A Debreceni Ítélőtábla Pf.20213/2015/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 136. §, 164. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 114. §, 198. §, 215. §, 217. §, 219. §, 301. §, 365. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék P.22567/2012/53., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20213/2015/5.*, Kúria Pfv.22066/2015/4. (BH 2017.1.15)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.213/2015/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla dr. Szabó Péter (cím) ügyvéd által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - dr. Danka János ügyvéd ügyintézése mellett a Dr. Danka Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperes ellen kártérítés iránti perében a Miskolci Törvényszék 10.P.22.567/2012/53. sorszámú, az 54. sorszámú végzéssel kijavított ítélete ellen a felperes 55. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperes által az alperesnek fizetendő perköltséget 108 000 (Egyszáznyolcezer) forintra leszállítja, egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 135 000 (Egyszázharmincötezer) forint általános forgalmi adót tartalmazó 635 000 (Hatszázharmincötezer) forint fellebbezési költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes és a házastársa, V. A. adóstársként és zálogkötelezettként 2006. január 10-én jelzálog típusú hitel kölcsönszerződést kötöttek a hitelintézet1-vel és a hitelintézet2-vel. A japán yen (a továbbiakban: JPY) devizában nyilvántartott, a vételi árfolyamon nyújtott, eladási árfolyamon meghatározott forint összegben 300 hónapon át törlesztendő, 28 185 000 forint kölcsön biztosítékául az adósok a S., D., u. 51. szám alatti, 875 helyrajzi számú ingatlanán elidegenítési- és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjogot alapítottak 45 032 000 forint erejéig. A törlesztés szerződésben kikötött módja a banknál vezetett lakossági folyószámláról átutalással.

A felperes házassági életközössége 2010. őszén megszakadt, az ingatlan magához váltása reményében a hitelt a felperes vállalta törleszteni.

A felperes és a házastársa 2010. szeptember 16-án az alperessel a S., D., u. 51. szám alatti ingatlanukra - a per-, teher- és igénymentességét szavatolva - adásvételi szerződést kötöttek. A vevő alperes vállalta, hogy a 45 000 000 forint vételárat az eladók helyett a kölcsön visszafizetésével, az ingatlan tehermentesítésével fizeti meg. Az eladó kötelezettségeként rögzítették a tehermentesítéshez szükséges eljárás megindítását. Rendelkeztek a bejegyzés függőben tartásáról a hitelintézet törlési engedélyének a benyújtásáig, legfeljebb 6 hónapra. A felperes az ½ tulajdoni hányadára 688 553 forint erejéig bejegyzett végrehajtási jog kapcsán az adótartozás 30 napon belül történő kifizetését vállalta.

A felperes a végrehajtási joggal érintett adótartozását nem fizette meg, az eladók a tehermentesítés érdekében az eljárást nem indították meg.

Az adásvételi szerződést a felek 2010. november 10-én módosították, rögzítették arra vonatkozó tudomásukat, hogy a jogügylet teljesítéséhez a kölcsönt folyósító pénzintézet hozzájárulása szükséges. A hitel végelszámolása során az árfolyam kockázatból adódó elszámolási különbözet a vevőt terheli, illetve illeti. A vételár megfizetésének a módja a bank számlájára utalása az alperes által a hitelintézet3-től felvett 14 000 000 forint lakásvásárlási és 31 000 000 forint banki hitelnek legkésőbb 2010. december 18-ig. Az alperes kötelezettségeként rögzítették, hogy a szerződés aláírását követően haladéktalanul megindítja a hiteligénylési eljárást. A kölcsön folyósításának a megtagadása a vevő oldalán csak abban az esetben minősül felróhatónak, ha a pénzintézet által a hitel folyósításához előírt feltételeket felróható okból nem teljesíti. A vételár-fizetési kötelezettség banki hibából történő nem teljesítése esetére a fizetési határidőt 30 nappal meghosszabbították. Az eladók hozzájárultak ahhoz is, hogy ez esetben a vevő a vételárat más forrásból fizesse meg.

A felperes az ugyanakkor keltezett írásbeli nyilatkozatban vállalta az ingatlan 2010. november 15-én történő birtokba adását. Kijelentette, hogy a tulajdoni lapon szereplő terheket, és a közüzemi tartozásokat nem vállalja megfizetni, azok rendezése a vevőt terheli. A nyilatkozat szerint azt az alperes átvette, megismerte és aláírásával tudomásul vette. Kifejezetten nyilatkozta, hogy a felperes házastársi vagyonközösséget megszüntető okiratát megismerte. A nyilatkozatot az alperes is aláírta és dr. F. J. ügyvéd ellenjegyezte.

A felperes az adótartozását nem fizette meg, a szerződés aláírását követően a hitelt nem törlesztette, a jelzálogjog jogosult bank hozzájárulását sem szerezte be. Az alperes a hitelintézet3-hez elbírálásra alkalmas hitelkérelmet nem nyújtott be, a vételárat nem fizette meg. 2011. január 12-én saját számlájáról 400 000 forintot utalt át a kölcsöntartozásra. Az alperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet a földhivatal elutasította.

A hitelintézet a kölcsönszerződést a fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt 2011. január 19-én keltezett okiratban felmondta. 2011. január 11-én a tartozás 18 620 269,49 JPY volt. A felperes be nem jelentett lakcímváltozása folytán a felmondást nem kapta meg.

Az alperes a követelés megvásárlására 2011. januárban, márciusban, áprilisban a hitelintézet felmondott kölcsönt intéző háttérműveleti igazgatóságánál, augusztusban és októberben az engedményes hitelintézet4-nek sikertelenül tett ajánlatot. A 2011. szeptember 11-én az hitelintézet2 és az hitelintézet4 a 19 410 610,30 JPY, 52 350 416 forint követelést ellenérték fejében a felperes édesapjának az érdekeltségébe tartozó M. Kft-re engedményezte.

A felperes az új helyzetben 2011. október 20-án az alperesnek ajánlatot tett új adásvételi szerződés kötésére 39 000 000 forint vételáron, majd 2011. október 25-én a házastársával az ingatlant 29 700 000 forint vételáron F. A. és Fné K. J. vevőknek értékesítette. A tulajdonváltozást a földhivatal az ingatlan-nyilvántartáson 2011. december 5-én átvezette, 2011. november 18-án az APEH javára bejegyzett végrehajtási jogot törölte.

Az eladók 2011. november 7-én keltezett, az alpereshez címzett írásbeli nyilatkozattal a módosított adásvételi szerződéstől érdekmúlásra hivatkozással elálltak. Indokaik szerint a vevő a vételárat határidőben nem fizette meg, a kárenyhítési kötelezettség teljesítéseként kötött új szerződés miatt a kölcsöntartozásból fennmaradt követelésre bejelentették a kárigényüket.

A felperes a keresetében az alperest szerződésszegése folytán a Ptk. 318. §-ának (1) és a 339. §-ának (1) bekezdése alapján kártérítésként az ingatlan vételárával nem fedezett hiteltartozás megfizetésére kérte kötelezni. A követelése az engedményes M. Kft-nek 2012. december 31-ig megfizetett 11 538 627 forint és a még fennálló 6 353 777,54 JPY hitel forint összege.