A Fővárosi Törvényszék P.23629/2011/27. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 87. §, 164. §, 206. §, 225. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 301. §, 339. §, 349. §, 523. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 209. §, 210. §, 213. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet 9. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Miskolczy Ambrusné

Fővárosi Törvényszék

... P. .../2011/27.

A Fővárosi Törvényszék

Dr. Hegyi Krisztina ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, - jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt I.r. alperes neve (mint az alperes neve. jogutódja) I.r. alperes címe.) I.r., dr. Moldován András ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt II.r. alperes neve közjegyző (II.r. alperes címe.) II.r., dr. Buzás Erika ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt III.r. alperes neve (III.r. alperes címe.) III.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperesnek 125.000 (Egyszáz-huszonötezer) forint, a II.r. alperesnek 125.000 (Egyszáz-huszonötezer) forint, a III.r. alperesnek 70.000 (Hetvenezer) forint perköltséget.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 300.000 (Háromszázezer) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezni lehet a Fővárosi Ítélőtáblához, a fellebbezést a Fővárosi Törvényszéken kell három példányban benyújtani.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I N D O K O L Á S:

A felperes és az I.r. alperes jogelődje az alperes neve. helységon 2007. június 25-én személyi kölcsönszerződést kötöttek, a kölcsönszerződés ügyfélszáma: szám.

A személyi kölcsönt az I.r. alperes 2.500.000 forint összegben nyújtotta a felperes részére 72 hónapra. Meg van jelölve a szerződésben, hogy a felperes már 33 éve dolgozik és 201.710 forint jövedelemmel rendelkezik. Azt is rögzítették a szerződésben, hogy a felperesnek a 1-es banknál van személyi kölcsön tartozása 26.782 forint törlesztőrészlettel.

A felperes aláírásával igazolta, hogy tudomásul vette és megismerte a bank üzletszabályzatát, az Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF), az ügyfél tájékoztatót, a kondíciós listát, és mindezt magára nézve kötelezőnek ismerte el.

A szerződésben rögzítették, hogy a kölcsön folyósításának előfeltétele, hogy az adós közjegyzői okiratba foglalt tartáselismerő nyilatkozata a bankhoz benyújtásra kerüljön.

A felperes aláírásával elismerte, hogy megismerte a teljes hiteldíjmutató (THM) számítási módját, és aláírta a kockázatfeltáró nyilatkozatot is.

A közjegyzői okiratot a II.r. alperes készítette el 2007. július 23-án.

A bank az I.r. alperes, a kölcsön kamatforduló értesítőit kiküldte a felperesnek 2008. augusztus 18-án, 2009. augusztus 18-án, és 2010. augusztus 17-én.

A szerződést a bank 2012. január 2-án azonnali hatállyal felmondta, és megállapította, hogy 1.688.141 forint tartozása áll fenn a felperesnek.

A felperes a keresetében előadta, hogy az I.r. alperes vonatkozásában az a kereseti kérelme, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az igénylő lap és kölcsönszerződés nem felel meg a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt). előírásainak, az üzletszabályzat nem része a kölcsönszerződésnek, a bíróság állapítsa meg a kölcsönszerződés vonatkozásában, hogy ez a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. § (2) bekezdésébe ütközik, így semmis. A szerződés a Hpt. előírásaiba ütközik, és ennek folytán a bíróság az eredeti állapotot úgy állítsa helyre, hogy a felperes 2.500.000 tőke, és a folyósítás napjától a Ptk. 301. § szerinti kamatával tartozik a felmondásig, és ebbe kéri beszámítani a 2.861.964 forintot, amelyet kifizetett. A felperes kérte a kifizetésig járó kamatot, valamint perköltséget.

A felperes a II.r. alperes vonatkozásában kérte megállapítani, hogy a közjegyzői okirat semmis, tekintve, hogy az alapjául szolgáló kölcsönszerződés is semmis, mert jogszabályba ütközik és a Ptk. 200. § (2) bekezdését sérti.

A felperes kérte kötelezni a II.r. alperest 2.500.000 forint tőke, ennek 2007. július 23-ától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301. § szerinti kamatának megfizetésére kártérítés jogcímén, és jogszabályi hivatkozásként a Ptk. 339. § (1) bekezdését jelölte meg.

A felperes az I. és III.r. alperessel szemben kérte annak megállapítását, hogy a 2012. szeptember 27. napján és 2013. február 20. napján kelt engedményezési okiratok semmisek, mert a Ptk. 200. § (2) bekezdésében mint jogszabályba, valamint a Hpt. szabályaiba ütköznek, és az alapjául szolgáló szerződés is semmis.

A felperes az alperesektől perköltséget is igényelt.

A felperes a többször módosított kereseti kérelmeire nézve előadta, hogy nem volt tisztában a szerződés megkötésekor a havi törlesztőrészlet megbontásával, tőke, kamat és kezelési költségre nézve. Nem volt tudomása az annuitásos módszerről sem. A felperes álláspontja szerint a szerződés, amelyet az I.r. alperessel kötött, jó erkölcsbe ütközik, mert a kamat mellett többszörös nyereséget biztosít a bank részére.

A felperes álláspontja szerint a bank nem közölte vele, hogy a kezelési költségen belül milyen szolgáltatást nyújt, és azt hogyan számolta ki.

A felperes megjegyezte, hogy a szerződés uzsorásjellegű, feltűnő értékaránytalanságon alapul, és kifejtette azt a nézetét, hogy azoknak az okoknak és körülményeknek a következményei, melyek a bank érdekkörében merülnek fel, és amelyre az adósnak ráhatása nincs, a banknak kell viselnie, mert övé a kockázat.

A felperes a II.r. alperes vonatkozásában előadta, hogy a II.r. alperes magatartása miatt a Ptk. 349. §-a szerinti kártérítési igénye megalapozott, mert a közjegyző az okiratot úgy készítette el, hogy a bírósági végrehajtás nélkül a bank "közvetlenül ráronthasson" jogtalan követelése végrehajtása céljából.

A felperes előadta, hogy a közjegyző jogszabályba ütköző szerződési feltételeket is magában foglaló közjegyzői okiratot készített.

A felperes előadta, hogy a Ptk 523. § (1) bekezdésében megjelölt szerződési feltételeknek csak egy része készült el a szerződés aláírásáig, a többi része a jövőben, a felek által még nem ismert tartalommal fog létrejönni.

A felperes álláspontja szerint a végrehajtási kitétel burkolt jelzáloghitel, mely nem tartalmazza az ingatlan és egyéb vagyontárgya meghatározott vételárakat és eljárási szabályokat, színlelt szerződés, amely törvényi tilalomba ütközik. Nem tette a közjegyző a szerződés részévé a teljes szabályzatot és kondíciós listát.

A felperes kifogásolta, hogy a kölcsönszerződést nem kapta meg, csak a kölcsönigénylő lap és szerződés 7. oldalát az Általános Szerződési Feltételeket sem küldte meg neki az I.r. alperes.

A felperes hangsúlyozta, hogy a közjegyző II.r. alperes nem győződött meg arról, hogy az aláírás megtörtént a szerződő felek részéről, és előadta, hogy a kölcsöntörlesztés feltételeit eltitkolta a bank.