A Debreceni Törvényszék K.30181/2009/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. §, 9. §, 16. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 137. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 178. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 70. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 15. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]
HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG
7.K.30.181/2009/9. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, mint közigazgatási bíróság a Dr. Gulyás Ildikó ügyvéd (4024 Debrecen, Csapó u. 6. II/30.) által képviselt ...(...) felperesnek - a ... jogi előadó által képviselt APEH Központi Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi u. 2.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott napon meghozta a következő
ítéletet:
A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 358.150,- (Háromszázötvennyolcezer-százötven) forint perköltséget, valamint térítsen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 429.800,- (Négyszázhuszonkilencezer-nyolcszáz) forint le nem rótt kereseti illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
Indokolás:
A megyei bíróság a peres felek nyilatkozatai, valamint a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A felperessel szemben az APEH ... Regionális Igazgatósága ... sorszámú megbízólevéllel elrendelt, a 2005. és 2006. évekre vonatkozó, valamennyi adóra és költségvetési támogatásra ellenőrzést tartott.
Az ellenőrzés eredményeként ... sorszámú határozatával különféle adónemekben összesen 14.378.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg, amelynek megfizetésére kötelezte. Ezen adókülönbözet után 3.300.000,- Ft késedelmi pótlékot állapított meg. Ezen túlmenően 7.189.000,- Ft adóbírságot is a felperes terhére rótt.
Az elsőfokú adóhatóság határozatának indokolásában egyebek mellett a társasági adóra vonatkozó indokolási részben megállapította, hogy a felperesnek a 2005. december 31-i időpontra vonatkozóan az adófolyószámláján társasági adó, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítási alapot, valamint nyugdíjbiztosítási alapot megillető adónemben hátralék mutatkozott, így jogszerűen nem csökkenthette volna a társasági adó alapját a ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 50%-val, azaz 7.817.000,- Ft-tal.
Ugyanezen okból a 2006. évre is azt a megállapítást tette, hogy a felperesnek 2006. december 31-i időpontban az adófolyószámláján nyugdíjbiztosítási alapot megillető adónemben mutatkozó hátraléka miatt nem lehetett volna a társasági adó alapot csökkentő tételként figyelembe vennie a ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 100%-át.
A határozat indokolása megállapította azt is, hogy a felperesi gazdasági társaságba 2006. július 31-i fordulónappal kedvezményes átalakulás keretében beolvadt a gazdálkodó szervezet 1. és a gazdálkodó szervezet 2.
Megállapította azt is, hogy a beolvadáskor az átalakuló társaságok nem éltek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 137. § (1) - (3) bekezdésébe foglalt vagyonértékelés lehetőségével.
Az elsőfokú adóhatóság álláspontja szerint a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 16. §-ának (11) bekezdésére és megállapította, hogy a felperes társasági adó alapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - nem úgy határozta meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg.
Erre figyelemmel a felperes 2005. évi társasági adó alapját, figyelembe véve az adózás előtti eredményt, és az adóalap módosító tételeket a vallottnál 5.090.000,- Ft-tal magasabb összegben állapította meg, amelynek következtében a felperes társasági adó fizetési kötelezettsége 814.000,- Ft-tal nőtt. A 2006. évben ugyanez okból 7.600.000,- Ft-tal állapította meg nagyobb összegben.
A felperes az elsőfokú adóhatósági határozattal szemben fellebbezéssel élt, amelyben egyebek mellett sérelmezte mind a 2005. mind a 2006. évek vonatkozásában az elsőfokú adóhatóság azon megállapítását, hogy a felperes jogosulatlanul vette igénybe a helyi iparűzési adóval való adóalap csökkentést.
A 2005. év vonatkozásában előadta, hogy 2005. november 23-án önellenőrzési bevallást nyújtott be, amelynek másolatát csatolta az elsőfokú adóhatósághoz, és ebből kitűnően a felperesnek 2005. december 31-én nem volt egyetlen adónemben sem hátraléka.
A 2006. adóév kapcsán kifejtette, hogy az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzést 2008. évben folytatta le, és ekkor már hatályos volt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2008. január 01-jétől módosított 178. §-ának 4. pontja, amelynek alapján csak a nettó adótartozás minősül adótartozásnak.
Erre tekintettel a felperes kérte a 2006. évre vonatkozó megállapítás törlését is azzal, hogy a felperesnek 2006. december 31-én minden adónemben túlfizetése volt, csupán egyetlen adónemben volt 2000,- Ft hátraléka.
A kedvezményezett átalakulással kapcsolatos elsőfokú adóhatósági állásponttal sem értett egyet a felperes, és kifejtette, hogy a társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény valamennyi előírásának eleget tett, mert a jogelődöktől átvett eszközöket ugyanazon az értéken vette nyilvántartásba, és ugyanannyi értékcsökkenést számolt el, mint a jogelődök, így megállapítható, hogy a jogutód könyveiben úgy szerepelnek a tárgyi eszközök, és immateriális javak, ahogyan az a jogelődöknél szerepelt, így eltérés nélküli folyamatosság megállapítható. Ennek tényét az ellenőrzés szúrópróba szerűen ellenőrizte, és eltérést nem talált.
Erre tekintettel a felperes álláspontja szerint az elsőfokú adóhatóság megállapítása megalapozatlan, és ellentétes a jogszabályokban foglalt előírásokkal.
Az alperes ... sorszámú határozatával módosított ... sorszámú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, egyebek mellett helyt adott a felperes azon érvelésének, hogy az elsőfokú adóhatóság jogszabálysértően állapította meg, miszerint a felperes nem csökkenthette a 2005. évi társasági adó alapját 7.817.000,- Ft ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 50%-val, mert a felperes adószámláján előadásával egyezően 2005. december 31-én valóban nem állt fenn adótartozás egyik adónemben sem.
Ugyanakkor nem tartotta az alperes megalapozottnak a felperes előadását a 2006. adóévre vonatkozó helyi iparűzési adó kapcsán csökkentett adóalap tekintetében, és rámutatott arra, hogy az Art. 178. §-ának (4) bekezdését módosító rendelkezés annak kihirdetése napján 2007. november 13-án lépett hatályba, ezért leghamarabb a naptári évvel megegyező üzleti év esetében - jelen esetben 2007. december 31-i adószámla állapot tekintetében - vehető figyelembe a nettó adótartozás.
A kedvezményezett átalakulással kapcsolatos felperesi fellebbezési állásponttal szemben az alperes az elsőfokú adóhatóság jogi álláspontját elfoglalva kifejtette, hogy a Tao. törvény 16. § (10) bekezdése értelmében azon feltétel, hogy a jogelőd jelentse be a 9. § szerinti választását, nem áll fenn, mert azt a felperes mint jogutód tette meg.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!