3318/2021. (VII. 23.) AB végzés
eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában - dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Schanda Balázs, dr. Szabó Marcel és dr. Szívós Mária alkotmánybírók párhuzamos indokolásával - meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény egésze, 7. § a) pontja, valamint a 2011. évi CCIV. törvény 9. § (2a)-(2b) bekezdése, 76. § (1) bekezdés a) és b) pontja, 76. § (2) bekezdése, 115. § (7) és (8) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó egyetem - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján - elsődlegesen a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) egésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Másodlagosan a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 9. § (2a)-(2b) bekezdése, a 76. § (1) bekezdés a) és b) pontja, a 76. § (2) bekezdése, a 115. § (7) és (8) bekezdései, valamint a Módtv1. 7. § a) pontja alaptörvényellenességének a megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését indítványozta.
[2] Az indítványozó a Módtv1. egészét ellentétesnek ítélte az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével. A másodlagos kérelmében megjelölt egyes Nftv. rendelkezéseket az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdéseivel, továbbá a XI. cikk (1) bekezdésével, ez utóbbiakkal összefüggésben a XV. cikk (1)-(2) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésével találta ellentétesnek. Az Abtv. 45. § (4) bekezdése alapján indítványozta a támadott törvényi rendelkezések - kihirdetésük időpontjára visszamenőleges hatállyal történő -megsemmisítését.
[3] Az indítványozó érintettsége és alkotmányjogi panasza alátámasztásaként az alábbi indokokra hivatkozott.
[4] 2. Az Országgyűlés 2017. április 4-én fogadta el a Módtv1.-et. A Módtv1. az indítványozó szerint ellehetetlenítette a további magyarországi működését.
[5] Az indítványozó - mint az Amerikai Egyesült Államokban akkreditációval rendelkező, amerikai egyetem -az Nftv. új 76. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak abban az esetben folytathatná magyarországi működését, amennyiben a Magyarországon külföldi egyetemként történő működését egy kötelező erejű nemzetközi szerződés támogatná. Az Nftv. új 115. § (7) bekezdése alapján, amennyiben a külföldi egyetem szövetségi államban akkreditált, akkor mind a szövetségi állammal, mind a tagállammal meg kell állapodni, és erre a Módtv1. hatálybalépését követően hat hónap áll rendelkezésre. E rendelkezés nem biztosít megfelelő felkészülési időt és lehetetlen feltételt támaszt.
[6] Annak érdekében, hogy az indítványozó folytathassa budapesti működését, az Nftv. új 76. § (1) bekezdés b) pontja megkövetelné, hogy az indítványozó New York Államban is képzéseket indítson gyakorlatilag 6 hónapon belül. Egy ilyen kötelezettség előírása az indítványozó számára Magyarország, a magyarországi képzés minősége vagy a magyar diákok számára semmiféle értelmezhető oktatási előnnyel nem járna, viszont arra kényszerítené az indítványozót, hogy rendkívül jelentős összegeket költsön el az Amerikai Egyesült Államok amúgy is telített oktatási piaci infrastruktúrájának a fejlesztésére. Az indítványozó hivatkozott arra, hogy az elmúlt 23 évben háromszor kapott hatósági engedélyt a magyarországi működésre (kétszer a minisztériumtól, egyszer az Oktatási Hivataltól), ráadásul egyedüli külföldi felsőoktatási intézményként 2004-ben magyar állami elismerést is, valamennyi esetben úgy, hogy ismert volt, hogy a székhelyén nem folytatott képzést. A székhelyen való képzés folytatásának a hiányában a legelső, 1995-ös magyarországi működési engedély volt az, amely lehetővé tette az indítványozónak azt, hogy felsőoktatási intézményként működhessen. Továbbá mivel a Magyarországon működési engedélyt szerző külföldi intézmények közül az indítványozó volt az egyetlen, amelyik nem folytatott a székhelyén képzést, eleve nem állhatott fenn orvosolandó működési probléma mint indok a Módtv1. elfogadásakor a székhelyen való képzés előírására. Az indítvány szerint a szabályozás szükségessége nem áll fenn, így arányossági vizsgálatra már nincs szükség, egyértelmű a diszkriminatív szabályozás. A támadott rendelkezés - azon kívül, hogy teljesen szükségtelen - a Módtv1.-ben előírt rövid határidő mellett betarthatatlan is.
[7] Az Nftv. hatályos 77. § (4) bekezdésének megfelelően az indítványozó Magyarországon részben egy egyetemen (a továbbiakban: KEE) keresztül működik, és a KEE segíti az indítványozót az (amerikai) diplomáihoz vezető képzési programok lebonyolításában. Az Nftv. új 77. § (4) bekezdése a továbbiakban nem tenné lehetővé, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) tagállamok (mint pl. az Amerikai Egyesült Államok) egyetemei annak keretében oktatási programokat folytassanak Magyarországon. A Módtv1. alapján az indítványozó csak akkor folytathatná magyarországi tevékenységét a jelenlegi struktúrában és a jelenlegi neve alatt, ha a KEE megváltoztatná a nevét. Vagyis a módosítás megkövetelné a két, képzéseiket közösen nyújtó jogi entitástól, hogy változtassák meg az általuk évtizedeken keresztül használt nevüket vagy ne folytassák a tevékenységüket Magyarországon.
[8] Az Nftv. 104. § (7) bekezdése szerint a KEE által alkalmazott, az Európai Unión kívüli állampolgársággal rendelkező oktatók számára nem kötelező munkavállalási engedély megszerzése ahhoz, hogy a KEE-nél legyenek alkalmazásban. A Módtv1. szerint a magyar alapítványi fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmény által alkalmazott munkavállalók nem mentesülnének a munkavállalási engedély megszerzése alól. Magyarországon csak két felsőoktatási intézménynek van magyar alapítványi fenntartója: az indítványozónak és az A. Egyetemnek. Mivel az A. Egyetem külföldi alkalmazottai főleg EU-s állampolgárok, ezzel szemben az indítványozó oktatóinak jelentős hányada amerikai vagy kanadai, ez a követelmény diszkriminatív módon, célzottan az indítványozó ellen irányul.
[9] 3. Az indítványozó szerint a Módtv1. - a megalkotására irányuló eljárásra tekintettel - ellentétes volt az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, és így az egész törvény alaptörvény-ellenes. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében a jogállamiság részét képező döntéshozatali eljárási szabályok megsértése a döntés közjogi érvénytelenségét eredményezheti. A törvényhozási eljárásban az eljárási szabályok alapvető célja, hogy a törvényjavaslatok érdemi megvitatását lehetővé tegye. Az érdemi vita elvi lehetősége nélkül az Országgyűlés nem tudja teljesíteni demokratikus funkcióját. A Módtv1.-et az Országgyűlés az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 61. § (1) bekezdése alapján kivételes eljárásban fogadta el. Ez azt jelentette, hogy a 2017. március 28-án benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés 2017. április 4-én úgy fogadta el, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése és elfogadása között kevesebb, mint 24 óra telt el. Minderre pedig úgy került sor, hogy a törvény javaslatáról a felsőoktatással kapcsolatban véleményt nyilvánítani jogosult szervek - a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Rektori Konferencia - a benyújtást megelőzően nem nyilváníthattak véleményt. Sem előzetes egyeztetésre, sem pedig a törvényjavaslat érdemi országgyűlési vitájára nem került tehát sor. Az indítványozó szerint önmagában a Házszabály 61. § (1) bekezdésében biztosított lehetőség a kivételes eljárásra nem vet fel alkotmányossági problémát. Miután azonban ez a lehetőség a demokratikus jogállamban központi jelentőségű érdemi vita lehetőségét korlátozza vagy zárja ki, alapos ok nélkül nem kerülhet sor ilyen kivételes eljárásra. Az érdemi vitát lényegében lehetetlenné tevő kivételes eljárás elrendelésére minden indok nélkül került sor.
[10] Az indítványozó szerint a Házszabály 61. § (1) bekezdésének ilyen tág alkalmazása ellentétes a demokratikus jogállam követelményével, amely legalább annyit megkövetel, hogy a Házszabály érdemi vitát garantáló rendelkezéseitől csak megfelelő indok alapján és csak a legszükségesebb mértékben lehessen eltérni. A Módtv1. nem felelt meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseinek és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény követelményeinek sem, mivel sem hatásvizsgálat nem készült, sem az indokolási kötelezettség nem érvényesült, sem társadalmi egyeztetés nem előzte azt meg.
[11] 4. Az indítványozó az Nftv. új 76. § (1) bekezdés a) pontja állított Alaptörvény-ellenességének az indokaként az alábbiakra hivatkozott.
[12] A Módtv1. 1. §-a által megállapított Nftv. 76. § (1) bekezdés a) pontja - együtt a Módtv1. 3. §-a által megállapított Nftv. 77. § (2) bekezdésével - azt eredményezi, hogy az Európai Gazdasági Térség államainak területén kívül székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények a Kormány diszkrecionális döntésétől függően működhetnek Magyarországon. Az idézett jogszabályi helyek alapján ugyanis a működéshez a felsőoktatási intézmény magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló nemzetközi szerződés - föderális államban közelebbről nem definiált előzetes megállapodás - megkötése szükséges. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nszt.) 5. § (1) és (2) bekezdése szerint a miniszterelnök a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján ad felhatalmazást nemzetközi szerződés létrehozására, a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítására pedig a Kormány - kivételesen indokolt esetben, a Kormány két ülése között a miniszterelnök - ad felhatalmazást. A Kormány diszkrecionálisan, mindenfajta tartalmi szemponttól vagy jogi kötöttségtől mentesen dönthet úgy, hogy nem köt a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működéséről nemzetközi szerződést, és így egyoldalúan kizárhatja a felsőoktatási intézmény magyarországi működését.
[13] Azáltal tehát, hogy a külföldi egyetemek működését nemzetközi szerződés kötésétől teszi függővé, a módosítás biztosítja azt, hogy egy külföldi egyetem magyarországi létezése vagy megszűnése a Kormány kizárólagos diszkréciójának legyen kitéve; a nemzetközi szerződés megkötéséről való döntés a Kormány politikai belátásán alapul. A fentiekre tekintettel a támadott törvényi rendelkezés az indítványozó szerint ellentétes az Alaptörvény X. és XI. cikkével. Ezen túlmenően az Nftv. 76. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit nem indokolja sem egy másik alapvető jog érvényesülése, sem egyéb alkotmányos érték védelme.
[14] A Módtv1. 4. §-a által megállapított Nftv. 115. § (7) bekezdése szerint a jogszabályban szereplő határidők attól függnek, hogy az akkreditáció helye szerinti állam - a jogszabály szövege szerint - föderatív állam vagy sem. A jogalkotó az Oktatási Hivatalra bízza annak eldöntését, hogy egy külföldi állam szövetségi állam-e vagy sem, illetve, hogy a külföldi államban alkotmányosan kinek a hatásköre az oktatási tárgyú nemzetközi egyezmények megkötése. Az indítványozó szerint a jogalkotó ilyen eljárása aggályos, mivel az Oktatási Hivatalnak nincs erre sem megfelelő képesítése, sem képessége.
[15] Az Alaptörvény X. és XI. cikkének kontextusában külön is aggályos az indítványozó szerint, hogy az Nftv. újonnan megállapított 76. § (1) bekezdés a) pontja szövege szerint olyan nemzetközi megállapodásokra utal, amelyek jogilag létre sem jöhetnek. Egyrészt a normaszöveg általános szabálya szerint Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződés szükséges a külföldi felsőoktatási intézmény működéséhez. Ugyanakkor az Nszt. alapján a Kormánynak nincs joga olyan nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismerni, amely törvényhozási tárgykört érint. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében ugyanakkor a felsőoktatási intézmények létének és működésének szabályozása csak törvényben történhet. Még egyértelműbb az alaptörvény-ellenesség az indítványozó szerint azon államokban székhellyel rendelkező felsősoktatási intézmények vonatkozásában, melyekre az Nftv. újonnan megállapított 76. § (1) bekezdés a) pontja azon fordulata vonatkozik, amely értelmében föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló nemzetközi szerződés szükséges a magyarországi működéshez. Ez a törvényi fordulat lehetetlen feltételt tartalmaz. Ha a föderatív államnak hiányzik a hatásköre ebben a tárgykörben nemzetközi szerződés megkötésére, akkor előzetes megállapodást sem jogosult ugyanebben a tárgykörben kötni. Ilyen esetben tehát eleve lehetetlen a magyarországi működés feltételeinek teljesítése.
[16] A támadott szabályozás a szövetségi szinten megkötendő nemzetközi szerződés követelményével, amelyen az előzőekben említett nemzetközi szerződésnek alapulnia kell, a föderatív államokat és az ilyen államokból származó felsőoktatási intézményeket észszerű indok nélkül diszkriminálja. Ahelyett, hogy a szabályozás azt a helyzetet rendezné, hogy a nemzetközi szerződés megkötésére az arra nem felhatalmazott központi kormányzattal rendelkező föderatív állam esetén ki jogosult (például a tagállam), a törvénymódosítás egy olyan további előzetes szerződéskötést ír elő, amely teljesíthetetlen. Azért teljesíthetetlen, mert ha ebben a kérdésben a szövetségi szintű kormányzat nem jogosult szerződést kötni, akkor is elvárja azt, hogy a tagállammal kötendő szerződés a szövetségi szinttel kötött előzetes megállapodáson alapuljon. A szabályozás sérti az egyenlő elbánás elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is, mivel ezáltal még jobban megnehezíti a dolgát az ilyen országból származó felsőoktatási intézményeknek, tekintettel arra, hogy a származási ország szövetségi állami felépítése nem a jogszabály címzettjein (a külföldi felsőoktatási intézményeken) múló körülmény, hanem a származási ország alapvető alkotmányos berendezkedésének kérdése, ami nem változtatható meg a magyarországi működés engedélyezése iránti kérelemre tekintettel.
[17] Az indítványozó hivatkozott az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: EJEE) 1. Kiegészítő Jegyzőkönyve 2. Cikkére is, amely garantálja az oktatáshoz való hozzáférés jogát. Habár e jogot főleg a szülők és diákok jogaként határozza meg, az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) ítélkezési gyakorlata szerint e jog az állami és magán oktatási intézményeket is megilleti. Az EJEB - indítványozó által idézett - álláspontja szerint egy adott időpontban létező felsőoktatási intézmények az EJEE Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. Cikkének hatálya alá tartoznak, mivel az adott intézményekhez való hozzáférés joga benne foglaltatik az EJEE-ben meghatározott jogosultságban. Ennek megfelelően - az indítvány szerint - a nemzetközi szerződés előírása a már működő külföldi felsőoktatási intézmények további működéséhez az EJEE 1. Kiegészítő Jegyzőkönyve 2. Cikkében foglalt jogot is korlátozza, méghozzá önkényesen, kellő indok nélkül. Mindezekre tekintettel tartja az indítványozó az Nftv. új 76. § (1) bekezdés a) pontját ellentétesnek az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésével, XI. cikk (1) bekezdésével, valamint XV. cikk (1) és (2) bekezdésével.
[18] 5. Az indítványozó az Nftv. új 76. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenessége indokaként az alábbiakra hivatkozott.
[19] A Módtv1. 2. §-a által megállapított Nftv. 76. § (1) bekezdése b) pontja aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, valamint a művelődéshez való jogot azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézményektől megköveteli, hogy a székhelyük szerinti országukban is ténylegesen felsőoktatási tevékenységet végezzenek. A Módtv1. hatályba lépését megelőzően az Nftv. ilyen tartalmú feltételt nem tartalmazott, ilyen feltétel az Nftv. normaszövegéből nem volt levezethető, és ennek a feltételnek a teljesülését az Oktatási Hivatal a Módtv1. hatályba lépéséig nem ellenőrizte. Az Nftv. 76. § (1) bekezdés b) pontja ezért új korlátozást valósít meg a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésével kapcsolatban. Önmagában nem lenne aggályosnak tekinthető, hogy a jogalkotó a hallgatók jogainak és érdekeinek védelmében minőségbiztosítási szabályokat állítson fel a külföldi intézmények magyarországi működésével kapcsolatban. A minőségbiztosításhoz azonban elegendő, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény mindenben megfeleljen a székhelye szerinti ország akkreditációs szabályainak, ahogyan ezt a Módtv1. 2. §-a által megállapított Nftv. 76. § (1) bekezdése c) pontja - illetve az Nftv. 76. § (1) bekezdése - meg is követeli, illetve követelte. Ha az anyaország illetékes hatóságai saját szabályaik szerint államilag elismert képzésnek tekintik a Magyarország területén folytatott képzést, semmifajta minőségbiztosítási szempont nem indokolja annak vizsgálatát, hogy ugyanezt a képzést az anyaországban is folytatja-e a felsőoktatási intézmény. Különösen visszásnak és aránytalannak tartotta az indítványozó az Nftv. új 76. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazását az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményekkel szemben. E körben hivatkozott arra, hogy az indítványozó akkreditációját az a szervezet végezte, amely egyebek mellett a C. U.-t és a P. U.-t is akkreditálta. Ez az akkreditáció álláspontja szerint kellő garanciát biztosít a képzés minőségére, így az Nftv. új 76. § (1) bekezdése b) pontja szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az indítványozó Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdése, valamint XI. cikk (1) bekezdése által biztosított jogát a működésre. Az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdését sérti emellett, hogy a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények közül egyedül az indítványozó nem felel meg az Nftv. 76. § (1) bekezdés b) pontja új fordulata szerinti feltételnek. Ebből következően a Módtv1. támadott szabályozása diszkriminatív módon kizárólag az indítványozó ellen irányul, tekintettel arra, hogy a Magyarországon valaha működési engedélyt szerző külföldi felsőoktatási intézmények közül egyedül az indítványozó az, amelyik a származási országában nem folytat képzést. Ez a rendelkezés alapjog-gyakorlást érintő, jelentős hátrányt okoz, aminek nincsen a tárgyilagos mérlegelés szerint észszerű indoka, és nem tekinthető szükségesnek vagy arányosnak. Mindezekre tekintettel az Nftv. új 76. § (1) bekezdés b) pontja ellentétes az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésével, a XI. cikk (1) bekezdésével, illetve a XV. cikk (1) és (2) bekezdésével.
[20] 6. Az Nftv. új 9. § (2a) és (2b) bekezdéseit is Alaptörvénybe ütközőnek ítélte az indítványozó, az alábbi indokokra tekintettel.
[21] Véleménye szerint sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát a Módtv1. 1. §-ával megállapított Nftv. 9. § (2a) és (2b) bekezdése. A támadott rendelkezések értelmében nem fordulhat elő névhasonlóság egy magyar és egy Magyarországon engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény között. A kifogásolt szabályozás egyetlen célja - az indítványozó szerint - az volt, hogy a magyar székhelyű KEE és az indítványozó párhuzamos működését lehetetlenné tegye. Álláspontja szerint e konkrét intézményekre szabott, és ezért diszkriminatív szabályról van szó, ami ellentétes az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével, mivel az indítványozón kívül a valaha Magyarországon engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmények egyike esetében sem állt fenn soha ilyen helyzet. Az indítványozó utalt arra, hogy előfordulhat névazonosság egy külföldi és egy magyar felsőoktatási intézmény között (pl. Sapientia néven van magyar és romániai felsőoktatási intézmény is), ennek ellenére a tiltó rendelkezés szükségességét nem látja igazolhatónak. Egy külföldi felsőoktatási intézményt arra kényszeríteni, hogy változtassa meg a nevét, ha Magyarországon akar működni, aránytalanul nagy teher; a név alapvető önmeghatározási, marketing- és egyéb vonatkozású kérdés, ráadásul a névváltoztatásnak a származási országbeli tradíciók, jogi előírások is gátját képezhetik. Különösen azért is alaptörvény-ellenes az indítványozó szerint a támadott törvényi szabályozás, mert a KEE állami elismeréséről szóló 2004. évi LXI. törvénnyel a Magyar Állam idézte elő azt a helyzetet, hogy létrejött az indítványozó mellett a KEE is, amelynek a neve tudatosan és szándékosan az indítványozó nevének pontos fordítása. Véleménye szerint a jogalkotó egy olyan tartalmú törvényi szabályozás mellett döntött, ami hátrányosan megkülönbözteti az indítványozót és a KEE-t.
[22] 7. Az Nftv. új 76. § (2) bekezdése Alaptörvény-ellenességét az indítványozó az alábbiakban látta.
[23] Az Nftv.-nek a Módtv1. 2. § (3) bekezdésével megállapított 76. § (2) bekezdése szabad, mérlegelési szempontokat nélkülöző, diszkrecionális jogkört ad az Oktatási Hivatal számára ahhoz, hogy a működési engedélyt megtagadja. Az Nftv. 2017. augusztus 31-ig hatályos 76. § (2) bekezdése csak akkor tette lehetővé a működési engedély megtagadását az Oktatási Hivatal által beszerzett felsőoktatási akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján, "ha az alapján megállapítható, hogy a magyarországi és a székhely szerinti országban érvényes működési és képzési feltételek jelentősen eltérnek". 2017. szeptember 1-jét követően az Nftv. 76. § (2) bekezdése pusztán ezt tartalmazza releváns részében: "A működési engedély megtagadható a származási országbeli vagy más, az ESG [a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeit és irányelvei]-nek megfelelő felsőoktatási akkreditációs szervezet szakvéleménye alapján." Ezen normaszöveg alapján az Oktatási Hivatal az ESG-nek megfelelő felsőoktatási akkreditációs szervezet véleményének bekérését követően szabadon dönthet a működési engedély megtagadásáról. Ez az indítványozó szerint ellentétes a felsőoktatás autonómiájával. A mérlegelési szempontok meghatározása nélküli hatósági döntéshozatali lehetőség emellett az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való joggal is ellentétes, mivel az Oktatási Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata jogszabályban meghatározott tartalmi mérlegelési szempontok alapján puszta formalitás, és nem képes hatékony jogorvoslatot biztosítani. Ezen az sem változtat, hogy a felkért akkreditációs szervezetnek működése tekintetében milyen függetlenségi és egyéb szakmai standardokat kell betartania. Az alaptörvény-ellenességet az okozza, hogy az Oktatási Hivatal jogilag kötetlen döntést hozhat az engedély megadása tekintetében. Ezt az aggályt a bírósági felülvizsgálat lehetősége sem orvosolja, hiszen a bíróságnak nem állnak rendelkezésre jogi kritériumok a hatósági döntés felülvizsgálatára.
[24] 8. Az Nftv. új 115. § (7) bekezdése állított alaptörvény-ellenessége indokaként az indítvány az alábbi érveket hívta fel.
[25] Ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével az Nftv. új 115. § (7) bekezdése, mivel szerzett jogot sért és nem biztosított kellő felkészülési időt az érintett felsőoktatási intézmények számára. A tandíj ellenében felsőoktatási tevékenység végzésére vonatkozó hatósági engedély, illetve közvetlen törvényi felhatalmazás az indítványozó szerint szerzett jog, különös tekintettel arra, hogy az érintett felsőoktatási intézmények nem jelentéktelen beruházásokat végeztek az engedély, illetve a jogszabályi lehetőség birtokában, munkaszerződéseket kötöttek, hallgatókat vettek fel. Ezen szerzett jogok megvonásának nézete szerint semmilyen alkotmányos alapja nincsen. Semmilyen módon nem szolgálja a minőségi oktatást vagy a hallgatók jogainak védelmét az, hogy nemzetközi szerződés szükséges a tevékenység végzéséhez, sem az, hogy a székhely szerinti országban is folyik tényleges oktatási tevékenység. Ugyanígy nem indokolt az OECD országaiban honos egyetemek kivétele a licenciaképzés lehetőségéből.
[26] Nemcsak a szerzett jogok megvonásának alkotmányos indoka hiányzik, de nem teljesült a kellő felkészülési idő követelménye sem. A Módtv1. 8. § -a alapján az Nftv. új 76. § (1) bekezdése 2017. április 11-én hatályba lépett. Az Nftv.-nek a Módtv1. 4. §-a által megállapított 115. § (7) bekezdése alapján az Nftv. új 76. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket - föderatív állam esetében annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodás kivételével - a 2017. szeptember 1-jén magyarországi működési engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézménynek 2018. január 1-jéig kellett teljesíteni. Föderatív állam esetén az ennek alapjául szolgáló előzetes megállapodást a Módtv1. hatálybalépését követő hat hónapon belül - tehát 2017. október 11-ig - kellett megkötni. A feltételeket nem teljesítő külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyét az Oktatási Hivatal visszavonta, és 2018. január 1 -ét követően a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi képzésének első évfolyamára hallgató nem volt felvehető azzal, hogy a 2018. január 1-jén már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben - de legfeljebb a 2020/2021-es tanévben - fejezhetők be.
[27] Ezen rendelkezések alapján az Nftv. új 76. § (1) bekezdése a) pontja alapján áprilisi kihirdetést alapul véve kevesebb, mint nyolc hónap, föderatív állam esetében annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodás esetén hat hónap állt rendelkezésre a nemzetközi szerződés, illetve megállapodás megkötésére. Ezen idő alatt nem volt lehetséges kettő, a származási országban különböző szintre (szövetségi és tagállami) tartozó, egymást követően, egymásra tekintettel megkötendő nemzetközi szerződéskötési eljárást lefolytatni mindkét államban. Ez az indítványozó szerint ellentétes a kellő felkészülési idő követelményével.
[28] Ugyanígy aggályosnak tartotta az indítványozó azt is, hogy az Nftv. új 76. § (1) bekezdés b) pontja a kihirdetést követő napon, 2017. április 11-én hatályba lépett, teljesítésére pedig az Nftv. új 115. § (7) bekezdése alapján szintén kevesebb, mint nyolc hónap állt rendelkezésre. A Módtv1. a 2020/2021-es záróév rögzítésével nem vette figyelembe azt sem, hogy az indítványozó folyamatban lévő egyes amerikai képzéseinek hossza jelentősen túlnyúlik a Módtv1. által meghatározott záróéven, ugyanis a jelenleg az egyetemen tanuló diákok, különösen azok, akik a hat éves doktori programokban vesznek részt, jelentős számban 2021-ben még nem fognak végezni. További jogbizonytalanságot okoz az indítványozó szerint, hogy a Módtv1. 4. § (1) bekezdése értelmében a feltételeket 2018. január 1-ig kell teljesíteni, és ezt követően vonja vissza az Oktatási Hivatal a működési engedélyt. Ugyanakkor a Módtv1. szerint a külföldi felsőoktatási intézmény már az Oktatási Hivatal határozatát megelőzően, 2018. január 1-től magyarországi képzésének első évfolyamára nem vehet fel hallgatót. Ha tehát a felsőoktatási intézmény saját megítélése szerint mégis megfelelne a feltételeknek, és új hallgatókat venne fel 2018. január 1-je után, ez a felvétel az Oktatási Hivatal ellentétes tartalmú engedélyt visszavonó határozata alapján visszamenőlegesen minősülne jogellenesnek. A jogállami megoldás - az indítványozó szerint - csak az lehetne, ha a működési engedély visszavonását követően szűnne meg az új hallgató felvételének lehetősége.
[29] A Módtv1. 4. § (1) bekezdése ehhez képest prejudikál, és ezzel okoz az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével is ellentétes jogbizonytalanságot. A rövid felkészülési időhöz nemcsak aránytalanul súlyos jogkövetkezmények társulnak, de ismét kimutatható egy Nftv.-beli szabályozási összhanghiány. E szabályozási összhang pedig amiatt nincsen meg, hogy az Oktatási Hivatal feladatává teszi az új szabályozás a feltételek teljesítésének vizsgálatát. Az Oktatási Hivatalnak erre egyetlen nevesített eljárása van: a működési engedély felülvizsgálati eljárása. Ezt egyfelől az Nftv. 68. § (5) bekezdés b) pontja és a 76. § (3) bekezdése szabályozza, melyek értelmében az eljárás lefolytatására irányadó ügyintézési határidő 6 hónap. Másfelől a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 10. §-a az eljárás menetét úgy szabályozza, hogy - a (4) bekezdése értelmében - a vizsgálódás után az Oktatási Hivatalnak kötelessége határidőt biztosítania a hiányzó feltételek teljesítésére, és csak ha ez a határidő nem telik el eredményesen, akkor vonja vissza az engedélyt. Ezekre tekintettel az Nftv. 115. § (7) bekezdése a jogbiztonság általános elvén túlmenően a szerzett jogok védelme, valamint a kellő felkészülési idő követelménye alapján is ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével.
[30] 9. A Módtv1. 7. § a) pontja és Nftv. új 115. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességét az indítványozó az alábbiak szerint látta fennállónak.
[31] A Módtv1. 7. § a) pontja egyetlen tekintetben módosította az Nftv. 77. § (4) bekezdését. 2017. augusztus 31-ig az Nftv. 77. § (4) bekezdése az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) és az OECD tagállamában honos felsőoktatási intézmények számára tette lehetővé, hogy egy magyarországi felsőoktatási intézményen keresztül végezze az oktatási tevékenységét (ún. licenciaképzés). Ebben az esetben a képzést a magyar egyetem végzi, de a tartalmat és a követelményeket a külföldi intézmény határozza meg, és a külföldi diplomát is ő állítja ki. Az Nftv. új 77. § (4) bekezdése leszűkíti ezt a lehetőséget az EGT tagállamaiban honos felsőoktatási intézményekre. A licenciaképzés is az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdése és XI. cikk (1) bekezdésének védelme alatt áll, hiszen ebben az esetben is Magyarországon történő felsőoktatási tevékenységről van szó. Ezeknek az alapjogoknak a korlátozását a licencia képzés kapcsán indokolhatja a minőségbiztosítás. A jogalkotó a szabályozási tárgykör függvényében tipizálhat és csoportokat képezhet, azonban az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésében és XI. cikk (1) bekezdésében elismert alapjogok szükségtelen és aránytalan korlátozása az, hogy az OECD államokban honos egyetemeket a maguk teljességében kizárja a módosítás a licencia képzés lehetőségéből. A kifejtettek szerint a Módtv1. 7. § a) pontja szükségtelenül és aránytanul korlátozza az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdésében és XI. cikk (1) bekezdésében garantált jogokat. Ugyanez irányadó a Módtv1. 7. § a) pontjához kapcsolódó átmeneti rendelkezésre, az Nftv. új 115. § (8) bekezdésére is.
[32] 10. Az indítvány előterjesztését követően 2017. december 7-én az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke alapján az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előtt C-66/18 ügyszámon bírósági eljárást indított. Az Alkotmánybíróság teljes ülése 3200/2018. (VI. 21.) AB végzésével - az Abtv. 60. §-a és az Ügyrend 45. §-a alapján - a megindított EUB-eljárás befejezéséig felfüggesztette az eljárását. Az EUB 2020. október 6-án hozta meg a döntését a C-66/18 ügyszámon előtte folyamatban volt ügyben. Tekintettel arra, hogy az EUB fent hivatkozott döntésével megszűnt a felfüggesztés oka, az előadó alkotmánybíró az Ügyrend 45. § (5) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszeljárás folytatásáról határozott.
[33] Az eljárás folytatása során az Alkotmánybíróság észlelte, hogy 2021. május 27-én a Magyar Közlöny 97. számában kihirdetésre került az Európai Unió Bírósága C-66/18. számú ügyben hozott ítéletének végrehajtása érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2021. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Módtv2.). Az indítványozó a Módtv2.-ben foglalt, az Nftv.-t érintő törvénymódosításra tekintettel nem egészítette ki a kivételes panasz indítványát. Az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálása során figyelemmel kellett lennie az elbírálás időpontjában hatályban lévő Módtv2. szabályozására. Ez alapján vizsgálnia kellett azt, hogy a Módtv2.-nek az indítvány elbírálásakor hatályos szabályozása tükrében a kivételes panasz indítványban a Módtv1.-el módosított Nftv. támadott rendelkezései állított alaptörvény-ellenessége az indítványban kifejtett alkotmányossági indokok alapján érdemben vizsgálható-e; az indítványban támadott törvényi rendelkezésekre nézve megfogalmazott alkotmányossági kérdések változatlan formában megválaszolhatók-e (vö. 3163/2019. (VII. 10.) AB végzés, Indokolás [12]).
[34] Az Alkotmánybíróság vizsgálata eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozók által előterjesztett kivételes panasz indítvány a Módtv2. által az Nftv. szabályozásába beemelt új szabályozási koncepció, és új törvényi szabályozás alapján érdemben már nem bírálható el. Az indítványban megfogalmazott alkotmányossági kérdések a koncepcionálisan megváltozott jogi szabályozás keretein belül változatlan formában már nem válaszolhatók meg, ezért az indítvány okafogyottá vált. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Módtv2. által bevezetett új szabályozási modell alapvetően tér el az indítvánnyal támadott korábbi szabályozási modelltől. A Módtv2. címe, és az ahhoz kapcsolódó törvényi indokolás is egyértelművé teszi azt, hogy az EUB C-66/2018. számú ügyben hozott ítéletének a végrehajtásaként alkotta meg a törvényalkotó a Módtv2.-t, amelyben az Európai Unió tagállama (Németország) tartományának (Bajorország) törvényi szabályozását vette alapul, azt alkalmazta a hazai szabályozásra.
[35] Mindez azt támasztja alá, hogy egy új szabályozási koncepciót vett át a Módtv2.-ben a törvényalkotó. A Módtv2.-vel megállapított új törvényi rendelkezések ennek az új szabályozási koncepciónak a részei, az egyes törvényi rendelkezések tartalmilag szorosan kapcsolódnak egymáshoz, csak együtt és egymásra tekintettel értelmezhetők az új szabályozási koncepción belül. Az indítvánnyal támadott Módtv1. szabályozása (annak az Nftv.-t módosító támadott rendelkezései) ezzel szemben más szabályozási koncepciót követett, a támadott törvényi rendelkezések - az indítványozó szerint is - szintén szoros tartalmi kapcsolatban álltak egymással. Az indítványban felvetett egyes alkotmányossági kérdések a Módtv1. szabályozási koncepcióján belül, és annak az egymással szoros tartalmi kapcsolatban álló szabályaira nézve kerültek megfogalmazásra, ezért azok az Alkotmánybíróság megítélése szerint változatlan formában már nem értelmezhetők és nem válaszolhatók meg a Módtv2.-vel bevezetett új szabályozási koncepción belül és új törvényi rendelkezések tekintetében.
[36] 11. Az Alkotmánybíróság az indítvány egyes indítványi elemeit (az ezekben támadott, a Módtv1.-el módosított Nftv. rendelkezéseket) külön-külön is összevetette a Módtv2. törvényi rendelkezéseivel, figyelembe véve az indítvány azon alkotmányossági érveit és indokait, amelyek az egyes indítványi elemekkel eredetileg támadott Nftv. törvényi rendelkezések állított alaptörvény-ellenességét támasztották alá. Ennek eredményeként is az volt megállapítható, hogy a kivételes panasz a Módtv2. által az Nftv.-ben megváltoztatott szabályozási koncepcióban, és jogszabályi környezetben az eredeti érvelése és alkotmányossági indokolása alapján már nem vizsgálható.
[37] A már nem hatályos, eredetileg támadott Nftv. rendelkezések egy része helyébe új szabályok léptek, amelyek egyrészt hivatalból nem vizsgálhatók kivételes panasz hatáskörben, másrészt már nem hordozzák az eredeti indítványban megfogalmazott alkotmányossági problémákat (tekintettel az új tartalomra).
[38] A még hatályban lévő, az Nftv. korábbi (a Módtv1. által meghatározott) szabályozási koncepciójában is szereplő, támadott törvényi rendelkezések egy része - az időmúlásra tekintettel - formális hatályon kívül helyezés nélkül is hatálytalanná vált; az azokban foglalt törvényi határidők már elteltek, illetve rendelkezéseik már teljesedésbe mentek, így tartalmilag kiüresedtek, az indítványozóra nem alkalmazhatóak.
[39] Más részük, mint az Nftv. korábbi szabályozási koncepciót tükröző, annak részét képező törvényi rendelkezés már nem ítélhető meg az indítványban eredetileg felhozott alkotmányossági érvek, illetve indokok alapján, mert azok változatlan formában nem értelmezhetők az új szabályozási koncepcióban és új jogszabályi környezetben. Ezek a szabályok szorosan kötődtek a korábbi szabályozási környezethez, az abban szereplő többi szabályhoz, illetve ahhoz a (tény)helyzethez, amelyben ezekkel összefüggésben alkotmányossági problémákat fogalmazott meg az indítvány. A jogi szabályozás tehát koncepcionálisan és tartalmilag is lényegesen megváltozott, és megváltozott az a (tény)helyzet is, amelyben az alkotmányossági kérdéseket a korábban hatályos szabályozási koncepció/szabályok alapján az indítványozó megfogalmazta.
[40] 12. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszindítvány nyilvánvalóan okafogyottá vált, ezért az eljárást az Abtv. 59. §-a és az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján megszüntette.
[41] Az Alkotmánybíróság tájékoztatja az indítványozót, hogy amennyiben a Módtv2. valamely új rendelkezésének bírói döntés nélküli, közvetlen alkalmazása vagy hatályosulása folytán Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következik be, akkor a jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezheti [Abtv. 26. § (2) bekezdés, 30. § (1) bekezdés].
Budapest, 2021. július 6.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, előadó alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Czine Ágnes alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Handó Tünde alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Horváth Attila alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Márki Zoltán alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott
Dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Salamon László alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Schanda Balázs alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Szabó Marcel alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Szalay Péter alkotmánybíró helyett
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Szívós Mária alkotmánybíró helyett
Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró párhuzamos indokolása
[42] Egyetértek a határozattal és annak indokolásával. Utóbbihoz párhuzamos indokolás formájában a következő megjegyzéseket fűzöm.
[43] 1. Általánosságban és elvben osztom a dr. Szabó Marcel alkotmánybíró párhuzamos indokolásában foglaltakat. A jelen ügyben pedig, az eljárás okafogyottság jogcímén történő megszüntetése szempontjából kiemelten fontosnak tartom azt a megállapítását, hogy az indítványozóval szemben az általa támadott rendelkezéseket nem alkalmazták, mert mire arra sor kerülhetett volna, már távozott Magyarországról.
[44] 2. A határozat indokolásának utolsó bekezdése helytállóan hivatkozik arra az eshetőségre, hogy "amennyiben a Módtv2. valamely új rendelkezésének bírói döntés nélküli, közvetlen alkalmazása vagy hatályosulása folytán Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következik be, akkor a jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezheti [Abtv. 26. § (2) bekezdés, 30. § (1) bekezdés]." (Indokolás [41])
[45] Ezzel összefüggésben kétségtelenül nem zárható ki, hogy az EUB - a határozat indokolásának 9. pontjában hivatkozott - C-66/18. ügyszámon hozott döntése a Módtv2.-ben foglalt végrehajtását nem fogadja el. Ezzel összefüggésben megjegyzem, hogy az EUB ítéletének közvetlen jogi hatása a jelen ügyben hozott határozat joghatásait nem érinti.
[46] Megjegyzem továbbá azt is, hogy az EUB döntése - álláspontom szerint - érdemben jogilag aggályos. Az EUB ugyanis olyan ügyben hozott az Európai Bizottság által kötelezettszegési eljárásban a magyar szabályozást elmarasztaló döntést, amely az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésének rendelkezése alapján az Európai Unióval való közös hatáskörgyakorlás hiányosságát eredményezte, mivel az oktatásszervezés kérdései nemzeti hatáskörbe tartoznak, amire az Európai Unió jogrendszere közvetlenül nem terjed ki. Ezen túlmenően rámutatok arra is, hogy az EUB történetében ez volt az első olyan eset, amikor a bíróság az Európai Bizottságnak a kizárólagos külső kereskedelem politikára vonatkozó hatáskörét korlátlanul kiterjesztette az Európai Unió belső jogviszonyaira. A WTO hatáskörébe tartozó anyagi jogi és eljárási szabályokat, azoknak közvetlen hatályt tulajdonítva a hatáskörébe vonta és önmagában a saját eljárását tartotta alkalmazandó jognak, ami- a nemzetközi jog és az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése alapján egyaránt- elvileg vitatható. Ellentmondásossá teszi és súlyosbítja a helyzetet ebben a tekintetben az EUB korábbi gyakorlata is, amely korábban visszautasította azokat a tagállamok által kezdeményezett jogi eljárásokat, amelyekben az indítványozók éppen az Európai Bizottság nemzetközi fellépését indítványozták, a WTO kereskedelmi jogvitáira vonatkozó eljárás szabályai szerint és az Európai Bizottság kizárólagos kereskedelmi hatáskörére való hivatkozással.
Budapest, 2021. július 6.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró helyett
[47] A párhuzamos indokolás 2. pontjához csatlakozom.
Budapest, 2021. július 6.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Szabó Marcel alkotmánybíró helyett
[48] A párhuzamos indokoláshoz csatlakozom.
Budapest, 2021. július 6.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Szívós Mária alkotmánybíró helyett
Dr. Szabó Marcel alkotmánybíró párhuzamos indokolása
[49] 1. A többségi döntés érvelése szerint az eljárás megszüntetésére eredendően azért került sor, mert "[a] már nem hatályos, eredetileg támadott Nftv. rendelkezések egy része helyébe új szabályok léptek, amelyek egyrészt hivatalból nem vizsgálhatók kivételes panasz hatáskörben, másrészt már nem hordozzák az eredeti indítványban megfogalmazott alkotmányossági problémákat (tekintettel az új tartalomra)." (Indokolás [37])
[50] A megállapítással nem értek egyet, az ugyanis azt a téves látszatot sugallja, hogy önmagában egy, az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszban a jogszabályi környezet utóbb bekövetkezett megváltozása már elegendő ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság az eljárását megszüntesse. Különösen aggályos ez a többségi döntésben megjelenő megfogalmazás akkor, amikor az alkotmányjogi panasz benyújtása és az Alkotmánybíróság döntésének meghozatala között jelentős idő telik el (még ha ezen idő jelentős részében az Alkotmánybíróság saját eljárását fel is függesztette).
[51] Álláspontom szerint a jogszabályi környezet megváltozása önmagában már csak azért sem lehet akadálya az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának, mert az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség, nevezetesen az, hogy az indítványozó által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály az indítványozó személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan érintő rendelkezést állapít meg, és ennek következtében az indítványozó alapjogai sérülnek (legutóbb például: 3238/2021. (VI. 4.) AB végzés, Indokolás [21]), mely érintettséget az alkotmányjogi panasz benyújtásának időpontjában kell az indítványozónak igazolnia. Ettől eltérő megközelítés az alkotmányjogi panasz intézménye hatékony jogorvoslati jellegét kérdőjelezné meg.
[52] Az Abtv. 64. § e) pontja értelmében alkotmányjogi panaszeljárásban a vizsgált jogszabály hatályvesztése önmagában nem indokolhatja az indítvány visszautasítását, és ennek megfelelően az eljárás okafogyottság címén sem szüntethető meg pusztán a vizsgált jogszabály hatályvesztése miatt. Jelen esetben ugyanakkor nem hagyható teljesen figyelmen kívül az sem, hogy az indítványozó képzéseit az Nftv. módosításának hatályba lépését követően Bécsbe helyezte át, még mielőtt az Oktatási Hivatal határozott volna az indítványozó képzéseiről, az elfogadott új szabályozás rendelkezései pedig szövegében és koncepciójában is eltérnek a korábban hatályos szabályozástól.
[53] 2. Ahogyan arra a többségi döntés is utal, az Alkotmánybíróság az ügyben a saját eljárását a 3200/2018. (VI. 21.) AB végzésével az EUB eljárása idejére felfüggesztette. Lényegesnek tartom annak kiemelését, hogy az Alkotmánybíróság eljárását saját elhatározásából, az alkotmányos párbeszéd elvének megfelelően függesztette fel annak érdekében, hogy az ügyben esetlegesen felmerülő egyes európai uniós vonatkozású kérdések megítélésében az Alkotmánybíróság figyelembe vehesse az Európai Bíróság jogi álláspontját is. Az Alkotmánybíróság a felfüggesztő végzés meghozatalát követően fogadta el a 2/2019. (III. 5.) AB határozatát, mely szerint "az Alaptörvény autentikus értelmezője az Alkotmánybíróság, amelynek értelmezését más szerv által adott értelmezés nem ronthatja le, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre." (Indokolás [38]) Az eljárás felfüggesztéséről való döntés, vagy éppen egy ilyen döntéstől való tartózkodás ennek megfelelően minden hasonló esetben az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[54] Lényegesnek tartom végezetül annak kiemelését is, hogy sem általában, sem pedig a jelen ügyben nem volt (lett volna) annak alkotmányjogi értelemben vett akadálya, hogy az Alkotmánybíróság úgy folytassa az eljárását az Európai Bíróság döntését követően, hogy az előtte folyamatban levő ügyet (amennyiben annak eljárásjogi feltételei fennállnak) a saját hatásköreinek maradéktalan gyakorlásával érdemben elbírálja.
Budapest, 2021. július 6.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Szabó Marcel alkotmánybíró helyett
[55] A párhuzamos indokolás 2. pontjához csatlakozom.
Budapest, 2021. július 6.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke az aláírásban akadályozott dr. Schanda Balázs alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1810/2017.