A Debreceni Ítélőtábla Pf.20353/2010/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 164. §, 206. §, 215. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 334. §, 340. §, 344. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 62. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 3. §, 77. §, 136. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 67. §, 90. §, 101. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §, 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Riczu András

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék P.20158/2010/3., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20353/2010/3.*

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf. I. 20.353/2010/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Dankó Zoltán ügyvéd (2800 Tatabánya, Előd vezér u. 10.) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, II. rendű felperes neve (cme) III. rendű felperes neve (címe) III. rendű és a IV. rendű felperes neve (címe) IV. rendű felpereseknek, a Dr. Helmeczy László ügyvéd (1054 Budapest, Szemere u. 19. II/3.) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (címe) II. rendű és az V. rendű alperes neve (címe) V. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe a II. és V. rendű alperesek pernyertességének előmozdítása érdekében Dr. K. Cs. és Dr. H. Gy. jogtanácsosok által beavatkozott (címe) beavatkozott - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2010. március 17-én meghozott 2. P. 20.158/2010/3. számú - 5. sorszám alatt kijavított - ítélete ellen az I., II., III. rendű alperesek részéről 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja; a III.rendű alperes neve, címe perbeli megjelölése helyesen: V. rendű alperes, a IV. rendű alperes neve, címe pedig a II. és V. rendű alperesek mellett beavatkozó.

A II. és V. rendű alperesek egyetemleges kötelezettségének érintetlenül hagyása mellett kötelezi az I. rendű alperest -, amennyiben az V. rendű alperes társasági vagyona a követelést nem fedezi - az elsőfokú ítélet rendelkező részében meghatározott marasztalási összeg, előlegezett költség és kereseti illeték megfizetésére.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a II. és V. rendű alperest, hogy - külön felhívásra - fizessenek meg az államnak egyetemlegesen 660 000 (Hatszázhatvanezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Kötelezi az I. rendű alperest, - amennyiben az V. rendű alperes társasági vagyona a követelést nem fedezi, - a fenti illeték megfizetésére.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Néhai H. B. volt ny-i lakos - akinek élettársa az I. rendű felperes, míg a II., III. és IV. rendű felperesek pedig az élettársi kapcsolatukból született gyermekeik - 2005. április 14-én, gépjármű utasaként balesetet szenvedett. A baleset után mentő szállította a (jelen perben III. rendű alperesként részt vett) Y. Kórházba, (a továbbiakban: Y. Kórház), amelynek sürgősségi betegellátó osztályán (SBON) a státuszát "a hajas fejbőrén számos bőrhorzsolás, két helyen defektussal járó kb. csecsemőtenyérnyi területen zúzott sebzés, és a balkéz egyik ujján 2 cm-es repesztett bőrsebzés"-ként rögzítették. Koponyaröntgen-felvétel készült, amely szerint traumás csontsérülés nem látható. 2005. április 15., 18., és 22-én kontrollvizsgálaton, sebkötözésen vett részt.

Az I. rendű alperes a felperesek lakóhelyen, Ny. településen az V. rendű alperes gazdasági társaság keretében vállalkozó orvosként háziorvosi tevékenységet folytat, betegei közé tartozott az I. rendű felperes élettársa is, aki 2005. április 18-án jelentkezett az I. rendű alperesnél a közlekedési balesete miatt.

A 2005. április 22-i kötözést követően H. B. fáradtságra panaszkodott, lázasnak érezte magát, lábát is fájlalta. Állapota később rosszabbodott. 2005. április 24-én, vasárnap a kora esti órákban nevelőapja megjelent Ny. településen, a háziorvosi ügyeleten és az ügyeletes orvos II. rendű alperest kérte, hogy a lázas hozzátartozóját a lakásán vizsgálja meg, amely kérését azonban a II. rendű alperes nem teljesítette.

2005. április 25-én, hétfőn reggel, a rendelésen megjelent I. rendű felperes a néhai élettársa lakásán történő megvizsgálása iránti kérelmét az I. rendű alperes sem teljesítette. Ezért az I. rendű felperes - a rokonai segítségével - az élettársát, H. B-t április 25-én délután - 16 óra 30 perc - 17 óra között - kerékpáron szállította a háziorvosi rendelőbe, ahol az I. rendű alperes Demalgon és Algopyrin injekciókezelést alkalmazott, és a beteget péntekre, kontrollra visszarendelte.

2005. április 26-án reggel H. B. az ágyból már nem tudott felkelni, hányingere volt, ezért a hozzátartozói délben, személygépkocsival a Y. Kórházba szállították. A szállítás közben H. B. az eszméletét elvesztette, s az Y. Kórház SBO-N sikertelen újraélesztési kísérletét követően 13 óra 30 perckor meghalt.

A V. Rendőrkapitányság által elrendelt orvosszakértői boncolás megállapította, hogy a halál közvetlen oka heveny légzési, keringési elégtelenség volt, amelynek hátterében a nyákos, gennyes hörgő- és hörgőcskegyulladás, kétoldali tüdőgyulladás állt. A közlekedési baleset során elszenvedett lágyrészsérülések és a halál között okozati összefüggés nincs.

Az I. rendű felperes bejelentése alapján az I. és II. rendű alperesekkel szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei O. K. Etikai Bizottsága eljárást folytatott le, és a 2006. április 27-én hozott határozatában az I. rendű alperest orvosetikai vétség elkövetése miatt megrovás etikai büntetéssel sújtotta, döntését azzal indokolva, hogy nem a tőle elvárható gondossággal járt el a vizsgálat során, amikor 2005. április 25-én a délutáni rendelésen két ampulla lázcsillapító beadása után otthonába bocsátotta az elhunytat. Ugyanezen a napon hozott határozatában az etikai bizottság a II. rendű alperest 125 000 Ft etikai pénzbüntetéssel sújtotta orvosetikai vétség elkövetése miatt, amit abban állapított meg, hogy a II. rendű alperes ügyeletes háziorvosként elfogadható indok nélkül nem látta el az ügyeleti időben a munkáját, a beteghez való hívást nem teljesítette, nem győződött meg arról, hogy a beteg további sorsa hogyan alakult, bevitték-e a kórházba vagy sem.

A felperesek az I. és II. rendű alperes ellen előterjesztett, módosított (az eljárás során a Y. Kórház, mint III. rendű, a G. P. B. Zrt., mint IV. rendű és az V. rendű alperesre kiterjesztett) keresetükben az I. és II. rendű alperes háziorvosi mulasztása miatt az alperesek egyetemleges kötelezését kérték hozzátartozói nem vagyoni kártérítés címén, az I. rendű felperes javára 4 000 000 Ft, a II-III-IV. rendű kk. felperesek javára pedig személyenként 5 000 000 Ft összegben. Az elsőfokú bíróság a III. és IV. rendű alperesekkel szemben - a keresettől való elállás folytán - a pert jogerős végzésével megszüntette, s az V. rendű alperesként perbevont "X. Bt. vonatkozásában a W. Kft. javára a perbeli jogutódlást megállapította.