Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

A Szekszárdi Törvényszék Mf.20015/2013/4. számú határozata fegyelmi felelősség megállapítása tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 37. §, 38. §, 53. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §] Bírók: Csábráki Hajnalka, Hegedűsné dr. Uhrin Andrea, Mándi Zoltán

Szekszárdi Törvényszék

13.Mf.20.015/2013/4. szám

A Szekszárdi Törvényszék a Dr. Szegesdi Judit ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek,- a Thurénné dr. Eördögh Orsolya jogtanácsos (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen fegyelmi felelősség tárgyú munkaügyi perében a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 3.M.290/2012/15. számú ítélete ellen a felperes 17. sorszámú fellebbezése alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A törvényszék a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes köteles megfizetni az alperesnek 15 nap alatt 20.000,- (húszezer) forint fellebbezési perköltséget.

A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes jogelődje a 2009. szeptember 16. napján kelt .... számú határozatával a felperest fegyelmi büntetésben részesítette, annak indokai szerint az L-A Kft. munkáltatónál 2009. augusztus 4. napján tartott munkaügyi ellenőrzés során tett megállapítások alapján eljárva a felperes tudatosan megszegte a felügyelőség jogalkalmazási gyakorlatát, figyelmen kívül hagyta a módszertani útmutatókat. Felrótta, hogy az irodabútorok biztonságos elhelyezésére vonatkozó utasításnak nem tett eleget, továbbá azt is, hogy szóbeli figyelmeztetés ellenére a vezetőket rossz színben tünteti fel kollégák előtt, döntéseiket megkérdőjelezi. A felperes által tanúsított magatartás alkalmas arra, hogy olyan munkahelyi légkör alakuljon ki, mely az iroda eredményességét negatívan befolyásolja.

A felperes kérelmére a munkáltató a fegyelmi határozatot október 14. napján visszavonta.

Ezt követően a felügyelőség fegyelmi eljárást indított a felperessel szemben, annak eredményeként 2009. november 30.-án a .... számú határozattal megrovás fegyelmi büntetés kiszabására került sor. A fegyelmi határozat indokolása az L-A Kft.-nél végzett munkaügyi ellenőrzés folytán tett felperesi intézkedést rótta fel, nevezetesen, hogy a munkáltató és a munkavállaló között fennálló jogviszonyt

- 2 -

munkaviszonnyá kellett volna minősítenie, és munkaügyi bírságot kiszabó határozat meghozatalára kellett volna javaslatot tennie. Utalt arra, hogy a vizsgálóbiztos személyét érintő elfogultsági kifogást - melyet a felperes arra alapított, hogy korábbi véleménynyilvánítására a munkáltató véleményét A. L. állította össze - elutasította azzal, hogy A. L. munkáltatóként közölte korábban az OMMF utasítása szerinti teendőket. A fegyelmi határozat konkrétan megjelölte, hogy mely módszertani útmutatóban megfogalmazott mely rendelkezést sértette a felperes magatartása.

A felperes keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését, az alperes perköltségben marasztalását kérte. Fenntartotta elfogultsági kifogását A. L.-sal szemben, és az igazgatót, mint a fegyelmi tanács elnökét is elfogultnak minősítette, mert a korábbi, visszavont fegyelmi határozatot is ő hozta.

A fegyelmi határozatot érdemben azért tartotta megalapozatlannak, mert a módszertani útmutatók csupán javaslatot adnak, nem kötelező érvényűek, továbbá kifejezte a módszertani útmutatókkal kapcsolatos kifogásait is: pl. nincs megjelölve hatályba lépésük, a kibocsátó személye, hiányzik a keltezés, illetve aláírás, stb. azokról. A per során, a későbbiekben azonban elismerte a módszertani útmutatók kötelező jellegét. Állította, hogy az általa helyesnek vélt gyakorlatról a munkáltató tudott, mert az A. Bt. esete megfelelt annak, az A. Bt. ügyében írt határozatát az igazgató aláírta, egyébként az L-A ügyben az alperes által kívánatosnak tartott tartalommal történt meg a határozat kiadása.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Alaptalannak tartotta a fegyelmi határozat formai okokból és érdemben vitatását is. Az A. Bt. esetével kapcsolatban utalt arra, hogy a határozatot a másodfokú hatóság megsemmisítette, pozitív példaként tehát nem jöhet számításba.

A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság a 3.M.675/2009/41. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította a fegyelmi határozatot érdemben megalapozottnak tartva, és a felperes elfogultságra, valamint az egyenlő bánásmód követelményének sérelmére hivatkozását sem találta megalapozottnak.

A Szekszárdi Törvényszék 13.Mf.20.065/2011/3. számú végzésével a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a jogvita elbírálásához szükséges alapvető okirati bizonyíték, a felperessel szemben indított fegyelmi eljárás iratanyagának beszerzése szükséges, továbbá mivel az egy személyben hozott fegyelmi határozat visszavonásának körülményei a perben kellően nincsenek feltárva, előírta annak körülményei tisztázásának szükségességét.

A megismételt eljárásban a munkaügyi bíróság újabb ítéletében a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest 130.000,- forint perköltség megfizetésére az alperesnek.

A munkáltatói jogkör gyakorlója által hozott fegyelmi határozat visszavonása kapcsán megállapította, hogy arra a felperes kifejezett kérelmére került sor, ezért a határozat, mint egyoldalú munkáltatói intézkedés visszavonása jogszerű volt a kialakult joggyakorlatnak megfelelően.

- 3 -

A fegyelmi eljárás teljes iratanyaga nem volt fellelhető, a becsatolt iratok alapján a munkaügyi bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak megsértését nem észlelte, és azt a felperes sem panaszolta.

A vizsgálóbiztos személyével szembeni elfogultsági kifogás alaptalan, mert A. L. korábban a felperes véleménynyilvánítására a munkáltató véleményét közölte, önmagában ez a tény nem alapoz meg elfogultságot. Azt pedig, hogy az igazgató korábban már hozott hasonló indokra alapított fegyelmi határozatot szintén nem bizonyít elfogultságot, amennyiben a perben vizsgált fegyelmi határozat megalapozott.

A fegyelmi határozat érdemét illetően megállapította, hogy a felperesnek a módszertani útmutatókat kötelezően alkalmaznia kellett. A fegyelmi határozatban megjelölt L-A Kft. ügyében megállapítottak bírság kiszabására javaslatot tettek indokolttá a fegyelmi határozatban megjelölten alkalmazandó módszertani útmutatók alapján. A csatolt iratokban nincs adat arra, hogy a módszertani útmutatók szerinti speciális kivételek valamelyike fennállt volna, ami a felügyelőség kialakult gyakorlatától eltérést engedett.

A bíróság utalt arra, hogy abban a kérdésben foglalt állást, hogy a felperesnek milyen eljárást kellett folytatnia az adott ügyben. Az A. Bt. esetét azért nem tartotta analóg módon figyelembe vehetőnek, mert az abban hozott határozatot több ízben visszaadták a felperesnek azzal, hogy bírsághatározatot kell hozni, ennek ellenére álláspontját nem változtatta meg, és a határidők közben teltek, ezután került a felperesi határozattervezet aláírásra az igazgató által, aki azzal nem értett egyet. A határozatot végül a másodfokú hatóság megsemmisítette, így az A. Bt. esete is azt példázza, hogy bírsághatározatot kell hozni hasonló esetben.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!