1996. évi CXXVI. törvény

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról[1]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetővé teszi a magánszemélyeknek, hogy befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól e rendelkezés tárgyát képező adórész mértékéről és a kedvezményezettek köréről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:[2]

1. A magánszemély rendelkezési joga[3]

1. §[4] (1)[5] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában az összevont adóalap adójának összegéből az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után fennmarad, feltéve, hogy a magánszemély[6]

a) a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, illetve amennyiben a bevallás adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendő adó terheli, az annak megfizetésére előírt határidőig, vagy

b)[7]

c)[8] az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a felszámított pótlékot és az adót hiánytalanul megfizette.

(2)[9] Az adó abban az esetben is határidőben megfizetettnek minősül, ha az adózó a határidőben benyújtott bevallásában az adótartozás megfizetéséről átvezetés útján rendelkezik, és a tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg az átvezetés időpontjában ténylegesen fedezetet nyújt.

(3)[10] Az adó abban az esetben is megfizetettnek minősül, ha a bevallásban a fizetendő adó összegeként - az összevont adóalap adójának összegéből az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után - nulla forint szerepel.

(4)[11] A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának

a) egy százalékáról a 4. §-ban,

b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban

meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára.

(5)[12] A befizetett adó egy-egy százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni.

(6)[13] Az adózó a rendelkező nyilatkozaton rendelkezhet úgy, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettel közöljék.

(7)[14] Az adóhatóság a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a rendelkező nyilatkozatot az újabb kedvezményezett megjelöléséig vagy a rendelkező nyilatkozat visszavonására irányuló nyilatkozat benyújtásáig veszi figyelembe. Az újabb kedvezményezett megjelölésére vagy a nyilatkozat visszavonására a nyilatkozattétel évét követően évente egy alkalommal, az 5. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig kerülhet sor. Nem vehető figyelembe a nyilatkozat, ha a magánszemély az adóévet követő év május 20-áig nem nyújtott be személyijövedelemadó-bevallást vagy a benyújtott bevallása alapján adóköteles, összevonás alá eső jövedelme nem keletkezett.

2. §[15] (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának legalább egyik egy százalékáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ötezer forinttal növekszik, és a rendelkező nyilatkozat évét követő év július 31. napjáig[16]

a)[17] az adóhatósági ellenőrzés során hozott - az adó összegének növekedéséről szóló - végleges határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet a magánszemély megfizette, vagy

b) a magánszemély önellenőrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet meg is fizette.

(2)[18] Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget, a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott kiemelt előirányzat kezeléséért felelős fejezetnek pedig adatot szolgáltat ezen összegről. A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter a 6/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően utalja át az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget. Az utalás csak abban az esetben teljesíthető, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellenőrzésből egyértelműen megállapítható az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege.

(3)[19] Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának módosítása, önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójának az Szja. tv. 45. §-a szerinti kedvezmények levonása, illetve átutalások teljesítése után fennmaradó részére kevesebbet állapít meg a bevallott, illetve megállapított összegnél, akkor a különbözetnek az 1. § (4) bekezdés a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az kedvezményezettenként legalább ötezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára már megtörtént - az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie.

3. §[20] (1)[21] Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatban és az adóbevallásban feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. §-ban meghatározott kedvezményezettek javára az 1-2. § rendelkezései szerint meghatározott összeget.

(2)[22] A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezetteket megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget, valamint a kiemelt előirányzatnak az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti kiegészítő támogatását az előirányzattal érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a 6/D. §-ban meghatározottak szerint használja fel.

(3)[23] Az (1) és (2) bekezdések szerinti utalás nem teljesíthető, amennyiben összege kedvezményezettenként nem éri el az 1000 forintot.

2. A rendelkezési jog kedvezményezettje[24]

4. § (1)[25] Kedvezményezettnek minősül[26]

a)[27] a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább

aa)[28] két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti - egyesület (kivéve a 4/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kedvezményezettnek minősülő szervezetet, a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet),

ab) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány,

ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek;

b) a Magyar Tudományos Akadémia;

c)[29]

d) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:[30]

1. Magyar Állami Operaház,

2. Magyar Országos Levéltár,

3.[31] Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ,

4.[32]

5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;

e) az országos szakmúzeumok;

f)[33] az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba;

g)[34] a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény;

h)[35] a Nemzeti Együttműködési Alap.

i)[36]

(2)[37]

(2a)[38]

(3)[39]

(4)[40] A jogutódlással megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek - a 4. § (1) bekezdésében előírt követelmények teljesítése esetén - a kedvezményezett jogutódját illetik meg. A jogutód nélkül megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek az (1) bekezdés h) pontja szerinti kedvezményezettet illetik meg.

(5)[41]

(6)[42] A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál kell előzetesen - elektronikus úton - regisztrálnia és igazolnia a kedvezményezetté válás 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat. A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, amely határidő jogvesztő. A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes.

(7)[43] Amennyiben a regisztrációt követően bekövetkezett változás miatt a szervezet már nem felel meg a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, azt a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Az adóhatóság a bejelentést követően törli a szervezetet a kedvezményezettek hatósági nyilvántartásából. Az adóhatóság a szervezetet akkor is törli a nyilvántartásból, ha tudomást szerez a kedvezményezett törléséről vagy közhasznú tevékenységet nem folytató szervezetté történő átalakulásáról, továbbá arról, hogy nem felel meg a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek.

(7a)[44] Az adóhatóság a szervezetet abban az esetben is törli a nyilvántartásból, ha a szervezet a (6) bekezdés szerinti kiutaláshoz szükséges adatokra vonatkozó bejelentési kötelezettségének hiánypótlásra történő felszólítás ellenére sem tesz eleget.

(7b)[45] Az adóhatóság a szervezetet abban az esetben is törli a nyilvántartásból, ha a szervezet - az Állami Számvevőszék megállapítása szerint - megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/D. § (4) bekezdésében foglaltakat.

(8)[46] Az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét. A közzétett listát az adóhatóság a (7) bekezdés szerinti bejelentések alapján folyamatosan frissíti. Az adóhatóság biztosítja a közzétett listát tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter részére a Civil Információs Portálon történő közzététel, adatfeldolgozás és rendszerezés céljából.

(9)[47] Köztartozás fennállása esetén az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései alapján intézkedik a kedvezményezett javára felajánlott adóösszegnek az általa nyilvántartott köztartozásra történő átvezetéséről. A kedvezményezett részére a köztartozások kiegyenlítését követően fennmaradó összeg utalható.

4/A. §[48] (1)[49] A 4. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl kedvezményezettnek minősül[50]

a)[51] a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, a bevett egyház (ide nem értve ezek belső egyházi jogi személyeit) a (2) bekezdésben meghatározottak szerint,

b)[52] a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben - a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként - meghatározott cél.

(2)[53] Az adóhatóság a vallási egyesületet, a nyilvántartásba vett egyházat, a bejegyzett egyházat és a bevett egyházat - kérelmére - technikai számmal látja el. A vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté.

(3)[54] Az adóhatóság hivatalból technikai számmal látja el az (1) bekezdés b) pontja szerinti kedvezményezettet.

(4)[55] Az adóhatóság vezetője a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett technikai számát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(5)[56] A (4) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében az adóhatóság vezetője - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

3. A rendelkező nyilatkozat megtételének szabályai és érvényességi kellékei[57]

5. §[58] (1)[59] A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot - függetlenül a személyi jövedelemadó megállapításának és bevallásának módjától - az adóévet követő év május 20-áig juttathatja el az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2)[60] A rendelkező nyilatkozat vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus űrlap tartalmazza a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát. A borítékon vagy a rendelkező nyilatkozaton szerepelnie kell a magánszemély adóazonosító jelének is. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető a magánszemély neve és lakcíme is.

(3)[61] A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:

a)[62] adóbevallás esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel,

b)[63] ha a munkáltató vállalja, a munkáltatója útján,

c)[64] adóbevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén az elektronikus űrlapon tünteti fel - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott -, vagy

d)[65]

e)[66] az a)-c) ponttól eltérően lezárt postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton.

(3a)[67] E törvény alkalmazásában adóbevallásnak minősül az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet elfogadásával, javításával, kiegészítésével elkészített bevallás is.

(4)[68] Ha a magánszemély a (3) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát, azt a rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon érkezett.

(5)[69] A magánszemély a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy azzal egyező adattartalmú lapon megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatójához legkésőbb 10 nappal az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti időpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.

5/A. §[70] (1) A rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:

a) az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn,

b) két rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4. §-ban vagy a 4/A. §-ban említettek körébe tartozik,

c) a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetve technikai számot, vagy az téves, illetve olvashatatlan, kivéve, ha a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezett a rendelkező nyilatkozatból enélkül is egyértelműen azonosítható,

d) a rendelkező nyilatkozat vagy a boríték, illetve annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)-(5) bekezdésének,

e)[71] az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja.

(2)[72] Ha az adóhatóság megállapítja a rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig elektronikus úton, ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás tárhely (a továbbiakban: megfelelő elektronikus tárhely) hiányában, illetve amennyiben az adózó az elektronikus ügyintézést a rendelkezési nyilvántartásban kizárta, postai úton értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6/A. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíti.

(3)[73] A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, ha a rendelkező nyilatkozatnak a magánszemély érdekkörébe tartozó érvényessége, különösen a befizetett adó összege a rendelkező nyilatkozat évének november 15-éig nem állapítható meg. E tényről az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig elektronikus úton, megfelelő elektronikus tárhely hiányában, illetve amennyiben az adózó az elektronikus ügyintézést a rendelkezési nyilvántartásban kizárta, postai úton értesíti a magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Ha a magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthető. A döntésről, annak meghozatalát követő 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig, ha személye megállapítható, a magánszemélyt értesíteni kell. Az utalás abban az esetben teljesíthető, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése - vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése - szerint a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minősül.

(4)[74] Ha a rendelkező nyilatkozat a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt érvénytelennek minősül, az adóhatóság e tényről a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölésével legkorábban a rendelkező nyilatkozat éve november 30-ától elektronikus úton, megfelelő elektronikus tárhely hiányában, illetve amennyiben az adózó az elektronikus ügyintézést a rendelkezési nyilvántartásban kizárta, postai úton értesíti.

(5)[75] Ha a magánszemély a 6. § (1) bekezdésében és 6/B. § (2) bekezdésében meghatározott átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges megfelelő elektronikus tárhellyel, az adóhatóság az átutalást követő 15 napon belül a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés címzettjéről, és a részére történő kiutalás teljesítéséről.

(6)[76] Az adóhatóság a nyilatkozattétel évét követően minden év január 31-ig elektronikus úton, megfelelő elektronikus tárhely hiányában, illetve amennyiben az adózó az elektronikus ügyintézést a rendelkezési nyilvántartásban kizárta, postai úton értesíti azon magánszemélyeket, akiknek a 4/A. § (1) bekezdése szerinti szervezet javára tett nyilatkozata a kedvezményezett érdekköréből kifolyólag érvénytelen volt, vagy a nyilvántartás adatai alapján az értesítés évében érvénytelen lenne.

4. A rendelkező nyilatkozat adóhatóság általi feldolgozásának szabályai[77]

5/B. §[78] A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag

a) a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárásban eljáró felhatalmazott személyeknek enged betekintést,

b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;

c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.

5/C. §[79] (1) Az adóhatóság - az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével -

a) a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, valamint

b) a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában adószámát tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált részét

a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személynek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel, ellenőrzi és őrzi.[80]

(2)[81] Az adóhatóság az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait az adóbevallástól elválasztja és azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait.

(3) Az adóhatóság csak

a) a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárás esetén annak befejezéséig az abban eljáró személynek, és

b)[82] az 1. § (7) bekezdés szerinti eljárásban, a 2. § (1) bekezdésében meghatározott többlet kiutalásakor, a 2. § (3) bekezdésében, az 5/A. § (4)-(6) bekezdésében, valamint a 6/A. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott eljárás során

engedélyezheti az egymástól az (1) és (2) bekezdés szerint elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.

(4)[83] Az adóhatóság őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő évtől számított ötödik év végéig, az 1. § (7) bekezdés szerinti megváltoztatásának, visszavonásának évét követő évtől számított ötödik év végéig - ezt meghaladóan a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben ezen időpontig indított peres eljárás esetén annak jogerős befejezéséig - áll fenn. E határidő elteltét követően az adóhatóság a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetve az elektronikus űrlap adatait, továbbá az adatbázisa rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait megsemmisíti oly módon, hogy helyreállításuk többé ne legyen lehetséges.

5. A támogatás átutalásának szabályai[84]

6. §[85] (1)[86] Az adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig utalja át, figyelemmel a (2) bekezdésre is.

(2) Ha az adóbevallás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, az utalást akkor kell teljesíteni, ha[87]

a)[88] a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követő egy éven belül az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat helyesbítése alapján az lehetséges, vagy

b) a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra - az utalás már jogszerűen lehetségessé válik.

(3)[89] Csőd- vagy felszámolási eljárás, kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a kényszertörlési eljárás alatt álló szervezet részére utalás nem teljesíthető, a részére a csőd- és felszámolási eljárás, a kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési és a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig kiutalt összegekkel soron kívül köteles elszámolni.

6/A. §[90] (1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján

a)[91] a 4. § (1) bekezdésében meghatározott és kategóriánként összesített kedvezményezettekről, a részükre érvényesen felajánlott kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról,

b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról,

c) a felajánlásokból történő részesedésből kizárt kedvezményezettek nevéről, adószámáról, illetve technikai számáról, székhelyéről és a kizárással érintett rendelkező évről.

(2)[92] Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat kedvezményezettenként, a kedvezményezett nevének, székhelyének, adószámának vagy technikai számának, a kedvezményezett részére érvényesen felajánlott összegnek és a kedvezményezett javára érvényesen rendelkezők számának megjelölésével a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 15. napjáig, illetve a c) pontja szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének első napjától honlapján - a kedvezményezett nevének, adószámának, illetve technikai számának és székhelyének megjelölésével - közzéteszi. Az adóhatóság nem teszi közzé azon kedvezményezett adatait, amelynek - külön jogszabályban meghatározott esetben - az érvényesen felajánlott összeg nem utalható ki.

(2a)[93] Az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(3)[94] A jogszabályi feltételeknek megfelelő azon kedvezményezettekről, akik számára az átutalás, vagy a köztartozásra levonás megtörtént, a (2) bekezdés szerinti közzétételre a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követően kerül sor.

(3a)[95] Az adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(4) Az adóhatóság biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter részére az általa működtetett információs portálon történő közzététel, adatfeldolgozás és rendszerezés céljából.

(5)[96] A kedvezményezettet kérelmére az adóhatóság elektronikus úton térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező - az adatszolgáltatás időpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatot tevők számáról, régiónkénti, vármegyénkénti, korcsoportonkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó - az 5/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjának megfelelően részletezett - okokról és azok arányáról.

(5a)[97] A 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményezettet elektronikus úton benyújtott kérelmére, az állami adóhatóság a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, de legkorábban október 15-től elektronikus úton térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező nyilatkozatot tevők számának településenkénti megoszlásáról.

(6)[98] Az állami adóhatóság a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, de legkorábban október 15-től elektronikus úton tájékoztatja az 1. § (6) bekezdése szerinti adatokról azokat a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezetteket, akik elektronikus úton benyújtott nyilatkozatuk alapján igényt tartanak ezen adatszolgáltatásra. A tájékoztatás a magánszemély adott rendelkező évi érvényes nyilatkozata alapján történik. A kedvezményezett az ily módon rendelkezésre álló adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban a magánszeméllyel történő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel, és az adatokat kizárólag az adatszolgáltatást követő 5 évig kezelheti.

6/B. §[99] (1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 6. § (2) bekezdése és a 2. § (1) bekezdése alapján a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezetteket megillető összegről az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és az adópolitikáért felelős minisztert a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán értesíti.

(2)[100] A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter - az adóhatóság által a rendelkező nyilatkozat évének december 31. napjával meghatározott és az (1) bekezdés szerint a korábbi időszak pótlistája alapján - megnövelt összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 31-éig utalja át, feltéve, hogy a kedvezményezett az átutalás időpontjában is vallási egyesületként, nyilvántartásba vett egyházként, bejegyzett egyházként, bevett egyházként van nyilvántartva.

6. A támogatás felhasználásának szabályai[101]

6/C. §[102] (1)[103] A 4. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott kedvezményezett az e törvény alapján átutalt összegnek a 6. § szerinti átutalását követő év december 31. napjáig történő felhasználására vonatkozó, a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó adatait - meghatározva a támogatás esetleges, az átutalást követő második év december 31. napjáig terjedő tartalékolásának tényét, célját és összegét is - a kiutalást követő második év május 31. napjáig az adóhatóság részére elektronikus úton küldi meg (a továbbiakban: beszámolási kötelezettség). A kedvezményezett a köztartozásra átvezetett összeget is feltünteti a beszámolóban. A fel nem használt - ötezer forintot meghaladó - összeget a kedvezményezett a beszámolással együtt az adóhatóság részére visszautalja.

(2) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnését megelőzően soron kívüli, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A jogutód nélkül megszűnő kedvezményezett az e törvény alapján fel nem használt összeget a soron kívüli beszámolással egyidejűleg az adóhatóság részére visszautalja. A visszafizetett összeg a központi költségvetés bevétele.

(3) Ha az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettségének

a) nem tett eleget,

b) teljesítése során számszakilag hibás adatot közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, vagy

c) teljesítése során valótlan adatot közölt,

határozatával kizárja a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet a határozat véglegessé válását követő rendelkező évben tett felajánlásokból történő részesedésből.[104]

(4)[105] Ha az adóhatóság a 4. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettségének teljesítése során megállapítja, hogy a kedvezményezett az egy éves tartalékolási időt túllépte és a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, erről határozatot hoz, amelyben a kedvezményezettet a közhasznú tevékenység megvalósítására az egy éves tartalékolási idő lejártáig fel nem használt, az ötezer forintot elérő összeg visszafizetésére kötelezi.

(5) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok őrzésére az 5/C. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(6)[106] Az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok adataiból az átutalt, illetve köztartozásra visszatartott támogatás, a felhasznált vagy tartalékolt támogatás, valamint a visszafizetendő támogatás összegét honlapján közzéteszi, továbbá a dokumentumokat és a (3) bekezdés szerinti kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus úton - az e célra kialakított számítógépes rendszeren keresztül - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal, hogy azok e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el.

(7) Az a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett felel (a továbbiakban: saját honlap), a beszámolási kötelezettség során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat a saját honlapján is közzéteszi a felhasználást követő év május 31. napjáig, és azt e határidőtől számított egy évig nem távolíthatja el.

6/D. §[107] (1) A 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - költségvetési fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pályázati úton történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználásról a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a felhasználás évére vonatkozó, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott összegeket. Az elszámolást a fejezetet irányító szerv honlapján a 6/C. § (6) bekezdésének megfelelően közzéteszi.

7. §[108] (1)[109]

(2)[110]

(3)[111]

(4)[112]

(5)[113]

(6)[114]

(7)[115] A 4. § szerinti kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti, közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását, a kedvezményezetti feltételek fennállását az adóhatóság az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja, hogy a kedvezményezetti feltételek nem álltak fenn, valamint a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről.

(8)[116] A felhasználás abban az esetben tekinthető - a közcélú tevékenység szempontjából - megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást

a)[117] a 4. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja szerinti kedvezményezett az alapcél szerinti közhasznú tevékenysége megvalósítására fordítja,

b)[118] a 4. § (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.

(9)[119] A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek - a 6/C. § (1) bekezdése szerinti tartalékolás esetén, ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is - együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.

(10)[120] Működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe:[121]

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

aa) 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,

ab)[122] 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,

ac)[123]

b) székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,

c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja,

d) - költségvetési szervek esetében - személyi és dologi juttatások.

(11)[124] Ha a kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet közigazgatási perben a kedvezményezett támadhat meg.

(12)[125] A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Air. és az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett az e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése esetén az Art. szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

7. Záró rendelkezések[126]

8. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkező nyilatkozatot első alkalommal az 1996. évi jövedelemnek - az 1. §-ban meghatározott - adójáról lehet tenni.

(2)[127] Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a beszámolási kötelezettség formai és tartalmi követelményeit.

8/A. §[128] (1)[129] A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 2012. január 1-jén hatályos 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet (a továbbiakban: szervezet) a 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti kedvezményezettnek minősül azzal, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2012., 2013. és 2014. rendelkező évben nem kell teljesítenie.

(2)[130] A szervezetnek első alkalommal a 2015. rendelkező évben felajánlott összegekről a 2017. évben kell teljesítenie a 6/C. § (1) bekezdése szerinti kötelezettséget.

(3)[131] Az (1) bekezdés szerinti szervezetnek az adóhatóság a rendelkezés évének december 31-ével meghatározott és - a 6/B. § (1) bekezdése szerint - a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt 2011. rendelkező évi összeget a szervezet nyilvántartásba vételének és a kiutaláshoz szükséges adatoknak az adóhatósághoz történő bejelentését követő 15 napon belül utalja át.

(4) Az adóhatóság a szervezetet a 2011. rendelkező év utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 2. § (1) bekezdése és a 6. § (2) bekezdése alapján megillető támogatás mértékéről tájékoztatja.

(5) Az adóhatóság 2015. január 1-jét követően a 7. § (7) bekezdése szerinti ellenőrzést a szervezet 4. § szerinti kedvezményezettként folytatott közcélú tevékenysége tekintetében végzi.

(6)[132] Az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 35. § (3) bekezdése alapján megszüntetett szervezet részére a 2012. rendelkező évben felajánlott és e törvény rendelkezései alapján még ki nem utalt támogatás a központi költségvetés bevétele.

(7)[133] A szervezet technikai száma 2012. január 1-jén, az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (2) bekezdése szerinti egyház technikai száma - ha az Országgyűlés az Ehtv. 2012. január 1-jén hatályos 34. § (2) bekezdés szerinti elismerését elutasítja - 2012. május 20-án megszűnik. A megszüntetett technikai szám ismételten csak annak a szervezetnek adható ki, amelyet az Országgyűlés a technikai szám megszüntetését követően egyházként ismert el.

(8)[134]

(9) A szervezet a 6/C. § (1) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettséget első alkalommal a 2013. évben teljesíti azzal, hogy a 2011. évben kiutalt támogatásról 2013-ban kell a beszámolási kötelezettséget teljesíteni.

8/B. §[135] A 4. § (2) bekezdés a Magyarország 2012 . évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett g) pontját a hatályvesztését megelőzően tett rendelkező nyilatkozatok tekintetében alkalmazni kell.

8/C. §[136] (1) E törvénynek az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (1) bekezdés rendelkezéseit a 2014. és az azt követő rendelkező évi felajánlásokkal összefüggő eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.-vel módosított 6/C. § (1) bekezdése rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A Módtv.-vel megállapított 6/C. § (1) bekezdése hatálybalépése előtt kiutalt támogatások tartalékolása esetén ezen összegeket 2015. december 31-ig fel kell használni.

8/D. §[137]

8/E. §[138] E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdését első alkalommal a 2017. évi rendelkező nyilatkozat szerinti felajánlásokkal összefüggő eljárásokban kell alkalmazni.

8/F. §[139] E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított 5. § (2) bekezdését, a (3) bekezdés b) és e) pontját, valamint (5) bekezdését első alkalommal a 2018. évi rendelkező nyilatkozatnál kell alkalmazni.

8/G. §[140] E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel módosított 6/C. § (6) bekezdését első alkalommal a 2015. évben kiutalt összegekről benyújtott közleményekre vonatkozóan kell alkalmazni azzal, hogy az adóhatóság első alkalommal 2018. január 1-jét követően teszi közzé honlapján az adatokat, majd ezt követően az adatokat havonta frissíti.

8/H. §[141] (1) E törvénynek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLIV. törvénnyel megállapított 1. § (7) bekezdését, valamint az 5/A. § (4) és 5/C. § (3)-(4) bekezdéseket első alkalommal a 2018. évi rendelkező nyilatkozatnál kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLIV. törvénnyel megállapított 1. § (7) bekezdésével összefüggésben rendelkező év alatt minden esetben az adóévet követő évet kell érteni, függetlenül attól, hogy a magánszemély melyik évben tette meg rendelkező nyilatkozatát.

8/I. §[142] E törvénynek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLIV. törvénnyel megállapított 5/A. § (6) bekezdését első alkalommal a 2019. évben kell alkalmazni.

8/J. §[143] E törvénynek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLIV. törvénnyel megállapított 6/A. § (5) bekezdése szerinti elektronikus adatszolgáltatást az állami adóhatóság első alkalommal 2018. szeptember 1-jét követően teljesíti.

8/K. §[144] E törvénynek a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLIV. törvénnyel megállapított 6/A. § (5a) bekezdését első alkalommal a 2018. rendelkező évi nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

9. §[145] A kedvezményezett a 2012. és 2013. évben a 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatát a következő tevékenységekre vonatkozóan teszi:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

8. természetvédelem, állatvédelem,

9. környezetvédelem,

10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,

11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

12. emberi és állampolgári jogok védelme,

13. a magyarországi nemzetiségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás,

16. fogyasztóvédelem,

17. rehabilitációs foglalkoztatás,

18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások,

19. euroatlanti integráció elősegítése,

20. közhasznú jogállású szervezetek számára biztosított - csak közhasznú jogállású szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások,

21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,

22. bűnmegelőzés és áldozatvédelem.

10. §[146] (1) Azon szervezetek, amelyek a 2014. évben a 4. § (5) bekezdése szerinti eljárásban igazolták a kedvezményezetti feltételeket, nem kötelesek a 4. § (6) bekezdése szerint előzetes regisztrációs eljárást kezdeményezni, a kedvezményezetti feltételek igazolásával egyúttal a 4. § (6) bekezdése szerinti regisztrációs kötelezettségüknek is eleget tesznek. Amennyiben a kedvezményezetti feltételek igazolását követően bekövetkezett változás miatt a szervezet már nem felel meg a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, azt a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak.

(2) Az adóhatóság a 4. § (8) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségét első alkalommal 2015. január 1-jén teljesíti, amely lista tartalmazza a 2014. évben a 4. § (5) bekezdése szerinti eljárásban a kedvezményezetti feltételeket igazoló, valamint az 10. § (1) bekezdése alapján előzetes regisztrációs eljárásban részt vevő és a kedvezményezetti feltételeket igazoló szervezeteket.

11. §[147] (1) A 2016. adóévre vonatkozóan 2017. évben benyújtott rendelkező nyilatkozatok esetén a magánszemély adóazonosító jelének a rendelkező nyilatkozaton vagy a borítékon kell szerepelnie. A rendelkező nyilatkozatot érvényesnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a magánszemély az 5. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakon túl lezárt postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus úton juttatta el az adóhatósághoz, és a rendelkező nyilatkozat az egyéb érvényességi feltételeknek megfelel. E rendelkezés nem befolyásolja a kedvezményezettek részére a 2017. évben tett rendelkező nyilatkozatok tekintetében nyújtott kiegészítő támogatásokat.

(2) Az adóhatóság az érintett nyilatkozatokat az (1) bekezdés hatálybalépésének hónapját követő harmadik hónap végéig felülvizsgálja.

12. §[148] A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XXXVI. törvénnyel megállapított 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, 4/A. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, valamint 6/B. § (2) bekezdése első alkalommal a 2020. rendelkező évi nyilatkozatok esetében alkalmazandó.

13. §[149] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 1. § (7) bekezdését és 5/A. § (6) bekezdését első alkalommal a 2021. rendelkező évi nyilatkozatok esetében kell alkalmazni.