Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

BH 1992.1.9 I. Garázdaság helyett súlyos testi sértés kísérlete valósul meg, ha a terhelt késével a sértett felé csap, de az hátralép, és ezért nem éri a szúrás [Btk. 271. §, 170. § (2) bek., 16. §.].

II. Iratellenes eltérés a másodfokú bíróság részéről a megalapozott és ezért a másodfokú eljárásban irányadó tényállástól [Be. 239. § (1) bek.].

A városi bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében, és ezért őt - mint többszörös visszaesőt 10 hónapi börtönbüntetésre, továbbá 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra, s azt is, hogy a börtönbüntetés - a közkegyelem folytán - az egyharmadával csökken.*

Az ítéleti tényállás szerint 1989. április 14. napján három személy - akikkel szemben a bíróság közkegyelem okából a büntetőeljárást megszüntette - ittasan betért J. I. házába, és őt bántalmazták. Az eseményeket észlelve N. L. rendőr őrmester - aki akkor nem lévén szolgálatban, polgári ruházatot viselt - odament a sértettnek segíteni. N. L. közeledésére a támadók elmenekültek. N. L. azonban P. P.-t gépkocsival utolérte, és visszavitte őt. Ekkor érkezett a kerékpárjával a helyszínre a terhelt, aki felfigyelve az eseményekre, eldobta a kerékpárját, elővette és kinyitotta a zsebkését, majd odament N. L.-hez. A kést a feje fölé emelve a következőket mondta: "Engedd el, mert beléd vágom a kést!" Ezután a késsel N. L. felé csapott, aki ez elől hátralépett. Ezt a helyzetet kihasználva P. P. kiszabadította magát, és elszaladt a helyszínről. Őt követte a terhelt is, de előtte még kijelentette: "Minden parasztot a rendőrökkel együtt agyonszurkálok."

A bizonyítékok értékelése során az elsőfokú bíróság utalt arra: a tanúk vallomása alapján megállapítható volt, hogy a terhelt lényegében minden indok nélkül vette elő a zsebkését, és azzal N. L. felé csapott, akinek a szúrás elől ki kellett térnie.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, a terheltet a garázdaság vétségének vádja alól felmentette, egyben megállapította, hogy a terhelt megvalósította a veszélyes fenyegetés szabálysértését, és ezért 3000 forint pénzbírsággal sújtotta azzal, hogy a terhelt a pénzbírság végrehajtása alól a közkegyelem folytán mentesül.

A másodfokú ítélet jogi indokolása szerint az elsőfokú bíróság tévesen következtetett a terhelt bűnösségére, mert a Bt. 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság akkor valósul meg, ha az elkövető erőszakos magatartása egyúttal kihívóan közösségellenes is. Az erőszak irányulhat mind személy, mind dolog ellen, s a személy elleni erőszak a sértett testének támadó szándékú megérintését jelenti.

A terhelt cselekményében a kihívó közösségellenesség jelei felismerhetők ugyan, mert a kést felemelte a feje fölé, és fenyegető kijelentést téve csapott is ezzel az eszközzel, de nem tanúsított erőszakos magatartást sem személy, sem tárgy ellen. A fenyegetés komoly volt, ami kitűnik abból is, hogy miközben a terhelt a késsel N. L. felé csapott, a nevezett félelemérzése miatt lépett hátra, elengedve P. P.-t.

A garázdaság vétségénél megkívánt két tényállási elem fejti ki összegezésként a megyei bíróság - együttesen tehát nem áll fenn, mert az erőszak nem valósult meg; így a terhelt a Bt. 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság vétségét nem követte el, hanem cselekménye csupán az 1968. évi I. tv. 96. §-ának (1) bekezdése szerinti veszélyes fenyegetés szabálysértésének a megállapítására alkalmas.

A jogerős ítéletek ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!