A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27762/2015/29. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 152. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 310. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §, 5. §, 42. §, 43. §, 74. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 97. §, 170. §, 171. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 9. §, (1) bek., 119. §, 120. §, 127. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 4/A. §] Bíró: Varga Emilné

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6.K.27.762/2015/29.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felperesnek - alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság az alperes 2015. június 19. napján kelt xy. iktatószámú határozatát az elsőfokú adóhatóság 2015. március 9. napján kelt xy. számú határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

A bíróság megállapítja, hogy a le nem rótt 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint eljárási illeték az állam terhén marad.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 635.000,- (hatszázharmincötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság az alábbi tényállást a felperes keresete, az alperes érdemi ellenkérelme, a peres felek nyilatkozatai, a csatolt közigazgatási iratok, valamint a jelen ügy iratai alapján állapította meg.

A felperesi adózó 1991. január 15. napján alakult, bejelentett főtevékenysége élelmiszer, ital, dohányáru vegyes nagykereskedelem, ügyvezetői 2013. március 28. napjáig személy 1 (időközben elhunyt) és személy 2 voltak önálló képviseleti joggal.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Megyei Adóigazgatóságának Igazgatója, mint elsőfokú adóhatóság a felperesi adózónál 2011. november 01. és 2012. december 31. közötti időszakra vonatkozóan általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló , illetve pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzést végzett.

A perbeli ügy a 2012. november hónapra vonatkozik.

A felperes a vizsgált időszakban közösségi értékesítés keretében, áfa felszámítása nélkül, a szlovák cég 1 s.r.o. társaság részére 253.993.360,- forint értékben értékesített árukat - kávét, cukorkát, Nescafét, Kit-kat csokoládét, Garnier shampont, szempilla spirált.

A felperes a vizsgált időszakban a cég 2. Kft.-től 289.809.516,- forint (235.283.082,- forint adóalap + 63.526.434,- forint áfa) értékben fogadott be számlákat édességről, kávéról és vegyi áruról. A felperesi adózó a bizonylatok adattartalmát a könyvelésében szerepeltette, melyek adótartalmát áfa bevallásaiban a fizetendő adóját csökkentő tételként vette figyelembe.

Az elsőfokú adóhatóság az áfa-bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, pénzösszeg kiutalása előtti ellenőrzés eredményeként a 2015. március 09. napján kelt xy. iktatószámú határozatával a felperesi adózó terhére 63.504.000,- forint adókülönbözetet állapított meg. Az adókülönbözet összegéből 4.124.000,- forint adóhiánynak, 59.290.000,- forint jogosulatlan igénylésnek minősül. Az adókülönbözet után 31.752.000,- forint adóbírságot szabott ki, s kötelezte a felperesi adózót az adóhiány és az adóbírság megfizetésére. 0,- forint késedelmi pótlékot állapított meg, s a felperesi adózó átvezetési kérelmét elutasította.

Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés megállapításainál felhasználta a cég 3 Bt.-nél egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés, valamint a cég 2 Kft.-nél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés mint kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzések eredményét.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Regionális Bűnügyi Igazgatósága a xy.bü számon nyomozást folytat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) 310. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és (5) bekezdésének a) pontja szerint minősülő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás adatai szerint a felperesi adózó az általa ország 1 értékesített árut belföldi beszerzési láncon keresztül belföldi áruként áfá-val növelten visszavásárolta és jelentős részben ismét a ország 1 társaságoknak értékesítette, melynek az elkövetésére az elkövetők bűnszövetkezetet hoztak létre. A létrejött bűnszövetkezet vonatkozásában irányító szerepet személy 3, a felperes egyik szlovák honosságú vevője, a cég 4 s.r.o. társaság vezetője töltötte be. A nyomozás adatai szerint a kamionnyi mennyiségű, főként kávé szállítmányok bár az ország területéről kiszállításra kerültek, végleges rendeltetéssel nem hagyták el az ország területét, ugyanis az elkövetők általában még a kiszállítás napján visszaszállították azt ország 2. területére. Az érintett ország 1 gazdasági társaságok ország 1-ban nem végeztek gazdasági tevékenységet. Az elkövetők - az áruk belföldi eredetének igazolására - könyvelésükbe az általuk működtetett gazdasági társaságoktól befogadott belföldi beszerzést igazoló számlákat állították be. A nagykereskedőktől vételárként kapott bruttó összeget az általuk működtetett belföldi gazdasági társaságoknak utalták tovább, amelyek bankszámláiról a teljes összeget készpénzben felvették, majd a fennmaradó összeget a ország 1 gazdasági társaságok bankszámláira befizetve nettó vételárként utalták a város 1-i nagykereskedőknek. Mindezekre tekintettel a Bűnügyi Igazgatóság által gyanúsítottként, illetve tanúként meghallgatott személyek vallomásait az elsőfokú adóhatóság a megállapításainál szintén figyelembe vette.

Az elsőfokú adóhatóság a rendelkezésre bocsátott bizonylatok, dokumentumok és kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá eső ellenőrzések eredményei alapján a következő számlázási láncolatot tárta fel: a felperesi adózó a cég 2 Kft.-től beszerzett édességeket, kávét és vegyi árut az cég 1. s.r.o. ország 1 társaság részére értékesítette.

Az elsőfokú adóhatóság szerint a ország 1 cég részére leszámlázott értékesítéseknek nem volt valós gazdasági tartalma, a számlabefogadó céget (jelen esetben: cég 1 s.r.o.) azért hozták létre, hogy a csalási mechanizmust szolgálják, így a Közösségen belüli értékesítés fogalmilag kizárt, mert - az értékesítési láncolat szereplőinél ugyan ténylegesen megjelenik az ügyletek tárgyaiként megjelölt áru, melyek újra és újra értékesítésre kerülnek -, az adózó ténylegesen nem szerzett tulajdonjogot a számlákban szereplő áruk felett, mely tényt a ország 1 adóhatóság által adott tájékoztatások [külföldi (SCAC) megkeresésekre adott válaszok], Szeméy 3 cég 4 s.r.o. ország 1 társaság ügyvezetőjének, az cég 1 s.r.o. ügyvezetője személy 4, néhai személy 1 és személy 2 a felperesi adózó ügyvezetőinek, személy 5, a felperesi adózó értékesítési és logisztikai vezetőjének, személy 6, a cég 3 Betéti Társaság képviselőjének, valamint személy 7 és személy 8, a cég 3 Bt. alkalmazottainak (sofőrök), továbbá a számlabefogadó képviselői vallomásai alapján állapította meg. A ország 1 cég árubeszerzése továbbértékesítési céllal történt ország 1 cégek részére azzal, hogy az áru ország 1-ból egy ország 2-i raktárba került közvetlenül elszállításra, amelyet egy céghálózaton keresztül papíron végighaladva végül a felperesi gazdasági társaságnak értékesítettek. A felperesi adózó tehát olyan számlázási láncolatban vett részt, melynek célja a levonási jogot alátámasztó fiktív számlázási láncolat megvalósítása.