291/B/2002. AB határozat

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés f) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés f) pontja alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXIV. törvény 5. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybírósághoz két indítvány érkezett a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXIV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában. Az Alkotmánybíróság az indítványokat - részben azonos tartalmukra tekintettel -egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

Az egyik indítványozó szerint a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. § (2) bekezdésének f) pontja, melyet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tvmód.) iktatott be 2002. január 1-jei hatállyal, az Alkotmány több rendelkezését sérti. Álláspontja szerint a támadott rendelkezés szerződéskötési kötelezettséget ír elő, ami sérti a szerződéskötési szabadságot, melyet az Alkotmány 9. § (1) bekezdése véd, valamint a kiemelten közhasznú szervezetek tulajdonhoz való jogát korlátozza, sértve ezzel az Alkotmány 13. § (1) bekezdését. Az indítványozó véleménye szerint a Tv. és a kiemelten közhasznú szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályok között nincs összhang, ami sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdése által deklarált jogállamiság fogalmi elemét jelentő jogbiztonságot. Az indítványozó álláspontja szerint a Tv. támadott rendelkezése az Alkotmány 70/A. §-át sértő hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a kiemelkedően közhasznú alapítványokat, társadalmi szervezeteket, az ilyen besorolással nem rendelkező alapítványokhoz, közhasznú szervezetekhez képest.

A tartalmi aggályok mellett mindkét indítványozó visszamenőleges hatályú jogalkotásnak, és így az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét sértő rendelkezésnek tartja a Tvmód. hatályba léptető 5. § (1) bekezdését, mivel a beiktatott rendelkezéseket már a 2001. évről szóló személyi jövedelemadó-bevalláshoz, munkáltatói elszámoláshoz fűzött rendelkező nyilatkozatoknál alkalmazni rendelte, azaz a Tvmód. nem biztosított megfelelő felkészülési időt az új szabályok alkalmazásához.

II.

Az Alkotmány felhívott rendelkezései szerint:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül."

"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

A Tv. vizsgált rendelkezései szerint:

"4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett

a) azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és

b) azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá

c) azon kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kiemelkedő közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként nyilvántartásba vett és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;

(...)

(2) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely

(...)

f) a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet szerződés másolatának az adóhatósághoz történő becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi."

A Tvmód. támadott rendelkezése szerint:

"5. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy e törvény első alkalommal a 2001. évről szóló személyi jövedelemadó-bevalláshoz, munkáltatói elszámoláshoz fűzött rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni."

III.

A Tv. Tvmód. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései az alapítványok és egyéb szervezetek vonatkozásában a kedvezményezetti kört a közhasznúsági fokozatra való tekintet nélkül, úgy határozták meg, hogy a nyilatkozat évének első napja előtt legalább három évvel nyilvántartásba vett alapítványok válhattak a Tv. által lehetővé tett, a személyi jövedelemadó 1 %-ára vonatkozó rendelkező nyilatkozatok kedvezményezettjeivé. A Tvmód. a kedvezményezetti körbe kerülés feltételeit kettéválasztotta, az alapítványok közhasznúsági fokozata szerint. Míg valamennyi - a törvényi feltételeknek megfelelő alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett, kedvezményezett lehet az új szabályok szerint, a kiemelkedően közhasznú alapítványok és egyéb szervezetek már akkor is kedvezményezetté válhatnak, ha őket a bíróság ilyenként a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vette. A "várakozási idő" e lerövidítésének további feltétele, hogy a kiemelkedően közhasznú alapítvány vagy egyéb szervezet szerződéssel rendelkezzen arról, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi. A Tv. nem rekeszti ki a kedvezményezetti körből azon kiemelkedően közhasznú alapítványokat sem, melyek tevékenységüket nem ilyen szerződés alapján végzik, csupán "várakozási idejük" alakul az általános szabályok szerint, azaz a Tv. egy évvel hosszabb időt követel meg.

A Tv. 4. § (1) bekezdés c) pontja a fentiek szerint kedvezményszabály, mely a közhasznú szervezetek meghatározott körének biztosít többletlehetőséget más közhasznú szervezetekhez, illetve ilyen besorolással nem rendelkező alapítványokhoz és társadalmi szervezetekhez képest. A Tv. e kedvezménnyel nem ír elő szerződéskötési kötelezettséget a közhasznú szervezetek számára, és tulajdonhoz való jogukat sem érinti. A kedvezménnyel élni nem tudó kiemelkedően közhasznú szervezeteket nem éri hátrány, sem korábbi helyzetükhöz, akár a nem közhasznú szervezetekhez képest. Az Alkotmány felhívott 2. § (1) bekezdésével, 9. § (1) bekezdésével és 13. § (1) bekezdésével a támadott kedvezményszabály nincs értékelhető kapcsolatban.

Az Alkotmány 70/A. §-a átfogó módon tiltja a diszkriminációt. Az Alkotmánybíróság számos - így például már az 1009/B/1991. AB határozatában is rámutatott arra, hogy "a diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni. (...) A diszkrimináció alkotmányos tilalma csak a szabályozás szempontjából egy csoportba tartozókra vonatkozik. A diszkrimináció vizsgálatának ennek megfelelően csak az egy csoportba tartozók közötti különbségtétel vizsgálata a tárgya." (ABH 1992, 479, 479-480.) Az eltérő közhasznúsági fokozatba tartozó alapítványok és egyéb szervezetek kedvezményeinek eltérő szabályozása - adott esetben a kiemelkedően közhasznú szervezetek kedvezményezettsége - nem valósít meg az Alkotmány 70/A. §-át sértő diszkriminációt. Erre tekintettel a Tv. 4. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

IV.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Tvmód. 5. § (1) bekezdésébe foglalt hatályba léptető rendelkezés teljesedésbe ment. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint lényegében hatályát vesztette az a szabály, amelyet a jogszabály alkalmazására előírt idő leteltével nem helyeztek ugyan hatályon kívül, de amely szabály teljesedésbe ment, annak alapján jogalanyok már nem szerezhetnek jogot. A hatályon kívüli jogszabály elbírálásával az Alkotmánybíróság csak kivételesen - az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-ában, illetőleg 48. §-ában szabályozott esetekben - foglalkozik. A jelen indítványnál nem ilyen kivételes esetről van szó. Ezért az Alkotmánybíróság a Tvmód. 5. § (1) bekezdésének az Alkotmány 2. §-a (1) bekezdésével való ellentétességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. §-ának a) pontja alapján - az eljárást megszüntette.

Budapest-Esztergom, 2005. november 12.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

előadó alkotmánybíró