A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21218/2015/4. számú határozata kötbér megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 228. §, 252. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 80. §, 81. §, 199. §, 200. §, 205. §, 209. §, 236. §, 246. §, 247. §, 359. §, 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Pestovics Ilona, Sándor Ottó, Takácsné dr. Kükálo Judit

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.20299/2015/6., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21218/2015/4.*, Kúria Pfv.20888/2016/6. (BH 2017.11.366)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.21.218/2015/4/I.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Járai Gábor Ügyvédi Iroda által képviselt felpres neve (felperes címe) felperesnek a dr. Gyuris Csaba ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kötbér megfizetése iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2015. július 9. napján kelt 16.P.20.299/2015/6. számú ítélete ellen az alperes által 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 650.000 (azaz hatszázötvenezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú eljárási költséget. A 2.500.000 (azaz kétmillió-ötszázezer) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 15.000.000 Ft kötbér megfizetésére. Tényként adta elő, hogy franchise szerződést kötött a P. Kft-vel mint franchise átvevővel, amely 14.2. és 14.3. pontjaiban versenytilalmi korlátozásokat tartalmazott. Az alperes mint a P. Kft. tagja a fenti korlátozásokat is érintő felelősségvállaló nyilatkozatot írt alá, és ilyen módon szerződéses jogviszony jött létre közöttük. A megállapodást az alperes megszegte, mert még a jogviszony fennállása alatt közreműködött ingatlanközvetítési tevékenységet folytató franchise hálózat létrehozásában, majd a szerződés megszűnését követően is az O. elnevezésű franchise hálózat érdekében tevékenykedett, illetve a felperesi vállalkozáshoz hasonló tevékenységet folytatott.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperessel szerződéses jogviszonya jött volna létre, és ebből eredően azt is, hogy kötbér fizetési kötelezettség terhelné. Vitatta a követelés ténybeli alapját. Arra az esetre, ha a szerződés létrejött volna, annak semmisségére hivatkozott tekintettel arra, hogy az a piacra lépés akadályoztatására vonatkozó tilalomba ütközik, továbbá tisztességtelen általános szerződési feltételt is tartalmaz. Állította, hogy a nyilatkozat aláírásakor kényszerhelyzetben volt. Kötbér fizetési kötelezettségének megállapítása esetére kérte a kötbér mérséklését. Viszontkeresetet is előterjesztett előadva azt, hogy nem járult hozzá a bizonyítékként csatolt, 2009. február 25. napján készült videofelvétel szövegtartalmának, és a közte, valamint Sz. K. között történt e-mail váltások felhasználásához sem. Álláspontja szerint a felperes megsértette a levéltitkát, illetőleg a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogát. Kérte a jogsértés megállapítását, a felperes eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését, valamint a felperes kötelezését 15.000.000 Ft nem vagyoni kár megtérítésére.

A felperes a viszontkereset elutasítását kérte, annak mind a jogalapját, mind az összegszerűségét vitatta. Hivatkozott arra, hogy a hangfelvételt közérdekből, az igazság érvényesülésének biztosítása érdekében felhasználhatta a bizonyítási eljárásban.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000.000 Ft-ot, valamint 1.300.000 Ft + áfa és 900.000 Ft perköltséget. A viszontkeresetet elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt viszontkereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.

Tényként rögzítette, hogy a felperes ingatlanközvetítésre irányuló franchise hálózatot hozott létre és üzemeltet. Szerződés alapján a franchise átvevők részére biztosítja azt a jogot, hogy a franchise hálózat által nyújtott lehetőségeket maguk, illetve az érdekkörükbe tartozó egyéb személyek felhasználják. A P. Kft-vel több franchise szerződést kötött, a perbeli megállapodásra 2007. február 1-jén került sor. Ebben a szerződés felmondását követő időszakra vonatkozó rendelkezések között a 14.2. pont tartalmazza, hogy a franchise átvevő a szerződés megszűnését követően egy évig sem közvetlenül, sem közvetve nem folytathat a D. vállalkozáshoz hasonló tevékenységet, illetve nem vesz részt, vagy nem szerez érdekeltséget a D. vállalkozáshoz kapcsolódó tevékenységet folytató más vállalkozásban az adott területen, melyet a 4. számú melléklet tartalmaz. Amennyiben a jelen pontot megszegi, úgy 5.000.000 Ft kötbért köteles fizetni a franchise átadó részére. A 14.3. pont értelmében, ha a franchise átvevő a jelen szerződés megszűnésétől számított három naptári éven belül ingatlanközvetítéssel is ténylegesen foglalkozó franchise vagy egyéb rendszerben működő hálózat részét képező társaságnál munkaviszonyban vagy bármely más jogviszonyban tevékenységet végez, vagy ilyen hálózatot hoz létre, úgy köteles átalány-kártérítésként 10.000.000 Ft-ot megfizetni a franchise átadónak. A szerződés megkötésekor az alperes mint a társaság tagja akként nyilatkozott, hogy a szerződés rendelkezéseit áttanulmányozta és megismerte, kijelentette, hogy a szerződés 6., 7., 8., 13. és 14. pontjában foglalt és a szerződés szerint a franchise átvevőt terhelő kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége rá is kiterjed. Amennyiben ezen kötelezettségeket megszegi, úgy a franchise átvevő jogosult vele szemben a szerződésből és/vagy a Polgári Törvénykönyvből fakadó igényeket érvényesíteni.

A franchise szerződés a felperes felmondása folytán 2008. november 24-én megszűnt.

A felperes vizsgálta, hogy az alperes, illetve R. M. megszegték-e a franchise szerződésben foglaltakat, és ennek felderítésére megbízást adott az E. Kft. részére. Az E. Kft. munkatársai lehetséges franchise partnerként jelentkeztek az O. Kft-nél, találkoztak R. M-sal és az alperessel, és egy franchise szerződés tervezetet is kaptak. Ez mind szerkezetileg, mind tartalmilag meglehetősen hasonlít a perbeli szerződésre. Az E. Kft. munkatársai fényképfelvételeket készítettek a korábban a felperes üzemeltetésében álló, de azóta az O. Kft. által átvett váci irodáról, és a beszerzett adatok alapján azt állapították meg, hogy az alperes és R. M. jelentős szerepet töltött be az O. Ingatlanforgalmazó Kft. megalapításában és üzemeltetésében.

R. M. és az alperes olyan koncepciót szerettek volna találni, amely nem ütközik a franchise szerződésben előírt és vállalt versenytilalmi korlátozásokkal. Tevékenységi körük hálózati rendszerben történő ingatlanközvetítés volt azzal a céllal, hogy a felpereséhez hasonló, de annál jobban, hatékonyabban működő, részben eltérő üzletpolitikát folytató ingatlanközvetítői tevékenységet végezzenek. Ennek érdekében alapították meg az O. Kft-t. Ez a cég a partnerekkel ún. védjegyhasználati szerződést kötött, ami a lényegét tekintve hasonlóan működött, mint a franchise megállapodás. Az O. Kft. 2008. szeptember 8-án került bejegyzésre, 2008. augusztus 27-től 2010. május 4-ig az alperes jogosult volt a cégjegyzésre.