EH 2000.371 A felülvizsgálati kérelem nem jelölhet meg olyan új közigazgatási határozatot, amelyre vonatkozó kereseti kérelmet a felperes nem terjesztett elő [Pp. 270. §].[1]

A felperes 1986. április 9-étől haszonbérleti szerződéssel használta a G. Mgtsz haszonbérbe adó által hasznosított D. községben lévő 0113 hrsz. alatt található 1 ha 3032 nm nagyságú területből 4224 nm nagyságú ingatlanrészt. 1994. május 9. és 10. között D. községben árverést tartottak, amelynek során a felperes által korábban haszonbérelt földet D. Károly d.-i lakos megszerezte.

A felperes keresetet nyújtott be a bírósághoz a d.-i Érdekegyeztető Fórum, majd az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal ellen, annak megállapítása érdekében, hogy D. községben az 1994. május 9-én megtartott árverés nem volt szabályosan meghirdetve, így annak eredménye sem lehet törvényes. Sérelmezte, hogy elmulasztották részére a vételi jogot felajánlani, annak ellenére, hogy számára a jogszabályok biztosítják.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak, ezért azt elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a felperes az 1994. május 9-én lefolytatott árverés ellen az 1991. évi XXV. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdése alapján árverési kifogást nyújthatott volna be három napon belül, ezt a felperes nem tette meg, árverési kifogást nem terjesztett elő, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a felperes ügyében határozatot nem hozott.

A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 72. § (1) és (2) bekezdése, valamint a Pp. XX. fejezetének rendelkezései szerint a közigazgatási perben az ügy érdemét eldöntő jogerős döntést vizsgálja felül a bíróság, a felperes esetében ilyen felülbírálható döntés nem született, ezért a Pp. 130. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az elsőfokú bíróságnak a pert a Pp. 157. §-a alkalmazásával meg kellett volna szüntetnie. Miután ezt az első fokú bíróság elmulasztotta, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve a pert megszüntette.

A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős végzés ellen, amelyben az 1992. évi II. törvény 13. § (1) bekezdése, valamint 15. § (2) bekezdésére hivatkozva sérelmezte, hogy a 8 éves haszonbérlet után a vételi jog megillette volna, ezért nem kerülhetett volna a haszonbérlet tárgyát képező föld árverési kijelölésre. Álláspontja szerint a G. Mgtsz az Érdekegyeztető Fórummal történt egyeztetés után a földalapok képzéséről készült iratot a Megyei Kárpótlási Hivatalnak jóváhagyásra megküldte, a Kárpótlási Hivatal az egyezséget jóváhagyta, ezáltal a földalapok kijelölése jogerőssé vált, és a kérdéses terület a részarány tulajdonosi földalapba került. A Kárpótlási Hivatal jóváhagyó döntése közigazgatási határozat, mint ahogy az árverést is közigazgatási eljárásban a Kárpótlási Hivatal bonyolította le. Az 1992. évi II. törvény 21. §-a a Kárpótlási Hivatal jogerős határozata ellen bírósági felülvizsgálatot enged, a felperes eddigi eljárása tartalmilag e határozat ellen irányult.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében indítványozta a jogerős végzés hatályában fenntartását. Az ellenkérelemben kifejtette, hogy a felperes vételi jogával nem élt, amelyet a szövetkezet felhívásától számított 30 napon belül kellett volna bejelentenie. A felperes által hivatkozott egyezséget jóváhagyó közigazgatási határozatot az 1992. évi XXV. törvény 21. § (7) bekezdése szerint az érintett szövetkezet, az Érdekegyeztető Fórum és a részarány tulajdonosok képviselője támadhatta volna meg, a felperes ezen határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem élhetett. A felperes nem vett részt az 1994. április 9-10-én megtartott termőföld árverésen, így kifogás előterjesztésére sem volt jogosult. A felperes jogait és kötelezettségeit nézve nincs olyan közigazgatási határozat, amely bíróság előtt megtámadható lenne.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a másodfokú bíróság eljárást megszüntető jogerős végzése törvényes és megalapozott.

A Pp. 330. § (1) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatot megindító keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél, vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani. A felülvizsgálati kérelemben előadottakra a Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a felperes első ízben a felülvizsgálati kérelemben jelölt meg egy meghatározott közigazgatási döntést, amelyet keresettel megtámadhatónak tartott. A jelen per azonban nem e döntés felülvizsgálatára irányult, a felülvizsgálati kérelemben olyan új határozatot megjelölni, annak felülvizsgálatát kérni, amelyre vonatkozó kereseti kérelem hiányában még elsőfokú bírósági ítélet nem született, a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján nem lehet. A felülvizsgálati eljárás a jogerős ítélet törvényességét vizsgálja felül, a jelen perben azonban a jogerős végzés nem a felperes által, a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett kérelemre és az abban megjelölt közigazgatási határozatra vonatkozik.

A Legfelsőbb Bíróság ezért az érdemben helyes jogerős bírósági végzést hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 28.247/1997. sz.)