A Fővárosi Törvényszék Mf.633731/2012/5. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 193. §, 225. §, 239. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. §, 100. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Berkiné dr. Lakatos Katalin, Kovács Edit, Kulisity Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.256/2010/28., *Fővárosi Törvényszék Mf.633731/2012/5.*, Kúria Mfv.10090/2013/6. (EH 2014.03.M6)

***********

Fővárosi Törvényszék,

mint másodfokú bíróság

51.Mf..../2012/5.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

felperes neve (...) felperesnek, dr. Fabók András (...) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása, és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 26.M..../2010/28. számú ítélete ellen a felperes 29. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Utasítja az elsőfokú bíróságot, hogy a felperes túlmunka díjazás iránti kereseti kérelméről hozzon határozatot.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 110.000,- Ft (egyszáztízezer)+ 29.700,- Ft (huszonkilencezer-hétszáz) áfa elsőfokú és 65.000,- Ft (hatvanötezer) + 17.550,- Ft (tizenhétezer-ötszázötven) áfa másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 2012. január 27-én kelt 26.M..../2010/28. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát. Megállapította, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél 2010. október 13-án szűnik meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.898.372 Ft elmaradt munkabért, késedelmi kamatot, valamint háromhavi átlagkeresetet.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes 2008. március 10-én létesített határozatlan idejű munkaviszonyt az alperessel titkárságvezetői munkakörre, munkavégzési helye a munkáltató (alperes címe ) IV. emeleti irodahelyisége volt. A felperes (munkatárs1) és (munkatárs2) hárman látták el a titkárságon az asszisztensi feladatokat, a munkaidő 8 órától ½ 5-ig, pénteken 8 órától 2-ig tartott. Az alperes kérésére a titkárnők a munkaidő beosztásokat úgy készítették el, hogy az egyik titkárnő reggel 7 óra - ½-8-tól kezdett, a másik 9 óra - ½ 10-től, és ettől az időponttól számítódott a 8 és fél órás munkaidő. A postázási feladatokat a titkárnők alperesi engedéllyel úgy oldották meg, hogy a munkaidő lejárta előtt fél órával mehetett el az, aki aznap a levelek postázását intézte. Az alperes 2009. augusztus 31-én közös megegyezést ajánlott fel mindhárom munkavállalónak arra tekintettel, hogy a titkárnői tevékenységet a továbbiakban más jogviszony keretében másik cég fogja végezni. Ketten elfogadták a közös megegyezést a felperes azonban nem kívánta a munkaviszonyát ilyen módon megszüntetni, így az alperes vele ugyanezen a napon rendes felmondást közölt. A felmondás indokolása szerint: "A munkáltató gazdasági megfontolásból a titkárságot és vele együtt a titkárságvezetői, titkárnői munkaköröket megszünteti és a továbbiakban ezen feladatokkal külső céget bíz meg."

Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolása szerint az alperes 2008. szeptember 1-jén megbízási szerződést kötött a (Zrt. neve)-vel (a továbbiakban: (Zrt. neve)), melynek keretében a megbízott cég, a megbízó alperes pénzügyi, gazdasági, ügyvédi, kontrolling, tanácsadói, adó és társadalombiztosítási, bér és munkaügyi, valamint statisztikai kötelezettségei teljesítésének elősegítéséhez szükséges feladatait ellátja. A szerződést a felek 2009. szeptember 1. napján akként módosították, hogy az alperes megbízta az (Zrt. neve)-t a (alperes címe) szám alatti központi irodában történő titkársági feladatok ellátásával is. A szerződésmódosítás 2.6. pontja szerint: a megbízott (Zrt. neve)-nek kellett biztosítania a feladat teljesítéséhez szükséges kvalifikált szakembereket, szellemi erőforrásokat, míg a munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát a megbízó alperes biztosítja.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az erőforrások olyan szervezett csoportja került átadásra a szerződés alapján az (Zrt. neve)-nek, amely identitását megőrizve, önállóan alkalmassá vált az átadás előtti tevékenység ellátására. A jogelőd és a jogutód munkáltató közötti polgári jogi szerződés tartalomkörébe tartozik az, hogy az átadott tevékenységet milyen formában nyújtja a továbbiakban a megbízott fél, mindez a munkajogi jogutódlás megvalósulását nem cáfolja. A munkáltatói jogutódlás legfontosabb eleme a jogelőd tevékenységének, vagy annak elkülönített részének a jogutód általi megállapodáson alapuló átadás átvétele az alperes és az (Zrt. neve) között létrejött kétoldalú megállapodás alapján és önmagában a tevékenység megállapodáson alapuló átvétele már létrehozza a munkajogi jogutódlást. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes a felperessel közölt rendes felmondás indokának a fentebb rögzítettek szerint valójában a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlást tekintette, ezért az alperes az Mt. 89. § (4) bekezdésére ütközően jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát.

Az elsőfokú bíróság a felperesnek a túlmunka díjazás iránti kereseti kérelmével kapcsolatban érdemi döntést nem hozott, az ítélet indokolásában azonban megállapította, hogy az nem megalapozott.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte akként, hogy a másodfokú bíróság a felmondás jogellenességének megállapítására irányuló kereseti kérelmét is utasítsa el. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Az alperes hivatkozott arra, hogy jelen ügyben nem teljesültek az Mt. 85/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak, a jogutódlás nem valósult meg. Nem egy önálló szervezeti egység került átadásra, az ügyviteli feladatokat az (Zrt. neve) jelentős mértékben átalakította és az alkalmazott dolgozók más jellegű feladatokat is ellátnak. Amennyiben az elsőfokú bíróság indokolását elfogadnánk, akkor minden tevékenység, kihelyezés, kiszervezés önmagában azzal, hogy egyáltalán megvalósul munkajogi szempontból jogutódlásnak minősülne. Nem lehet gazdasági egység átruházására következtetni pusztán abból a körülményből, hogy a szerződést aláíró régi és az új cég tevékenysége hasonló, a tevékenység átszervezése megtörtént. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján nem lehet megállapítani azt, hogy a két munkáltató megállapodott volna abban, hogy a tevékenységet az alperes kiszervezi úgy, hogy az (Zrt. neve) részére szervezeti egységet ad át.

A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes jogi indokai alapján.