BH 2017.11.366 Nem minősül visszaélésnek a hangfelvétel készítése, annak felhasználása, amennyiben arra már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 80. § (2) és (2) bek.].

Pertörténet:

Budapest Környéki Törvényszék P.20299/2015/6., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21218/2015/4., Kúria Pfv.20888/2016/6. (*BH 2017.11.366*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az ingatlanközvetítéssel foglalkozó franchise hálózatot üzemeltető felperes és az alperes tagsága mellett működő P. Kft. 2005. október 6-tól kezdődően álltak franchise szerződéses jogviszonyban. A perbeli, 2007. február 1-jén megkötött franchise szerződésük 14.2. pontja tartalmazta, hogy a franchise átvevő a szerződés megszűnését követően egy évig sem közvetlenül, sem közvetve nem folytathat a felperesi vállalkozáshoz hasonló tevékenységet, illetve nem vesz részt vagy nem szerezhet érdekeltséget a felperesi vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységet folytató más vállalkozásban az adott területen. Amennyiben e kikötést megszegi, úgy 5 000 000 forint kötbért köteles fizetni a franchise átadó felperes részére. A 14.3. pont értelmében, ha a franchise átvevő a szerződés megszűnésétől számított 3 naptári éven belül ingatlanközvetítéssel is foglalkozó franchise vagy egyéb rendszerben működő hálózat részét képező társaságnál munkaviszonyban vagy bármely más jogviszonyban tevékenységet végez, vagy ilyen hálózatot hoz létre, úgy köteles átalány-kártérítésként 10 000 000 forintot megfizetni a franchise átadó felperesnek.

A szerződés megkötésekor az alperes és a P. Kft. másik tagja írásban nyilatkozott arról, hogy a szerződés rendelkezéseit áttanulmányozta és megismerte, kijelentette, hogy a szerződés 6., 7., 8., 13. és 14. pontjában foglalt és a szerződés szerint a franchise átvevőt terhelő kötelezettségek rá is kiterjednek. Vállalták, hogy amennyiben ezen kötelezettségüket megszegik, úgy a franchise átvevő jogosult velük szemben a szerződésből és/vagy a Polgári Törvénykönyvből fakadó igényeket érvényesíteni.

A franchise szerződés a felperes felmondása folytán 2008. november 24-én megszűnt.

Még a szerződés megszűnése előtt jött létre az O. Kft., amely tevékenységi köre hálózati rendszerben működő ingatlanközvetítés volt. Az O. Kft. a partnerekkel védjegyhasználati szerződést kötött, ami a lényegét illetően hasonlóan működött mint a felperesi franchise megállapodás. Az alperes 2008. augusztus 27-től 2010. május 4-ig jogosult volt az O. Kft. cégjegyzésére.

A felperes vizsgálta, hogy a franchise szerződésben foglalt tilalom megszegésére került-e sor, és ennek felderítésére megbízást adott az E. Kft. részére. Az E. Kft. munkatársai lehetséges franchise partnerként jelentkeztek az O. Kft.-nél, találkoztak az alperessel és R. M.-mel, és egy szerződéstervezetet is kaptak. Ez mind szerkezetileg, mind tartalmilag hasonlított a felperes és a P. Kft. közötti szerződésre. Az E. Kft. munkatársai fényképfelvételeket készítettek a korábban a felperes üzemeltetésében álló, de azóta az O. Kft. által átvett váci irodáról és a beszerzett adatok alapján azt állapították meg, hogy az alperes és R. M. jelentős szerepet töltött be annak az O. Kft.-nek a megalapításában és üzemeltetésében, amely a Seychelle-szigeteki bejegyzésű C. Ltd. tulajdonában állt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[2] A felperes keresetében 15 000 000 forint kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes mint a P. Kft. tagja megszegte a franchise átvevővel kötött szerződés 14.2. és 14.3. pontjaiban szereplő versenytilalmi korlátozást.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperessel szerződéses jogviszonya jött volna létre, és azt is, hogy kötbérfizetési kötelezettség terhelné. Arra az esetre, ha a bíróság a szerződés létrejöttét állapítaná meg, a szerződés semmisségére, érvénytelenségére is hivatkozott. Kötbérfizetési kötelezettségének megállapítása esetére kérte a kötbér mérséklését.

Az alperes viszontkereseti kérelmében személyiségi jogai megsértése miatt kérte a levéltitokhoz, a képmáshoz és a hangfelvételhez fűződő jogának megsértése megállapítását, figyelemmel arra, hogy nem járult hozzá a bizonyítékként csatolt videofelvétel és e-mailek felhasználásához, ezen túlmenően kérte a felperes eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését, valamint a felperes kötelezését 15 000 000 forint nem vagyoni kár megtérítésére.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[3] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 15 000 000 forint kötbér megfizetésére, míg az alperesi viszontkeresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet értelmében a peres felek között szerződéses jogviszony jött létre, amely alapján a franchise szerződés 6., 7., 8., 13. és 14. pontjában foglaltak teljesítésének a kötelezettsége az alperesre is kiterjedt. A bíróság rámutatott arra, hogy az alperes nem egyoldalú nyilatkozatot tett, hanem részéről a szerződési szabadság elvébe nem ütköző, kötbérrel biztosított versenytilalmi kikötés vállalására került sor. Nem találta alaposnak az alperes szerződés semmisségének, érvénytelenségének megállapítására történő hivatkozásait, és a kötbér mérséklésére sem látott lehetőséget.

A viszontkeresettel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy sem a titokban készített hangfelvétel, sem pedig az arról készült leirat bizonyítékként való becsatolása nem minősül olyan visszaélésnek, ami sértené az alperes személyiségi jogait. Az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. § (2) bekezdése szerinti tényállás nem valósult meg, ugyanis a per iratai nem nyilvánosak, az abba való betekintés köre korlátozott. Nem sérült a levéltitok sem, ezért jogsértések megállapításának hiányában az alperes által kért objektív és szubjektív jogkövetkezmények levonására nincs lehetőség.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[4] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását, a viszontkereseti kérelemnek történő helyt adást, másodlagosan a bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte.

[5] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[6] A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.

[7] Tévesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az alperes - szerződéses, és a jogerős ítéletben írt jogkövetkezménnyel járó - nyilatkozatát olyan egyoldalú kötelezettségvállalásnak lehet tekinteni, amiből a felperes által a keresetben érvényesített kötbérigény nem vezethető le. A polgári jogi jogviszonyok létrejöttét eredményező jogi tények közül a legtipikusabbak az akaratnyilatkozatok. Az akaratnyilatkozatok egyik fajtája a jognyilatkozat, amely sajátossága, hogy a magatartás azért kerül kifejtésre, hogy valamely jogi hatást előidézzen. A felülvizsgálati hivatkozással szemben egyetlen jognyilatkozat is kiválthat célzott és akaratlagos joghatást.