A Kúria Kfv.37093/2018/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (IDEGENRENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi I. törvény (Szmtv.) 1. §, 2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 43. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.093/2018/9.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Fekete Ildikó előadó bíró

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: Péteri Ügyvédi Iroda

Az alperes: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága

Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos

A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.33.051/2017/3.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 27.K.33.051/2017/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint együttes per- és felülvizsgálati költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A nigériai állampolgárságú felperes a BRFK V. kerületi Rendőrkapitányságról az előzetes letartóztatásának 2017. augusztus 8. napján történt megszüntetését követően került átszállításra az alpereshez. Az alperes a felperest 2017. augusztus 9. napján 00:20 órakor meghallgatta, nyilatkozatát jegyzőkönyvbe rögzítette. E szerint a felperes 2008-2014. között Ausztriában élt, 2014 májusában Ausztria felől illegálisan érkezett Magyarországra a volt feleségével, akivel 2014. május 5-én Ausztriában kötött házasságot. 2014 májusától Magyarországon több alkalommal tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő magyar állampolgár harmadik országbeli családtagjaként házastársára tekintettel, engedélykérelmét az első- és másodfokú hatóság elutasította, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a határozatokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A megismételt eljárás során az alperes 2016. október 28. napján kelt határozatával a felperes tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét elutasította, egyben megállapította, hogy magyarországi tartózkodási joga megszűnt, tekintettel arra, hogy a házastársi kapcsolatot a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítette. A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[2] A felperessel szemben Ausztria beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzést bocsátott ki, bűncselekmények elkövetése miatt.

[3] A felperesnek B. N. volt házastársától gyermeke született, a házasság felbontásra került, az anya nyilatkozata szerint a gyermek vér szerinti apja nem a felperes. A felperesnek egy osztrák állampolgár kiskorú fia is van, aki az édesanyjával él Ausztriában.

[4] A felperes jelenlegi élettársa M. K. C. magyar állampolgár, 2016 októberétől élnek együtt.

[5] Az alperes az előzetes letartóztatás megszüntetését követően történt felperesi meghallgatás alapján a 2017. augusztus 9. napján kelt 106-1-6539/20/2017-Ké számú határozatával megállapította, hogy a felperes a magyarországi tartózkodási feltételeket nem teljesíti, az Európai Unió tagállamainak területéről Nigéria területére kiutasította. A kiutasítás végrehajtását hatósági kísérettel (kitoloncolás) rendelte el, ugyanakkor három évi időtartamra beutazási és tartózkodási tilalmat is rendelt el vele szemben. A határozat indokolása szerint a rendelkezésre álló előzményi iratokból megállapítható volt, hogy a felperest a szabad mozgás és tartózkodás joga nem illeti meg. A fennálló élettársi kapcsolatát okirattal igazolni nem tudta, az idegenrendészeti hatósági eljárás során nem merült fel egyéb adat arra vonatkozóan, hogy a felperes a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) személyi hatálya alá tartozna. A felperesre a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) rendelkezései az irányadók, a 2. § a) pont szerint harmadik országbeli állampolgárnak minősül. Az alperes a felperes személyes meghallgatása, a rendelkezésre álló iratanyag, valamint a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján megállapította, hogy a felperes nem teljesíti a Harmtv. 13. § (1) bekezdésben rögzített tartózkodási feltételeket, mivel nem rendelkezik tartózkodási, bevándorlási, vagy letelepedési engedéllyel és érvényes vízummal sem, továbbá beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll. Az idegenrendészeti kiutasítást az alperes a Harmtv. végrehajtásáról szóló 114/2007. (V.24.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.) 114. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva a Harmtv. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján rendelte el. A kiutasítási tilalom fennállásának vizsgálata érdekében a Harmtv. 52. § (1) bekezdésében, és a Harmvhr. 124. § (3) bekezdésében foglaltak alapján beszerezte a menekültügyi hatóság véleményét, amely szerint Nigéria biztonságos származási országnak tekinthető.

A kereseti kérelem és ellenkérelem

[6] A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy a határozat jogsértő, mert az alperes a kiutasítás feltételeinek vizsgálatát, az Szmtv. helyett tévesen a Harmtv. alapján végezte el, amelynek személyi hatálya azonban nem terjed ki a felperesre. A felperesnek O. M. B. nevű magyar állampolgár gyermeke él Magyarországon, aki felett a felperes szülői felügyeleti jogokat gyakorol. Csatolta a gyermek születési anyakönyvi kivonatát (született 2015. (...) napja, Anyja neve: H. J.). Állította, hogy az Szmtv. hatálya alá tartozik magyar állampolgár gyermekére tekintettel, az Szmtv. 2. § bd) pontja alapján családtagnak minősül. Kiemelte, hogy élettársa is magyar állampolgár, így az Szmtv. 1. § (1) bekezdés bg) és bj) pontjai alapján is családtagnak minősül.