31995L0001[1]
Az Európai Parlament és a Tanács 95/1/EK irányelve (1995. február 2.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességéről, valamint a motor legnagyobb nyomatékáról és legnagyobb hasznos teljesítményéről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/1/EK IRÁNYELVE
(1995. február 2.)
a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességéről, valamint a motor legnagyobb nyomatékáról és legnagyobb hasznos teljesítményéről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,
tekintettel a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról ( 1 ) szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelvre,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
a Szerződés 189b. cikkében említett eljárásnak megfelelően ( 4 ),
mivel a belső piac egy belső határok nélküli térség, amelyben az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított; mivel ebből a célból megfelelő intézkedéseket kell elfogadni;
mivel a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebessége, valamint a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye megállapításának módszerei tagállamonként különbözők; mivel ez akadályozza az áruforgalmat a Közösségben;
mivel a belső piac működésének akadályait meg lehet szüntetni, ha az összes tagállam nemzeti jogi előírásai helyett azonos előírásokat fogad el;
mivel a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebessége, valamint a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye megállapításának módszereire összehangolt előírások bevezetése szükséges ahhoz, hogy a járművek valamennyi típusára a típus-jóváhagyási és az alkatrész-típusjóváhagyási eljárás a 92/61/EGK irányelv szerint alkalmazható legyen,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Ezen irányelv alkalmazni kell valamennyi, az 91/61/EGK irányelv 1. cikke szerinti gépjárműtípus legnagyobb tervezési sebessége, valamint a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye megállapításának módszereire.
2. cikk
Az alkatrész-típusjóváhagyás kiadásának eljárását a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebessége, valamint a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye (mérési módszerek) vonatkozásában, valamint ezen járművek szabad áruforgalmára vonatkozó feltételeket a 92/61/EGK irányelv állapította meg.
3. cikk
Az irányelv elfogadása után két éven belül a Bizottság új, beható vizsgálatot végez annak megállapítására, hogy balesetek és a 74 kW-nál nagyobb legnagyobb hasznos motorteljesítmény között fennáll-e összefüggés. Ennél a vizsgálatnál a legújabb tudományos kutatási eredményeket kell tekintetbe venni és elemezni, egyidejűleg további megfelelő új kutatási munkát végezni, hogy végleges ajánlásokat lehessen kialakítani a megfelelő politikára. A vizsgálat eredményeiből kiindulva a Bizottság szükség esetén javaslatokat nyújt be új jogi előírásokra.
4. cikk
Az I. és II. melléklet követelményeinek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat a 70/156/EGK ( 5 ) irányelv 13. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
5. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 1996. augusztus 2-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
Az első albekezdésben említett időponttól a tagállamok nem tilthatják meg az olyan járművek első forgalomba helyezését, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek.
Ezeket a rendelkezéseket 1997. február 2-tól kell alkalmazni.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
6. cikk
A nemzeti jogszabályok a tagállamok számára megnyitják azt a lehetőséget, hogy a gépjárművek első nyilvántartásba vételét, valamint az ezt követő nyilvántartásba vételeket a több mint 74 kW legnagyobb hasznos teljesítménynél területükön elutasítsák.
7. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
| I. MELLÉKLET: | A legnagyobb tervezési sebesség mérési módszerére vonatkozó előírások |
| 1. függelék: | A gyűrű formájú próbapálya korrekciós tényezőinek megállapítási eljárása |
| 2. függelék: | A járműtípus legnagyobb tervezési sebességét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap |
| 3. függelék: | Alkatrész-típusbizonyítvány a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességére vonatkozóan |
| II. MELLÉKLET: | Előírások a motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének megállapítására |
| 1. függelék: | A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének megállapítása |
| 1. alfüggelék: | A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap |
| 2. alfüggelék: | Alkatrész-típusbizonyítvány a segédmotoroskerékpár-típusok motorjainak legnagyobb nyomatékára és legnagyobb hasznos teljesítményére vonatkozóan |
| 2. függelék: | Motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása |
| 1. alfüggelék: | A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása a hőmérsékleti módszer segítségével |
| 2. alfüggelék: | A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap |
| 3. alfüggelék: | Alkatrész-típusbizonyítvány a motorkerékpár- vagy motorostricikli-típusok motorjának legnagyobb nyomatékára és legnagyobb hasznos teljesítményére vonatkozóan |
| 3. függelék: | Kompressziós gyújtású motorral felszerelt motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása |
| 1. alfüggelék: | A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap |
| 2. alfüggelék: | Alkatrész-típusbizonyítvány motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típusok motorjának legnagyobb nyomatékára és legnagyobb hasznos teljesítményére vonatkozóan |
I. MELLÉKLET
A LEGNAGYOBB TERVEZÉSI SEBESSÉG MÉRÉSI MÓDSZERÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
1. Előírások
1.1.
A jármű legnagyobb tervezési sebességét a következő előírások szerint kell megállapítani.
2. A jármű előkészítése
2.1.
A járműnek tisztának kell lennie; csak azoknak a segédberendezéseknek szabad működniük, amelyek a jármű üzeméhez a vizsgálat alatt szükségesek.
2.2.
A tüzelőanyag-hozzávezetésnek és a gyújtás beállításának, a mozgó mechanikus részek számára szolgáló kenőanyag viszkozitásának, valamint a guminyomásnak meg kell felelnie a gyártó előírásainak.
2.3.
A motornak, a sebességváltónak és a gumiknak a gyártó előírásai szerint rendesen bejáratottaknak kell lenniük.
2.4.
A vizsgálat előtt a jármű összes részeinek rendes üzemi hőmérsékleten stabil hőállapotban kell lenniük.
2.5.
A jármű tömegének a menetkész állapot tömegének kell lennie.
2.6.
A tehereloszlásnak a kerekeken meg kell felelnie a gyártó előírásainak.
3. A járművezető 3.1. Felépítmény nélküli járművek 3.2. Felépítménnyel rendelkező járművek
3.1.1.
A járművezető súlyának 75 kg ± 5 kg-nak, magasságának 1,75 m ± 0,05 m-nek kell lennie. Segédmotoros kerékpároknál a tűrés azonban csak ± 2 kg, illetve ± 0,02 m.
3.1.2.
A járművezetőnek kezeslábasban vagy annak megfelelő más öltözetben kell lennie.
3.1.3.
A járművezetőnek a vezetőülésen kell ülnie, a lábainak a pedálokon vagy a lábtámaszokon kell lenniük, és a karoknak rendes kinyújtott tartásban kell lenniük. Az olyan járműveknél, amelyek ülő járművezetőnél a több mint 120 km/h legnagyobb sebességet elérik, a járművezetőnek olyan felszereléssel kell rendelkeznie, és olyan helyzetben kell ülnie, amit a jármű gyártója javasol. Ennek a helyzetnek azonban lehetővé kell tennie a járművezető számára, hogy a járművet az egész vizsgálati menet alatt állandóan ellenőrzése alatt tartsa. A járművezető helyzetének az egész vizsgálati menet alatt nem szabad megváltoznia; helyzetét a vizsgálati jegyzőkönyvben le kell írni vagy fényképekkel kell bemutatni.
3.2.1.
A járművezető súlyának 75 kg ± 5 kg kell lennie. A segédmotoros kerékpároknál a tűrés azonban csak ± 2 kg.
4. A próbapálya jellemzői
4.1. A vizsgálatot egy olyan útszakaszon kell elvégezni, amely:
4.1.1.
megengedi, hogy a legnagyobb sebességet egy mérési pályán a 4.2. pont szerint fenntartsák. A gyorsulási szakasznak a mérési pályaszakasz előtt a burkolat és a hossz-szelvény tekintetében ugyanolyannak kell lennie, mint a mérési pályának, és ezenkívül elegendően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a jármű legnagyobb sebességét el lehessen érni.
4.1.2.
tisztának, simának, száraznak, aszfaltozottnak vagy hasonló értékű burkolattal ellátottnak kell lennie;
4.1.3.
hosszirányban 1 %-nál nem lehet nagyobb emelkedésű, és nem lehet 3 %-nál nagyobb oldalirányú lejtésű. A magasságkülönbségeknek a próbapálya tetszés szerinti két pontja között nem szabad 1 m-nél nagyobbaknak lenniük.
4.2. A mérési pálya lehetséges formáit a 4.2.1., 4.2.2. és 4.2.3.pontok tartalmazzák. 4.2.1. 1. típus 4.2.2. 2. típus 4.2.3. 3. típus
4.2.3.1.
A két mérési pályánál L-nek azonos hosszúságúnak és a pályáknak gyakorlatilag párhuzamosnak kell lenniük.
4.2.3.2.
Ha a két L szakasz a mérési pályánál kanyarhoz kapcsolódik, akkor a centrifugális erőt a 4.1.3. pontban meghatározott feltételek figyelmen kívül hagyásával megfelelő kanyarmegemeléssel ki kell egyenlíteni.
4.2.3.3.
A pálya két egyenes szakaszának L hossza (lásd 4.2.3.1. pont) helyett a mérési pálya hosszát a gyűrű formájú próbapálya-szakaszok teljes hosszával kell számítani. Ebben az esetben a kanyarívek sugarának legalább 200 m-nek kell lennie, és a centrifugális erőt megfelelő kanyarmegemeléssel kell kiegyenlíteni.
4.3.
A mérési pálya L hosszát a pályán végighaladás t ideje meghatározására használt módszer pontosságától függően kell megválasztani, hogy a tényleges sebesség értékét ± 1 % pontossággal lehessen meghatározni. Kézi időmérés esetén a mérési pálya L hosszának legalább 500 m-nek kell lennie. Ha a 2. típus szerinti mérési pályát választják, akkor a t idő meghatározására elektronikus mérőberendezést kell használni.
5.
Légköri feltételek
Légköri nyomás: 97 ± 10 kPa.
Hőmérséklet: 278 és 308 K
Relatív légnedvesség: 30 - 90 %
Átlagos szélsebesség 1 méterrel a talajszint felett mérve: < 3 m/sec, a széllökések megengedett sebessége < 5 m/sec.
6. Vizsgálati eljárás
6.1.
Azt a sebességfokozatot kell választani, amelyiknél lehetővé válik, hogy a jármű a legnagyobb sebességét vízszintes szakaszon elérje. A gázkart a teljes gáz állásban kell tartani; a keverékdúsító berendezést üzemen kívül kell helyezni.
6.2.
A felépítmény nélküli járműveknél a járművezetőnek a 3.1.3. pontban megadott helyzetét meg kell őriznie.
6.3. A járműnek a mérési pályára állandósult sebességgel kell behajtania. Az 1. és 2. típus szerinti mérési pályákon egymás után mindkét irányban át kell hajtani.
6.3.1. A 2. típus szerinti mérési pályánál megengedett, hogy a vizsgálat csak egy irányban történjen meg, ha a jármű számára a próbapálya adottságai miatt nem lehetséges legnagyobb sebességét az ellenkező irányban elérni. Ebben az esetben:
6.3.1.1.
a próbapályán egymás után ötször kell áthajtani;
6.3.1.2.
a szélsebesség tengelyirányú komponense az 1 m/s sebességet nem haladhatja meg.
6.4. A 3. típus szerinti mérési pályánál a pálya mindkét "L" szakaszán megszakítás nélkül, folyamatosan egymás után egy irányban kell áthaladni.
6.4.1.
Ha a mérési pálya a próbapálya teljes hosszával egybeesik, akkor legalább kétszer kell egy irányban áthaladni rajta. Az időmérési eredmények szélső értékeinek a különbsége nem haladhatja meg a 3 %-ot.
6.5.
A tüzelőanyagnak és a kenőanyagnak meg kell felelnie a gyártó ajánlásainak.
6.6.
A teljes t időt, ami a mérési pályán áthaladáshoz mindkét irányban szükséges, 0,7 %-os pontossággal kell meghatározni.
6.7. Az átlagsebesség megállapítása A V átlagsebesség (km/h) a vizsgálatnál a következőképpen határozható meg: 6.7.1. Az 1. és 2. típusú két mérési pálya Ahol: 6.7.2. A csak egy irányban használt 2. típusú mérési pályánál: V = Va ahol: Va = a mindenkori áthaladásnál mért sebesség (km/h) = t = idő (s) a mérési pálya L (m) hosszán való áthaladáshoz
L
=
a mérési pálya hossza (m),
t
=
a mérési pálya L hosszán való áthaladás ideje (s).
6.7.3. A 3. típusú mérési pálya
6.7.3.1. A két L szakaszból álló mérési pályánál (lásd a 4.2.3.1. pontot): Ahol:
L
=
a mérési pálya hossza (m),
t
=
a mérési pálya L hosszán való áthaladás ideje (s).
6.7.3.2. Az olyan mérési pályánál, amelyik gyűrű formájú próbapálya-szakaszokkal adja ki a teljes hosszt (lásd a 4.2.3.3. pontot): V = Va · k Ahol: Va = a mért sebesség (km/h) = Ahol: ahol:
L
=
a sebesség-mérési körpályán ténylegesen megtett út hossza (m);
t
=
a teljes kör megtételéhez szükséges idő (s)
n
=
a körök száma
t
=
a körönkénti idő (s)
k
=
korrekciós tényező (1,00 ≤ k ≤ 1,05); ez a korrekciós tényező csak a mindenkori gyűrű formájú szakaszokra érvényes, és az 1. függelék szerint, kísérlettel kell meghatározni.
6.8.
Az átlagsebességet legalább kétszer egymás után meg kell határozni.
7.
Legnagyobb sebesség
A jármű legnagyobb sebességét km/h-ban, azzal az egész számmal kell kifejezni, amely a két egymás utáni vizsgálat során meghatározott, egymástól legfeljebb 3 %-kal eltérő sebességi érték számtani közepéhez legközelebb esik. Ha a számtani középérték pontosan a két egész szám között van, felfelé kell kerekíteni. Ha a jármű legnagyobb sebességét a 2002/24/EK irányelv 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt fogalommeghatározások nem korlátozzák, akkor nem szükséges típusjóváhagyás céljából vizsgálatot végezni, és legnagyobb sebességként a gyártó által a 2002/24/EK irányelv II. melléklete szerinti űrlapon megadott értéket kell elfogadni.
8. Tűrések a legnagyobb sebesség meghatározásánál
8.1.
A műszaki szolgálat által meghatározott legnagyobb sebesség nem térhet el ± 5 %-nál nagyobb mértékben a gyártó által megadott értéktől.
8.2.
A gyártásmegfelelőség vizsgálata keretében a legnagyobb sebesség a típusvizsgálat során megállapított értéktől legfeljebb ± 5 %-kal térhet el. A segédmotoros kerékpárokra, amelyek tervezett legnagyobb sebessége ≤ 30 km/h, ez a tűrés ± 10 %.
1. függelék
A gyűrű formájú próbapálya korrekciós tényezőinek megállapítási eljárása
1.
A k korrekciós tényezőt a megengedett legnagyobb sebességig kell megállapítani.
2.
A k korrekciós tényezőt több sebességre úgy kell meghatározni, hogy a különbség két egymást követően mért sebesség között a 30 km/h-t ne haladja meg.
3. Minden kiválasztott sebességre a vizsgálatot ezen irányelv előírásai szerint kell elvégezni, ahol a két következő lehetőség közötti választás áll fenn:
3.1.
egyenes szakaszon mért sebesség Vd;
3.2.
gyűrű formájú próbapályán mért sebesség Va.
4.
A Va és Vd értékeket minden mért sebességre egy diagramban ábrázolják (1. ábra), és az egymást követő pontokat egyenes vonalakkal kötik össze.
1. ábra
5.
Minden mért sebességre a k tényezőt a következő képlettel fejezik ki:
2. függelék
A járműtípus legnagyobb tervezési sebességét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap
(az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell mellékelni, amennyiben ezt a jármű típus-jóváhagyási kérelmétől függetlenül nyújtják be)
Referenciaszám (a kérelmező adja meg): ...
Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez a motorkerékpár- és segédmotoroskerékpár-típusok tervezett legnagyobb sebessége vonatkozásában a 92/61/EGK irányelv II. melléklet A. részének következő szakaszaiban meghatározott adatokat kell mellékelni:
0.1.
0.2.
0.4-0.6.
2.1-2.2.1.
3.0-3.1.1.
4.1-4.6.
5.2.
5.2.2.
3. függelék
II. MELLÉKLET
ELŐÍRÁSOK A MOTOR LEGNAGYOBB NYOMATÉKÁNAK ÉS LEGNAGYOBB HASZNOS TELJESÍTMÉNYÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA
1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1.
A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározásához az 1. függeléket kell alkalmazni.
1.2.
A motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározásához a 2. függeléket kell alkalmazni.
1.3.
A kompressziós gyújtású motorok legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározáshoz a 3. függeléket kell alkalmazni.
1. függelék
A segédmotoros kerékpárok külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
1.1. "hasznos teljesítmény":
az a teljesítmény, amelyet a gyártó által megadott fordulatszámon a próbapadon a motor forgattyús tengelyén vagy megfelelő alkatrészén az 1. táblázatban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát figyelembe kell venni;
1.2. "legnagyobb hasznos teljesítmény":
a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.3. "nyomaték":
az 1.1. pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;
1.4. "legnagyobb nyomaték":
a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.5. "segédberendezések":
az 1. táblázatban felsorolt készülékek és berendezések;
1.6. "sorozatgyártási felszerelés":
minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;
1.7. "motortípus":
azok a motorok, amelyek az 1. alfüggelékben megadott fő jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól.
2. A NYOMATÉK- ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK PONTOSSÁGA TELJES TERHELÉSI FELTÉTELEK MELLETT
2.1. Nyomaték:
a mért nyomaték ± 2 %-a.
2.2. Fordulatszám: a mérési pontosságnak ± 1 %-osnak kell lennie.
2.3. Tüzelőanyag-fogyasztás:
± 2 % az alkalmazott berendezésekkel együtt.
2.4. A motor által beszívott levegő hőmérséklete:
± 2 K
2.5. Légnyomás:
± 70 Pa.
2.6. Nyomás a kipufogó-berendezésben és a beszívott levegő vákuuma:
± 25 Pa.
3. A MOTOR LEGNAGYOBB NYOMATÉKÁNAK ÉS LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE
3.1. Segédberendezések
3.1.1. Bevonandó segédberendezések
A vizsgálatnál azokat az 1. táblázatban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási célhoz szükségesek, a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amelyet tényleges használatuknál elfoglalnak.
3.1.2. Leszerelendő segédberendezések
Bizonyos segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek, és adott esetben a motoron vannak elhelyezve, a vizsgálatokhoz le kell szerelni.
A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett alapjárati teljesítményt meg lehet határozni és a mért teljesítményhez hozzá lehet adni.
1. TÁBLÁZAT
Segédberendezések, amelyeket a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni
| Szám | Segédberendezés | A nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó |
| 1 | Szívórendszer — szívócsővezeték — légszűrő — szívászaj-csökkentő — forgattyúház-szellőzés — fordulatszám-határoló | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 2 | Kipufogó rendszer — kipufogógáz-szűrő — kipufogó-gyűjtőcső — kipufogógáz vezetékek (1) — hangtompító (1) — végcső (1) | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 3 | Karburátor | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 4 | Tüzelőanyag-befecskendezés — előszűrő — szűrő — szivattyú — vezeték — befecskendező fúvóka — adott esetben légnyomás-érzékelő (2) — szabályozó (ha van) | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 5 | Folyadékhűtés — hűtő — ventilátor (4) (5) — vízszivattyú — termosztát (6) | ha sorozatgyártásban van: igen (3) |
| 6 | Léghűtés — légterelő berendezés — ventilátor (4) (5) — hőmérséklet szabályozó berendezés — kiegészítő próbapadi ventilátor | ha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges |
| 7 | Elektromos felszerelés | ha sorozatgyártásban van: igen (7) |
| 8 | Kipufogógáz-tisztító berendezések | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 9 | Kenési rendszer — olajadagoló | ha sorozatgyártásban van: igen |
| (1) Ha a szabványos kipufogó-berendezés alkalmazása nehéz, a gyártó egyetértésével a vizsgálat céljaira olyan kipufogó-berendezést szabad beépíteni, amelynek műszaki adottságai egyenértékű teljesítménycsökkenést eredményeznek. A próbapad kipufogógáz-vezetékének járó motornál az elszívó kéményben, azaz ott, ahol a jármű kipufogó rendszerével össze van kapcsolva, nem szabad akkora ellennyomást kifejtenie, ami a légköri nyomástól ± 740 Pa (7,40 mbar) nagyobb mértékben eltér, amennyiben a gyártó a vizsgálat előtt nem fogad el nagyobb ellennyomást. (2) A légnyomás-érzékelő a befecskendező szivattyú légnyomásfüggő szabályozásának adója. (3) A próbapadon a hűtőt, a ventilátort, a ventilátor fúvókáját, a vízszivattyút és a termosztátot egymáshoz képest a lehető legnagyobb mértékig úgy kell elhelyezni, mint ahogyan azok a járművön találhatók. Ha a hűtő, a ventilátor, a ventilátor fúvókája, a vízszivattyú és/vagy a termosztát a próbapadon a valós helyzettől eltérően helyezkednek el, akkor a próbapadi helyzetüket kell leírni és a vizsgálati jelentésbe bejegyezni. A hűtőfolyadék keringtetését kizárólag a motor vízszivattyújának szabad végeznie. A folyadék lehűtésének vagy a motor hűtőjén keresztül vagy egy külső körfolyamon keresztül kell megtörténnie, amennyiben a nyomásveszteség ezen a körfolyamon belül lényegében a motor hűtőrendszerének felel meg. Az adott esetben meglévő hűtőzsaluknak nyitva kell lenniük. (4) A lekapcsolható fúvónál vagy ventilátornál a motor hasznos teljesítményét először kikapcsolt és azután bekapcsolt fúvóval (vagy ventilátorral) kell megadni. (5) Ha rögzítetten összekapcsolt elektromos vagy mechanikus hajtású ventilátort nem lehet a próbapadon elhelyezni, akkor a ventilátor által felvett teljesítményt ugyanannál a fordulatszámnál kell meghatározni, mint amit a motorteljesítmény megállapításánál használnak. Ezt a teljesítményértéket a hasznos teljesítmény meghatározásához a korrigált teljesítmény értékéből le kell vonni. (6) A termosztátot teljesen kinyitott állásban szabad reteszelni. (7) Az áramfejlesztő legkisebb teljesítménye: az áramfejlesztő teljesítményét arra az értékre kell korlátozni, amely a motor működésének ellátásához nélkülözhetetlen segédberendezések ellátásához feltétlenül szükséges. Az akkumulátort nem szabad a vizsgálat alatt tölteni. | ||
3.2. Beállítási feltételek
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 2. táblázatban láthatók.
2. TÁBLÁZAT
Beállítási feltételek
| 1 | A karburátor/a karburátorok beállítása | Sorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet változtatás nélkül be kell tartani a vizsgálandó alkalmazáshoz |
| 2 | A befecskendező szivattyú beállítása | |
| 3 | Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés-beállítás (előbefecskendezés-beállítási görbe) |
3.3. Vizsgálati feltételek
3.3.1.
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában az 1. táblázat szerint felszerelt motorral kell elvégezni.
3.3.2.
A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk.
A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 4.2. pont szerinti vonatkoztatási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.
3.3.3.
A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környezeti levegő) a légszűrőbe belépéstől, illetve ha nincsen légszűrő, a levegő szívócsőbe való belépéstől legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell, és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.
3.3.4.
Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak.
3.3.5.
A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ± 2 %-nál nagyobb mértékben ingadoznia.
3.3.6.
A fékteljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékteljesítménynél legfeljebb 2 %-kal térhetnek el egymástól.
3.3.7.
Automatikus vezérlésű fordulatszám- és fogyasztásmérés esetén a mérés időtartamának legalább 10 s-nak, kézzel vezérelt mérés esetén 20 s-nak kell lennie.
3.3.8.
A motorból kilépő hűtőfolyadék hőmérsékletét ± 5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani. Ha a gyártó nem adott meg adatot, úgy a hőmérsékletnek 353 K ± 5 K-nek kell lennie.
A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton + 10/-20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkoztatási feltételekre megadott legnagyobb értéken.
3.3.9.
A tüzelőanyag hőmérsékletét a karburátorba vagy a befecskendező szivattyúba való belépésnél kell mérni, és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani.
3.3.10.
A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag- hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.
3.3.11.
A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogó vezetékben a kipufogógyűjtőcső-perem(ek) vagy a kipufogónyílás(ok) közelében kell mérni.
3.3.12. Tüzelőanyag
Kereskedelmi minőségű tüzelőanyagot kell használni, amely nem tartalmaz füstcsökkentő adalékot ( 6 ).
3.4. A vizsgálatok lefolytatása
A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni, hogy a teljes terhelési jelleggörbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között megfelelően lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelynél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni, két stabilizált mérésből.
3.5.
Az 1. alfüggelékben megadott adatokat be kell tartani.
4. KORREKCIÓS TÉNYEZŐK A NYOMATÉKRA ÉS A TELJESÍTMÉNYRE
4.1. Az α1 és α2 tényezők meghatározása
Azok a tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot és teljesítményt meg kell szorozni egy motor nyomatékának és teljesítményének meghatározása érdekében, figyelembe véve a vizsgálat során használt erőátviteli egység hatékonyságát (α2 tényező), továbbá annak érdekében, hogy az említett nyomatékot és teljesítményt a 4.2.1. pontban meghatározott vonatkoztatási légköri feltételek (α1 tényező) tartományába lehessen illeszteni.
A teljesítmény-korrekció képlete az alábbi:
Ahol:
P0
=
korrigált teljesítmény (azaz a vonatkoztatási feltételek mellett a forgattyústengely végén leadott teljesítmény)
α1
=
a vonatkoztatási légköri feltételek korrekciós tényezője
α2
=
az erőátvitel hatékonyságának korrekciós tényezője
P
=
a mért (megfigyelt) teljesítmény.
4.2. Légköri vonatkoztatási feltételek
4.2.1. Hőmérséklet
25°C (298 K)
4.2.2. Vonatkoztatási nyomás (száraz) (PS0)
99 kPa (990 mbar)
4.3. A korrekciós tényezők meghatározása
4.3.1. Az α2 tényező meghatározása
- ha a mérési pont a forgattyústengely kilépő végénél van, akkor e tényező értéke 1-gyel egyenlő,
- ha a mérési pont nem a forgattyústengely kilépő végénél van, akkor e tényező értékét az alábbi képlettel kell kiszámítani:
- ahol nt a forgattyústengely és a mérési pont között elhelyezett erőátvitel hatásfoka.
- Ezt az nt erőátviteli hatásfokot az erőátvitel egyes fő alkotórészeinél vett nj hatásfokértékek szorzataként kell meghatározni:
-
- Az erőátvitel egyes fő alkotórészeinél vett nj hatásfokértékeket az alábbi táblázat mutatja:
| Típus | Hatásfok | |
| Fogaskerekes hajtómű | Egyenes fogazás | 0,98 |
| Ferde fogazású fogaskerék | 0,97 | |
| Kúpfogaskerék | 0,96 | |
| Lánc | Görgős lánc | 0,95 |
| Halk fogas lánc | 0,98 | |
| Hajtószíj | Fogazott szíj | 0,95 |
| Ékszíj | 0,94 | |
| Hidraulikus tengelykapcsoló vagy nyomatékváltó | Hidraulikus tengelykapcsoló (1) | 0,92 |
| Hidraulikus nyomatékváltó (1) | 0,92 | |
| (1) Ha nincs reteszelve. | ||
4.3.2. Az α1 tényező meghatározása ( 7 )
4.3.2.1. Az α1 korrekciós tényezőhöz tartozó T és Ps jellemzők meghatározása
T
=
a bejuttatott levegő abszolút hőmérséklete
Ps
=
a kilopascal-ban (kPa) kifejezett száraz légköri nyomás, azaz a teljes barometrikus nyomás, csökkentve a vízgőz nyomásával.
4.3.2.2. Az α1 tényező
Az α1 korrekciós tényező értékét az alábbi összefüggésből lehet megkapni:
A képlet csak akkor alkalmazható, ha:
A határértékek meghaladása esetén a vizsgálati jelentésben pontosan meg kell adni a kapott korrigált értéket és a vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és nyomás).
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket és a 2. alfüggelékben említett legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint az 1. alfüggelékben meghatározott motorjellemzőket.
Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmények
| Motor-fordulatszám, 1/min | |
| A motorfékpad fordulatszáma, 1/min | |
| A motorfékpad terhelése, N | |
| A forgattyús tengelyen mért nyomaték, Nm | |
| Mért teljesítmény, kW | |
| Vizsgálati feltételek | Légnyomás, kPa |
| A beszívott levegő hőmérséklete, K | |
| Vízgőz-nyomás, kPa | |
| Légköri korrekciós tényező α1 | |
| Mechanikai korrekciós tényező α2 | |
| Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen, Nm | |
| Korrigált teljesítmény, kW | |
| Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (1), g/kWh | |
| A motor hűtési hőmérséklete, K (2) | |
| Olajhőmérséklet a mérési ponton, K | |
| A kipufogógáz hőmérséklete, K | |
| A levegő hőmérséklete a kompresszor után, K | |
| Nyomás a kompresszor után, kPa | |
| (1) Teljesítmény-korrekció nélküli légköri korrekciós tényezővel. (2) A mérési pontokat meg kell adni: a mérést az alábbi helyen végezték (a nem megfelelő rész törlendő) a) a hűtőfolyadék kilépésénél; b) a gyújtógyertya tömítésénél; c) más helyen. | |
6. TŰRÉSEK A LEGNAGYOBB NYOMATÉK ÉS LEGNAGYOBB HASZNOS TELJESÍTMÉNY MEGHATÁROZÁSÁNÁL
6.1.
A műszaki szolgálat által megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a gyártó által megadott értéktől ≤ 1 kW mért teljesítménynél ± 10 %-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ± 5 %-kal térhet el, ahol a motor-fordulatszám tűrése 3 %.
6.2.
A gyártásmegfelelőségi vizsgálat keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatnál meghatározott értékektől ≤ 1 kW mért teljesítménynél ± 20 %-kal és a > 1 kW mért teljesítménynél ± 10 %-kal térhet el.
1. alfüggelék
A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap ( 8 )
(Külső gyújtású motorok segédmotoros kerékpárokhoz)
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell mellékelni, amennyiben ezt a jármű-típusjóváhagyási kérelemtől függetlenül nyújtják be)
Referenciaszám (a kérelmezőnek kell megadnia): ...
Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez a segédmotoros kerékpár motorjának legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye tekintetében a 92/61/EGK irányelv II. melléklete A. részének a következő pontjaiban meghatározott adatokat kell megadni:
0.1.
0.2.
0.4-0.6.
3-3.2.2.
3.2.4-3.2.4.1.5
3.2.4.3-3.2.12.2.1.
3.5-3.6.3.1.2.
2. alfüggelék
2. függelék
Motorkerékpárok és motoros triciklik külső gyújtású motorjai legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
1.1. "hasznos teljesítmény":
az a teljesítmény, amit a gyártó által megadott fordulatszámon a próbapadon a motor, forgattyús tengelyén vagy megfelelő alkatrészén az 1. táblázatban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;
1.2. "legnagyobb hasznos teljesítmény":
a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.3. "nyomaték":
az 1.1. pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;
1.4. "legnagyobb nyomaték":
a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.5. "segédberendezések":
az 1. táblázatban felsorolt készülékek és berendezések;
1.6. "sorozatgyártási felszerelés":
minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;
1.7. "motortípus":
azok a motorok, amelyek az 1. alfüggelékben megadott fő jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól.
2. A NYOMATÉK- ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK PONTOSSÁGA TELJES TERHELÉSI FELTÉTELEK MELLETT
2.1. Nyomaték:
a mért nyomaték ± 1 %-a ( 9 )
2.2.
Fordulatszám:
A mérési pontosságnak ± 1 %-osnak kell lennie.
2.3. Tüzelőanyag-fogyasztás:
± 1 % az alkalmazott berendezésekkel együtt.
2.4.
A motor által beszívott levegő hőmérséklete: ± 1 K.
2.5. Légnyomás:
± 70 Pa.
2.6.
Nyomás a kipufogó-berendezésben és a beszívott levegő vákuuma
± 25 Pa.
3. A MOTOR LEGNAGYOBB NYOMATÉKÁNAK ÉS LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE
3.1. Segédberendezések
3.1.1. Bevonandó segédberendezések
A vizsgálatnál azokat az első táblázatban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási célhoz szükségesek, a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.
3.1.2. Leszerelendő segédberendezések
Bizonyos segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek, és adott esetben a motoron vannak elhelyezve, a vizsgálatokhoz le kell szerelni.
A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett alapjárati teljesítményt meg kell állapítani, és a mért teljesítményhez hozzá kell adni.
1. TÁBLÁZAT
Segédberendezések, amelyeket a motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni
| Szám | Segédberendezés | A nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó |
| 1 | Szívórendszer — szívócsővezeték — légszűrő — szívászaj-csökkentő — forgattyúház-szellőzés — fordulatszám-határoló — elektronikus vezérlőegység (ha van) | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 2 | Levegő előmelegítő a szívóvezetékben | ha sorozatgyártásban van: igen (lehetőség szerint legkedvezőbb helyzetében üzemeltetni) |
| 3 | Kipufogó rendszer — kipufogó-gyűjtőcső — kipufogógáz-vezetékek (1) — hangtompító (1) — végcső (1) — feltöltő — elektronikus vezérlőegység (ha van) | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 4 | Tüzelőanyag-szivattyú | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 5 | Karburátor | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 6 | Tüzelőanyag-befecskendezés — előszűrő — szűrő — szivattyú — nyomóvezeték — befecskendező fúvóka — adott esetben légnyomás-érzékelő (2) | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 7 | Folyadékhűtés — motortető — hűtő — ventilátor (4) (5) — a ventilátor légterelője — vízszivattyú — termosztát (6) | ha sorozatgyártásban van: igen (3) |
| 8 | Léghűtés — légterelő berendezés — ventilátor (4) (5) — hőmérséklet szabályozó berendezés | ha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges |
| 9 | Elektromos felszerelés | ha sorozatgyártásban van: igen (7) |
| 10 | Feltöltő (ha van) — közvetlenül a motorról és/vagy kipufogógázokkal hajtott feltöltő — töltőlevegő-hűtő — hűtőfolyadék-szivattyú vagy -ventilátor (a motor hajtja) — hűtőfolyadék-termosztát (ha van) | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 11 | Olajhűtő (ha van) | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 12 | Kipufogógáz-tisztító berendezések | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 13 | Kenési rendszer — olajadagoló | ha sorozatgyártásban van: igen |
| (1) Ha a szabványos kipufogó-berendezés alkalmazása nehéz, a gyártó egyetértésével a vizsgálat céljaira olyan kipufogó-berendezést szabad beépíteni, amelynek műszaki adottságai egyenértékű teljesítménycsökkenést eredményeznek. A próbapad kipufogógáz-vezetéknek járó motornál az elszívó kéményben, azaz ott, ahol a jármű kipufogórendszerével össze van kapcsolva, nem szabad akkora ellennyomást kifejtenie, ami a légköri nyomástól ± 740 Pa (7,40 mbar) nagyobb mértékben eltér, amennyiben a gyártó a vizsgálat előtt nem fogad el nagyobb ellennyomást. (2) A légnyomás-érzékelő a befecskendező szivattyú légnyomás-függő szabályozásának adója. (3) A próbapadon a hűtőt, a ventilátort, a ventilátor fúvókáját, a vízszivattyút és a termosztátot egymáshoz képest a lehető legnagyobb mértékig úgy kell elhelyezni, mint ahogyan azok a járművön találhatók. Ha a hűtő, a ventilátor, a ventilátor fúvókája, a vízszivattyú és/vagy a termosztát a próbapadon a valós helyzettől eltérően helyezkednek el, akkor a próbapadi helyzetüket kell leírni és a vizsgálati jelentésbe bejegyezni. A hűtőfolyadék keringtetését kizárólag a motor vízszivattyújának szabad végeznie. A folyadék lehűtésének vagy a motor hűtőjén keresztül vagy egy külső körfolyamon keresztül kell megtörténnie, amennyiben a nyomásveszteség ezen a körfolyamon belül lényegében a motor hűtőrendszerének felel meg. Az adott esetben meglévő hűtőzsaluknak nyitva kell lenniük. (4) A lekapcsolható fúvónál vagy ventilátornál a motor hasznos teljesítményét először kikapcsolt, azután bekapcsolt fúvóval (vagy ventilátorral) kell megadni (5) Ha a rögzítetten összekapcsolt elektromos vagy mechanikus hajtású ventilátort nem lehet a próbapadon elhelyezni, akkor a ventilátor által felvett teljesítményt ugyanannál a fordulatszámnál kell meghatározni, mint amit a motorteljesítmény megállapításánál használnak. Ezt a teljesítményértéket a hasznos teljesítmény meghatározásához a korrigált teljesítmény értékből le kell vonni. (6) A termosztátot teljesen kinyitott állásban szabad reteszelni. (7) Az áramfejlesztő legkisebb teljesítménye: az áramfejlesztő teljesítményét arra az értékre kell korlátozni, amely a motor működésének ellátásához nélkülözhetetlen segédberendezések ellátásához feltétlenül szükséges. Az akkumulátort nem szabad a vizsgálat alatt tölteni. | ||
3.2. Beállítási feltételek
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 2. táblázatban láthatók.
2. TÁBLÁZAT
Beállítási feltételek
| 1 | A karburátor/a karburátorok beállítása | Sorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet változtatás nélkül be kell tartani a vizsgálandó alkalmazáshoz |
| 2 | A befecskendező szivattyú beállítása | |
| 3 | Gyújtásbeállítás vagy befecskendezés-beállítás (előbefecskendezés-beállítási görbe) |
3.3. Vizsgálati feltételek
3.3.1.
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motort az 1. táblázat szerint kell felszerelni.
3.3.2.
A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk.
A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 4.2. pont szerinti vonatkoztatási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.
Ha a hűtési rendszer a próbapadon a megfelelő berendezés minimális feltételeinek megfelelő, de nem teszi lehetővé az elegendő feltételek megteremtését a motor hűtéséhez, és ezáltal a mérések végrehajtásához rendes és stabil üzemi feltételek között, akkor az 1. alfüggelékben leírt módszert lehet alkalmazni.
A vizsgálóberendezés által teljesítendő minimális feltétel és a vizsgálatok végrehajtásának kerete az 1. alfüggelék szerint a következőképpen fogalmazható meg:
V1 = a jármű legnagyobb sebessége;
V2 = a hűtőlevegő-áram legnagyobb sebessége a fúvóból kilépésnél;
Ø = a hűtő légáram keresztmetszete.
Ha V2 ≥ V1, akkor a minimális feltételek teljesülnek. Ha az üzemi feltételeket nem lehet stabilizálni, akkor az 1. alfüggelékben leírt módszert kell alkalmazni.
Ha V2< V1 és < 0,25 m2, akkor a következő érvényes:
a) Ha az üzemi feltételeket stabilizálni lehet, akkor a 3.3. pontban leírt módszert kell alkalmazni;
b) Ha az üzemi feltételeket nem lehet stabilizálni, akkor a következő érvényes:
i) ha V2 ≥ 120 km/h és Ø ≥ 0,25 m2, akkor teljesülnek a berendezés minimális feltételei, és az 1. függelékben leírt módszert lehet alkalmazni;
ii) ha V2< 120 km/h és Ø < 0,25 m2, akkor a berendezés nem teljesíti a minimális feltételeket, és a vizsgálóberendezés hűtési rendszerét javítani kell.
Ebben az esetben azonban a vizsgálatot a gyártó és a hatóság beleegyezésével az 1. alfüggelékben leírt eljárással kell elvégezni.
3.3.3.
A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környezeti levegő) a légszűrőbe, illetve a levegőszívó tölcsérbe való belépéstől, ha nincsen légszűrő, legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell, és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni.
Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.
3.3.4.
Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak.
3.3.5.
A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ± 2 %-nál nagyobb mértékben ingadoznia.
3.3.6.
A fékteljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékteljesítménynél legfeljebb 2 %-kal térhetnek el egymástól.
3.3.7.
A motorból kilépő hűtőfolyadék hőmérsékletét ± 5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ± 5 K legyen.
A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton + 10/-20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkoztatási feltételekre megadott legnagyobb értéken.
3.3.8.
A tüzelőanyag hőmérsékletét a karburátorba vagy a befecskendező szivattyúba belépésnél kell mérni, és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani.
3.3.9.
A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag- hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.
3.3.10.
A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogóvezetékben a kipufogógyűjtőcső-perem(ek)re vagy a kipufogónyílás(ok)ra merőlegesen kell mérni.
3.3.11
Ha a fordulatszám és a fogyasztás meghatározására egy önkioldó szerkezetet alkalmaznak, akkor a mérés ideje legalább 10 s; ha a mérőszerkezet kézi működtetésű, akkor a mérés ideje legalább 20 s.
3.3.12. Tüzelőanyag
(Lásd az 1. függelék 3.3.12. pontját)
3.3.13.
Ha nem eredeti gyári kipufogódobot használnak, akkor a vizsgálathoz egy olyan berendezést kell választani, ami a motornak a gyártó adatai szerinti rendes üzemi feltételeivel helyettesíthető.
Különösen a vizsgálat helyén, járó motornál, annál a pontnál, ahol a próbapad kipufogó-berendezése csatlakozik, nem állhat elő olyan nyomás a kipufogóvezetékben, ami a légköri nyomástól ± 740 P-nál többel (7,4 mbar) tér el, amennyiben a gyártó az ellennyomást a vizsgálat előtt nem adta meg kifejezetten; ebben az esetben a két nyomásérték közül a kisebbet kell alapul venni.
3.4. A vizsgálatok lefolytatása
A méréséket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni, hogy a teljes terhelési jelleggörbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között korrekten lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni két stabilizált mérésből.
3.5. Rögzítendő adatok
A 2. alfüggelékben megadott adatokat kell rögzíteni.
4. KORREKCIÓS TÉNYEZŐK A NYOMATÉKRA ÉS A TELJESÍTMÉNYRE
4.1. Az α1 és α2 tényezők meghatározása
Azok a tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot és teljesítményt meg kell szorozni egy motor nyomatékának és teljesítményének meghatározása érdekében, figyelembe véve a vizsgálat során használt erőátviteli egység hatékonyságát (α2 tényező), továbbá annak érdekében, hogy az említett nyomatékot és teljesítményt a 4.2.1. pontban meghatározott vonatkoztatási légköri feltételek (α1 tényező) tartományába lehessen illeszteni.
A teljesítménykorrekció képlete az alábbi:
Ahol:
P0
=
korrigált teljesítmény (azaz a vonatkoztatási feltételek mellett a forgattyústengely végén leadott teljesítmény)
α1
=
a vonatkoztatási légköri feltételek korrekciós tényezője
α2
=
az erőátvitel hatékonyságának korrekciós tényezője
P
=
a mért (megfigyelt) teljesítmény.
4.2. Légköri feltételek
4.2.1. Vonatkoztatási légköri feltételek
4.2.1.1. Vonatkoztatási hőmérséklet (T0)
298 K (25°C)
4.2.1.2. Vonatkoztatási nyomás (száraz) (PS0)
99 kPa
4.2.2. Légköri vizsgálati feltételek
A vizsgálat alatt a légköri feltételeknek a következő határok között kell maradniuk:
4.2.2.1. Vizsgálati hőmérséklet (T)
238 K < T < 318 K
4.3. A korrekciós tényezők megállapítása
4.3.1. Az α2 tényező meghatározása
- Ha a mérési pont a forgattyús tengely kimeneténél van, akkor a tényező értéke 1.
- Ha a mérési pont nem a forgattyús tengely kimeneténél van, akkor a tényezőt a következő képlettel lehet kiszámítani:
-
Itt az nt az erőátvitel hatásfoka a forgattyús tengely és a mérési pont között.
Az erőátvitelnek ezt az nt hatásfokát az erőátviteli berendezés egyes elemeinek nj hatásfokai szorzatával határozzák meg a következő egyenlet szerint:
nt = n1 x n2 x... x nj
Az erőátviteli berendezés elemeinek ηt hatásfokát a következő táblázat mutatja:
| Típus | Hatásfok | |
| Fogaskerekes hajtómű | Egyenes fogazás | 0,98 |
| Ferde fogazás | 0,97 | |
| Kúpkerék | 0,96 | |
| Lánc | Görgős lánc | 0,95 |
| Zajtalan lánc | 0,98 | |
| Hajtószíj | Fogazott szíj | 0,95 |
| Ékszíj | 0,94 | |
| Hidraulikus tengelykapcsoló vagy nyomatékváltó | Hidraulikus tengelykapcsoló (1) | 0,92 |
| Hidraulikus nyomatékváltó (1) | 0,92 | |
| (1) Ha nem reteszelt. | ||
4.3.2. Az α1 korrekciós tényező ( 10 ) meghatározása
4.3.2.1. A T és PS fizikai értékek, valamint az α2 korrekciós tényezők fogalommeghatározása
T
=
a motor által beszívott levegő abszolút hőmérséklete;
PS
=
a légköri (környezeti) légnyomás kilo Pascalban (kPa), azaz a teljes légnyomás a vízgőz-nyomás levonásával.
4.3.2.2. Az α1 korrekciós tényező
Az α1 korrekciós tényezőt a következő képlettel számítják:
ezt a képletet akkor lehet alkalmazni, ha
0,93 ≤ α1 ≤ 1,07
Ezen határértékek túllépése esetén a vizsgálati jelentésben a kapott, korrigált értéket kell megadni, és a vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és légnyomás) pontosan be kell tartani.
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket és a 3. alfüggelék szerinti legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint a 2. alfüggelék szerinti motorjellemzőket.
Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmény
| Motor-fordulatszám, 1/min | |
| Motorfékpad fordulatszáma, 1/min | |
| A motorfékpad terhelése, N | |
| A forgattyús tengelyen mért nyomaték, Nm | |
| Mért teljesítmény, kW | |
| Vizsgálati feltételek | Légnyomás, kPa |
| A beszívott levegő hőmérséklete, K | |
| Vízgőz-nyomás, kPa | |
| Légköri korrekciós tényező α1 | |
| Mechanikai korrekciós tényező α2 | |
| Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen, Nm | |
| Korrigált teljesítmény, kW | |
| Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (1), g/kWh | |
| A motor hűtési hőmérséklete, K (2) | |
| Olajhőmérséklet a mérési ponton, K | |
| A kipufogógáz hőmérséklete, K | |
| A levegő hőmérséklete a kompresszor után, K | |
| Nyomás a kompresszor után, kPa | |
| (1) Teljesítménykorrekció nélküli légköri korrekciós tényezővel. (2) A mérési pontokat meg kell adni: a mérést a) a hűtőfolyadék kilépésénél; b) a gyújtógyertya tömítésénél; c) más helyen végzik (pontosan megadni (nem megfelelő rész törlendő)). | |
6. TŰRÉSEK A LEGNAGYOBB NYOMATÉK ÉS LEGNAGYOBB HASZNOS TELJESÍTMÉNY MEGHATÁROZÁSÁNÁL
6.1.
A műszaki szolgálat által megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a gyártó által megadott értékektől ± 5 %-kal térhet el a ≤ 11 kW mért teljesítménynél, és ± 2 %-kal a > 11 kW mért teljesítménynél, ahol a motor-fordulatszám tűrése 1,5 %.
6.2.
A gyártásmegfelelőségi vizsgálat keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a ≤ 11 kW mért teljesítménynél ± 10 %-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ± 5 %-kal térhet el az alkatrésztípus-jóváhagyási vizsgálatnál meghatározott értékektől.
1. alfüggelék
A motor legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása
1. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK
1.1.
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a gázkar teljes gáz állásában kell elvégezni, ahol a motornak az 1. táblázat szerint felszereltnek kell lennie.
1.2.
A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni, a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejártottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk.
A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 4.2.1. pont szerinti vonatkoztatási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.
1.3.
A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környezeti levegő) a légszűrőbe, illetve a levegőszívó tölcsérbe való belépéstől, ha nincsen légszűrő, legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell, és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.
1.4.
A fordulatszámnak a leolvasás alatt legfeljebb ± 1 %-kal szabad a választott fordulatszámtól eltérnie.
1.5.
A vizsgált motor fékteljesítményét a próbapadon abban a pillanatban kell leolvasni, amikor a motor hőmérséklete a motor csaknem állandó fordulatánál a szabályozási hőmérsékletet eléri.
1.6
A fékteljesítményt, a tüzelőanyag-fogyasztást és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni; a fékteljesítmény és a tüzelőanyag-fogyasztás legfeljebb 2 %-kal térhetnek el egymástól.
1.7.
A fogyasztási értékeket le kell olvasni, mihelyt biztosított, hogy a motor a megadott fordulatszámot elérte.
Ha a fordulatszám és a fogyasztás meghatározására egy önkioldó szerkezetet alkalmaznak, akkor a mérés ideje legalább 10 s; ha a mérőszerkezet kézi működtetésű, akkor a mérés ideje legalább 20 s.
1.8.
A folyadékhűtésű motoroknál a motorból való kilépésnél megállapított hűtőfolyadék- hőmérsékletet ± 5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani, úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ± 5 K legyen.
A léghűtéses motoroknál a gyújtógyertya alátétjénél mért hőmérsékletnek ± 10 K értékkel a gyártó által megadott hőmérsékletnek kell megfelelnie. Ha a gyártó nem ad meg erre vonatkozóan értéket, akkor a hőmérsékletnek 483 K ± 10 K-nak kell lennie.
1.9.
A gyújtógyertya alátétjének hőmérsékletét a léghűtéses motoroknál egy termoelem és tömítőgyűrű segítségével kell meghatározni.
1.10.
A tüzelőanyag hőmérsékletét a befecskendező szivattyúba vagy a karburátorba belépésnél kell mérni, és a gyártó által megállapított határértékek között kell tartani.
1.11.
A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag- hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.
1.12.
A kipufogógáz hőmérsékletét a kipufogóvezetékben, a kipufogó-gyűjtőcső(csövek) közelében vagy a kipufogónyílások közelében azokra merőleges irányban kell mérni.
1.13.
Az I. melléklet 3.3.12. pontjában említett tüzelőanyagot kell használni.
1.14.
Ha nem lehet a gyári kipufogódobot használni, akkor a vizsgálatot olyan berendezéssel kell elvégezni, amelyik a motor rendes fordulatszámán a gyártó adataival összhangban van. Különösen a vizsgálóhelyen, járó motornál, azon a ponton, ahol a próbapad kipufogó-berendezése csatlakozik, a kipufogóvezetékben nem szabad olyan nyomásnak keletkeznie, ami a légköri légnyomástól ± 740 Pa-nál (7,4 mbar) nagyobb mértékben tér el, amennyiben a gyártó az ellennyomást a vizsgálat előtt nem adta meg kifejezetten; ebben az esetben a két nyomásérték közül a kisebbet kell alapul venni.
2. alfüggelék
A motortípus legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire ( 11 ) vonatkozó adatközlő lap
(Külső gyújtású motorok motorkerékpárokhoz és motoros triciklikhez)
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez mellékelni kell, amennyiben ezt a jármű-típusjóváhagyási kérelemtől függetlenül nyújtják be)
Referenciaszám (a kérelmezőnek kell megadnia): ...
Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez a motorkerékpárok és motoros triciklik motorjának legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye tekintetében a 92/61/EGK irányelv II. melléklete A. részének a következő pontjaiban meghatározott adatokat kell megadni:
0.1.
0.2.
0.4-0.6.
3-3.2.2.
3.2.4-3.2.4.1.5.
3.2.4.3-3.2.2.12.2.1.
3.5-3.6.3.1.2.
3. alfüggelék
3. függelék
Kompressziós gyújtású motorral felszerelt motorkerékpárok vagy segédmotoros kerékpárok legnagyobb nyomatékának és legnagyobb hasznos teljesítményének meghatározása
1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
1.1. "hasznos teljesítmény":
az a teljesítmény, amit a gyártó által megadott fordulatszámon a próbapadon a motor forgattyús tengelyén vagy megfelelő alkatrészén az 1. táblázatban felsorolt segédberendezésekkel lead. Ha a teljesítménymérést csak sebességváltóval felszerelt motoron lehet végezni, akkor a sebességváltó hatásfokát tekintetbe kell venni;
1.2. "legnagyobb hasznos teljesítmény":
a motor legnagyobb hasznos teljesítménye, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.3. "nyomaték":
az 1.1. pontban megadott feltételek mellett mért nyomaték;
1.4.
"legnagyobb nyomaték":
a motor legnagyobb nyomatéka, amit teljes terhelésnél mérnek;
1.5.
"segédberendezések":
az 1. táblázatban felsorolt készülékek és berendezések;
1.6.
"sorozatgyártási felszerelés":
minden, a gyártó által meghatározott felhasználási célra előirányzott felszerelés;
1.7.
"motortípus":
azok a motorok, amelyek az 1. alfüggelékben megadott fő jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól.
2. A NYOMATÉK- ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK PONTOSSÁGA TELJES TERHELÉSI FELTÉTELEK KÖZÖTT
2.1.
Nyomaték:
a mért nyomaték ± 1 %-a ( 12 ).
2.2.
Fordulatszám:
A mérési pontosságnak ± 1 %-osnak kell lennie. A motor fordulatszámát célszerű automatikusan szinkronizált fordulatszámlálóval és időmérővel mérni.
2.3.
Tüzelőanyag-fogyasztás:
a mért fogyasztás ± 1 %-a
2.4.
A tüzelőanyag hőmérséklete:
± 2 K.
2.5.
A motor által beszívott levegő hőmérséklete:
± 2 K.
2.6.
Légnyomás:
± 100 Pa.
2.7.
Nyomás a szívóvezetékben:
± 50 Pa (lásd az l(a) megjegyzést az 1. táblázathoz)
2.8.
Nyomás a kipufogócsőben:
± 200 Pa [lásd az 1(b) megjegyzést az 1. táblázathoz]
3. A MOTOR LEGNAGYOBB NYOMATÉKÁNAK ÉS LEGNAGYOBB TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE
3.1. Segédberendezések
3.1.1. Bevonandó segédberendezések
A vizsgálatnál azokat az 1. táblázatban felsorolt segédberendezéseket, amelyek a motor üzeméhez a szándékolt felhasználási célhoz szükségesek, a próbapadon lehetőleg azon a helyen kell elhelyezni, amit tényleges használatuknál elfoglalnak.
3.1.2. Leszerelendő segédberendezések
Bizonyos segédberendezéseket, amelyek csak a jármű használatához szükségesek, és adott esetben a motoron vannak elhelyezve, a vizsgálatokhoz le kell szerelni.
A következő, nem teljes jegyzék példákat tartalmaz erre vonatkozóan:
- kompresszor a fékberendezésekhez,
- rásegítő-berendezés a kormányműhöz,
- a rugózási rendszer szivattyúja,
- légkondicionáló berendezés.
A le nem szerelhető felszereléseknél az ezek által felvett alapjárati teljesítményt meg lehet határozni és mért teljesítményhez hozzá lehet adni.
3.1.3. Segédberendezések a kompressziós gyújtású motorok beindításához
A kompressziós gyújtású motorok indítására szolgáló segédberendezéseknél a következő két esetet kell tekintetbe venni:
a) elektromos indítás: az áramfejlesztő be van szerelve, és adott esetben a motor üzeméhez feltétlenül szükséges segédberendezéseket ellátja árammal.
b) nem elektromos indítás: ha a motor üzeméhez elektromos segédberendezések feltétlenül szükségesek, akkor az áramfejlesztő be van szerelve, és ellátja árammal a segédberendezéseket. Egyébként ki kell szerelni.
Mindkét esetben a szükséges indítási energia előállítására és tárolására szolgáló rendszer be van szerelve, és teljesítményleadás nélkül működik.
1. TÁBLÁZAT
Segédberendezések, amelyeket a kompressziós gyújtású motor nyomatékának és teljesítményének meghatározási vizsgálatába be kell vonni
| Szám | Segédberendezés | A nyomaték és a hasznos teljesítmény vizsgálatakor bevonandó |
| 1 | Szívórendszer — szívócsővezeték — légszűrő () — szívászaj-csökkentő () — forgattyúház-szellőzés — fordulatszám-határoló () | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 2 | Levegő előmelegítő a – | ha sorozatgyártásban van: igen (lehetőség szerint legkedvezőbb helyzetében üzemeltetni) |
| 3 | Kipufogó rendszer — kipufogógáz-szűrő — kipufogó-gyűjtőcső — kipufogógáz-vezetékek () — hangtompító () — végcső () — kipufogófék (3) — feltöltő | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 4 | Tüzelőanyag-szivattyú (4) | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 5 | Tüzelőanyag-befecskendezés — előszűrő — szűrő — szivattyú — nagynyomású vezeték — befecskendező fúvóka — adott esetben légnyomás-érzékelő (5) — elektronikus vezérlőegység, légáram-mérő, ha van. | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 6 | Folyadékhűtés — motortető — a tető légterelő-berendezése — hűtő — ventilátor (6) (7) — a ventilátor légterelője — vízszivattyú — termosztát (8) | ha sorozatgyártásban van: igen (6) |
| 7 | Léghűtés — légterelő-berendezés — fúvókák (6) (7) — hőmérséklet-szabályozó berendezés | ha sorozatgyártásban van: igen, ha szükséges |
| 8 | Elektromos felszerelés | ha sorozatgyártásban van: igen (9) |
| 9 | Feltöltő (ha van) — közvetlenül a motorról és/vagy kipufogógázokkal hajtott feltöltő — töltőlevegő-hűtő (10) — hűtőfolyadék szivattyú vagy ventilátor (a motor hajtja) — hűtőfolyadék-termosztát (ha van) | ha sorozatgyártásban van: igen |
| 10 | Kiegészítő próbapadi ventilátor | Amennyiben szükséges, igen |
| 11 | Kipufogógáz-tisztító berendezés (11) | ha sorozatgyártásban van, igen |
| (1) A teljes szívási rendszert a jármű szándékolt alkalmazásának megfelelően be kell vonni, — ha a motorteljesítményre gyakorolt jelentős hatásától kell tartani, — kétütemű motoroknál, — ha a gyártó ezt kéri. (2) A teljes kipufogó rendszert a jármű szándékolt használatának megfelelően be kell vonni, — ha a motorteljesítményre gyakorolt jelentős hatásától kell tartani, — kétütemű motoroknál, — ha a gyártó ezt kéri. (3) Ha a motor beépített motorfékkel rendelkezik, amelyben a csappantyú teljesen nyitott helyzetben reteszelhető. (4) A tüzelőanyag szállítási nyomást szükség esetén után lehet szabályozni, hogy a kérdéses használati célnál meglévő nyomásokat reprodukálják (különösen a tüzelőanyag-visszavezetéses rendszernél). (5) A próbapadon a hűtőt, a ventilátort, a ventilátor fúvókáját, a vízszivattyút és a termosztátot egymáshoz képest a lehető legnagyobb mértékig úgy kell elhelyezni, mint ahogyan azok a járművön találhatók. Ha a hűtő, a ventilátor, a ventilátor fúvókája, a vízszivattyú és/vagy a termosztát a próbapadon a valós helyzettől eltérően helyezkednek el, akkor a próbapadi helyzetüket kell leírni és a vizsgálati jelentésbe bejegyezni. A szabályozó (regulátor) vagy a befecskendező-berendezés további berendezéseket is tartalmazhat, amelyek a befecskendezett tüzelőanyag mennyiségét befolyásolják. (6) A hűtő, szellőző, ennek légterelő-berendezése, a vízszivattyú és a termosztát a próbapadon ugyanabban a helyzetben vannak elhelyezve, mint a járművön. A hűtőfolyadék keringetését kizárólag a motor vízszivattyújának szabad végeznie. A folyadék lehűtésének vagy a motor hűtőjén keresztül, vagy egy külső körfolyamon keresztül kell megtörténnie, amennyiben a nyomásveszteség ezen a körfolyamon belül lényegében a motor hűtőrendszerének felel meg. Az adott esetben meglévő hűtőzsaluknak nyitva kell lenniük. Amennyiben a hűtő, a ventilátor és ennek légterelő-berendezései gyakorlati okokból nem szerelhetők fel a motorra, ezen külön és – a hűtőhöz és ennek légterelő berendezéséhez (ha van) képest – megfelelő elrendezésben felszerelt ventilátor által felvett teljesítményt azoknál a fordulatszámoknál, amelyek megfelelnek a motor teljesítmény számításánál alkalmazott motorfordulatszámoknak, vagy számítással jellemzők alapján, vagy gyakorlati vizsgálatokkal kell meghatározni. Ezt a 4.2. pontban meghatározott normál légköri feltételekre vonatkoztatott teljesítményt a korrigált teljesítményből le kell vonni. (7) A lekapcsolható fúvónál vagy ventilátornál a motor hasznos teljesítményét először kikapcsolt, azután bekapcsolt fúvóval (vagy ventilátorral) kell megadni. (8) A termosztátot teljesen kinyitott állásban lehet reteszelni. (9) A generátor legkisebb teljesítménye: az a teljesítmény, ami a motor működéséhez nélkülözhetetlen készülékek áramellátásához kell. Ha rá kell kötni az akkumulátorra, akkor annak jó állapotúnak, jól feltöltöttnek kell lennie. (10) Feltöltő léghűtéses motorokat a levegőhűtővel kell vizsgálni, mind a folyadék-, mind a léghűtésest, de a gyártó kívánságára a léghűtéses levegő-visszahűtőt póbapadi rendszerrel lehet helyettesíteni. Mindenesetre a próbapadon a teljesítmény mérése során minden fordulatszámon azt a nyomásesést kell a töltőlevegő-hűtőn a motorba jutó levegőre beállítani, amit a gyártó a teljes járműre megadott. (11) A kipufogógáz-tisztító berendezés például lehet a kipufogógáz-visszavezetési rendszer (EGR), katalizátor, segédlevegős rendszer, tüzelőanyaggőz-visszavezető rendszer. | ||
3.2. Beállítási feltételek
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatok beállítási feltételei a 2. táblázatban láthatók.
2. TÁBLÁZAT
Beállítási feltételek
| 1 | A befecskendezőszivattyú beállítása | Sorozatgyártási beállítás a gyártó adatai szerint, amelyet változtatás nélkül be kell tartani a vizsgálandó alkalmazáshoz |
| 2 | Gyújtás- vagy befecskendezés-beállítás (beállítási görbe) | |
| 3 | Nyomásszabályzó beállítása | |
| 4 | Kipufogógáz-tisztító berendezés |
3.3. Vizsgálati feltételek
3.3.1.
A legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény megállapítására szolgáló vizsgálatokat a befecskendezőszivattyú teljes szállítási teljesítményénél kell elvégezni, ahol a motort az 1. táblázat szerint kell felszerelni.
3.3.2.
A méréseket rendes és stabilizált üzemi feltételek között kell elvégezni; a motor levegővel való ellátásának elegendőnek kell lennie. A motoroknak a gyártó ajánlott feltételeinek megfelelően bejáratottaknak kell lenniük. Az égéstereknek csak korlátozott mértékben szabad visszamaradt anyagokat tartalmazniuk.
A vizsgálati feltételeknek, mint pl. a levegő belépési hőmérséklete, a 4.2. pont szerinti vonatkoztatási feltételeket messzemenően megközelítőnek kell lenniük, hogy a korrekciós tényező a lehető legkisebb legyen.
3.3.3.
A motor által beszívott levegő hőmérsékletét (környezeti levegő) a légszűrőbe, illetve a levegőszívó tölcsérbe való belépéstől, ha nincsen légszűrő, legfeljebb 0,15 m távolságban kell meghatározni. A hőmérőt vagy a termoelemet a hősugárzástól védeni kell, és közvetlenül a légáramban kell elhelyezni. Annyi mérési helyet kell előirányozni, hogy reprezentatív, közepes belépési hőmérsékletet lehessen megállapítani.
3.3.4.
Nem szabad mérést végezni, mielőtt a nyomaték, a fordulatszám és a hőmérsékletek legalább 30 másodpercen keresztül nem maradnak állandóak.
3.3.5.
A méréshez alapul vett fordulatszámnak nem szabad ± 1 %-nál vagy ± 10 f/min-nél nagyobb mértékben ingadoznia.
3.3.6.
A fékteljesítményt és a levegő belépési hőmérsékletét egyidejűleg kell meghatározni; a mérési értékeket két stabilizált egymás után mért érték középértékeként kell képezni, amelyek a fékteljesítménynél legfeljebb 2 %-kal térhetnek el egymástól.
3.3.7.
A motorkilépésnél megállapított hűtőfolyadék hőmérsékletnek ± 5 K pontossággal a gyártó által megadott termosztát felső szabályozási hőmérsékleten kell tartani úgy, hogy a hőmérséklet 353 K ± 5 K legyen.
A léghűtéses motoroknál a hőmérsékletet a gyártó által megadott ponton + 0/-20 K-n kell tartani pontosan a gyártó által a vonatkoztatási feltételekre megadott legnagyobb értéken.
3.3.8.
A tüzelőanyag hőmérsékletét a befecskendezőszivattyúba belépésnél kell mérni, és a gyártó által megadott határértékek között kell tartani.
3.3.9.
A forgattyúházban vagy adott esetben az olajhűtőből való kilépésnél mért kenőanyag-hőmérsékletnek a gyártó által megadott határértékek között kell lennie.
3.3.10.
Ahhoz, hogy a hőmérsékletet a 3.3.7., 3.3.8. és 3.3.9. pontban meghatározott határértékek között lehessen tartani, adott esetben segédrendszert lehet alkalmazni.
3.3.11. Tüzelőanyag
(Lásd az II. melléklet 3.3.12. pontját)
3.4. A vizsgálatok lefolytatása
A méréseket elegendő számú eltérő fordulatszámon kell elvégezni, hogy a teljes terhelési jelleggörbét a gyártó által megadott legkisebb és legnagyobb fordulatszám között pontosan lehessen meghatározni. Ebben a fordulatszám-tartományban kell annak a fordulatszámnak lennie, amelyiknél a motor legnagyobb hasznos teljesítményét és legnagyobb nyomatékát leadja. Minden fordulatszámra egy középértéket kell meghatározni két stabilizált mérésből.
3.5. Füstérték-mérések
A kompressziós gyújtású motoroknál a vizsgálat keretében ellenőrizni kell, hogy a kipufogógázok megfelelnek-e a levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseknek, ha ezen rendelkezések alkalmazhatóak.
4. KORREKCIÓS TÉNYEZŐK A NYOMATÉKRA ÉS A TELJESÍTMÉNYRE
4.1. Az αd és α2 tényezők meghatározása
Azok a tényezők, amelyekkel a mért nyomatékot és teljesítményt meg kell szorozni egy motor nyomatékának és teljesítményének meghatározása érdekében, figyelembe véve a vizsgálat során használt erőátviteli egység hatékonyságát (α2 tényező), továbbá annak érdekében, hogy az említett nyomatékot és teljesítményt a 4.2.1. pontban meghatározott vonatkoztatási légköri feltételek (α1 tényező) tartományába lehessen illeszteni.
A teljesítménykorrekció képlete az alábbi:
Ahol:
P0
=
korrigált teljesítmény (azaz a vonatkoztatási feltételek mellett a forgattyústengely végén leadott teljesítmény)
αd
=
a vonatkoztatási légköri feltételek korrekciós tényezője
α2
=
az erőátvitel hatékonyságának korrekciós tényezője (lásd a 2. függelék 4.3.1. pontját)
P
=
a mért (megfigyelt) teljesítmény.
4.2. Vonatkoztatási légköri feltételek
4.2.1. Hőmérséklet (T0)
298 K (25°C)
4.2.2. Nyomás (száraz) (PS0)
99 kPa
Megjegyzés:
A nyomás (száraz) 100 kPa össznyomáson és 1 kPa vízgőz-nyomáson alapul.
4.3. Légköri vizsgálati feltételek
A vizsgálat alatt a légköri feltételeknek a következő határok között kell maradniuk:
4.3.1. Hőmérséklet (T)
238 K < T < 313 K.
4.3.2. Nyomás (PS)
80 kPa ≤ PS ≤ 110 kPa.
4.4. Az αd ( 13 ) tényező meghatározása
Az αd teljesítménykorrekciós tényező a kompressziós gyújtású motoroknál állandó tüzelőanyag-átfolyásnál a következő képlettel határozható meg:
αd =(fa) fm
ahol:
fa
=
a légköri tényező
fm
=
a motortípusonként és beállításonként jellemző paraméter.
4.4.1. Légköri tényező fa
Ez a tényező fejezi ki a környezeti feltételeknek (légnyomás, hőmérséklet és nedvesség) a motor által beszívott levegőre gyakorolt hatását. A képlet a légköri tényezőre motortípusonként változó értékű.
4.4.1.1. A szívó üzemű és mechanikus feltöltésű motorokra
4.4.1.2. A hűtőlevegős és anélküli turbófeltöltéses motorokra
4.4.2. Motortényező fm
az fm a qc függvénye (korrigált tüzelőanyag-átfolyás) az alábbiak szerint:
fm = 0,036 · qc - 1,14
ahol:
qc = qr
ahol:
q
=
a tüzelőanyag-átfolyás mg-ban munkaütemenként és a teljes szívási térfogat literben [mg/(liter · munkaütem)]
r
=
a sűrítési viszony a kiömlési és beömlési nyílás között a kompresszornál (r = 1 szívó motornál)
Ez a képlet a qc értékekre 40 mg/(liter · munkaütem) töltéstől 65 mg/(liter · munkaütem) töltésig érvényes.
A 40 mg/(liter · munkaütem) alatti qc nél egy 0,3-as állandó értékű fm -et (fm = 0,3) tényezőt alkalmaznak (lásd az ábrát).
A 65 mg/(liter · munkaütem) feletti qc nél 1,2-es állandó értékű fm -et (fm =1,2) tényezőt alkalmaznak (lásd az ábrát).
4.4.3. A laboratórium által teljesítendő feltételek
Ahhoz, hogy a vizsgálat érvényes legyen, az αd tényezőnek a következő feltételeket kell kielégítenie:
0,9 < αd< 1,1
Ha túllépik ezeket a határértékeket, akkor a vizsgálati jelentésben a ténylegesen megállapított korrekciós értéket és vizsgálati feltételeket (hőmérséklet és nyomás) kell megadni.
5. VIZSGÁLATI JELENTÉS
A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell az eredményeket és a 2. alfüggelék szerinti legnagyobb nyomaték és legnagyobb hasznos teljesítmény meghatározásához szükséges számításokat, valamint a motor jellemzőit az 1. alfüggelék szerint.
Továbbá a vizsgálati jelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
Részletes mérési eredmények
Motorteljesítmény
| Motor-fordulatszám, 1/min | |
| A motorfékpad fordulatszáma, 1/min | |
| A motorfékpad terhelése, N | |
| A forgattyús tengelyen mért nyomaték, Nm | |
| Mért teljesítmény, kW | |
| Vizsgálati feltételek | Légnyomás, kPa |
| A beszívott levegő hőmérséklete, K | |
| Korrekciós tényező | |
| Korrigált nyomaték a forgattyús tengelyen, Nm | |
| Korrigált teljesítmény, kW | |
| Fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás (1), g/kWh | |
| A motor hűtési hőmérséklete, K (2) | |
| Olajhőmérséklet a mérési ponton, K | |
| A kipufogógáz hőmérséklete, K | |
| A levegő hőmérséklete a kompresszor után, K | |
| Nyomás a kompresszor után, kPa | |
| (1) Teljesítménykorrekció nélküli légköri korrekciós tényezővel. (2) A mérési pontokat meg kell adni: a mérést az alábbi helyen végezték (a nem megfelelő rész törlendő) a) a hűtőfolyadék kilépésénél; b) a gyújtógyertya tömítésénél; c) más helyen. | |
6. TŰRÉSEK A LEGNAGYOBB NYOMATÉK ÉS LEGNAGYOBB HASZNOS TELJESÍTMÉNY MEGHATÁROZÁSÁNÁL
6.1.
A műszaki szolgálat által megállapított legnagyobb nyomaték, illetve a motor megfelelően megállapított legnagyobb hasznos teljesítménye a ≤ 11 kW mért teljesítménynél ± 5 %-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ± 2 %-kal térhet el a gyártó által megadott értékektől, ahol a motor-fordulatszám tűrése 1,5 %.
6.2.
A gyártásmegfelelőségi vizsgálat keretében a motor legnagyobb nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye a ≤ 11 kW mért teljesítménynél ± 10 %-kal és a > 11 kW mért teljesítménynél ± 5 %-kal térhet el az alkatrésztípus-jóváhagyási vizsgálatnál meghatározott értékektől.
1. alfüggelék
A motortípus ( 14 ) legnagyobb nyomatékát és legnagyobb hasznos teljesítményét befolyásoló fő jellemzőire vonatkozó adatközlő lap
(Külső gyújtású motorok motorkerékpárokhoz vagy segédmotoros kerékpárokhoz)
(Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez kell mellékelni, amennyiben ezt a jármű-típusjóváhagyási kérelemtől függetlenül nyújtják be)
Referenciaszám (a kérelmezőnek kell megadnia): ...
Az alkatrész-típusjóváhagyási kérelemhez a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok motorjának nyomatéka és legnagyobb hasznos teljesítménye tekintetében a 92/61/EGK irányelv II. melléklete A. részének a következő pontjaiban meghatározott adatokat kell megadni:
0.1.
0.2.
0.4-0.6.
3-3.2.1.5.
3.2.2.
3.2.4.2-3.2.4.2.8.3.
3.2.5-3.2.6.8.
3.2.7-3.2.12.2.1.
3.5-3.6.3.12.0.
2. alfüggelék
( 1 ) HL L 225., 1992.8.10., 72. o.
( 2 ) HL C 93., 1992.4.13., 166. o.
( 3 ) HL C 313., 1992.11.30., 7. o.
( 4 ) Az Európai Parlament 1993. február 11-i véleménye (HL C 72., 1993.3.15., 128. o.), a Tanács 1993. június 28-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 1994. május 4-i határozata (HL C 205., 1994.7.25, 159. o.); az egyeztetőbizottság 1994. december 13-i együttes javaslata.
( 5 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o.; a legutóbb a 92/53/EGK irányelvvel módosított irányelv (HL L 225., 1992.8.10., 1. o.)
( 6 ) E tüzelőanyagot a levegőszennyezés elleni intézkedésekre vonatkozó követelményekben meghatározott referencia-tüzelőanyaggal kell helyettesíteni, amennyiben ezek az intézkedések alkalmazhatók.
( 7 ) A vizsgálatot szabályozott hőmérsékletű vizsgálati kamrában kell végrehajtani, ahol a légköri feltételek ellenőrzés alatt tarthatók.
( 8 ) Hagyományos motorok és/vagy rendszerek esetén a főbb (itt megadott) jellemzőket a gyártónak kell megadnia.
( 9 ) A nyomatékmérő rendszert a súrlódási veszteség figyelembevételével kell kalibrálni. A legnagyobb teljesítmény 50 %-ánál kisebb motorteljesítmény mérésekor a mérési pontosság (2 % lehet. A legnagyobb nyomaték mérésénél ennek minden esetben (1 %-nak kell lennie.
( 10 ) A vizsgálatokat szabályozott hőmérsékletű vizsgálati kamrában kell végrehajtani, amelyekben a légköri feltételeket szabályozni lehet.
( 11 ) A nem hagyományos motorokra vagy rendszerekre a gyártónak a következő pontoknak megfelelő adatokat kell megadnia.
( 12 ) A nyomatékmérési rendszert a súrlódási veszteség figyelembevételével kell kalibrálni. A legnagyobb teljesítmény 50 %-ánál kisebb motorteljesítmény mérésekor a mérési pontosság (2 % lehet. A legnagyobb nyomaték mérésénél minden esetben (2 % marad.
( 13 ) A vizsgálatokat klimatizált vizsgálati kamrákban lehet végrehajtani, amelyekben a légköri feltételeket szabályozni lehet.
( 14 ) A nem hagyományos motorokra vagy rendszerekre a gyártónak a következő pontoknak megfelelő adatokat kell adni.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31995L0001 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31995L0001&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01995L0001-20060328 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01995L0001-20060328&locale=hu