AVI 2017.10.79 Az ellenőrzési jegyzőkönyvben hatóságként csak az eljárási cselekményt foganatosító adóhatóság tüntethető fel [2004. évi CXL. tV. 9. § (2) bek.]

A felperesnél a 2007. évre áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytattak le. A 10/44/940/384. számú módosított megbízólevelet 2010. június 9. napján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) Kiemelt Adózók Igazgatósága állította ki. A 2010. október 25-én kelt végzésben - mind fejlécében, mind a bélyegző lenyomatban - az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága, mint felettes adóhatóság hosszabbította meg, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 92. § (11) bekezdésének megfelelően, az APEH Kiemelt Ügyek Igazgatósága által elrendelt ellenőrzés határidejét. Az ellenőrzés megállapításait az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága Kiemelt Ügyek Igazgatósága foglalta jegyzőkönyvbe 2010. augusztus 31-én (jegyzőkönyv 13. oldal), vagy 2010. december 6-án (jegyzőkönyv 2. oldal), a bélyegző lenyomaton ugyanezen elnevezés szerepel. A jegyzőkönyv záradékában tájékoztatták a felperest az észrevétel szabályairól.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága a 2011. április 5-én kelt elsőfokú határozatában a felperes terhére 2 851 000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel.

Az alperes határozatával az adóbírságot és a késedelmi pótlékot mérsékelte, az elsőfokú határozatot egyebekben fenntartotta.

A felperes eljárásjogi és anyagi jogi jogsértésekre hivatkozva kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte.

Indokolása szerint az adóellenőrzésről készült jegyzőkönyvnek kötelező tartalmi eleme az eljáró hatóság megnevezése. Az ellenőrzési jegyzőkönyv fejlécében és pecsét lenyomatán feltüntetett hatóság nem végzett, és - mivel nem is létezett - nem is végezhetett ellenőrzést a felperesnél. Az adóhatóság jogszabálysértő eljárása súlyos, a perben ki nem küszöbölhető jogsértéseket valósított meg. Az eljárási hibára tekintettel az elsőfokú bíróság nem vizsgálta az alperesi határozat érdemi megállapításait. Az adóhatóság számára előírt új eljárás során az iránymutatás szerint csak olyan hatóság járhat el a felperessel szemben, amely minden szempontból megfelel az adóhatóságra vonatkozó jogszabályoknak.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalra utasítását, a kereseti kérelem anyagi jogi indokainak elbírálását kérte.

Álláspontja szerint nem követett el jogszabálysértést akkor, amikor a jegyzőkönyv fejlécében, majd a bélyegzőn is, együtt szerepeltette a Főigazgatóságot és az Igazgatóságot. A felperest semmiféle joghátrány nem érte, sőt ebben a formátumban a felperesnek tudomására jutott a szervezeti hierarchia, illetőleg a felettes szerv megnevezése. Nem sérültek a megbízólevélhez fűződő, az Art. 93. § (6) bekezdés szerinti garanciális követelmények.

A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.