62010TO0468[1]

A Törvényszék (ötödik tanács) 2011. április 1-i végzése. Joseph Doherty kontra Európai Bizottság. Megsemmisítés iránti kereset - Keresetindítási határidő - Késedelem - Vis maior hiánya - Menthető tévedés hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság. T-468/10. sz. ügy

T-468/10. sz. ügy

Joseph Doherty

kontra

Európai Bizottság

"Megsemmisítés iránti kereset - Keresetindítási határidő - Késedelem - Vis maior hiánya - Menthető tévedés hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság"

A végzés összefoglalása

1. Megsemmisítés iránti kereset - Határidők - Eljárásgátló jelleg - Az uniós bíróság általi, hivatalból történő vizsgálat - Fogalom

(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 102. cikk, 2. §)

2. Eljárás - Keresetindítási határidők - Kiszámítás - A Hivatalhoz történt benyújtás napjának és időpontjának figyelembevétele

(az EU-, az EUM- és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló 6. jegyzőkönyv egyetlen cikke; a Törvényszék eljárási szabályzata, 43. cikk, 3. § és 101. cikk, 1. §, a) és b) pont, valamint 2. §)

3. Eljárás - Keresetindítási határidők - Jogvesztés - Előre nem látható körülmények vagy vis maior - Fogalom

(a Bíróság alapokmánya, 45. cikk, második bekezdés)

4. Eljárás - Keresetindítási határidők - Jogvesztés - Menthető tévedés - Fogalom - Terjedelem

1. Az EUMSZ. 263. cikk hatodik bekezdésének értelmében a megsemmisítés iránti eljárást esettől függően az intézkedés kihirdetésétől vagy a felperessel történt közlésétől, illetve ennek hiányában attól a naptól számított két hónapon belül kell megindítani, amikor arról a felperes tudomást szerzett. E keresetindítási határidő eljárásgátló jellegű, azt a jogi helyzetek egyértelműségének és bizonyosságának biztosítása és az igazságszolgáltatás területén minden hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes eljárás megelőzése érdekében vezették be, és az uniós bíróság feladata, hogy - akár hivatalból is - vizsgálja annak betartását.

(vö. 10., 12. pont)

2. A keresetlevél Törvényszékhez való benyújtása tekintetében az e bíróság Hivatala által regisztrált időt kell figyelembe venni. Ugyanis, amennyiben a Törvényszék eljárási szabályzata 43. cikke 3. §-ának megfelelően az eljárási határidőket illetően kizárólag a Hivatalhoz történt benyújtás napja irányadó, meg kell állapítani, hogy a határidők számítása tekintetében kizárólag a Hivatalhoz történt benyújtás idejét kell figyelembe venni. Mivel az Európai Unió Bíróságának székhelye Luxembourgban van, így ennek megfelelően a luxembourgi időt kell figyelembe venni.

(vö. 16. pont)

3. Csak egészen kivételes esetben, a Bíróság alapokmánya 45. cikkének második bekezdése szerinti előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállásakor lehet eltérni az eljárási határidőkre vonatkozó szabályoktól, mivel ezeknek a rendelkezéseknek a szigorú alkalmazása felel meg a jogbiztonság követelményének, illetve annak a feltételnek, hogy a bírósági eljárásban ne érvényesülhessen hátrányos megkülönböztetés, sem önkényes bánásmód.

A vis maior vagy az előre nem látható körülmények fogalmai egyfelől az érdekelt körén kívül eső és rendkívüli körülményekre vonatkozó objektív elemet foglalnak magukban, másfelől pedig ahhoz kötődő szubjektív elemet, hogy az érdekelt köteles védekezni a rendkívüli esemény következményei ellen, megtéve ennek során - anélkül, hogy túlzott áldozatot hozna - a megfelelő intézkedéseket. Az érdekeltnek különösen az eljárás lefolyására kell gondosan ügyelnie, és többek között a megállapított határidők betartására kell gondot fordítania.

(vö. 18., 19. pont)

4. Rendkívüli körülmények esetén a menthető tévedés igazolhatja a határidő túllépését. A menthető tévedés fogalmát megszorítóan kell értelmezni, és az csak kivételes körülményekre vonatkozhat, így különösen azokra, amikor az érintett intézmény olyan jellegű magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben okozta a jóhiszemű és az átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany menthető tévedését.

Még akkor sem ez történt, ha esetleg a Hivatal telefonon keresztül tájékoztatást adott volna is a keresetlevél benyújtásával kapcsolatos eljárásról, mivel egyrészt a felperesnek az eljárási szabályzatnak a keresetlevél benyújtásával kapcsolatos eljárásról, így a határidőkről is szóló rendelkezéseit kell követnie, melyek nem vetnek fel különösebb értelmezési nehézségeket, másrészt a kereset előterjesztésére irányadó határidő számításáról való nyilatkozattétel nem tartozik a Hivatal tisztviselőinek hatáskörébe és jogkörébe. A felperes képviselője szolgálatainak szervezéséhez és működéséhez kapcsolódó kérdések még kevésbé szolgálhatnak mentségül a keresetlevél késedelmes benyújtására.

(vö. 27-30. pont)

A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (ötödik tanács)

2011. április 1-je(*)

"Megsemmisítés iránti kereset - Keresetindítási határidő - Késedelem - Vis maior hiánya - Menthető tévedés hiánya - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság"

A T-468/10. sz. ügyben,

Joseph Doherty (lakóhelye: Burtonport [Írország], képviselik: A. Collins SC, N. Travers barrister és D. Barry solicitor)

felperesnek

az Európai Bizottság

alperes ellen,

az MFV Aine nevű új halászhajó biztonsági célú kapacitásának növelése iránti kérelem elutasításáról szóló, 2010. július 13-i C (2010) 4763. számú bizottsági határozat megsemmisítése iránt benyújtott kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács),

tagjai: S. Papasavvas elnök, V. Vadapalas és K. O'Higgins (előadó) bírák,

hivatalvezető: E. Coulon,

meghozta a következő

Végzést

A tényállás és az eljárás

1 A felperes Joseph Doherty-vel az MFV Aine nevű új halászhajó biztonsági célú kapacitásának növelése iránti kérelem elutasításáról szóló, 2010. július 13-i C (2010) 4763. számú bizottsági határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat) 2010. július 16-án közölték. Ez a határozat a IV. többéves orientációs programban megfogalmazott célkitűzéseknek a tizenkét méternél hosszabb hajók vonatkozásában a biztonság, a navigáció, a higiénia, a termékminőség és a munkakörülmények javítását célzó növelése iránt benyújtott kérelmekről szóló, 2003. április 4-i 2003/245/EK bizottsági határozat (HL L 90., 48. o.) 2. cikkét és II. mellékletét módosítja.

2 A Törvényszék Hivatalához 2010. szeptember 28-án e-mailben benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet. A keresetlevél eredeti példánya 2010. október 6-án érkezett meg a Törvényszék Hivatalához.

3 A Törvényszék hivatalvezetője 2010. november 5-i levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy keresetét nem az EUMSZ. 263. cikkben előírt határidőn belül nyújtotta be és felhívta arra, hogy ismertesse keresetlevele késedelmes benyújtásának okait.

4 2010. november 22-én kelt levelében a felperes azt válaszolta, hogy keresetlevelét az előírt határidő lejártát megelőzően nyújtotta be, mivel azt 2010. szeptember 27-én e-mailben az ír időzóna szerint éppen éjfélkor küldte el. Amennyiben a Törvényszék megítélése szerint figyelembe kell venni az időt, amikor a Hivatal Luxemburgban megkapta a keresetlevelet, a felperes azt állítja, hogy előre nem látható helyzetet vagy vis maiort megalapozó rendkívüli körülmények igazolják a keresetlevelének késedelmes benyújtását.

5 A Törvényszék, 2010. december 15-én kelt levelében két kérdésben további pontosítást kért a felperestől a Törvényszék Hivatalának telefaxkészülékével kapcsolatos problémákra vonatkozóan.

6 A felperes 2011. január 11-én válaszolt a feltett kérdésekre.

A felperes indítványa

7 A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:

- - semmisítse meg a megtámadott határozatot;

- - az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

8 A Törvényszék eljárási szabályzatának 111. cikke értelmében, ha a kereset nyilvánvalóan megalapozatlan, a Törvényszék az eljárás folytatása nélkül indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

9 Jelen ügyben a Törvényszék megállapította, hogy elegendő információ áll a rendelkezésére az ügyiratok alapján ahhoz, hogy az eljárás folytatása nélkül határozzon.

10 Az EUMSZ. 263. cikk hatodik bekezdésének értelmében a megsemmisítés iránti eljárást esettől függően az intézkedés kihirdetésétől vagy a felperessel történt közlésétől, illetve ennek hiányában attól a naptól számított két hónapon belül kell megindítani, amikor arról a felperes tudomást szerzett.

11 Az eljárási szabályzat 102. cikkének 2. §-a szerint a keresetindítási határidő a távolságra tekintettel tíznapos átalány-határidővel meghosszabbodik.

12 Másfelől az állandó ítélkezési gyakorlat szerint e keresetindítási határidő eljárásgátló jellegű, azt a jogi helyzetek egyértelműségének és bizonyosságának biztosítása és az igazságszolgáltatás területén minden hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes eljárás megelőzése érdekében vezették be, és az uniós bíróság feladata, hogy - akár hivatalból is - vizsgálja annak betartását (a Bíróság C-246/95. sz. Coen-ügyben 1997. január 23-án hozott ítéletének [EBHT 1997., I-403. o.] 21. pontja és a Törvényszék T-121/96. és T-151/96. sz., Mutual Aid Administration Services kontra Bizottság egyesített ügyekben 1997. szeptember 18-án hozott ítéletének [EBHT 1997., II-1355. o.] 38. és 39. pontja).

13 Jelen ügyben, az eljárási szabályzat 101. cikke 1. §-ának a) és b) pontja, illetve 2. §-a szerint, a keresetindítási határidő a megtámadott határozatról történő tudomásszerzést követő napon, 2010. július 17-én kezdődött, és a távolságra tekintettel megállapított határidő-hosszabbítást beleértve 2010. szeptember 27-én éjfélkor járt le, mivel 2010. szeptember 26-a vasárnapra esett, amit a felperes sem vitat.

14 Mivel a Hivatalhoz a keresetlevél 28-án (luxemburgi idő szerint) 00 óra 59 perckor e-mailben érkezett meg, az eredeti példányt pedig 2010. október 6-án nyújtották be, jelen keresetet a keresetindítási határidő lejártát követően, tehát késve terjesztették elő.

15 A felperes azonban, 2010. november 22-én kelt levelében azzal érvel, hogy keresetlevele a Hivatalba a keresetindítási határidő lejártát megelőzően érkezett meg, mivel az e-mailt az ír időzóna szerint 23 óra 59 perckor küldte el.

16 Márpedig, meg kell azonban jegyezni, hogy a keresetlevél Törvényszékhez való benyújtása tekintetében a Törvényszék Hivatala által regisztrált időt kell figyelembe venni. Ugyanis, amennyiben az eljárási szabályzat 43. cikke 3. §-ának megfelelően az eljárási határidőket illetően kizárólag a Hivatalhoz történt benyújtás napja irányadó, meg kell állapítani, hogy a határidők számítása tekintetében kizárólag a Hivatalhoz történt benyújtás időpontját kell figyelembe venni. Mivel az Európai Unió Bíróságának székhelye - az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló 6. jegyzőkönyve egyetlen cikke szerint - Luxembourgban van, így ennek megfelelően a luxembourgi időt kell figyelembe venni.

17 A felperes az Európai Unió Bírósága alapokmányának 45. cikke értelmében vett vis maior fennállására hivatkozik. Ebben a tekintetben, azt állítja, hogy 21 óra 35 perc után (a saját telefaxkészülékének órája szerint) a Hivatal telefaxkészülékével kapcsolatban problémákat észlelt és eredménytelenül próbálta az említett keresetlevelet telefaxon elküldeni, miután hat keresetlevelet már megfelelően elküldött a Hivatalnak. Ezzel kapcsolatban, két faxüzenet-továbbítási jelentést csatolt, mely mutatja, hogy a Törvényszék telefaxkészüléke nem adott választ a T-471/10, Gill kontra Bizottság ügyben előterjesztett keresetlevél elküldési kísérlete alatt, 21 óra 53 perc és 21 óra 57 perc között (a saját készüléke ideje szerint). A felperes pontosította, hogy a többi keresetlevelet e-mailben elküldte, melyből négy 22 óra 35 perc előtt érkezett át és, hogy a Törvényszék Hivatalának elektronikus levelezési rendszerével is problémák adódtak.

18 Emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság már több ízben kimondta, hogy csak egészen kivételes esetben, a Bíróság alapokmánya 45. cikkének második bekezdése szerinti előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállásakor lehet eltérni az eljárási határidőkre vonatkozó szabályoktól, mivel ezeknek a rendelkezéseknek a szigorú alkalmazása felel meg a jogbiztonság követelményének, illetve annak a feltételnek, hogy a bírósági eljárásban ne érvényesülhessen hátrányos megkülönböztetés, sem önkényes bánásmód (lásd a Bíróság C-242/07. P. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2007. november 8-án hozott végzésének [EBHT 2007., I-9757. o.] 16. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

19 A Bíróságnak szintén alkalma nyílt pontosítani, hogy a vis maior vagy az előre nem látható körülmények fogalmai egyfelől az érdekelt körén kívül eső és rendkívüli körülményekre vonatkozó objektív elemet foglalnak magukban, másfelől pedig ahhoz kötődő szubjektív elemet, hogy az érdekelt köteles védekezni a rendkívüli esemény következményei ellen, megtéve ennek során - anélkül, hogy túlzott áldozatot hozna - a megfelelő intézkedéseket. Az érdekeltnek különösen az eljárás lefolyására kell gondosan ügyelnie, és többek között a megállapított határidők betartására kell gondot fordítania (lásd a fent hivatkozott Belgium kontra Bizottság ügyben hozott végzés 17. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

20 Jelen ügyben, meg kell jegyezni, hogy a felperes állítása szerint a Hivatal telefaxkészüléke a másik kereset (T-471/10. ügy) elküldése alatt, 21 óra 53 perc és 21 óra 57 perc között (a saját készülékének órája szerint) nem válaszolt. Azonban, a felperes telefaxkészülékének órája, a Törvényszék tudomására nem hozott okok miatt, annak ellenére, hogy erre vonatkozóan írásbeli kérdést intézett a felpereshez, a Törvényszék Hivatalának telefaxkészülékének órájához képest két órát késett, ahogyan azt a Hivatal készülékének jelentése bizonyítja.

21 Márpedig, az írországi és a luxemburgi időzóna között egy óra a különbség. A második óra különbség nem eredhet a faxok továbbítási idejéből, mivel a többi benyújtott kereset faxüzenet-továbbítási jelentéséből (T-461/10, Boyle kontra Bizottság, T-464/10, Fitzpatrick kontra Bizottság, T-459/10, Hugh McBride kontra Bizottság, T-463/10, Ocean Trawlers Ltd kontra Bizottság, T-467/10, Murphy kontra Bizottság, T-466/10, Hannigan kontra Bizottság és T-462/10, Flaherty kontra Bizottság) az következik, hogy egy keresetlevél átlagos továbbítási ideje, ahogyan azt a felperes megerősíti, körülbelül 6-7 perc.

22 Ebből következik, hogy az időpontokat, melyekre a felperes azért hivatkozik, hogy bemutassa, hogy a Törvényszék telefaxkészüléke nem működött a T-471/10. számú ügyben benyújtott keresetlevél elküldése alatt, Luxemburgban 23 óra 53 perc és 23 óra 57 perc között kell érteni. Tehát a hét keresetlevél átlagos továbbítási idejét (lásd a fenti 21. pontot) figyelembe véve, feltételezve, hogy a Hivatal telefaxkészüléke megfelelően működött, csak a T-471/10 ügyben hozott kereset érkezhetett meg éjfélig, a kereset benyújtására előírt határidő lejártáig.

23 A felperesnek a Hivatal elektronikus levelezési rendszerével kapcsolatos problémáira vonatkozó érveit el kell utasítani, mivel az egy olyan egyszerű állításnak minősül, melyre nincs bizonyíték.

24 Ráadásul meg kell állapítani, hogy semmilyen jel nem utal arra, hogy a felperes értesítette volna a Törvényszék Hivatalát a telefaxkészülékkel vagy az elektronikus levelező rendszerrel kapcsolatban adódott problémákról.

25 Ebből következik, hogy a felperes által felhozott körülményeket nem lehet a Bíróság alapokmánya 45. cikkének második bekezdése értelmében vett vis maior helyzetet megalapozó rendkívüli körülményeknek tekinteni.

26 A felperes menthető tévedésre is hivatkozik. A Törvényszék által feltett kérdésekre 2011. január 10-én kelt válaszában a felperes hozzátette, hogy képviselőjét a Hivatal 2010. szeptember 27-én történt telefonbeszélgetésben biztosította arról, hogy a T-461/10. számú Boyle kontra Bizottság ügyben előterjesztett keresetet faxon megfelelően továbbította és, hogy e keresetlevél átvételének idejét fogják az összes többi ezt követően elküldött kereset átvételi ideje szempontjából figyelembe venni.

27 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, rendkívüli körülmények esetén, a menthető tévedés igazolhatja a határidő túllépését (lásd a Törvényszék T-456/08. számú SGAE kontra Bizottság ügyben 2009. január 13-án hozott végzésének [az EBHT-ban nem tették közzé] 17. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot)

28 A menthető tévedés fogalmát megszorítóan kell értelmezni és az csak kivételes körülményekre vonatkozhat, így különösen azokra, amikor az érintett intézmény olyan jellegű magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben okozta a jóhiszemű és az átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany menthető tévedését (lásd a Törvényszék T-5/07. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2007. március 15-én hozott ítéletének [az EBHT-ban nem tették közzé] 17. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

29 Jelen esetben nem állapítható meg menthető tévedés. Még ha a Hivatal telefonon keresztül tájékoztatást adott volna is a keresetlevél benyújtásával kapcsolatos eljárásról, amit semmi nem bizonyít, a felperesnek az eljárási szabályzatnak a keresetlevél benyújtásával kapcsolatos eljárásról, így a határidőkről is szóló rendelkezéseit kellett követnie, melyek nem vetnek fel különösebb értelmezési nehézségeket (lásd ilyen értelemben a Törvényszék T-142/01 sz. és T-283/01. sz. OPTUC kontra Bizottság ügyben 2004. január 28-án hozott ítéletének [EBHT 2004., II-329. o.] 44. pontját és a Törvényszék T-2/09. sz. Internationale Fruchtimport Gesellschaft Weichert kontra Bizottság ügyben 2009. november 30-án hozott végzésének [az EBHT-ban nem tették közzé] 21. pontját). Ezen túl, a kereset előterjesztésére irányadó határidő számításáról való nyilatkozattétel nem tartozik a Hivatal tisztviselőinek hatáskörébe és jogkörébe (a fent hivatkozott SGAE kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 21. pontja). Azonban meg kell jegyezni, hogy ezt az érvet a felperes csak a Hivatallal történt több levélváltás után - a Törvényszék által a telefaxkészülékkel kapcsolatos problémákra vonatkozó további pontosítás végett feltett kérdésre adott válaszában - 2011. január 10-én hozta fel.

30 Az igazolás, mely szerint a felperes képviselője csak 2010. szeptember 27-én a délután és az este folyamán tudta volna a kérelmet továbbítani a Törvényszék Hivatalának, azért mert ügyfele és a hajóépítőmérnök az utóbbi hónapokban nehezen voltak elérhetők, mivel üzleti tevékenységük miatt idejük nagy részét tengeren töltötték, nem fogadható el. Ugyanis, a felperes képviselője szolgálatainak szervezéséhez és működéséhez kapcsolódó kérdések nem szolgálhatnak mentségül a keresetlevél késedelmes benyújtására (lásd ilyen értelemben a Törvényszék T-358/07. sz., Publicare Marketing Communications kontra OHIM ügyben [Publicare-ügy] 2008. április 28-án hozott végzésének [az EBHT-ban nem tették közzé] 17. pontját.)

31 A fenti megfontolások összességéből következik, hogy a kérelmet, mely nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Bizottságnak való kézbesítés nélkül, el kell utasítani.

A költségekről

32 Mivel a jelen végzést a Törvényszék azelőtt hozta, hogy a keresetlevelet a Bizottsággal közölték volna, és azelőtt, hogy ez utóbbi a felmerült költségeit előadhatta volna, a felperes - az eljárási szabályzat 87. cikke 1. §-ának megfelelően - maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2) Joseph Doherty maga viseli saját költségeit.

Kelt Luxemburgban, 2011. április 1-jén.

E. Coulon S. Papasavvas

hivatalvezető elnök

* Az eljárás nyelve: angol.