A Kúria Kfv.37093/2018/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi I. törvény (Szmtv.) 1. §, 2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 43. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet
A határozat elvi tartalma:
A Harmtv. és az Szmtv. hatálya alá tartozás elhatárolási szempontjai.
***********
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.III.37.093/2018/9.
A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke
dr. Fekete Ildikó előadó bíró
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A felperes: (...)
A felperes képviselője: Péteri Ügyvédi Iroda
Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága
Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos
A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.33.051/2017/3.
Rendelkező rész
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.33.051/2017/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint együttes per- és felülvizsgálati költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A nigériai állampolgárságú felperes a BRFK V. kerületi Rendőrkapitányságról az előzetes letartóztatásának 2017. augusztus 8. napján történt megszüntetését követően került átszállításra az alpereshez. Az alperes a felperest 2017. augusztus 9. napján 00:20 órakor meghallgatta, nyilatkozatát jegyzőkönyvbe rögzítette. E szerint a felperes 2008-2014. között Ausztriában élt, 2014 májusában Ausztria felől illegálisan érkezett Magyarországra a volt feleségével, akivel 2014. május 5-én Ausztriában kötött házasságot. 2014 májusától Magyarországon több alkalommal tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő magyar állampolgár harmadik országbeli családtagjaként házastársára tekintettel, engedélykérelmét az első- és másodfokú hatóság elutasította, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárás során az alperes 2016. október 28. napján kelt határozatával a felperes tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét elutasította, egyben megállapította, hogy magyarországi tartózkodási joga megszűnt, tekintettel arra, hogy a házastársi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette. A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[2] A felperessel szemben Ausztria beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzést bocsátott ki, bűncselekmények elkövetése miatt.
[3] A felperesnek B. N. volt házastársától gyermeke született, a házasság felbontásra került, az anya nyilatkozata szerint a gyermek vér szerinti apja nem a felperes. A felperesnek egy osztrák állampolgár kiskorú fia is van, aki az édesanyjával él Ausztriában.
[4] A felperes jelenlegi élettársa M. K. C. magyar állampolgár, 2016 októberétől élnek együtt.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!