BH 2015.9.244 I. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás - egyebek mellett - a jogosulatlanul megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával valósulhat meg, ezáltal a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés az előbbi bűncselekménynek rendszerinti eszközcselekménye. Ennek következtében e két bűncselekmény halmazata látszólagos, csak az előbbi bűncselekmény megállapításának van helye [Btk. 393. § (1) bek., 375. § (5) bek.].

II. Nincs helye harmadfokú eljárásnak, ha az első- és másodfokú bíróság ítéletében a bűnösség köre nem változik, a másodfokú bíróság a vád tárgyává tett és az elsőfokú bíróság által maradéktalanul elbírált tényeket illetően a cselekményeket tévesen minősítve, a látszólagos halmazatban levő bűncselekmény miatt további bűnösséget állapít meg [Be. 386. § (1) bek.].

Pertörténet:

Veszprémi Törvényszék B.258/2013/42., Győri Ítélőtábla Bf.93/2014/7., Kúria Bhar.624/2015. (*BH 2015.9.244*)

***********

[1]A vádlottat a törvényszék a 2014. augusztus 28. napján kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki a Btk. 160. § (1) bekezdésében meghatározott, de a (2) bekezdés f) pontja, részben d) pontja, részben j) pontja szerint minősülő emberölés bűntettében, 2 rendbeli, a Btk. 366. § (1) bekezdésének b) pontja szerint minősülő kifosztás bűntettében, a Btk. 393. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a (2) bekezdés II. fordulata szerint minősülő készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettében, a Btk. 380. § (1) bekezdése szerint minősülő jármű önkényes elvételének bűntettében és a Btk. 373. § (1) bekezdésében meghatározott, és a (2) bekezdés b) pont bc) alpontjára figyelemmel a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntettében; ezért őt mint különös visszaesőt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte, emellett 166 300 forint összegű vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztésből legkorábban negyven év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

[2]A védelmi fellebbezés alapján eljárt ítélőtábla a 2015. január 28. napján meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlott bűnösségét további 3 rendbeli, a Btk. 375. § (1) bekezdésében meghatározott és az (5) bekezdés szerint minősülő információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében is megállapította, ezért és a terhére még megállapított bűncselekmények miatt halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt az elsőfokú bíróság által kiszabott fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés érintetlenül hagyásával. Pontosította a vagyonelkobzás összegét, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3]Az ítélet ellen - annak kihirdetését követően, a nyilvános ülésen - az ítélőtábla jogorvoslati lehetőséget biztosított, mellyel élve a vádlott és védője a másodfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be.

[4]A másodfellebbezést a törvény rendelkezése ellenére sem a vádlott, sem a védő nem indokolta írásban.

[5]A Legfőbb Ügyészség a védelmi fellebbezéseket a törvényben kizártnak tartotta.

[6]Álláspontja szerint a Be. 386. § (1) bekezdés a) és b) pontjának helyes értelmezése szerint harmadfokú eljárásra kerülhet sor, ha a másodfokú bíróság olyan cselekmény miatt is megállapította a vádlott bűnösségét, amelyet az elsőfokú bíróság elbírált. Amennyiben a bűnösség köre nem változik, csupán a cselekmény minősítése kapcsán dönt a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően, nincs helye másodfellebbezésnek és így harmadfokú eljárásnak.

[7]Kifejtette, hogy ugyan az adott ügyben a másodfokú bíróság formálisan részben eltérő döntést hozott, amikor a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette mellett a vádlott bűnösségét 3 rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében is megállapította, ez azonban arra vezethető vissza, hogy az ítélőtábla a büntető anyagi jogi kérdésben tévesen foglalt állást, amikor a megszerzést és a felhasználást külön törvényi tényállás alá vonta, és így a két törvényi tényállás álláspontja szerint anyagi halmazatot képez. Ez azonban a minősítés, és nem a bűnösség körébe tartozó kérdés, amely a harmadfokú eljárást nem alapozza meg.

[8]Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla másodfokú ítélete ellen bejelentett fellebbezéseket mint törvényben kizártakat tanácsülésen utasítsa el (BF.460/2015.).

[9]Tévedett az ítélőtábla, amikor jogorvoslati jogot biztosított határozata ellen.

[10]A Btk. 393. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az, aki egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, vagy amelynek a használatára nem vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul elvesz vagy megszerez, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést követ el,

[11]míg a Btk. 375. § (5) bekezdése szerint információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást valósít meg, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.

[12]Az irányadó tényállás szerint a vádlott a sértett pénztárcájában megtalálta és jogtalanul megszerezte a tényállásban rögzített három különböző (melyek közül kettő a sértetté, egy a sértett lányáé volt) bankkártyát, majd azok közül kettő felhasználásával készpénzt vett fel, a harmadikkal pedig ezt megkísérelte, de az utóbbi cselekmény fedezethiány miatt kísérleti szakban maradt.

[13]Az kétségtelen, hogy a vádlott a három bankkártya jogosulatlanul megszerzésével megvalósította a Btk. 393. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény tényállását, majd ezt követően, időben és térben elkülönülten használta fel a három jogosulatlanul megszerzett bankkártyát.

[14]E tényekből azonban - a tényállások logikai elemzése helyett kizárólag a Btk. eltérő fejezeteiben történt elhelyezést alapul véve - helytelenül vont le jogi következtetést az ítélőtábla.

[15]A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés közvetlen elkövetési tárgya a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, azaz az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz is, közvetett tárgya pedig a pénzforgalom, a készpénzkímélő fizetési rendszer zavartalan, biztonságos működése. Ennek a bűncselekménynek tényállása nem tartalmaz eredményt.

[16]A Btk. 375. § (5) bekezdése szerinti bűncselekmény, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásnak ugyancsak közvetlen elkövetési tárgya az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, közvetett tárgya pedig a vagyoni viszonyok mellett szintén a pénzforgalom, a készpénzkímélő fizetési rendszer, továbbá az információs rendszerek zavartalan működése.

[17]A Btk. 393. § (1) bekezdése az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz jogtalan elvételét vagy megszerzését, a Btk. 375. § (5) bekezdése a jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával elkövetett bűncselekményt rendeli büntetni, azonban az utóbbi tényállás már eredményt - kárt - is tartalmaz.