulai Törvényszék

9.Pf.25.035/2017/5.

A Gyulai Törvényszék dr. Törőcsik Attila ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Varga István ügyvéd által képviselt alperesek ellen szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt a Szarvasi Járásbíróság előtt folyamatba tett perében a 2016. évi december hó 8. napján 2.P.20.443/2016/6. szám alatt hozott ítélet ellen az I. r. alperes részéről 7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t.

A Gyulai Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a keresetet elutasítja.

Mellőzi az I. r. alperes perköltségben történő marasztalását.

Kötelezi a felperest az I. r. alperes javára 15 nap alatt 150.000 (százötvenezer) forint mindkét fokon felmerült együttes perköltség megfizetésére.

Kötelezi a felperest az állam javára felhívásra 176.100 (százhetvenhatezer-egyszáz) forint fellebbezési illeték megfizetésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a Aa Külterület 0159/3. helyrajzi szám alatt felvett szántó, kivett agyaggödör művelési ágú ingatlannak 19278/826992 arányú tulajdoni hányadára vonatkozó AVHIR-2016/327 szerződésszámú 2016. január 26. napján I. és II. r. alperesek között megkötött adásvételi szerződés felperessel szemben hatálytalan, és az adásvételi szerződés a felperes, mint vevő és az I. r. alperes, mint eladó között jött létre 2016. március 23. napján. Rendelkezett arról, hogy a felperes 2.201.000 forint vételárat 8 napon belül köteles megfizetni I. r. alperesnek. Kötelezte az I. r. alperest a felperes javára 253.000 forint perköltség megfizetésére. Az indokolásában kifejtette, hogy arról kellett döntést hoznia, hogy az elővásárlásra nem vitásan jogosult személy milyen mélységig köteles igazolni az elővásárlási jogosultságát annak érdekében, hogy a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető legyen. A 2013. évi CXXII. törvény (Fftv.) 21. § (5) bekezdése tartalmazza, hogy csatolni kell az elővásárlási jogot alátámasztó okiratokat is a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint. Ilyen végrehajtási rendelet a mai napig nem született, így nincs olyan tételes jogszabály, amely meghatározná azt, hogy mely okiratokat kell az elővásárlási jog alátámasztására csatolni. A Kúria Kfv.III.37.025/2016/6. számú eseti döntésére hivatkozva kifejtette, hogy a végrehajtási rendelet hiánya nem azt jelenti, hogy az elővásárlásra jogosult köteles lett volna társtulajdonosi jogállását, valamint a földműves nyilvántartásba történő regisztrációt igazolással alátámasztani. Az Fftv. ezt nem írja elő, és az I. r. alperesnek minden adat hivatalból rendelkezésére állt ahhoz, hogy az elővásárlásra jogosult felperes hivatkozását ellenőrizze. A tulajdoni lapból arról is tudomása volt, hogy a felperes tulajdonostárs. Ezzel ellentétes megállapítást az I. r. alperes sem tett, és a jogszabály igazolást nem kíván meg, csak azon nyilatkozatot és olyan formában, ahogyan azt a felperes megtette. A 2013. évi V. törvény 6:223. §-a rendelkezik az elővásárlási jog megsértésének a következményéről, mely szerint az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. A felperes 2016. március 23. napján benyújtott nyilatkozatában vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tett, melyben gyakorolta az elővásárlási jogát, illetve a banki igazolással a teljesítőképességét is igazolta. A felperes és az alperes között létrejött szerződés időpontját a felperes elfogadó nyilatkozatának a megtételéhez kötötte. A II. r. alperes által fizetett vételár visszatérítéséről nem rendelkezett, mert ez nem képezte a per tárgyát.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. r. alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak a megváltoztatását, a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy az NFA nem hatóság, a nyilvántartásokhoz nincsen hozzáférése. A felperes az elfogadó nyilatkozatához nem csatolt semmilyen dokumentumot annak az igazolására, hogy a földműves nyilvántartásban szerepel annak ellenére, hogy azt az Fftv. 21. § (5) bekezdése előírja. Ennek következtében az Fftv. 21. § (9) bekezdése alapján a jognyilatkozatát olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna. Az elfogadó nyilatkozata csak a földműves nyilvántartási számát jelölte meg, de ez nem tekinthető teljes értékű igazolásnak. Az NFA-ának azonban vizsgálnia kell a nyilatkozatok valóságtartalmát, amelyet a felperesnek kellett volna igazolnia. Hangsúlyozta, hogy az NFA-nak nem áll rendelkezésére hivatalból minden adat ahhoz, hogy a felperes hivatkozásait ellenőrizni tudja. Az NFA csak Takarnet hozzáféréssel rendelkezik, azonban nincsen joga arra, hogy a földműves nyilvántartás adatait megtekintse. Fellebbezése kiegészítésében arra is hivatkozott, hogy a felperes elfogadó nyilatkozata nem tartalmazza a jegyző azon igazolását, hogy az a nyilatkozatot adó elővásárlásra jogosulttól származik. A jegyző helyett az önkormányzat egyik dolgozója vette át a nyilatkozatot, és ő nyilatkoztatta a felperest. A jegyzőnek azonban személyesen kell eljárnia, mert ez kizárólagos jegyzői jogkör figyelemmel az Fftv. 21. § (4) bekezdésére.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és az I. r. alperes perköltség fizetésére kötelezését kérte. Előadta, hogy a földműves nyilvántartás közhiteles nyilvántartás,és abba bárki ingyenesen betekinthet. Az Fftv. 21. § (5) bekezdése szerinti végrehajtási rendelet még mindig nem készült el, ezért az abban foglaltakra hivatkozni nem lehet. Az I. r. alperes ezen túlmenően nem tette közzé, hogy az Fftv-ben foglaltakon túl milyen okiratokra van szüksége. Hivatkozott arra is, hogy az I. r. alperes eddig nem vitatta azon tényt, hogy a felperes elfogadó nyilatkozata tartalmazza az Fftv. szerinti nyilatkozatokat, hanem a földműves nyilvántartás és a tulajdoni lap csatolásának a hiányára alapozta az eljárását. A fellebbezés kiegészítésével kapcsolatban előadta, hogy a jegyző delegálhatja a hatáskört.