BH 2023.3.74 I. Az árfolyamrés a különnemű - a kölcsön folyósítására a vételi, a törlesztésre pedig az eladási - árfolyamok alkalmazását előíró szerződéses feltétel, az árfolyamkockázat pedig a kirovó pénznem (deviza) és a lerovó pénznem (forint) eltéréséből adódó szükségképpeni és automatikus következmény, a devizaalapú kölcsönszerződések jellegéből következik.

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék P.20355/2021/27., Szegedi Ítélőtábla Pf.20444/2021/9., Kúria Gfv.30316/2022/8. (*BH 2023.3.74*), 3127/2024. (III. 22.) AB végzés

***********

II. A DH törvények nem zárják ki az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselését előíró szerződéses feltétel tisztességtelensége vizsgálatának lehetőségét [2014. évi XXXVIII. törvény (DH1 tv.) 3. §; 2014. évi LXXVII. törvény (DH3 tv.) 3. § (1) bek., 10. §; 2/2014. PJE határozat; 6/2013. PJE határozat].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2006. március 31-től fiókvezetőként dolgozott az alperes bankfiókjában, így kötött korábbi, a Zrt.-től lakásvásárlásra felvett kölcsöntartozása kiváltására és lakásfelújításra kölcsönszerződéseket az alperessel. Ehhez 2006. július 26-án hitelkérelmet nyújtott be az erre rendszeresített igénylőlapon, amelyen a hitel devizanemeként a svájci frankot (CHF), a folyósítás és a törlesztés devizanemeként a forintot jelölte meg. Egyidejűleg, 2006. július 26-án kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírt a devizakölcsönökhöz kapcsolódó kockázatok megismeréséről. Utóbbi okirat tartalmazta a devizakölcsön fogalmát, a devizahitelezés költségeit és kockázatait. Ezzel összefüggésben rögzítette: "a devizakölcsönök kamatlába jelenleg alacsonyabb, mint a forint kölcsönöké, ezért a devizakölcsönök aktuális törlesztőrészlete alacsonyabb. A devizában nyilvántartott kölcsönök rendelkeznek azonban néhány olyan jellemzővel, amelyek további költségeket és kockázatot jelenthetnek az üzletfeleknek […]". A törlesztőrészletek mértékének változásával kapcsolatosan tartalmazta az irat: "A devizában nyújtott, forintban folyósított és törlesztett kölcsönöknél a kamat és az árfolyamváltozások hatásaként a deviza alapú kölcsönök havi törlesztőrészlete a forintkölcsönöknél gyakrabban és nagyobb mértékben változhat. A törlesztőrészlet ingadozása a kamat- és az árfolyamváltozás irányának függvényében kedvezően (adott havi törlesztőrészlet csökken) és kedvezőtlenül (adott havi törlesztőrészlet növekszik) is érintheti az üzletfelet. Amikor a forint árfolyama gyengül, a svájci frankkal/euróval szemben (vagyis egy svájci frankért/euróért a korábbinál több forintot kell fizetni) akkor a törlesztőrészlet növekszik. Amikor viszont a forint árfolyama erősödik a svájci frankkal/euróval szemben (vagyis egy svájci frankért/euróért a korábbinál kevesebb forintot kell fizetni) akkor a törlesztőrészlet csökken."

[2] A peres felek között 2006. szeptember 4-én így jött létre két külön kölcsönszerződés: egyfelől lakásfelújítás céljából (a továbbiakban: 1.számú, továbbá a felperesnek az Nyrt.-nél fennálló lakásvásárlási célú kölcsöntartozása kiváltására (a továbbiakban: 2.számú). Mindkét kölcsönszerződés Különös Része a 2.a. pontban tartalmazta a finanszírozási igény összegét az első szerződés esetén 3 000 000 forintban, a második szerződésben 2 622 274 forintban; a 2.b. pontok a kölcsön összegét 17 460 CHF, illetve 16 788 CHF összegekben; és azt is, hogy a folyósítás és a törlesztések pénzneme egyaránt forint. Az 5. pont a kezelési díjra, a 6. pont a törlesztőrészletre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott, a 9. pont a kölcsön folyósításának különös feltételeit sorolta fel. A II. Általános Rész 1.2. pontja egyformán rögzítette, a kölcsön folyósítása forintban történik; a folyósított kölcsön összegének átszámítása forintra az alperes által a folyósítás napjára meghirdetett, ún. pénztári deviza vételi típusú árfolyamon történik. Az 1.4. pont szerint az alperes az adóst a folyósított devizaösszegről a kölcsönszerződés elválaszthatatlan mellékletét képező visszaigazoló levélben értesíti, amely a folyósított kölcsön tényleges összege mellett tartalmazza az alperes által megállapított - a folyósított devizaösszegre tekintettel esetlegesen módosuló - havi törlesztőrészletet, illetve a II/4.2. szerint esetlegesen fizetendő ügyleti kamatot is. A 3. pont a kezelési díjra vonatkozó szabályokat, a 6. pont a kölcsönszerződés felmondását szabályozta.

[3] A 8.8. pontban foglalt nyilatkozatával a felperes mindkét szerződés esetén tudomásul vette, a kölcsön igénybevételével együtt járó, az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot teljes mértékben maga viselik. Az alperes egyúttal fenntartotta annak jogát, hogy amennyiben az árfolyamok kedvezőtlen változása - megítélése szerint - veszélyezteti az adós kölcsöntörlesztési képességét, a fennálló kölcsöntartozást forintra átváltsa az ott írtak szerint és árfolyamon.

[4] A kölcsönszerződések Általános Rész 1.1.1. pontjában írtaknak megfelelően a felperes 2006. szeptember 6-án közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a kölcsönszerződésekben írtak megerősítéséről. A közjegyzői okirat 9. pontja ezen túlmenően tartalmazta a felperes nyilatkozataként, hogy a kölcsön igénybevétele esetén annak tőke összegével, járulékaival, késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatával, valamint az esetlegesen felmerülő végrehajtási költségekkel az alperes által kimutatott összegben tartozik, és vállalta annak visszafizetését. Nyilatkozott egyúttal, hogy tudomással bír a közvetlen végrehajtás lehetőségéről nemfizetés, késedelmes teljesítés vagy rendkívüli felmondás esetén a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) 112. §-ára és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 21. §-ára figyelemmel.

[5] A kölcsönszerződés alapján az alperes folyósította a kölcsönösszegeket, a felperes megkezdte a törlesztést, fizetési kötelezettségének eleget tesz.

[6] Az alperes eleget tett a kölcsönszerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekkel összefüggésben külön törvényben előírt elszámolási kötelezettségének. Az elszámolás felülvizsgáltnak minősül.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[7] A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperessel kötött 2006. szeptember 4-i kölcsönszerződések, valamint a 2006. szeptember 6-i közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat megjelölt rendelkezései (Általános Rész 1.2. pont számozatlan második mondata, 4.5. pont, 2. pont) nem váltak a szerződés, illetve a közjegyzői okirat részévé, ezért a szerződések és nyilatkozat nem tartozik a 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH1 tv.) és a 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) hatálya alá. Másodlagosan kérte az alperest kötelezni a szerződések részévé nem vált, illetve érvénytelen rendelkezések mellőzésével tájékoztatás, teljes elszámolás adására a törlesztőrészletek összegéről és számáról. Harmadlagos keresetében annak megállapítását kérte, hogy a kölcsönszerződések és a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat megjelölt rendelkezései - a szerződésekből a Különös Rész 2.b. 5., 6., 8.1., 9. pontok, az Általános Rész 1.4., 3., 4.2., 4.4., 5.2., 5.3., 8.8., 8.9. pontok, a közjegyzői okirat 9. pontjának idézett rendelkezései - elsősorban jogszabályba ütközés, másodsorban tisztességtelenségük, harmadsorban uzsorás jellegük miatt semmisek. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként kérte a szerződések érvényessé nyilvánítását és annak megállapítását, hogy 3 000 000 forint tőke és az után 1 677 840 forint, 2 622 274 forint tőke és az után 1 466 585 forint jegybanki alapkamatnak megfelelő ügyleti kamat fizetésére köteles. Tartozása megfizetését a szerződésekben szereplő 84 CHF, illetve 74 CHF alapján a szerződéskötési árfolyamon számított forintösszegben vállalta. 2020. november 7-én előterjesztett beadványában hivatkozott továbbá az Általános Rész 6.1. pontja és 9.2. pontja megjelölt részei érvénytelenségére is.